Magyarország, 1903. augusztus (10. évfolyam, 182-207. szám)

1903-08-30 / 207. szám

Budapest 1903. vasárnap, augusztus 30 MAGYARORSZÁG FŐVÁROSI ÜGYEK. X A közigazgatás gyorsasága. Nem mindennapi eset foglalkoztatja a fővárosi szállítások iránt érdeklődőket. A kórházak élelmiszer szükségletére kötött szerződés január elsején lejár s a város, hogy fennakadást ne szenvedjen, még márcziusban megindította a beszerzés miképp való intézésére vonatkozó lépéseket. Rengeteg áru szállításáról lévén szó — évenkint egy millió korona értékűről, — az idején való gondoskodás nem volt alaptalan sietés. A tárgyalások húzódtak hetekig, hónapokig, végre véget értek. A tanács augusztus 13-án elrendelte a nyilvános árlejtés kiírását. Az ajánlatokat szeptember 28-án kell beadni s így még négy hét lenne hátra, de mi az az idő a vállalatra pályázni akaró kereskedőnek vagy iparosnak, aki a sokféle czikkből a magáét kikeresni, számításait hajszálpontossággal megcsinálni s a főváros sokféle értelmű, balladai homálylyal megszövegezett 6s6 éves árlejtési feltételeit meg- és áttanulni kénytelen. De megteszi, mert muszáj s illetőleg megtenné, ha lehetne. Mert érthetetlen okokból az árlejtési feltételek még nem készek, csak most szövegezi az ügyészség. Pedig már megjelent az árlejtési hirdetmény is a szűk körnek szánt hivatalos lapocskában, sőt az érdeklődők is jártak már a tanács X. ügyosztályában, hogy a szükséges okmányokat megkapják. A válasz az, hogy: nincs, az ügyészség ül rajta! Hát lehetséges ez? Miképp akarja a főváros az árlejtéseit népszerűsíteni, miképp akar a vállalkozókban bizalmat kelteni az eljárás komolysága iránt, ha ilyen különös módon teszi hozzáférhetetlenné a vállalkozást. Mert az ipar öreg betegsége a városnak, hogy a legnagyobb vállalkozásait is a maga családi körének szánt hivatalosában teszi közzé, abban a reményben, hogy így felszaporítja a kényszerolvasókkal az előfizetéseket, ahelyett, hogy a napisajtó széleskörű támogatását venné igénybe. De az még hagyján ! Ám az képtelenül abszurd dolog, hogy a titokban meghirdetett árlejtés feltételei még a kihirdetés után sem készek, nem kaphatók s igy az egész vállalkozás hozzáférhetetlen. Nem gondolja a tanács, hogy az ilyen játék még a leginkább bízó polgártársát is elkedvetleníti, mert ha így segítik az ajánlattételnél, mi lesz vele, ha ajánlata beválván — szállítania kell. • Tanítók és tanítónők eskütétele. Azok a tanítók és tanítónők, akiket a székesfőváros tanácsa a nyár elején választott meg, ma délelőtt tették le a hivatalos esküt Rózsavölgyi Gyula alpolgármester előtt, aki hozzájuk lelkes beszédet intézett, buzdítva őket kötelességük lelkiismeretes teljesítésére. X Új honpolgárok. Lieblich Lipót kefekötőmester és Burczer Henrik kereskedő ma délelőtt letette a honpolgári esküt Matuska Alajos helyettes polgármester előtt. A húsárak felemelése. Egy idő óta a lábas jószág ára egyre emelkedik s a mészárosok már hetek óta tanakodnak, hogy mivel ellensúlyozzák az áremelkedést. Tegnapelőtt értekezletük volt ez ügyben s abban állapodtak meg, hogy az áremelést kerületenkint a viszonyoknak megfelelően állapítja meg az erre a czélra kiküldött bizottság. Ezeket az árakat a testület elöljárósága fogja tárgyalni s azután terjesztik a testület közgyűlése elé. A mészárosok terve ellen, amennyiben az áremeléssel a fogyasztó közönség érdekeit nem sértik, nem lehetkifogást tenni. A túlságos áremeléstől azonban tartózkodjok kell, mert különben arra kényszerítenék a főváros hatóságát, hogy az árak megállapításába beavatkozzék s a túlkapásokat esetleg hatósági mészárszékek felállításával tegye lehetetlenné. Az országgyűlési képviselő-választók névjegyzéke. A székesfőváros központi választmánya ma délelőtt ülést tartott Matuska Alajos helyettes-polgármester elnöklése mellett. Tudomásul vette a központi választmány azt a bejelentést, hogy a választmánynak az országgyűlési képviselő-választók 1904. évre érvényes névjegyzékére vonatkozólag beadott fölszólalásokra hozott határozatai ellen negyvenegy felebbezés érkezett le. A központi választmány ezeket a felebbezéseket fölterjeszti a kir. Kúriához. " A takarmányszükséglet. A főváros vágóhídjain és vásárterein szükséges takarmány beszerzése érdekében tartott árlejtés eredményét ma hirdették ki. Az eredmény az lett, hogy megint a legolcsóbb ajánlatokat