Magyarország, 1905. március (12. évfolyam, 55-81. szám)

1905-03-02 / 56. szám

Budapest, 1905. csütörtök, márczius a. MAGYARORSZÁG hogy nem igaz, hogy Windham írországi állam­titkár visszalép. A franczia pártok: Páris, márczius 1. Hír szerint huszonöt képviselő ki szándékozik lépni a mérsékelt köztársasági pártból és inkább bal felé hajló csoportot alakítani Union Republiquai­ne néven, amely Leygues volt közoktatásügyi miniszter, képviselő vezetése alatt álló Union Demokratique felé fog közeledni. A mac­edóniai zavargások. Szalon­iki, márczius 1. (Saját tudósítónk­tól.­) Lerina mellett egy görög felkelőcsapat megölt két czinczárpapot és négy czinczár­­vezért. A maczedóniai oláhok ennek meg­torlására készülnek; ennélfogva egész Ma­­czedóniában, Szaloniki vidékét sem véve ki, rendkívül nagy a nyugtalanság. A katona­ság nem bír a felkelőkkel. Struniczénél véres összeütközés volt bolgár komitácsik és a katonaság között. A katonák közül huszon­négyen elestek, két tiszt pedig súlyosan meg­sebesült. A franczia konkordátum, Páris, márczius 1. Clemenceau azt beszéli az Aurorc­en, hogy Merlou pénzügyminiszteri államtitkár egy magánbeszélgetésben kijelen­tette, hogy az egyháznak az államtól való elválasztására vonatkozó javaslat, bár most tárgyalásra kerül a kamarában, de meg fog­nak elégedni most elvi kijelentéssel és pót­­indítvány utján a javaslatot visszajuttatják a bizottsághoz. Mag­yarországi, 1905. márczius hó 1-ével új előfizetést nyi­tottunk lapunkra. Előfizetési árak: Márczius hóra 2 K 40 fill. * 1-től jun. 30-ig: 9 „ 40 * • „ decz. 31-ig 23 „ 40 „ Egyes szám ára: Budapesten 8 fill., vidéken 10 fill. Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetésük február hó végével lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedje­nek. Lakóhely változtatás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kér­jük, hogy előbbi czímüket velünk közölni szí­veskedjenek, nehogy a lap szétküldése fenn­akadást szenvedjen. NAPIHÍREK. — márczius 1. — Időjárás. A depresszió az Északi-tengeren, a maximum pedig Oroszországon maradt. Európában a nyugati államokban esett az eső, míg délen szárazabb lett az idő. A hőmérséklet néhány fokkal a fagypont felett van. Hazánkban tegnap inkább csak a nyugati határon esett csapadék és a hőmérséklet elosz­lása nagyjában megegyezik az előző napival; a maximum Zsombolyán -i-13° és a minimum: Botfalun —10° volt. Jóslat. Lényegtelen hőmérséklet változás és he­­lyenkint — főleg az ország nyugati felében — csapadék várható. — Uj magyar nemes. A király Steiner Mihály ó­ gyallai lakos, földbirtokos és törvényes utódai­nak, a közügyek és közjótékonyság terén szer­zett érdemei elismeréséül, a magyar nemességet „péterházi“ előnévvel díjmentesen adományozta. — Uj udvari tanácsosok. A király Jeney Lajos­nak, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatójának, úgy malomszegi Elek Pálnak, a Ma­gyar Kereskedelmi Részvénytársaság vezérigazga­tójának, a közgazdaság terén szerzett érdemei el­­ismeré­sül, a magyar királyi udvari tanácsosi czímet díjmentesen adományozta. — Washington szobra Budapesten. Az ameri­kai magy­arság körében mozgalom indult meg aziránt, hogy Washingtonnak Budapesten szob­rot emeljenek, viszonzásul a clevelandi Kossuth szoborért. A gyűjtést az amerikai Szabadság czimű újság folytatja és legutóbbi számában azt írja, hogy eddig 15,825 korona gyűlt össze erre a czélra, amely a Woodland Bankban kamatozik. — Bezerédj Pál jubileuma. Bezerédj Pál fő­rendiházi tag 25 éves jubileuma alkalmából az országos selyemtenyésztési alkalmazottak igen szép kivitelű ezüst szoborral lepték meg, amelyet Szekszárdról Budapestre küldöttek a következő sorok kíséretében: „Méltóságos urunk! A hazai selyemtenyésztés­­ügy érdekében kifejtett páratlan önzetlenségű, soha nem lankadó odaadással gazdag munkálko­dásnak 25 éves évfordulója alkalmából tisz­teletteljesen üdvözöljük és egyben kérjük, hogy a szerény emléktárgyat méltóztassék kegyesen elfogadni. További áldásos munkálkodásához ad­jon a Mindenható méltóságodnak erőt és egész­séget.