Magyarország, 1903. szeptember (10. évfolyam, 208-234. szám)

1903-09-27 / 232. szám

Budapest, 1903. vasárnap, szeptember 27. MAGYARORSZÁG­ gal, mert hangja teljesen érvényre jutott, játéka pedig az eddigi összes hattyúlovagokat felülmúlta. A közönség feszült figyelemmel kisérte Anthes min­den mozdulatát és végül lelkesen megtapsolta. Most már bátran elmondhatjuk, hogy Anthes rövid idő múlva épp olyan kedvencze lesz a közönségnek, mint Burián volt és reméljük is, hogy ő hálásabb lesz érte, mint hűtlen ifjú cseh elődje volt. Az elő­adás a szokott jó volt.­­ (Népszínház.) Az országos czigányverseny döntő mérkőzésének gyönyörű estéje volt a tegnapi. Két kitűnő, elsőrangú czigányzenekar állott ki ne­mes küzdelemre és legnagyobb dicséretüket jelenti, hogy mind a két zenekar — a Banda Marczié és Balog Károlyé — egyformán hatalmas, igaz, nagy diadalt aratott. A magyar népdal, a magyar zene barátainak nagy lelki gyönyörűséget szerzett a teg­napi verseny — aminthogy az a riadó, tüntetés­­szerű tetszés, az a lelkes hangulat, mely az egész estén át uralkodott, valósággal ünnepi külsőt adott a Népszínház nézőterének. A magyar dal ünnepe volt ez és ha másért nem — ezért az egy estéért is érdemes volt a czigányversenyt rendezni. Banda Marczi a remeknél­ remekebb hallgató nótákat játszotta. Sorsára csalogatta elő hegedűjéből azokat a régi, gyönyörű, igaz magyar nótákat, miken még nincs nyoma az iparszerű nótagyártás­nak, meg annak a sok idegenszerűségnek, mik az operett-izléstelenségek, amerikai exotikus zenei durvaságok és bécsi gassenhauerek korszaká­ban korcsosították el a magyar nóta szépségeit. Elemi erővel tört ki a tetszészaj minden egyes nóta nyomán — tüntető taps fogadta a Kossuth­­nótát és annak nyomán a « Jaj de hunczut a német» aktuális dallamát. Legnagyobb hatást a »Képeddel alszom el» kezdetű dallal érte el Banda Marczi. Perczekig tapsolták ezután a remekül előadott nóta után őt is, zenekarát is. Balog Károly sikere éppen olyan nagy volt — különösen nagy hatást érve el a «Cserebogár, sárga cserebogár»-ral, a friss csár­dásokkal és végül a tárogatókon művészi kísérettel előadott kurucz-nótákkal. Nagy zenekarával művészi összjátékot produkált, melyet bármely más, nem czigányzenekar karmestere is irigykedve hallgatha­tott. Bevezetőül a Sebők—Pósa «Sirató» nótát ját­szotta, csupa érzéssel, melegséggel, kifejezésre jut­tatva ennek a hangulatos dalnak szépségét, pompás szövegének tartalmát. Balog is, Banda is büszkék lehetnek tegnapi diadalukra. Ma este Köczé Antal fog játszani. A «Czigányélet» 25-ik előadásán Szent­­miklóssy Irén czigány-szöveggel fogja gyönyörű nótáját énekelni. — (A Nemzeti Színház újdonsága). A Nem­zeti Színház személyzete most Calderon «Két szék közt a pad alatt» czimű verses vígjátékéra készül, amelyet dr. Huszár Vilmos és Makai Emil fordítot­tak magyarra. Ez lesz legközelebbi újdonsága a színháznak. — (Vígszínház). Másodszor játszották tegnap a csütörtökön bemutatott három egyfelvonásost s a hatásuk ugyanaz volt, ami a premieren. A három egyfelvonásos ma ismét színre kerül és dominálni fogja a műsort továbbra is, időt engedve a személy­zetnek, hogy készüljön a «Dr. Nebántsvirág» (Mairie Nitouche) czímű bohózatra, amely a színháznak soron következő újdonsága lesz. — (Első délutáni előadás a Nemzeti Szín­házban . Az új szezonban holnap, szeptember hó 27-én, lesz az első délutáni előadás a Nemzeti Színházban. Az előadás tiszta jövedelmét a Nemzeti Színház munkásosztályának nyugdíjintézete javára fordítják. Színre kerül Klapp Mihály 4 fölvonásos vígjátéka «Rosenkranz és Güldenstein». Az előadás délután fél 3 órakor kezdődik.