Magyarország, 1903. április (10. évfolyam, 78-102. szám)
1903-04-22 / 95. szám
Budapest, 1903. szerda, április 12. MAGYAR, ORSZA«? az elütött embert a sima burkolaton eltolja a kocsi s nem megy át rajta. Ezt a hivatal is helyesli azzal, hogy nemcsak a sínek között, hanem mind a két oldalon jó lenne az aszfalt burkolat, ha nem kerülne sok pénzbe. Tankötelesek összeírása. Évek óta tárgyalja a főváros a tankötelesek összeírásának kérdését. Az összeírás óriási munkával járna, mert ha alaposan akarják megcsinálni, valamennyi tanköteles gyermeket név szerint kellene a statisztikába fölvenni, ennek pedig évről-évre való elkészítése a fővárosnak 100.000 korona évi kiadásába kerülne. A tanügyi osztály a minden esztendőben való összeírást fölöslegesnek tartja, mert az évenként várható változás sokkal jelentéktelenebb, semhogy a nagy költséget és munkát megérdemelné. Ehelyett azt javasolja, hogy az idén végezzenek 25—30.000 kor. költséggel egy próbaösszeírást s annak eredményéhez képest minden öt évben írják össze a tanköteleseket. Az ötéves cziklust az ügyosztály elegendőnek véli az iskolakötelesek ellenőrzésére. A javaslat amelylyel legközelebb a közigazgatási bizottság külön ülésben foglalkozni, annyival is helyesebb, mert a statisztikai adatokból eddig szerzett tapasztalatok is arra mutatnak, hogy a minden esztendőben végzendő összeírás merőben fölösleges munka lenne. A napistent lefejezték. A főváros tanácsát különös eset foglalkoztatta a minap. Az Akvinkumi múzeum igazgatója elkeseredetten jelentette, hogy lelketlen gonosztevők a múzeum egyik legértékesebb szobrát megcsonkították. A múzeum őrzi Mitrának, a védák napistenének szobrát, amelyet ott találtak Akvinkum területén. A szobrot — mint értékes leletet nagy becsben tartották s erősen őrizték. Az őrizet azonban mégsem lehetett elégséges, mert a múlt napokban ismeretlen tettesek betörtek a múzeumba s a szegény Mitrának leütötték a fejét s ellopták. Az igazgató jelentése nagy felháborodást keltett a tanácsban s megtettek minden intézkedést, hogy a betörők kézrekerüljenek s Mitra visszakapja a fejét. Egyúttal elhatározták, hogy ha az ellopott fej nem kerülne meg, a napistennek uj fejet csináltatnak valamelyik szobrászszal. X Utcza-kiszélesités. A városi vasút, mint említettük, a Podmaniczky utczai vonalát a Báthoryutczán át az új parlament előtt a Rudolf rakodópart felhasználásával a Viktória-malomig akarja meghosszabbítani. A közmunkatanács most foglalkozott a tervvel s abban állapodott meg, hogy a vasútvonal mentén a ma még Rudolf-rakodópart és Újpest-rakodópart utcza néven szereplő utakat 20 méterre szélesíti ki a rakodópart területéből, az elvont utczatávot pedig a dunaszabályozási telkekből pótolja a rakodópart területéhez. A tervet a közmunkatanács hozzájárulása végett ma küldte meg a fővárosnak. (Nemzeti Színház.) Kevesen tudnak róla, csak az a lelkes közönség, mely a nézőteret csaknem az utolsó helyig megtöltötte, hogy tegnap este ünnep volt a Nemzeti Színházban. Igazi ünnep, nem csinálták, nem készítették el, nem egymással vetélkedő primadonnatáborok gyerekes tüntetése. Nem is játszottak operettet, sőt táncz sem igen akadt az eső. Lear király jelent meg hosszabb szünet után a mérsékelt áru hétfői klasszikus játékrendben és Szacsvay oly fényes diadalt aratott benne, amilyen férfiszínésznek és éppen tragikusnak nagyon ritkán jut. Pedig nem hasogatta a színfalakat és nem pompázott a nehéz verejtékkel, a színészi analízis és szintézis kivalgó munkájával: egyszerű volt, megrendítő, roppant erős és nagyon igaz. A viharos, egész felvonás közt kitörő tapsok épp úgy igazolták művészetét, mint a mély és néma megindultság, mely színpadi sorsát kísérte. E komoly és széptehetségű színész harmonikusan fejlődik és súlyos szerepei körében mindjobban megközelíti a tökélyt. És legjobb szerepe kétségkívül Lear. Ezzel összeforrott, minden gondolatát, minden érzését, átkait és balgaságát, gőgjét és alázatát magáévá tette. Láttuk tegnap rajta a meghatottságot, melyet nem várt, nem remélt zajos sikerén érzett. De mi magunk is szivünk mélyéig meg voltunk hatva s agy csak hálásan adtuk vissza, amit tőle kaptunk, ki a hálátlanság maró fájdalmait annyi igazsággal ábrázolta. Az előadásnak egyéb nagyszámú jelességei is vannak : Jászai Mari fenséges Gonerilje, Szacsvayné jellemzetes