“ Bezerédj Pál nagy érdemeket szerzett a selyem­tenyésztés fölvirágzása körül, amelyet addig Magyarországon lehetetlennek tartottak. 1879-ben már be akarták szüntetni a további kísérleteket, amikor Bezerédj önzetlenül, minden díj nélkül állott az ügyek élére. Szolgáljon egy kis sta­tisztika Bezerédj működésének illusztrálásául: 1904-ig a tenyésztők számát 112.712-re emelte. A gubótermelést, amely 1879-ben 2507 kiló volt, 1904-ben 1,633.452 kilóra és a selyemtenyésztés­sel járó évi keresetet, mely 1879-ben 7400 K-t tett, 1904-ben 4,509.945 K-ra emelte, 25 éves munkálkodása idejében 60,783.926 K-t juttatott a selyemtenyésztéssel és selyem fonóiparral fog­lalkozóknak.­­ A bécsi új orosz nagykövet. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy Urussov herczeg, az új orosz bécsi nagykövet, ma érkezett meg Szent-Pétervárról. A herczeg néhány nap múlva Bécsből Romába utazik, ahol bucsúláto­­gatásokat tesz, azután visszatér Bécsbe és el­foglalja állását. — A testőrkapitány betegsége. Genuából je­lentik, hogy Eszterházy Alajos herczeg altábor­nagy, a magyar testőrség kapitánya, aki Nervi­­ben tölti a telet, tüdőgyulladásban megbetegedett. Állapota súlyos, de nem életveszedelmes. — A Kossuth-gyászünnepély. A márczius 19-én délután 2 órára tervezett Kossuth-gyász­­ünnepségre erősen folynak a készülődések. A rendezőbizottság elnöksége ma lelkes köriratban szólítja fel a polgárságot az ünnepségben való részvételre, amelynek főpontja a Kossuth sírjához való zarándoklás lesz. A polgárság, az egyetemi ifjúság és az összes hazafias egyesületek részvé­telével tervezi az impozáns emlékünnepet, amely­nek keretében a vidékről nagy számban jelent­kező küldöttségek is kizarándokolnak Kossuth Lajos sírjához. A rendezőbizottság, amelynek élén Kreith Béla gróf, Benedek János dr., Koltai Pál és Kováts Ernő dr. állanak, márczius 2-án 9-én és 16-án este 8 órakor értekezletet tart a Saskör Irányi­ utcza 17. szám alatt levő helyisé­gében, a Protestáns lelkészek Vilmos császárnál. Berlinből jelentik, hogy Vilmos császár tegnap fogadta a dóm fölavatására érkezett külföldi evangélikus lelkészek küldöttségeit, amelyek cso­portonként járultak a császár elé. Először az angol, azután a norvég, majd a belga és végül a hollandi papokat fogadta a császár és mind­egyikkel váltott egy-két szót. Ezután az olaszok tisz­telegtek Paolo Calvino vezetése alatt, majd Heisch­­mann az osztrák evangélikus lelkészeket vezette a császár elé. A szentpétervá­riakat Schneider püspök vezette és ezután jöttek még a kopenhágai és svájczi lelkészek. A fogadtatás mély benyomást keltett mindenkiben s a tisztelgők meggyőződtek róla, hogy a császár alaposan van egyházi ügyek­ben tájékozva. A külföldi vendégek tegnap a közoktatásügyi miniszter vendégei voltak, ma pedig az amerikai konzulátuson adtak a tisztele­tükre ebédet. — Az egyetem Csokonai-ü­nnepe. Azon ün­nepségek sorozatába, melyekben most ifjúságunk­nak része lesz, beleilleszkedik egy irodalmi ünnep is: Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére, ki köz­tudomás szerint az ujabbkori magyar költészet­nek egész Vörösmarty feltűnéséig legkiválóbb és legeredetibb tehetségű költője volt, az egyetemi ifjúság — a rektor s két egyetemi tanár közre­működésével — márczius 5-én, vasárnap d. e. 10 órakor Csokonai-ü­nnepélyt rendez az egyetem dísztermében. Az ünnepély műsora a következő: 1. Kéler B. Csokonai-nyitány. Lengyel Dezső karnagy vezetése mellett előadja: az egyetemi zenekar. 2. Megnyitó beszéd, tartja: " Demkó György dr. rektor. 