fogadták el, mellőzve az állatkereskedők és gazdák azt a kívánságát, hogy ne az árra, hanem a minőségre fektessék a fősély. Az állatkereskedés a gazdák és mészárosok már több alkalommal kérték a fővárost, hogy a szükséghez képest inkább emelje fel az árakat, de adjon jobb minőségű takarmányt. Ez a kérelem azonban nem igen hat a városnál. Nem tud szabadulni a vállalkozóitól s így történt, hogy ma sem a minőség döntött, hanem az ár, amely szerint a bál-szénát 4 korona 80 fillérért, az adag szénát 5 korona 84 fillérért és a korpát 8 korona 08 fillérért szállítják. Ezt az ajánlatot elfogadásra ajánlja a vágóhídi bizottság a tanácsnak. SZÍNHÁZ, művészet. Színházi újdonságok. Budapest, augusztus 29. A Népszínház személyzete szeptember 1-én kezdi meg az előadásokat s ez alkalommal a szezon elején közzéteszi az igazgatóság az új daraboknak sorozatát, amelyeket a jövő évadra megszerzett. A sorozat természetesen a szezon alatt változáson megy keresztül, amennyiben az időközben elfogadott magyar darabokkal s a külföldön nagy sikerrel szinte kerülő újdonságokkal gazdagodni fog; de az eddig rendelkezésre álló anyag is oly nagy, hogy a színház előreláthatólag nem lesz képes az összes előkészített darabokat szinte hozni s a 12 előre hirdetett premierre kétszer annyi anyagból lehet a legsikerültebb darabokat kiválogatni. A Népszinház eddigi programmjához híven a magyar darabok túlsúlyát már az anyag előkészítésében is biztosította s a régi ünnepelt szerzők mellett több uj tehetségnek is teret fog nyitni. A népszínművek és operettek helyes arányban váltakoznak a népszínművekkel s a jövő szezon az új magyar darabok sikerein kivül a német, franczia és angol színpadok legjobb termékeit is be fogja mutatni. Az igazgatóság a személyzetet jelentékeny erőkkel szaporította szeptember 1-étől kezdve, így tagja lesz a Népszínháznak Komlóssi Emma, a vidéki színpadok legünnepeltebb primadonnája, ki a Népszínházban is fényes sikerrel vendégszerepelt. Tagja lesz továbbá Rédey Szidi, ki a vidék legjobb operaprimadonnája volt. Szeptember elsején kezdik meg működésüket Fekete József új karmester, ki a Magyar Színháznak volt évekig első karmestere és Irsai Leó, egy kitűnő hangú fiatal baritonista. Az igazgatóság ezeken kívül több fiatal tehetséget taníttatott a saját költségén fővárosi énekmestereknél, hogy az énekes ensemble erősödjék. Az ének- és zenekart október 16-ára felfrissítik. A személyzet megszaporítása lehetővé teszi az új darabok bemutatásán kívül a régi, jó darabok felújításának cziklusát s hetenkint egy napon ifjúsági előadások tartását is. Szeptember hó folyamán pedig a magyar népdal népszerűsítése érdekében országos czigányzene-versenyt tervez az igazgatóság. Az eddig színpadra készen álló anyag a következő: Eredeti darabok : Bokor József népszínműve, «A kis telki csendbiztos». Géczy István és Hegedűs Gyula népszínműve, «Az apostol». Dankó Pista hátrahagyott népszínműve, a «Czigányélet». Lakos István népszínműve, «Az óvodáskisasszony». Béldi Izor színműve, «Napoleon». Erkel Jenő és Rössel Nándor operettje, «Masinka, az egyetemgyöngye». Szabados Béla és Lövik Károly népszínműve, «Felsőbb aszszonyok». Stoll Károly és Pásztor Árpád operettje, «A kis császár». Hűvös Iván és Faragó Jenő operettje, «Katinka grófnő». Bokor József operettje, «Huszárkisasszony». Barna Izsó és Nyáray Antal operettje, «Senki». Fejér Jenő és Béldiítor operettje, «A kültelki herczegnő». Külföldi darabok: Rostand Edmond drámája, a «Sasfiók» (L’aiglon) fordította Ábrányi Emil. Dreyer Miksa, «Az élet völgye» (La Thal des Lebens), fordította Márkus Miksa. Leslie Stuart és Owen Hall, «Az ezüst papucs» (The silver slipper), fordította Heltai Jenő. Eysler operettje, «A vándorlegény» (Brüder Straubinger), fordította Faragó Jenő. Millöcker operettje, «A nőszabó», fordította Szomaházy István. Messager operettje, «A kisorsolt menyasszony», fordította Heltai Jenő. Lecocq operettje, «Yetta». Arthur E. Godfrey és Harry Graham operettje, «Senki kisasszony» (Little miss Nobody). Zeller Károly operettje, «Kellermeister». Bayer operettje, «Arabella», fordította Béldi Izor. Weinberger Károly egy operettje, Hennequin bohózata «A dajka», fordította Heltai Jenő. Az október 15-én megnyíló új Király-színházban az első estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a Bob