­­ (A »Masinka« premiere­ je.) Erkel Jenőnek és Bőssel Nándornak nagy operetteje, melyre külö­nös gonddal készül a Népszínház személyzete, a jövő hét péntekjén kerül bemutatóra. A főbb szere­peket Komlóssy Emma, Szirmai, Kovács Mihály, Újvári, Kiss Mihály, Harmatti, Ilona, Láng Etel, Pás­mán játszák. A Népszínház balletkara pedig új érdekes tánczokat fog bemutatni. ( Érdekes tanulmányút.) Csudáky Bertalan, Oroszország alapos ismerője, a «bekér czár biro­dalma» czimű érdekes darab szerzője, a napokban tért haza nagyszabású keleti tanulmányútjáról. A fiatal magyar etnográfus Odesszából, az orosz Riviera előcsarnokából indult el, hogy beutazza Európa legérdekesebb geográfiai helyeit: a Krímet és a Kaukázust. Bejárta a verőfényes Krím-félsziget min­den történelmi nevezetességű helyét, bepillantott az orosz czár és az orosz előkelő világ pazar berende­zésű fürdőhelyeire: Jaltába, Livádiába, Alupkába, Oreandába stb., s alapos tanulmányozás tárgyává tette a történelmi eseményekben gazdag Sebas­­topolt és a kánok egykori birodalmának ősi fő­­városát, a még mindig ázsiai karakterű Bacsicsi­­szárájt. A gyönyörű fekvésű helyekről aztán Novorossijszk és Vladikavkaz felé vette útját, ahonnan a grúziai katonai országúton, a mandzsu­­riai vasúti építkezéseknél nagy szerepet játszó Mi­­h­ajlovszkij orosz bányamérnök társaságában a 8 — 9000 láb magasban kígyózó veszélyes hegyi uta­kon Tifliszbe ment. A vadregényes havas és jeges vidékeken szétszórt 1000—1200 éves várak és rom­ban heverő templomok, nemkülönben a grúziai, assetyin, örmény, ingus, lyergin, kabard stb. és más kevésbbé ismert törzsek sziklafalvait, erődítéseit, szokásait s ingerlően érdekes életmódját tanulmá­nyozta. Útjába ejtette egyúttal a vadregényes Kaukázus majdnem összes nevezetesebb városait. Megfordult Tifliszben, Batumban, Karszban, Erivanban, Laká­ban, ahonnan a petroleumforrások tanulságos vidé­kéről Derbeuten át a vad Dagisztánba érkezett. A rendkívül fáradságos út fáradalmait aztán Kaukázus leghíresebb fürdőhelyeinek, nevezetesen: Pjatigorszk, Kiszlovodszk és Zselyiznovodszk fürdők megtekinté­sével ellensúlyozta s néhány napi pihenő után Rosztovon a Bon és Dnyeper változatos vidékein keresztül hazaérkezett. — Minden helyről, minden nevezetesebb jelenségről fényképfelvételeket eszkö­zölt, vagy ahol ezt nem tehette — úgy az orosz geográfiát u. n. gornij csai-tól szerezte meg. Csu­­diky mintegy 350 drb. pompásan sikerült fotográfiát bocsátott ma az Uránia tud. színház rendelkezésére, melynek megbízásából, illetve felkérése folytán tette meg a fényesen sikerült tanulmányutat. Mint érte­sülünk, Csudáky már hozzáfogott nagystílű darab­jának megírásához, amely előreláthatólag az Uránia tud. színház ez évi repertoárjának legvonzóbb és legérdekesebb újdonságai közé fog tartozni.