Magyarország, 1903. február (10. évfolyam, 28-51. szám)
1903-02-22 / 46. szám
t ségének akarata, érvényesüljön. Önök alkotmányos jogukat gyakorolták, amidőn nézetüknek törvényes formában kifejezést adtak, egyebekben pedig csak arra kérhetem önöket, hogy a törvényhozás döntését bizalommal várják és annak idején alkotmányos megnyugvással fogadják. Köszönöm, hogy látogatásukkal személyemet megtisztelték és örülök, hogy a Házban a haza ennyi lelkes polgárát tisztelhetem. Hosszantartó lelkes éljenzés kísérte Apponyi Albert gróf beszédét. Az elnök még kezet nyújtott a küldöttség szónokának, azután visszavonult belső szobájába, a küldöttség pedig a teremből távozva, ellepte a Ház karzatait. A mai ülésnek ők adták meg a külső színét s a kiskunságiak szép, magyar arczán gyönyörűséggel legeltette tekintetét mindenki a Házban. (A banker.) Déli egy órakor társasebád volt a Gambrinusban, melyen a küldöttség tagjain kívül megjelentek: Holló Lajos, Szederkényi Nándor, Beöthy Ákos, Lovászy Márton, Molnár Jenő, Nessi Pál országgy. képviselők, a főváros független polgárságának számos tagja és sokan az ifjúság köréből, nevezetesen: Idakéri Győző, az Egyetemi kör ügyvezető elnöke, Antóni Bála a Menza Akadémika elnöke és Madarassy László, a Bölcsészethallgatók Segítő Egyesületének elnöke. Az első felköszöntőt Holló Lajos mondotta. Hazafias örömmel tölti el a félegyházi polgárság felrándulása, akik is megmutatják, hogy szóval és tettel küzdenek a nemzet jogaiért. Az egész országra nagy kihatással lesz a félegyházi példa, amely nem fog elmúlni nyomtalanul. Hogy mozgalmukat mennyire komolyan veszik, példa rá az az illusztris társaság, amely a félegyháziakat ez összejövetelen megjelenésével megtisztelte és elsősorban Beöthy Ákos, az erőnek és férfias bátorságnak a megtestesítése. Magyarország most egy új korszak előtt áll, amelynek olyan aczélkorú emberekre van szüksége, mint Beöthy Ákos. A félegyháziak nevében is reá emeli poharát. Beöthy Ákos remek szép beszédben a félegyháziakra üríti pohara; egyrészt mert olyan férfiút küldtek a parlamentbe, mint Holló Lajos, aki mint szónok és mint publicista egyaránt kiváló, másrészt azért, mert segítségül jöttek az ország jogaiért való küzdelem harcosaihoz. A félegyháziak fogják mozgásba hozni azt a lavinát, amely elsöpri ezt az átkos rendszert és annak embereit. A következő szónok Idakéri Győző volt, az Egyetemi Kör ügyvezető elnöke. Azért tiltakozunk a katonai javaslatok ellen, hogy megakadályozzuk azt, mert a despotizmus akaratát látjuk benne. A félegyháziak lépése s lázadása az alkotmánytiprás ellen gondviselésszerű; mintha Petőfi és Kossuth szelleme vezérelné őket, hogy az ország szivét, fővárosát fölrázzák tespedéséből, példát adván az egész országnak és kitartásra buzdítva az ellenzéki képviselőket. Kitartást kíván nekik, s élteti képviselőjüket, Holló Lajost. Tóth Imre, a félegyházi függetlenségi párt oszlopos tagja, okos, elmés, talpraesett beszédben az ellenzék győzelmére üríti poharát. Szederkényi Nándor szintén a félegyháziak példáját dicsérte, akik előljárnak a nemzet jogaiért folyó küzdelemben. Félegyháza polgárságát élteti. Nessi Pál a Kossuth-párt üdvözletét hozta el a helyre és a függetlenségi zászló diadaláért emel poharat. Madarassy László, a Bölcsészethallgatók Segítő-egyesületének elnöke, az idegenbe szakadt félegyházi ifjúság érzelmeit tolmácsolja s aposztrofálván földijeit, ezeket mondja: : »A Ti gondoskodástok a mi jövendőnk, a Ti sikeretek a mi erős várunk. Fogadjátok érte fiúi köszönetünket, üdvözletünket akkor, amikor egy ország figyelme kíséri utatokat, amikor egy ország rejtett gondolatvilága, kívánsága, óhajtása és telketekben, kebletek mélyén. A magyarok istene támogasson törekvéstekben. Társaságunk nevében törekvéseitek sikerére emelem poharamat.