Reganja, Török Irma gyönyörű, mély érzésű Cordeliája. Gál Gyula Kentje egyike e nagy színész legnagyobb műveinek, tele szívvel és humorral, belsejében igazi főúr, viselkedésében »Cajus cseléd«. Két nagy hiánya van még mindig Learnak, egyik Edgar, kivel Mihályi nem bir sikeresen megbirkózni, hiján a mélyen elmerülő, részletekig finoman dolgozó elmének, a másik — a bolond. Minő disze volt a Lear-előadásoknak Vizvári bolondja! Lear s a bolond egyenlő nagyok voltak, egyenlő figyelmet keltettek. Mély szatira, metsző értelem, az erőltetett kacagáson áttörő könynyek tették klasszikussá ez alakot. Dezső kedves színész, de ehhez a szerephez még nem elég érett, bensőséges. Jól, simán mondja a verseket, de nem mond velük sokat. — A rendezésre már ráférne némi nyítás, a díszletek szegényesek s kopottak. A tele házak pedig kifizetnék a megújhodásnak amúgy sem nagy költségeit. S. K. — (A párisi Salon) ez idei kiállítása rendkívüli érdeklődés mellett nyílt meg. Valóban még soha ilyen sikerült és magas művészi nívójú képtárlata nem volt a Société Nationale des Beaux-Arts-nak. A portraitisták Carolus- Duran, Blanche-Sargent egymást múlják felül. Besnard és Dagnan-Bouveret művei is a legjobbak, amit valaha e két művész alkotott. — A tájkép és tengerfestők között ezúttal határozottan előtérbe került és kiválik Szikszay egyik újabb alkotása Az elhagyott malom — mely egy igazi festett drámája - komor breton tengervidéknek. Nemcsak a közönség, de a franczia kritikusok fejedelmei Thiebault Sisson a Tempsban és Arséne Alexandre a Figaro-ban igen elismerőleg beszélnek a magyar festő munkájáról. Utóbbi külön és melegen felhívja Szikszayra a figyelmet, akinek kitűnő munkáját Mesday-nak, a hollandok és Harrison-nak, az amerikaiak nagy tengerfestőjének műveivel egy sorba helyezi. (Kéz kezet mos.) Herczeg Ferencz pompás szatíráját a Kéz kezet mos czímű vígjátékot tegnap adták huszonötödször a Vígszínházban. A rendkívül elmés, csipkedő darabon s a pompás előadáson tegnap is jól mulatott a szépszámú közönség. A szereplők tegnap is ugyanazok voltak, akik az első előadáson s tegnap is csak úgy kitettek magukért, mint minden este. (A Magyar Tudományos Akadémia) harmadik osztálya tegnap délután tartotta havi ülését Than Károly elnöklésével. Az első előadó Horváth Géza rendes tag volt, aki Szerbia hemiptera-faunáját ismertette. Utána König Gyula egyetemi tanár bemutatta «Az algebrai mennyiségek általános elmélete» czímű új munkáját. Az algebrai mennyiségek általános elmélete a matematikának majdnem minden ágával oly közelről érintkezik, vagy e tudomány minden más tudományos szakkal bátran vetekedhetik. Hazánkban eddig hiányzott ily összefoglaló munka. E hézagot pótolni van hivatva Königer munkája, amelyet a Tudományos Akadémia adott ki. Ezután Ónodi Adolf dr. terjesztette elő az «Adatok a homloküreg ismeretéhez» czímű értekezését. Végül még Réthy Mór mutatta be Frischauf Sándor gráczi egyetemi tanár egy munkáját: «A tetraéder köbtartalma az abszolút geometriában». Lengyel Béla előterjesztette Konek Frigyes dolgozatát «A kén gyors meghatározásának új módjáról» és Franzenau Ágost bemutatta Menczer Gusztáv értekezését «Az urvölgyi arragonitról». (A filharmonikusok jubileuma.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király elfogadta a filharmonikusok jubiláris zeneünnepélyének védnökségét. A hír.lap közlése így hangzik: „ császári és apostoli királyi Felsége, a m. kir. operaházi zenekar tagjaiból alakult Filharmóniai Társaság ötven éves fennállásának alkalmából Budapesten május hó 3-ától 6-áig rendezendő országos zeneünnepély védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. — (Népszínház. Tegnap ismét vendége volt a Népszínháznak és természetesen, mint mindig, úgy tegnap is a jó öreg Czigánybárót rántották elő. Déri Jenő, az Operaház volt tagja lépett föl Barinkay szerepében, aki, úgy látszik, hogy vissza akar térni első szerelméhez, az operetthez. Túl erős, de nem minden regiszterben csengő hangjával sok tapsot aratott, de játéktalentumának hiánya még jobban szembeötlőn, mint az Opera színpadán. (Madarász Viktor műveinek kiállítása.) A Nemzeti Szalon választmánya legutóbb tartott ülésén Ernszt Lajos ügyvezető-igazgató indítványára elhatározta, hogy az egyesület tíz éves fönnállásának fordulóját nagy kollektív kiállítással ünnepli