Magyarország, 1902. október (9. évfolyam, 233-259. szám)
1902-10-01 / 233. szám
2 1 .......—kölcsönösségét. Ezen czél elérésére a kiállítási bizottság többek között gondoskodik szláv területeken kiállítási segédbizottságok szervezetéről. A kiállítás szemléltető képet fog adni az összes szláv népek jelenlegi faji létéről, faji ügyeiről és gazdasági helyzetéről földjük természeti terményeiről, iparukról és mesterségeiről, művészeteiről és közvetítő lesz Oroszország megfelelő terményeivel és termelőivel való megismerkedésre. A kiállítás ajándékozott tárgyai az állandó orosz pánszláv múzeum alapját fogják képezni. Az összes szlávok meghivatnak, hogy beküldjék a kiállításra terményeiket, statisztikájukat, gazdasági, ipari és művészeti dolgaik leírását. A kiállítás Szent-Pétervárott 1904-ben nyílik meg és 4—4 hónapig tart, a kiállítás megnyitásának ideje később állapíttatik meg. A kiállításon elfoglalt területért nem kell fizetni. Ez az ismertetés kétségtelenné teszi, hogy itt nyílt politikai tüntetésről van szó. A felhívás egyenes bajtogatás arra, hogy a szláv törzsek mint önálló népek jelenjenek meg a kiállításon, amelyet így egyenes nemzetiségi tüntetésnek kell vennünk, amivel szemben az érdekelt államok akcziója el nem maradhat. Az emlegetett »kiállítási segédbizottságok» működésére pedig jó lesz már most figyelmet fordítani s mielőtt nemzetiségi bujtogatássá fajulna, egyszerűen útját vágni. A képviselőház tanácskozási ideje. A Budapester Tagblatt mai száma visszatér a képviselőház tanácskozási idejének megváltoztatására vonatkozó hírekre és arra a következtetésre jut, hogy abszolúte nincs plauzibilis ok a jelenlegi tanácskozási idő megváltoztatására. Nagyon kevés azon képviselők száma, akik az újítást óhajtanák. Ha van is néhány kevés képviselő, akiknek kellemetlen, hogy 1092-ig is parlamentben üljenek, mégsem szabad elfelejtenünk, hogy az ország érdekeinek nem szabad kárt szenvednie egyesek érdeke miatt és hogy a képviselőnek elsősorban képviselőnek kell lennie, amely állást senki sem oktrojál reá, hanem amelyre mindenki önként pályázik. Az újítás mellett azzal is érvelnek, hogy a miniszterek akadályozva vannak a jelenlegi tanácskozási idő alatt hivatalos teendőiket elintézhetni. Még sohasem hallottuk, hogy egy miniszter panaszkodott volna afölött, hogy parlamenti tevékenysége megakadályozza őt kötelessége teljesítésében. A legjobb példa erre a jelenlegi miniszterelnök, aki mindig a küzdtéren áll, de azért még soha egy szóval sem panaszkodott. A tanácskozási idő megváltoztatásával módosítást szenvedne a bizottsági tanácskozások ideje is, pedig a bizottsági tanácskozások, sokszor vannak olyan fontosak, mint a nyilvános ülések. De költség szempontjából is nagyon meggondolandó a délutáni ülések behozatala, mert a világítás költségei lényegesen emelnék a parlamentnek amúgy is magas budgetjét. Nem barátkozhatunk meg tehát sehogysem e reformmal és a képviselőház nagy többsége sem fog azzal megbarátkozni. M Ha már minden áron akarnak valamit változtatni az ülések idején, hosszabbítsák meg azokat egy órával. • Asszony az éjszakában. — A Magyarország eredeti tárczája. — Írta: Biró Lajos. Házasságtörési drámákról volt szó és Pál, az előkelő, kedves filozófus, az elegáns bölcs így szólt hozzám: — Gyűlölöm a férfiönzés bestiáit, akik tele szájjal ordítják : öld meg az asszonyt. A hősöknek, a gyilkolás szájas apostolainak soha nem jutott eszükbe azt hirdetni, hogy pusztuljon a házasságtörő férfi is. Pedig nincs különbség a között, férfi vagy nő követi-e el a házasságtörést. — Vájjon nincs? — szóltam közbe. •— Nincs — válaszolt Pál határozottan. — A házasságtörésben nem a brutális fizikai tény a gyalázatos, hanem az, hogy kijátszása, tudatos, szándékos megcsalása annak, akihez legközelebb állunk.