« Végül még Hoffmann Ottó éltette a kun honleányokat s a mindvégig emelkedett hangulatú lakoma fi óra után ért véget. A küldöttség tagjai jórészben még a ma esteli vonattal utaznak haza Kis-Kun-Félegyházára. MAGYARORSZÁG Budapest, 1903. vasárnap, február 22. A tisztviselők fizetésrendezése. Budapest, febr. 21. Biróságok sérelme. A kaposvári kir. törvényszék tagjai a bírói és ügyészi karra nézve a törvényjavaslatot méltánytalannak és igazságtalannak tartván, köriratot bocsátottak ki, amelyből közöljük a következőket: A kaposvári kir. törvényszék és járásbíróság bírái, úgy a kir. ügyészség ügyészei e hó 19-én, a fizetésfelemelés tárgyában benyújtott törvényjavaslatnak a bírák és ügyészek zömére vonatkozó mostoha sőt sérelmes rendelkezéseinek megbeszélése czéljából értekezletet tartván, azt észlelték, hogy a bírói és ügyészi kar zömének anyagi helyzetén a javaslat számbavehető módon nem segít, a bírák és ügyészek tisztességes megélhetését nem biztosítja és jogos igényeit ki nem elégíti. Ebben a meggyőződésben a következő megállapodásra jutottak. 1. Felkérjük az országban levő kir. törvényszékek s kir. ügyészségek kötelékéhez tartozó összes kartársainkat, hogy velünk együtt szíveskedjenek jogos igényeink érvényre juttatása és szerzett jogaink megóvása czéljából a bírói kar méltóságának megfelelő mozgalmat indítani. 2. Szíveskedjenek a közösen meghatározandó teendők együttes megbeszélése és közös elhatározás meghozatala, valamint a közösen elhatározandó teendők keresztülvitele czéljából testületükből legalább 11 tagot kiküldeni. 3. Szíveskedjenek odahatni, hogy a mozgalom mielőbb megindítható s a teendők keresztülvihetők lennnének. 4. Szíveskedjenek elhatározni, miszerint a kiküldöttek Budapesten mielőbb értekezletet tartsanak. 5. Felkérjük a budapesti kir. törvényszék birói karát, hogy a mozgalomhoz csatlakozva, szíveskedjék az értekezlet megtartására alkalmas helyet s időt kijelölni s arról az országban levő kir. törvényszékek s ügyészségek birói s ügyészi karát értesíteni. 6. Felkérjük az országban levő összes kir. törvényszékek birói karát, hogy elhatározásukról a kaposvári, valamint a többi kir. törvényszékek birói karát kölcsönösen és sürgősen értesíteni szíveskedjenek. A Mr. törvényszék s kir. járásbiróság bírái és a kir. ügyészség ügyészei. A budapesti törvényszéki bírák holnap, folyó hó 22-én d. e. 10 órakor a tisztviselő-egyesület helyiségeiben (Eszterházy-utca 4.) értekezlet tartanak a fizetésszabályozási törvényjavaslat sérelmeinek megvitatása végett. Az értekezletet összehívó bírák felhívják kartársaikat, hogy ezen értekezleten minél számosabban jelenjenek meg. Adóhivatali tisztek. Ha sérelmes az új javaslat a tisztviselők valamely csoportjára, úgy az ez a pénzügyi számvevőségek és adóhivatalok tisztikarára. E két csoport jogosan remélte, hogy kvalifikációját és munkakörének színvonalát, nehéz és súlyos anyagi és erkölcsi felelősséggel járó szolgálatát tekintve az új rendezésnél a X. fizetési osztályba sorozzák, mint kezdő fizetési osztályba; de csalódtunk, mert meghagytak bennünket a XI. fizetési osztályban, ott is a legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben, mert míg nekünk a fizetésen kívül abszolúte semmi más jövedelmünk nincs, de nem is lehet, a többi ezen osztályba tartozó tisztviselők kiküldetés, végrehajtás stb. czímeken, ha nem is sok, de elég tisztességes mellékkeresethez jutnak. Evvel szemben pl. az adóhivatali tisztviselők az első esztendőben nemcsak, hogy nem részesülnek a fizetésemelés előnyeiben, sőt ráfizetnek, mert a 400 korona fizetési többlet bs-adát (133 K. 33 fl.-t) szolgálati díjra, a’s-adát (266 K. 33 fillért, amely azonban 200 koronára egészítendő ki) biztosítékra vonják le s igy a 400 korona többlettel szemben a levonás 413 K. 33 fillért tévén ki, 13 K. 33 fillért ráfizetünk. Bizonyos tartózkodás vezetett bennünket eddig azon igazság kimondásánál, hogy mig a posta- és távirótisztviselők ugyanazon alaki képzettség mellett a X-ik fizetési osztályban kezdik, addig a XI. fizetési osztályban egyedül a pénzügyi tisztviselők és a számvevőségek tisztviselőitől kiván a törvény érettségi vizsgálatot és államszámviteltani vizsgát, a többi ezen osztályban levő összes tisztviselőknél megelégszik 4 középiskolai bizonyitványnyal, esetleg