­­ (A czigányverseny díjainak kiosztása.) Az országos czigányverseny döntő küzdelme már csak két napig, vasárnap és hétfőn tart, kedden déli 12 órakor tartja a zsűri Barcsay Domokos és Mader Rezső operaházi igazgató elnöklete alatt utolsó ülését s a díjak kedden este osztatnak ki a színpadon. A három utolsó nap programmja a kö­vetkező : holnap, vasárnap délután leszállított hely­árak mellett Lukács Károly és Farkas Pali zene­karai fognak játszani, vasárnap este Rácz Laczi zenekara lép fel, hétfőn, az utolsó napon pedig Rácz Gyula, Pege Károly és Kiss Jancsi zenekarai játszanak, kedden este a Népszínház zenekará­nak ünnepi nyitánya után a közönség előtt a színpadon megjelennek a zsűri összes tagjai és a kitüntetendő czigányprímások. Fel fogják ol­vasni a zsűri döntését, amelyet dr. Molnár Géza fog jelentésbe szerkeszteni s a zsűri elnökei kiosztják a dijakat nevezetesen arany és ezüst érmeket, dísz­okleveleket és a népszínházi bizottságnak és Porzsolt Kálmán igazgatónak nagy ezüst koszorúit, továbbá az Eszterházy-, Szemere-, Sennyey-, Barcsay Domokos- és Fráter-dijakat; az első és második felvonás kö­zött az első dijakkal kitüntetett czigányzenekarok egyike fog hangversenyezni.­­ (A Magyar Színház bemutató bérlete.) A Magyar Színház igazgatósága az 1903—1904. színházi évre tíz újdonságra bemutató bérletet hir­det, amely október 1-én kezdődik. Minthogy a múlt évi bemutató bérlet 20 estére szólott, a színház azonban csak 13 újdonságot játszott le, ennélfogva a hátralékos 7 bemutatóra szóló bérleti összeget az­­igazgatóság a megújított bérlet összegébe beszámítja vagy esetleg kívánatra visszatéríti. Bérelni holnaptól, vasárnaptól kezdve lehet a színház titkári hivatalá­ban, délután 4-6-ig. A régi bérlők jegyeit október 1-ig bezárólag föntartja az igazgatóság, azontúl ezek is eladásra kerülnek s a le nem játszott hét estére szóló bérleti összeg visszatérittetik. A Magyar Szín­ház e tsz bemutatóját a következő darabokból válo­gatja össze: Tavasz (a színház első újdonsága). Irta: Lindau és Wilhelm. Zenéjét szerzette Strauss József. Phryne, operett. Irta: Fal­s Richard, zenéjét szerzette: Sztojanovits Jenő. Verő György új, magyar tárgyú operettje. Madame Sherry (A Sherry-család), operett. Irta : Jacobsen, zenéjét szer­zette : Felix Hugó. Fordította Ruttnai György. Haj­dúk hadnagya, operett. Irta: Raw­a Ferencz, zenéjét szerezte: Czobor Károly. Lehár Ferencz új operettje: Der Göttergatte. A múmia, énekes bohózat. Irta: Kaczér Vilmos, zenéjét szerezte: Szabados Béla. La petite Poncette, operett; irta: Ordonneau és Hennequin, zenéjét szerezte: Roul Prigno. Putifárné, operett; irta : Depré és Xantof. Zenéjét szerezte: Edmond Diet. Princesse Bébé, operett; irta: Decourcelle és Berr. Zenéjét szerezte: Varney. A szalmaözvegy. Irta: Hennequin és Valabreque, ford. Heltai Jenő. A kedves bácsi (a Charley , nénje szerzőjétől, ford. Heltai Jenő.) A kéjvonat irta Hennequin — énekes bohózatok. — (Sirató.) Pósa Lajos «Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje» czimmel hangulatos szép költeményt írt prológus gyanánt ahhoz az országos czigányver­­senyhez, amely nap-nap után legutolsó zugig tölti meg a Népszínház nézőterét lelkes közönséggel. A búbánattal teli verset Sebők Gyuláné zenésítette meg sok érzéssel. Bánatos dallama szép harmóniában olvad össze a Pósa bácsi poétikus kesergőjével, zon­­gorakísérete pedig dicséretére válik Barna Izsó vá­lasztékos ízlésének. Sebőkné kompozíc­iója, melyet tegnap este a Balogh Károly zenekara is osztatlan tetszés mellett adott elő a Népszínházban, most a hangjegypiaczon is megjelent, hogy mindenki hozzá­férhessen, aki érdeklődik iránta. A csinos czimlappal kiállított füzetet Sekunda V. József adta ki s ára­­­kor. 20 fill. — (Városligeti Nyári Szinház.) Vasárnap dél­után fél 4 órakor fél helyárakkal *11. Rákóczi Fe­rencz fogsága» történelmi színmű, este 7 órakor szintén fél helyárakkal «Egy borbély család kalandjai» kerül szinre.