Magyarország, 1903. július (10. évfolyam, 155-181. szám)
1903-07-01 / 155. szám
. Ez magyarázza meg egyszersmind, hogy miért nem elégedtek meg a miniszterelnök kijelentéseivel. Ezt az álláspontot fentartjuk ma is. Ha a mostani kormány elzárkózik a nemzeti engedmények elől, ugyanazon fegyverrel küzdünk, mint eddig. A harcsát el nem, odázzuk, — mondta pártja s a vele rokonszenvezők tapsai között. A nemzet és dinasztia érdekei egyaránt megkövetelik, hogy ezt most oldják meg s igy biztosítsák a békét és hasznos munkálkodást. Szederkényi után Nagy Ferencz fejtette ki Zichy János gróffal szemben, hogy a liberalizmus igen is szükséges, ma is. Túlhajtani a liberalizmust nem szabad, de sok dolog van még, amit liberális szellemben kell megoldani. Ez a programmpont és a 67-iki programmpont az, amelynek alapján támogatja az egész szabadelvű párt a kormányt, félreértések a szabadelvű pártban csakis a kormányzati módszerre nézve vannak, amik különben a múltban is megvoltak. . Barabás Béla beszéde holnapra maradt. Khuen- Héderváry előterjesztette még a kvótajelentést, Kolossváry honvédelmi miniszter pedig a rendes újonczokról szóló katonai javaslatokat s ezzel az ülés véget ért. Részletes tudósításunk a következő: Gróf Apponyi Albert elnök az ülést megnyitja. Elnök: Bemutatja a belügyminiszter átiratát, melylyel értesít, hogy V. Ferdinánd király emlékére holnap, július 1-én d. e. 10 órakor a budavári koronázó templomban gyászmise lesz. Tudomásul szolgál. Bemutatja báró Fejérváry Géza, Temesvár városi választókerület képviselőjének levelét, amely szerint képviselői mandátumáról lemond. Tudomásul vétetik, és az elnökség megbizatik, hogy a megüresedett választókerületben a választás megejtése iránt intézkedjék. Az irományok előterjesztése után: A kormány tagjai Csávossy Béla háznagy vezetésével a terembe lépnek és elfoglalják helyüket. (Élénk éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Zsivó!) Pichler Győző: Hogy Tomasics miniszter lett, ez szégyene a többségnek! (Nagy zaj.) Elnök: Pichler Győző képviselő urat rendreutasítom! (Hosszantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Pichler Győző: Tomasics kinevezése gyalázat! (Folytonos nagy zaj a szélsőbalon.) nem fogják most már neki adni a leányt, noha egyelőre nem tiltották el a háztól s csak a leány előtt példálóztak, hogy más szerencse vár ám az ilyen leányra. De mikor a fiatal ember a hideg fogadtatás daczára sem akart elmaradni a háztól, akkor végre tudtára adták, hogy más szándékuk van a leánynyal. Tériké sirt, de az apja, anyja rárivalltak: — Vége legyen a bőgősnek. Majd bizony ilyen rongyos mesterember miatt fogsz sírni ! Most már urak lettek volna Varjuék, csak a lakókkal ne lett volna baj. De azok semmiképp sem akarták megérteni, hogy Varjú Mihály úrnak is kötelezettségei vannak, fizetni kell a bankadósság részleteit, azok csak a maguk nótáját fújták : le kell szállítni a házbért, nem fölemelni, kiköltözködnek, felmondanak, így vergődtek Varjuék vagy két évig. Eleinte csak akadt hitel a bankokban, takarékpénztárakban, kölcsönös segélyegyletekben, később nehezen, utoljára semmiképp. A napokban találkoztam Varjú Mihálylyal. A régi kundsaftjait járta be, mert megint üzletet nyitott s engem is kért, hogy ha megint keztyüre lesz szükségem, ne felejtkezzem meg róla. — Hát a háza? — kérdeztem tőle. — Volt, nincs, — felelt nagybusan, — elvették, liczitáczióra került. A pénzecském is odaveszett. A lakók tettek tönkre engem, uram, a lakók. Kérdeztem a leányát. — A Tériké ? Hát szegénynek férjhez kellett menni a régi kérőjéhez. Mit csinálhattunk ? Pedig milyen szerencséje akadt volna. De megöltek minket a lakók, uram, megöltek. Andrássy Tivadar gróf: Üljön le Pichler! (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Zsivó!) Elnök: (Csenget.) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy ebben a Házban egyedül a horvátországi képviselőknek szabad a horvát nyelvet használni. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Gabanyi Miklós: Szíjja vissza Tomasics a beszédjét ! Pap Zoltán: Héderváry megbukott! Azt hiszik, hogy mindent szabad már ebben az országban. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Kubik Béla: Szíjja vissza Tomasics kinevezését! Elnök: Csendet kérek! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk Tomasicsot személyes kérdésben !) Pap Zoltán és Lengyel Zoltán képviselő urakat kérem, legyenek csendben. Lengyel Zoltán : Köszönöm ! Zsivó! Leszttay Gyula: Tomasicsnak kellene beszélnie, hogy visszaszívja múltkori beszédét! (Folytonos nagy zaj.) Pap Zoltán: A nemzeti vívmány Tomasics! (Folytonos nagy zaj.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök : T. képviselőház ! Van szerencsém bejelenteni, hogy ő cs. és apostoli kir. felségétől az országgyűléshez legkegyelmesebb királyi leirat érkezett. Kérem a t. Házat, hogy annak kihirdetéséről gondoskodni és azt kihirdetés végett a főrendiházzal közölni szíveskedjék. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a kegyelmes királyi leiratot. (Zaj a szélsőbaloldalon és felkiáltások : Halljuk Tomasicsot! Vonja vissza múltkori beszédét! Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak, nem szabad egyes képviselő urakat igy név szerint aposztrofálni. Hertelendy László jegyző felolvassa a királyi leiratot. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A királyi leirat tudomásul vétetvén, kihirdetés végett a főrendiházzal közöltetni fog. Méltóztassanak az erre vonatkozó jegyzőkönyvi pontot hitelesíteni. Nyegre László jegyző: (Olvassa a jegyzőkönyv illető pontját.) Elnök: Ha nincs észrevétel, ez a jegyzőkönyvi pont hitelesíttetett. Van szerencsém bemutatni a miniszterelnök úrnak egy átiratát, mely a miniszteri kinevezésekre vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Hertelendy László jegyző (olvassa): Elnöző: Tudomásul vétetik. A miniszterelnöknek átiratát is kell közölnöm, amely ennek a báni méltóság alól való felmentését tartalmazza. Barabás Béla: Mi közünk nekünk hozzá. (Zaj.) Hertelendy László jegyző: (Olvassa.) Elnök: Azért olvastattam fel külön, mert a báni méltóság alól való felmentés ebben foglaltatik és a Háznak erről is hivatalosan tudomással kell bírnia. (Helyeslés a jobboldalon.) A miniszterelnök úr kíván szólani. Héderváry programmbeszéde, Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök : Midőn ő császári és apostoli királyi felsége által történt kineveztetésem után minisztertársaimmal először van szerencsém e. Házban megjelenni, kötelességemnek tartom, hogy tudassam, közöljem a t. képviselőházzal azon elveket és irányzatokat, melyek a kormányt vezérelni fogják. (Helyeslés jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) (A Ház munkarendje.) Mindenekelőtt azonban méltóztassanak megengedni, hogy a munkarend beosztására nézve előadjam azon sürgős teendők sorozatát, amelyeknek letárgyalása immár imminens országos érdeket érint. Miután a Ház huzamosabb időn keresztül a lefolyt és hosszúra nyúlt tárgyalások következtében működésében pozitív eredményre jutni nem tudott . . . Visontai Soma: Nem mi voltunk az okai! (Zaj.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök : . . . s ennek következtében az ország költségvetés nélkül törvényen kívüli állapotba jutott, főfontosságú érdekévé vált az országnak, hogy a rendes parlamentáris tanácskozás és az alkotmányos rend mielőbb helyreállíttassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Erre vállalkoztam elsősorban, és hinni akarom, hogy azon akadály elhárítása után, amely a rendes tárgyalásoknak tulajdonképpen útjában állott, a kitűzött czél el is fog érezhetni. Pap Zoltán: Igen, de csak nemzeti politikával! Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök: Mint tudni méltóztatnak, az újonczjutalékról szóló törvényjavaslat tárgyalásai alatt felmerült nehézségek képezik tulajdonképpen kiindulási pontját annak, hogy a tárgyalások megakadtak. Részemről ugyan, parlamentáris tekintetekből, nem ismerhetem el helyesnek és jogosultnak azon eljárást, hogy a többség akarata érvényesülésében.... (Hosszantartó nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Ugrós Gábor: Nem a többség, az ország akarata a döntő ! A többség semmi, az ország minden. Kubik Béla: Az első a nemzet, azután jön a többség. (Folytonos zaj.) Elnöző: Csendet kérek, hisz a beszéd után megtehetik észrevételeiket az elmondottakra. (Nagy zaj.) Most azonban méltóztassanak csendben lenni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) (Fordulat az obstrukczióban.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök: . . . meggátoltassák, és feltétlenül károsnak, sőt veszélyesnek kell jellemeznem a helyzetet, melybe az ország ennek következtében jutott. (ügy van a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Módját kellett ezért ejteni annak, hogy ebből a helyzetből az országot mielőbb kimentsük. E végett az előállott helyzetben az idő előhaladottsága következtében és a sürgős állami teendők ellátása érdekében az mutatkozik legcélszerűbbnek, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása egyelőre fölfüggesztessék... (Hosszantartó nagy zaj, mozgás és felkiáltások a baloldalon: Egyelőre!) Pap Zoltán : Nagyon szépen vagyunk ! (Zaj.) Holló Lajos : Mi szabadítsuk ki a kelepczéből! (Zaj.) Pap Zoltán: Egyelőre pedig obstruálunk. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Ismétlem, hogy a képviselő urak később megtehetik észrevételeiket, de mostan méltóztassanak a miniszterelnököt meghallgatni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Barabás Béla: Be vagyunk csapva, t. miniszterelnök úr! Majd segítünk rajta! (Szűnni nem akaró nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek (a szélsőbaloldalra mutat.) a Ház ezen oldalán! Méltóztassanak a szónokot először meghallgatni, azután megjegyzéseiket megtenni. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Barabás Béla: Mehet vissza a miniszterelnök úl ahonnan jött! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek! Polónyi Géza : Ez szószegés ! (Hosszantartó nagy zaj.) Barabás Béla : Becsapott bennünket, becsapott ! Be vagyunk csapva ! (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kéreka szélsőbaloldalra mutat) a Ház ezen oldalán. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. Lengyel Zoltán közbeszól.) Lengyel Zoltán képviselő urat rendreutasítom. (Hosszantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. (Halljuk ! Halljuk jobbfelől.) Kérem méltóztassék az elnököt meghallgatni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Mezőssy Béla: Megszegte a szavát! (Hosszantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Lengyel Zoltán több ízben közbeszól.) Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat újólag rendreutasítom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, miután észrevételeiket azután is előadhatják, hogy most csendben legyenek. (Folytonos nagy zaj. Elnök több ízben csenget.) Csendet kérek. (Folytonos zaj. Tomasics Miklós horvát miniszter Kossuth Ferenczhez lép, hogy vele értekezzék. Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Üljön le !) Mezőssy Béla: Üljön le. (Folytonosan zaj és lárma.) Leszkay Gyula: Szószegővel nem beszélünk ! (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon és mozgás jobbfelől.) Krasznay Ferencz: Nekünk nem azt mondtál Elnök (Csenget.): Csendet kérek t. képviselő urak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megcsaltak bennünket! Mozgás a jobboldalon.) Kubik Béla: Tessék felfüggeszteni az ülést. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (Csenget.): Csendet kérek. képviselő urak. (Nagy zaj.) Leszkay Gyula: Nem lehet így tárgyalni! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! Leszkay Gyula: Szabad hazudni? (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon, így nem lehet tárgyalni! Elnök több ízben csenget.) Lengyel Zoltán: Kérem felfüggeszteni az ülést ! Nagy zaj.) ( MAGYARORSZÁG Budapest, 1903. szerda, július .1