— Igazad van — szóltam Pálhoz, — te valóságos apostol vagy. De várjon mit tennél te, ha másokkal a te feleséged csalna meg. . .. Zólyomy Gábor akkor negyvenöt éves volt. Dávid, az öcscse teljes huszszal fiatalabb: huszonöt. Utolsó sarjai voltak annak a gyönyörű fának, amely Örs vezér törzséből sarjadzott ki. Oh, de gyönyörű család volt ez a maga erős, nemes, daczos, szívós és szikrázó magyarságában. Ezer esztendő óta nem volt Zólyomy — de generers — aki kiváló ne lett volna. Rablólovag, tudós, pap, hadvezér — minden volt ebben a családban, csak közönséges, semmi ember nem volt benne, nemólyomy Gábornak, a nemes tudósnak a volt, ismered. Dávid akkor még semmi sem Háromév ÉPPen bebolyongta már a világot. volt távol. Akkor ment el, mikor a Bécs, szept. 30. A kiegyezési és vámtarifa-tárgyalások befejezésükhöz közelednek. Azok a konferencziák, amelyek most a Torona jelenlétében folynak, arra szolgálnak, hogy a még fennálló ellentét bátyja feleségül vette a csodaszép, szőke Weer Biankát és az esküvő óta nem látta őket. Csikorgó tél volt, amikor hazajött és nagy meglepetéssel hallotta, hogy a házaspár — a szezon teljességében — falun, az ősi Zólyomy-kastélyban lakik. Ez a Zólyomy-kastély emeletes, hatalmas épület volt, amelyet arra szántak pár száz esztendővel ezelőtt, hogy egy-egy ostromot is elbírjon. Korábban fal volt körülötte, de ezt lebontották és a magas terraszon fekvő kastély szabadon állott a Mátra tövében, félórányira egy kis falutól. Az emeleten csupa vendégszoba volt, a földszint közepén óriási ebédlőterem, könyvtárszoba és más efféle; a bal szárnyon volt a Gábor lakása, a jobb szárnyon két szoba kis előszobával; a Dávid gyermekkori, diákköri lakása. Ide, a kastélyba érkezett haza Zólyomy Dávid. Nagy örömmel fogadták. A bátyja, a szelíd, kedves, tudós Gábor szinte kényezett ürömében, hogy megölelhette tüzes, vakmerő mesését a hosszú, veszedelmes távollét után. A szép Blanka asszony is kedves örömmel nyújtotta neki rokoni csókra az ajkát. Egy harmadik ember is üdvözölte Zólyomy Dávidot hazaérkezésekor: egy csillogó ruhás, fiatal huszárhadnagy. — Nem ismered meg a gyereket ? — kérdezte Zólyomy Gábor. Dávid megismerte a gyereket. Valami távoli rokonuk volt a fiatal huszár, elkényeztetett, tejfeles szájú bárófiú, aki olyan volt mindig az óriási Zólyomyak között, mint egy selymesarczú leány. — Tele van a környék farkasokkal — mondta még Zólyomy Gábor. Farkasvadászatra jött vele Egy másik tudósítónk táviratozza : A kiegyezési tárgyalások helye most már a bécsi Burgba tétetett át, ahol a tanácskozások a király elnök-élete alatt folynak. A király a tanácskozáson gyerek, de nem igen jár a bestiák után. Pedig éjszakánként ide hallatszik a vonításuk és tegnapelőtt az akolból ragadtak el egy ürüt. — Majd Dáviddal együtt — válaszolt a huszár. Zólyomy Dávid bosszúsan vonta össze a szemöldökét. Gyűlölte a czifraruhás, fecsegő, léha fiút és nem is válaszolt a szavaira. Elfordult és azt kérdezte: — Bevitethetem a holmimat a szobáimba? — Bocsáss meg, fiam —válaszolt a bátyja— a szobáid el vannak foglalva. Nem tudtuk, mikor jössz haza és átadtuk a mi kedves vendégünknek. Mikor ő megérkezett, akkor vette észre Blanka, hogy az emeleti szobákat nem lehet fűteni. Dávidban majdhogy lokot nem vetett tüzes természete. Az ő szobáit, amelyekhez ifjúságának minden kedves emléke fűződik, odaadni ennek a gyereknek! A szeme veszedelmesen villogott. Erőt vett ugyan magán, de a jókedve oda volt. Felvitette a holmiját egy emeleti szobába és szótlanul hallgatta a bátyja beszédét. — Azért jöttünk ide tél közepén, mert nekem nyugalom kellett. Nagyon sokat dolgoztam az elmúlt esztendőben. Bizony szegény Blankát is nagyon elhanyagoltam. Dávid az asszonyra nézett és az mélyen elpirult. Gábor folytatta: — Képzeld, mivé lett az én