megmelyet Madarász Viktornak, a magyar történeti festészet nagy mesterének műveiből rendez. E kiállításra a Szalon megszerzi az összes Madarász-képeket, melyek, ha mindjárt magántulajdonban vannak is, összegyűjthetők. Ezért már most azzal a kéréssel fordul a magyar műbarátokhoz és gyűjtőkhöz, hogy amennyiben Madarász-képekkel rendelkeznek, a képek czímeit és ama hajlandóságukat, hogy azokat kiállítás czéljából átengedik-e, a Szalon igazgatóságával közöljék. A képek szállító- és biztosító költségeit a Nemzeti Szalon viseli. — (Goldmark sikere.) Darmstadtból jelentik, hogy vasárnap este fényes sikerrel került ott színre Goldmark Berlichingen Götz czímű operája. A jelen volt szerzőt negyvenszer hívták a lámpák elé. — (Vidéki színészet.) A nagyváradi Szigligeti színház társulata virágvasárnap óta néhány jobb erővel gyarapodott, akik közül nagy tetszést aratott Truzsinszky Ilona, Parlaghy Kornélia és Wollersmin. A legnagyobb sikereket aratta Ognelly Irén szép, ügyes játékával. Az új férfiszereplők közül Horváth Kálmán, Békefi Lajos és Sziklai érdemel említést. — (A Mathematikai és Physikal Társulat) e hó 23-án délután 6 órakor a tudományos egyetemi physikai intézetben (Eszterházy utcza 3.) tarja VI. rendes ülését. Tárgyai: Réthy Mór: Megjegyzések Zempléni Győző: «A mechanikai elvek alkalmazása súrlódással járó mozgásokra» czimű előadására. Szerényi Géza: Kör és kúpszelet metszéspontjainak szerkesztése. — (A Magyar Néprajzi Társaság) e hó 22-ed, szerdán, délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében felolvasó- és választmányi ülést tart. Felolvasnak: Dr. Hermann Antal: A hivatalos számrovás száz évvel ezelőtt. Dr. Krausz Sámuel: A hűtlen asszony irodalmáról. Dr. Tóth-Szabó Pál: Torna vármegye régi oláh telepei. (Magyar Jogi Lexikon) A Márkus Dezső dr., kir. Ítélőtáblás biró, az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya tagjának szerkesztésében megjelenő «Magyar Jogi Lexikon» IV-ik kötete most hagyta el a sajtót. A 912 oldalt tartalmazó hatalmas kötet — melynek külső kiállítása a Pallas nyomdáját és kiadóhivatalát dicséri — a «Halászgyürü» szótól «Kitomb»-ig terjed. Örömmel üdvözöljük a derék munkának ezt az újabb kötetét is, különösen a munkaszerető jogászvilág nevében, mert ha valaha el lehetett mondani munkáról, hogy hézagot pótol, úgy bizonyára a Magyar Jogi Lexikonról áhíthatni ezt, mely a jogi életnek minden, még legapróbb részletéire is (pl. ügyvitel, bíróságok székhelyei) kiterjedő és feltétlenül megbízható adataival különösen a források kutatásainak nehéz és hálátlan munkáját teszi könnyűvé, úgyszólván teljesen nélkülözhetővé. Az eredetileg öt kötetre tervezett munka hat kötetben fog megjelenni, hogy az egyes fontosabb czikkeknek továbbra is kellő terjedelem legyen szentelhető, ami kétségtelenül a jogászvilág osztatlan tetszésével fog találkozni. A munka utolsó két kötete — melynek anyaga csaknem teljesen együtt van — még ez évben okvetlenül megjelenik. TÖRVÉNYSZÉK. * Uj Járásbíró. A király Salamon Sándor kolozsvárvárosi járásbirósági albirót jelenlegi székhelyén járásbiróvá nevezte ki. * Petróné bünpöre a Kúrián. Erdei Sándor ékszerész gyilkosának bünpöre hamarosan eljutott az utolsó fórumra, a Kúriára. Az esküdtbíróság az elvetemült asszonyt, aki a tárgyaláson rettentő czinizmussal beismerte bűnét, hogy megölte Erdeit, kirabolta és feldarabolta a holttestet, szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek s hat évi börtönre ítélte s a kiszabott büntetésből három hónapot kitöltöttnek vett. Petróné az ítélet ellen semmiségi panaszszal élt s a Kúria III. büntető tanácsa Sellyei Sándor elnöklete alatt Valkai Bertalan előadása alapján ma foglalkozott Petróné semmiségi panaszával s Katona Béla koronaügyész-helyettes indítványára a panaszt elutasította. * Emberöléssel vádolt rendőr. (Esküdtszéki tágyalás.) A rendőri brutalitások krónikájában páratlanul áll az az eset, amely miatt Nagy József közrendőr a vádlottak padjára került. Megölt egy embert a rendőrkarddal. Az év elején, február 5-én, Nagy József rendőr a Ludoviczeum környékén volt őrállomáson, amikor a távolból rendőrsípot hallott, ami annyit jelentett, hogy egy rendőr bajban van. Nagy József szorongatott társa segélyére sietett, de a támadóknak hűlt helyét találta s társa elbeszélte neki, hogy részeg emberek meg áll