­­ (Nemzeti zászlónk Amerikában.) «Zseni József beszámolója az Országos Nemzeti Szövetség megbizásából az amerikai magyarok körében telje­tett küldetésről. Öt képpel.» Ily czimü könyv jelent meg a napokban, mint az Országos Nemzeti Szö­vetség kiadása, az egyesület nemzeti alapjának növelésére. A czim maga elmondja e mű megírásá­nak okát. A mű, mint puszta olvasmány is számot tesz útleírásaink szegényesnek mondható irodalmá­ban irályáért, nagy tárgyszeretetéért s alapos és éles megfigyeléseiért s a kivándorlás okainak megszün­tetéséért hivatva van a kivándorlási kérdést is állandóan ébren tartani s uj irányeszmékkel he­lyes mederbe terelni. A munka ára 2 korona s bármely könyvárusnál megrendelhető. — (Uj zenemű). A megtért czimmel, csinos és hangulatos dal jelent meg B. Pevny Irén, a m. kir. Operaház volt tagjának a tollából. Göthe-nek «Die Bekehrte» czimű versének a megzenésítése ez, ame­lyet a szerző több hangversenyen már eddig is si­kerrel adott elő. Magyarra Taradi Sándor fordította a dalt, amely 1 korona 50 fillérért a főváros min­den zeneműkereskedésében kapható.­­ (Új Idők.) Az új évnegyed első száma nem­csak gazdag diszt füzet, de irodalmi meglepetéssel is szolgál: Ritoók Emma pályadíjnyertes regényének első fejezetét olvastuk ebben a számban. Már ez is sokat ígér s örömmel várjuk folytatását. Egy másik regény sorakozik ehhez: Blicher-Clausennek, a hír­nevű dán írónak műve. A szám irodalmi munkái Herczeg Ferencztől, Békefi Antaltól, Sántha Károly­­tól, Malonyay Dezsőtől, Szomaházy Istvántól s más kiváló íróktól valók. Nagyon elmés a Horkayné ka­szinóbeli tereferéje. A képdísz is előkelő. Neogrády Antal egy kétoldalas műmellékletet adott, Pataky László egy nagy magyaros rajzot, más képek a két nevezetes eseményeit mutatják be. A közönség köréből. (E rovat alatt közlöitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Panasz egy főjegyző ellen. F. hó 22-én este, az nap, amidőn Németh József csanádegyházmegyei püspöki helynök a bérmálás szentségének kiosztása czéljából Verseczre érkezett, Iroszk­ovits Iván városi főjegyző, polgármesterhelyet­tes, dr. Hadzsi Szilárd ügyvéd, Brassován tanító és még néhány radikális szerb társaságában értekezlet ürügye alatt felnyittatá magának a »Baross«-szálló kistermét, mely egyszersmind a közelmúltban meg­alakult »Magyar Dalkör» helyisége is. A főjegyző, ki mellesleg nagy athléta, feltörte a dalkör szekrényét és az ott elhelyezett hangjegyeket részben rongyosaá szakítva, eldobta, majd a szintén ott elhelyezett és a dalkör tulajdonát képező zongora feltörésével próbálkozott, ami már nem sikerült az athléta főjegyzőnek. Ezek után re bene gesta az egész társaság távozod. Másnap az ügyvezető­ alelnök, dr. Szörényi József, m. kir. állami főreáliskolai tanár Weifert Károly polgármesternek, mint a dalkör el­nökének, a történtekről jelentést tett, mire a főjegyző a polgármesternél jelentkezvén, bocsánatot kért és azt mondta, hogy részeg volt.­­ Meg kell említe­nünk, hogy Kosztrom és néhány év előtt a törvényes kvalifikáczió hiányában feltételesen, mint aljegyző került Verseczre, most már mint komoly polgár­­mester-jelölt lép fel. Azt hisszük, hogy a főjegyző­nek már több ízben tapasztalt magyarellenes kifa­­kadásait Zakó Milán főispán nem hagyja megtor­­latlanul 13

Next