altisztiigazolványnyal. _Est.: a tartózkodást i indoreálta az, hogy az ily összehasonlítással nem akartunk az állami tisztviselők között féltékenységet és irigykedést kelteni, de hiszszük és reméljük, hogy az igazságnak ezen kimondásával egyetlen józanul és igazságosan gondolkodó kartársunknak neheztelését sem vonjuk magunkra; mert azt minden tisztán és igazságosan gondolkodó főnöknek el kell ismernie, hogy évi keserves tanulás, érettségi vizsga és egy-két évi díjtalan gyakornokoskodás után letett nehéz szak- és államszámviteltani vizsga, csak más előmenetelre jogosít, mint az altiszti igazolvány, azt nem is tekintve, hogy munkakörünk különös, néha még jogi ismereteket is igényel, azután, hogy a pénz és értékkezelés erkölcsi és anyagi felelősséggel jár s hogy a munkaidő is csak egyedül az adóhivataloknál napi 8 óra (reggel 8—12-ig, délután 2—6-ig). Fölkérjük egyúttal kartásainkat, hogy saját jól felfogott érdekünkben kerületük országos képviselőjéhez kéréssel fordulni szíveskedjenek. Talán még nem késő, s talán nem is történik hiába, mert hiszen csak igazságot és méltányosságot kérünk! Több adóhivatali tisztviselő. A vinczellérképezdék. Az okszerű szőlőművelést terjesztő vinczellérképezdéknél levő tisztviselők (előadók), akiktől előképzettségül megkívántatik gazdasági akadémiának, vagy pedig tanintézetnek jó sikerrel való befejezése, továbbá a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyamnak legalább jó eredménynyel való végzése, ami után is először ideiglenes megbízatásban részesülnek, majd gyakornokká, később felügyelőkké neveztetnek ki, az újabb fizetési fakosztály szerint XI. 3. 1400 koronával s haladhatnak 40 évi szolgálati idő alatt a IX. 1. 3200 koronáig. Míg ellenben a földmívesiskoláknál alkalmazásban levő tanítók, kiktől csak gazdasági iskolavégzés, de mondjuk egyenlő kvalifikáczió kívántatik meg, kineveztetnek az ösztöndíjas gazdasági segédi évek után a X. 3. 2000 koronával és 25 év után a VIII. 1. 4400 koronáig jutnak el. Vagy tovább menve, a szintén gazdasági képzettséget kívánó, tehát egyenlő kvalifikáczióval bíró, gazdasági szakoktatás terén működő gazdasági vándor szaktanárok kineveztetnek IX. 3. 2600 koronával és 25 év után az 5600 koronát érik el. Azt mondja a törvényjavaslat megokolása, hogy a fizetésrendezésnél a tisztviselők kvalifikációja vétetett figyelembe, márpedig csak egyenlő kvalifikációnak véve a fennebbivel mégis a fizetésben lényeges különbség látható. A törvényjavaslat az altisztek és szolgák illetményeinek rendezéséről is szól, de ide sincsenek kevéve az állami telepeken és vinczellériskoláknál alkalmazásban levő munkavezetők, kiktől pedig a vinczellériskolának elvégzése kívántatik meg. Úgy hiszem, ez is elegendő arra, hogy a nagyközönség érdeklődését fölkeltsem és mindazokét, kiket érdekel, hogy segítve legyen azon tisztviselőkön, kik a gazdasági pályán levő legmagasabb végzettséggel jelenben még a tervezettnél is gyengébb dijjazásuk van s nem egy nagy családdal biró felügyelőnek a mindennapi megélhetéshez szükségesért is küzdenie kell. Ballag Jenő: Az állami tanítók naggvkorusitása. A múlt év végén hire ment, hogy a fizetésrendezés alkalmával minden nagykorú áll, tanító az 1400 koronás fizetésbe jut. Ki merte volna akkor hinni, hogy ez a nagykorúsítás az állam szolgálatában eltöltött évek szerint lesz megszerkesztve ? ! Szomorú, hogy mégis így van! Ugyanis a benyújtott javaslat szerint működhet valaki már 20 év óta e koplaltató pályán, de ha csak a múlt évben államosíttatott s fizetése jelenleg 1000—1200 korona közt van, úgy az most egy krajcrárt sem kap, hanem csak négy év múlva emelik a fizetését, mégpedig 1400 koronára, vagyis csak 49 éves korában lesz nagykorú. Ezzel az újfajta nagykorúsítással nem lehet a felizgatott kedélyeket lecsillapítani ! Ezzel a legújabb fajta nagykorusitással csak egyet érhet el a kormány s ez az, hogy ami kis lelkesedés még volt ebben az éhező tömegben, azt is kiöli! S vájjon kik iszszák meg ennek a levét ? KözvetelenüL.a_g&\Írok.Jiözvetve a társadalom, az ország ! *