3. Csokonai. Pályanyertes költemény. Irta: Gulyás József bh., szavalja: ifj. Lányi Ernő ih. 4. Emlékbeszéd. Mondja: Beöthy Zsolt dr. egyetemi tanár. 5. A reményhez. Köl­temény Csokonaitól. Szavalja: B. Maróthy Margit, a Magyar Színház tagja. 6. Csokonai és Lillája. Irta és előadja: Madai Gyula rhetorikai elnök. 8. a) Lavotta: A tihanyi echohoz. Csokonai köl­teménye. b) Lengyel Dezső : Muzsikálnak, muzsi­kálnak ... (szövege Baja Mihálytól), Busan szól a. . . (szövege Zsitvay Tibortól) énekli Kenedich Kálmán, a Népszínház tagja Kőczé Antal zenekarának kísérete mellett. 8. Csokonai-dalok: Hegedű-solo. Előadja: Kőczé Antal. 9. Záró­beszéd. Tartja: Heinrich Gusztáv dr. prorektor. — Márczius 15-ike a főváros iskoláiban. A fővárosi törvényhatósági bizottság mai közgyűlé­sén Sümegi Vilmos indítványt nyújtott be az iránt, hogy ezentúl a főváros összes elemi iskoláiban is ünnepeljék meg a márczius tizenötödikét és pedig úgy, hogy a nap jelentősége méltatásával az előadás ne csak a tanítás első óráiban, hanem egész nap szünetel­jen. Indítványozó ezen hazafias indítványát sür­gősen kérte tárgyaltatni s a közgyűlés azt a ta­nács meghallgatása nélkül el is fogadta. — Az olaszországi vasutasok és az olasz közönség. Az olasz közönség, amely kezdetben humoros oldaláról fogta föl a vasutasok „obstruk­­czióját“, most egyszerre teljes komolyságában látja a helyzetet, amelybe a vasutasok sodorták. A sajtó pedig a legnagyobb mértékben elítéli a mozgalmat. A Messagero például így ír: „Ha a gyászos komédia még néhány napig tart, a köz­vélemény valósággal föl fog lázadni.“ A Popolo Romano szerint a kormánynak és a népnek semmi kedve sincs tovább is elnézni a va­sutasok vakmerőségét és erőszakoskodását. E lap azt ajánlja továbbá, hogy az állomás­főnökök kapjanak felhatalmazást a vissza­élésekre alkalmat szolgáltató vasúti szabály­zat felfüggesztésére és arra, hogy a vasuta­sok ellen erélyesen, fegyelmi úton léphessenek föl. Az ilyen kivételes intézkedésekkel kétség­kívül azonnal sikerü­lne a rend helyreállítása. Milánóból írják: A­mikor a varesei vonat hir­telen, minden ok nélkül megállott a nyílt pályán s a személyzet semmiféle rábeszélésre sem volt hajlandó tovább indítani a vonatot, az utasok rá­támadtak a személyzetre s a szó szoros értelmé­ben ütlegelni kezdték őket. Erre aztán megindult a vonat. Hasonló jelenetek játszódtak le más vonatokon is. A római pályaudvarokon még mindig folyta­tódnak a tragikomikus jelenetek. A berobogó vonatokat a hivatalnokok órákhosszat ott hagy­ják vesztegelni a Porta-Maggiore előtt, mert állítólag nem szabad a pálya. Sokan az utasok közül, akik unják a hosszas várakozást, veszik a podgyászukat és gyalog teszik meg innen a városba a két kilométernyi utat. A csendőrség­­nek egyébként még nem volt oka eddigelé a beavatkozásra. Rómából jelentik: Az olaszországi vendéglősök és szállótulajdonosok valósággal kétségbe vannak esve a vasutasok eljárása miatt, amely az ide­genforgalmat, az olaszok legfőbb jövedelmi for­rását, a minimumra csökkentette. A vendéglő- és szállótulajdonosok egyesületének elnöke, Firomini felhívást intézett a vasutasokhoz, amelyben ha­­zafiságukra hivatkozva, arra kéri őket, hogy áll­janak el a további harc­tól, amely annyi ember­nek romlását okozza. A kormány szigorú rendeletet intézett a vasút­társaságokhoz, hogy sürgősen állítsák helyre a rendet és a zavartalan forgalmat. Valószínű, hogy a vasutasok egész Olaszországban kimondják az általános sztrájkot. Rómából sürgönyzik, hogy a vasutasok okve­­tetlenkedése ott és más olasz városokban még egyre tart. A firenzei és turini kereskedelmi ka­­marák elhatározták, hogy a kormányhoz erélyes tiltakozást fognak intézni. A lakosság, sőt magut a vasutasok hangulatából ítélve, az egész kor .

Next