Magyarország, 1905. április (12. évfolyam, 82-107. szám)

1905-04-01 / 82. szám

Budapest, 1905. szombat, április 1. MAGYARORSZÁG ner Frigyes dr. vezértitkárt bízta meg, a jegyző­könyv hitelesítésére pedig­ Herzog Mór báró és Lippich elek részvényeseket kérte fel. Ezután előterjesztetett az igazgatóság jelentése. A köz­gyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak megadta és elhatározta, hogy az 1.660.851 K 4 fillér tiszta nyereségből 1.200.000 K, vagyis 5 százalék, tehát rész­­vényenként 20 korona fizettessék ki és az ezen összegnek, valamint a múlt évről áthozott nyereségnek levonása után még fenmaradó 290.589 K 24 f. tiszta nyereségből 20 százalék, vagyis 58.117 K 85 f., mint alapsza­bályszerül­eg megengedett legmagasabb javadal­mazási hányad a tartalékalaphoz csatoltassék és az igazgatóság alapszabályszerü jutalékának 29.058 K 92 f. összegben való levonása után még fenmaradó 373.674 K 27 f.-ből a külön tartalék­­alap számára 150.000 K, az intézeti tisztviselők és szolgák nyugdíjalapjának javadalmazására 20.000 korona utaltassák át és az ezután fenma­radó 203.674 K 27 f. uj számlára vitessék elő.­­ A szelvények folyó évi április hó 1-étől kezdve az intézet pénztáránál, a Magyar Jelzá­log-Hitelbanknál, a Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltóbanknál Budapesten, vagy az Union-Banknál Bécsben fizettetnek ki. Végül a közgyű­lés Enyedi Béni mérnököt az igazgatóság tagjává megvá­lasztotta. A közgyűlés Mandel Pál dr. részvényes indítványára madarasi Beck Nándort elnöknek, Barta Arnold vezérigazgatónak, az igazgató­ságnak, a felügyelő-bizottságnak és a tisztikar­nak buzgó és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A közgyűlést követő igaz­gatósági ülésen madarasi Beck Nándor elnökké és Bujanovics Sándor elnökhelyettessé újból megválasztatott. Az ügyvivő-igazgatóságba Barta Arnold, madarasi Beck Nándor, Bujanovics Sán­dor és esetei Herzog Péter báró küldettek ki. A Magyar Földhitelintézet f. évi márczius hó 31-én d. e. 10 órakor tartotta saját házában (V. ker. Bálvány-utcza 7-ik szám) szabályozási és talajjavítási 4°/o-os papirértékű és 31/2°/o-os ko­rona értékű zálogleveleinek nyilvános kisorsolá­sát, amely alkalommal: I. a szabályozási és talajjavítási 4°/o-os papir­értékű záloglevelekből 5 drb. 10.000 frtos, 96 drb. 1000 frtos (2000 koronás) és 73 drb. 100 frtos (200 koronás) 306.600 korona értékben; H. a 31'2°/o-os korona értékű záloglevelekből 4 drb. 10.000 koronás, 41 drb. 2000 koronás és 60 drb. 200 koronás 134.000 korona értékben sor­­soltattak ki. A Magyar-Franczia Biztosító Részvénytár­saság folyó évi rendes közgyűlését a mai napon ormódi Ormódy Vilmos elnöklete alatt és 15 részvényes jelenlétében tartotta meg, amelyen az 1904. üzletévre vonatkozó igazgatósági jelentés, zárszámla és mérleg előterjesztetett. Az igazgató­­sági jelentésnek a következő részét tartjuk leg­inkább kiemelendőnek: „Tűzbiztosítási üzletünk az elmúlt évben kedve­zőtlenül folyt le. A nyári tartós szárazság foly­tán a tűzvész-eseteknek úgy száma, mint pusz­tító ereje rendkívül nagy volt s ennek követke­zéseképpen tű­zkárfizetményeink emelkedő tűzdíj­­bevételü­nket majdnem teljesen fölemésztették. A jégüzlet úgy hazánkban, mint Ausztriában nye­reséges lefolyású volt. De amily örvendetes ezen eredmény, épp annyira sajnálatos, hogy a jég­biztosítás igénybevétele csökkent. Az utóbbi jelenség arra vezetendő vissza, hogy a közelmúlt években szórványosabban fordultak elő jégve­rések, mint azelőtt. A jégbiztosító viszonyok ilyetén alakulásával szemben egyrészt arra törek­szünk, hogy a biztosítási kedvet minden ren­delkezésünkre álló eszközzel fokozzuk, másrészt, hogy a­ statisztika tanúságainak szigorú szemmel­­tartásával, e nagy koc­káztatású üzletágban végre elért kedvezőbb eredményeket a jövőben is elérhessük.