herczeg népszerű szerzőinek új operettje, az Aramyvirág fog színre kerülni. A nagy személyzetű, fényes kiállítást igénylő énekes játék után minden valószínűség szerint Csepreghy Ferencznek, a Piros bugyelláris és Sárga csikó halhatatlan szerzőjének Vizözöne, ez a nagystílű látványos színmű lesz az új színház második újdonsága. A Vizözönhöz az igazgatóság megbízásából Sztojánovits Jenő írt méltó új muzsikát. E két bemutató után még meg nem határozott sorrendben következnek majd azok az új darabok, amelyeket a Király-színház igazgatósága, a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze, beszerzett. (Magyar alkotmány- és jogtörténet.) Imon Ákosnak, a budapesti tudományegyetem jeles tanárának »Magyar alkotmány- és jogtörténet« czímű, 1902 szeptember .havában megjelent munkája most jelent meg második, bővített kiadásban. Szinte páratlanul áll a tudományos könyvirodalomban, hogy alig hat hónap alatt az első kiadás teljesen elfogyjon, úgy hogy abból példányok már hónapok óta egyáltalán nem kaphatók. De nem lehet csodálkozni e siker fölött azon általános elismerés után, amelylyel a tudományos világ és a nagyközönség egyaránt fogadta e kiváló, jeles munkát, mint első olyat, mely a magyar nemzeti jogfejlődésnek tudományos rendszerét megalkotja, amelyben egész jogunk és alkotmányunk története rendszeresen tárgyaltatik, amelyben a szerző mélyreható forrástanulmányok alapján kimutatja az alkotmányunkban és jogintézményeinkben mindenkor mutatkozó sajátos nemzeti elemet és ezzel meghonosítja a nemzeties jogtörténeti irányt úgy a jogtudományok művelésénél, mint a jogi oktatás terén. E nagybecsű munka, mely alkotmányunk és jogintézményeink múltját, eredetit és fejlődési menetét a magyar nemzet őskorától a XVII. század közepéig tárgyalja, három korszakra oszlik, u. m.: az ősi magyar államszervezet, a Szent István létesítette államszervezet és a szent korona államszervezet kárára. Tüzetesen előadja nemcsak a közjogi, hanem a magán-, büntető és perjogi intézményeket is. Senki azelőtt oly alaposan nem fejtette ki a szent korona elméletét, a vármegyék, városok alakulását és önkormányzatuk kialakulását. Bár elsősorban tankönyvnek készült e munka, mégis szinte nélkülözhetetlen minden politikusnak, bírónak és közigazgatási tisztviselőnek. Kellően méltányolni fogják e könyv becsét bizonyára nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, ha olvassák azt német kiadásban, amely ugyancsak most jelenik meg a hírneves berlini Puttkammer és Mühlbrecht cégnél. A második bővített kiadás, amely az erdélyi fejedelemség kifejlődésének, valamint Szlavónia, Horvátország, Dalmáczia közjogi kapcsolatának alkotmánytörténetét is magában foglalja, éppen most jelent meg. A könyv bolti ára 14 K. Megjelent Hornyánszky Viktornál, de kapható bármely hazai könyvkereskedésben is. (Városligeti Nyári Színház.) Vasárnap este Újházi Ede két kiváló szerepébenbúcsúzik el a Városligeti Nyári Színház közönségétől. Újházi a bucsúestén a Lengyel zsidó színműben és a Kölcsönkért feleség bohózatban lép fel. Az utóbbi darabban Gabányi István, a Nemzeti Színház tagja is fellép. — Délután félhelyárakkal Lehár Ferencznek Pesti nők czímű mulattató operettjét adják 11-szer. Hétfőn a Bob herczeg és Miéi herczegnő énekes bohóság 40-edszer kerül színre. A Heidelbergi diákélet továbbra is műsoron marad. . .. ! — (Vajda Zsigmond festőiskolája.) Vajda Zsigmond, jeles festőművészünk az idén is megnyitja Szabad festőiskoláját (Ecole Libres). Az iskola Vajda személyes vezetése alatt férfiakat és nőket oktat a művészetre s a tanítás eredményét legjobban mutatja az, hogy az iskola növendékei közül már többnek a munkája feltűnt a műtárlat kiállításain. A Szabad festőiskola negyedik évfolyama szeptember 1-én nyílik meg Munkás utcza 14. szám alatt. (Hangverseny Alagon.) Az alagi színészeti egyesület javára Magyar László lovaregyleti vezértitkár vezetése alatt az alagi intelligenczia, karöltve az angol kolóniával, sikerült hangversenyt rendezett. Alkalmi prologgal kezdődött a sikerült estély, melyet Zsarnóczay Ilonka mondott el bájosan. Magyar Elekné érzéssel előadott magyar dalai többször tapsra ragadták a közönséget. Szendrőy Lajos kurucz dalaival emelte az est sikerét. Résztvettek még: Salkovits Károlyné, Szendrői Lajosné, Zádor Jenő, Hamnát Zsuzsa, Galacz Irmuska, Gyalus Lász II