vasegészségem. Holmi bróm pört vagyok kénytelen szedni, hogy aludni tudjak. Az asszony pirulása Dávid tekintete alatt még sötétebbé, zavartabbá vált, de Dávid nem sokat foglalkozott vele. Csakhamar azt mondta, hogy fáradt és lefekszik, mert sehogy sem tudta magát jól érezni a társaságban. MAGYARORSZÁG Budapest, 1902. szerda, október- 1 A csongrádi vizsgálat befejezése. A csongrádi mandátum dolgában kiküldött képviselők : Nyegre László, Szeless József és Justh Gyula befejezték a vizsgálatot, mely a múlt hétfőtől szombatig tartott. A kiküldött bizottság az első ülésszak megnyitása alkalmával jelentést tesz a Ház elnökének, aki aztán az előírt módon fog ez ügyben eljárni. Csongrádi tudósítónk jelentése szerint a vizsgálat során sok tanút kihallgattak, de olyan nagymérvű visszaélést, mely a kerület képviselő-küldési jogának felfüggesztését indokolttá tenné, a vizsgálat nem derített ki. A tengerszem ügye. Lőcsei levelezőnk Írja: Klein Ignácz dr. szepesófalvi ügyvéd és megyebizottsági tag a vitás tengerszem ügyében a vármegyei alispánhoz írásbeli indítványt adott be, melyben kéri, hogy Szepes megye közgyűlése az országgyűléshez feliratot intézzen a végből, hogy a Szepes vármegye s így Magyarországnak integritásáról a gráczi törvényellenes ítélettel szemben gondoskodjék. Az indítványozó sértőnek mondja az ítéletet, mert ez nem jogi bizonyítékok alapján, hanem egy harmadik s olyan alapon állapította meg a határvonalat, melyen az 1897. évi II. t. sz. rendelkezésénél fogva egyáltalában nem ítélkezhetett; sértőnek jelezi az ítéletet azért is, mert akkor midőn az egyik bíró az eddigi tényleges magyar határvonal mellett, a másik bíró pedig az osztrák részről igényelt határvonal mellett nyilatkozván, az elnök egyik véleményéhez sem csatlakozva, egymaga döntött. A kiegyezés. — ti Magyarország tudósítójától..— tek végleg eloszlattassanak. Miután majdnem minden reszsort keretében merültek fel vitáskérdések, a korona minden egyest meghallgatja most, a reszsortminisztereket is, hogy a kölcsönös előterjesztések alapján meghozhassa később döntését. így került ma a két pénz-, ügyminiszter a király elé, holnap pedig a két kereskedelmi és minden valószínűség szerint a két földmivelésügyi minisz- ter is a király elé fog járulni. Mihelyst a korona előtt valamennyi tényező kifejtette elő-, terjesztéseit és őfelsége egyik vagy másik irányban akként döntött, hogy a kormányok a döntést magukévá tehetik, bekövetkezik a tárgyalások finalizálása és a zárójegyzőkönyvek megszerkesztése, amelynek alapján ezután a két parlament értesülni fog a kiegyezési tárgyalások eredményéről. Miután újabban Németországban remény kínálkozott arra, hogy ott az új vámtarifa-javaslat: keresztülmegy, az osztrákmagyar monarchiának sietnie kell, nehogy esetleg a német eseményekkel szemben előkészületlenül maradjon. # Bécsből jelenti tudósítónk: A tegnapra várt, többször hangoztatott befejezése a közös miniszteri tanácskozásoknak, amint az már előre látható volt, nem következett be. A két kormány közös tanácskozása, amelyen a szakminiszterek is részt vettek volna, nem volt meg, hanem e helyett 1 órától 4 óráig, tehát teljes három órán keresztül ő felsége elnöklete alatt tanácskozás volt, amelyen Széli és Kórber miniszterelnökök és Golubovszki külügyminiszter vettek részt. Ezt a tanácskozást, daczára annak, hogy a külügyminiszter is részt vett benne, nem nevezhetjük koronatanácsnak, mert nem az volt. Amint jól értesült körökben tudni vélik, csak az egy heti tanácskozás és a két kormány álláspontja között fennforgó különbséget terjesztették ő felsége elé. Golubovszkinak azért kellett résztvennie a konferencziában, mert a két állam kereskedelmi szerződési politikája is megvitatás alá került, ezt pedig a külfölddel szemben a külügyminiszter képviseli. * ■ '£