“ A zárszámadásban kimutatott 165.547 korona 57 fillérnyi nyereség hováfordítására az igazgató­ság a felügyelő bizottsággal egyetemben javasolja, hogy abból a részvénytőkének megfelelő 5 százalék osztalék fejében 125.000 korona fizet­tessék ki; 7865 korona 71 fillér az alap­szabályok értelmében az igazgatóságnak és tisztviselőknek járó jutalék; 20.000 korona a tar­taléktőkének 220.000 koronára való felemelésére, 10.000 korona a tisztviselők részére létesítendő nyugdíjalap további növelésére fordíttassék és a fenmaradó 2681 korona 86 fillérnyi összeg az 1905. évi számlára vezettessék elő. Ezen javas­latok a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtat­ván, az igazgatóság indítványára egyúttal elha­­tároztatik, hogy a részvényenkint járó 10 korona osztalék holnaptól kezdve minden 1890. évi augusztus 1-én kibocsátott részvény után a 15. sz. szelvény átvétele mellett a társaság főpénz­táránál kifizettessék. A megejtett választások al­kalmával az igazgatóság elnökévé Ormódy Vil­mos ; igazgatósági tagokká: Hevesy-Bisicz La­jos, Fuchs Lajos, Jeney Lajos, Szende Károly, Thieme Károly; a felügyelő bizottság elnökévé Beniczky Ferencz; felügyelő bizottsági tagokká: Dalnoky Béla dr., Kónyi Manó, Lónyay Géza, baranyavári Ullmann Pál dr. újból választottak meg. Vásárcsarnok. (Magyar Gazdák Vásárcsarnok- Ellátó Szövetkezete jelentése.) Az üzlet vajban, baromfifélékben szilárd s élénk. Tojásáraink né­hány koronát vesztettek, a hangulat csendes. — Zöldségfélék keresettek. — Egyptomi hagymát, mig készlet tart, 12 koronáért szállítunk 50 kilo­grammos zsákonkint, vidékre utánvétellel. Mai nagybani árak: Húsnemüek: marhahús 112—128 f., helybeli borjúhús 100—112 f., vidéki borjúhús 80—100 f., sertéshús 130—140 f., szalonna friss 144—152 f., szalonna, sózott 140—152­­, szalonna, füstölt 150—160 f., szalonna, olvasztani való 144—150 f., hás 150 f., sertészsír 144—150 f. Bárány elött, bőrben kilónkint 92—100 f. Füstölthús (vi­déki) ágja 130—170 f., hazai sonka 170—190 f., szalámi 3.— K. Vad: vaddisznó (egészben) 8— 90 f. kilo­­grammonkint. Fenyvesmadár darabja 40—44 fillér darabonkint. Baromfifélék: rántani való csirke 3.-----3.20 K, sütni való csirke 3.60—3.80 K páronkint. — Vágott hizott liba 1.40—1.60 K, vágott hízott kappan, kacsa és pulyka 1.50 — 1.70 K, kilo­­grammonként. TUDOMÁNY és IRODALOM. (—) A Földrajzi Társaság1. A Földrajzi Tár­saság tegnap este Lóczy Lajos elnöklésével tar­tott ülésén Lázár Gyula, folytatta egy régebben megkezdett szabad előadását a szláv fajok állam­­alkotásáról és a most folyó orosz-japáni háború­ról. Az egyetem földrajzi intézeteinek előadóter­mét zsúfolásig megtöltötte ez az aktuális előadás. Lázár Gyula a szláv népfajok történeti fejlődését ez alkalommal a népvándorlás korán kezdte. A középkori szláv krónikások vonzó, de egyúttal igen hű és igen tanulságos képet is rajzolnak a középkori szláv fajokról és társadalmakról. A faj nevét a szláv krónikások leginkább a szláva szóból magyarázzák, amely dicsőséget jelent s mint a törzs neve a dicsőség fiait jelentené. Má­sok a szlovén embert jelentő szóból származtat­ják a szláv nevet. Vitathatatlan azonban, hogy a szláv név a sz­láv szóból számlázott, amely szolgát jelent, mert a szlávok minden reájuk törő idegen uralomnak készségesen meghódoltak. Ezután a középkori cseh és lengyel államok tör­téneti fejlődését és bukását magyarázta a faj temperamentumából, testi és lelki természetéből. Az orosz-japáni háború legfőbb okának Lázár azt tartja, hogy az óriás orosz birodalomnak ten­gerre volt szüksége s világtengerhez csak Man­dzsúria hiján juthatott. Lázár előadása után Cholnoky Jenő egyetemi tanár félszáznál több igen szép, vászonra vetett képben ismertette Oroszországot és Mandzsuországot, a most folyó világháború színterét. A képek sorozata Moszk­vával kezdődött, azután bemutatta Kievet, a leg­régibb orosz szent várost, azután Odesszát, Nisni­­novgorodot s az Európa és Ázsia határán álló Ural-hegységet. A háború színteréről bemutatta Vladivosztokot, Mukdent a császársírokkal, végül több felvételben a híres Port-Arthurt. A nagy­közönség mind Lázár Gyulát, mind pedig Chol­noky Jenőt, akinek képmagyarázata egész kis előadássá bővült, zajosan megtapsolta. (—) Felolvasó cziklus. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság kiván­dorlási bizottságai felolvasási cziklust rendeznek, melyen úgy az egyesületek tagjait, valamint az érdeklődő vendégeket is szívesen látják. A fel­olvasási cziklusban Hegedűs Lóránt dr. egyetemi m. tanár mutatja be kivándorlási kutatásainak eredményét, a következő tárgysorozattal: április hó 6-án, csütörtökön: A dunántúli kivándorlás okai. Április 7-én, pénteken: A szlavóniai ma­gyarság helyzete. Április hó 8-án, szombaton: Kivándorlási politikánk és jövőnk. A felolvasá­sok e napokon d. u. 6 órakor kezdődnek a Ma­gyar Közgazdasági Társaság helyiségében (IV., Ferencziek­ tere 4. sz. félemelet 6.). EGYESÜLETEK. A Budapesti Katholikus Kör tegnap este tar­totta évi rendes közgyűlését Förster Aurél dr. alelnök vezetésével. Fanasoth Miksa titkár bemu­tatta az évi jelentést, amely kiemeli, hogy a kör több összejövetelt, fölolvasást és tánczmulatságot rendezett. Nagyszabású ünnepet rendezett a kör a Szűz Mária szeplőtlen fogantatásáról szóló dogma jubileumán. A tagok száma 1107. A köz­gyűlés a jelentést és a bemutatott számadásokat jóváhagyta, megállapította az 1905. évi költség­­vetést s a tisztikarnak köszönetet szavazott. Vé­gül kiegészítették az igazoló választmányt a kö­vetkező tagokkal: Csiky József, Csalag Gyula, Kiss János dr., Geiszter Arthur, Farkas Géza, Hets Béla dr., Hirsch István, Kaldrovits Géza dr., Kléh László dr., Jeszenszky Kálmán, Mar­­galits Ede dr., Móczár Gyula, Pint Jakab, No­­vák Lajos, Polczer Gyula, Spett Ferencz dr., Piláthy Nándor, Zsembery István dr., Rüster Béla, Szent-Ivány Zoltán, Tély József, Hindy Zoltán dr., Vay Kázmér, Villax Béla, Vörös Kálmán, Lakatos Géza dr., Coróbus Béla, Clau­­ser Mihály, Förster Lajos dr. és Fallenbüchl Tivadar.* Az Első Batthyány Lajos gróf Magyar Asztaltár­­saság április hó 2-án délután 5 órakor tartja köz­gyűlését. A Szövetkezeti Tisztviselők Egyesülete tegnap tartotta az önállóan működő Hitelszövetkezet országos kötélé­,­kének hivatalos helyiségében negyedik rendes köz­gyűlését, amelyen a tagok majdnem teljes számban jelentek meg. Elnök lett Kánitz Henrik igaz­gató, alelnök Pless Mór és Hódossy Lajos dr. igazgatók, főtitkár Tausz Jakab dr. ügyvéd, pénz­­tárnok Neufeld Zsigmond igazgató, ellenőr Kaufmann Jakab.* A Magyar Zsidóifjak Egyesülete április hó 1-én este 7 és fél órakor a pesti izraelita hitközség dísztermében fölolvasó ülést rendez. * A Mária Dorottyaegyesület tanítónői szakosz­tálya április hó 1-én, szombaton i. u. 5 órakor az állami felsőbb leány­iskola dísztermében ülést tart.* A Katholikus Ifjak Köre saját helyiségében, IX. Kinizsy­ utcza 25. sz. I. em., április hó 2-án (va­sárnap) szinielőadást rendez. * Az V. ker. Iparos Ifjak Társasága (alakulandó Hazaszeretet Kör) vasárnap április 2-án este 9 órakor szinielőadással egybekötött táncrestélyt rendez a központi Demokrata­ körben. VIDÉK: Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta Döry Pál alispán elnöklésével rendes tavaszi közgyűlését. Az alispán indítvá­nyára a vármegye törvényhatósága átiratban üd­vözli Bezerédj Pál selyemtenyésztő főfelügyelőt huszonötéves jubileuma alkalmából. A közgyűlés kimondotta, hogy a képviselőházhoz feliratot in­téz, hogy márczius 15-dike nemzeti ünneppé avattassák s e határozat támogatására fölszólit­­ják a többi törvényhatóságokat is. Középponti főszolgabiróvá Bajó Pál tiszteletbeli főszolgabírót választották meg. A nagymértékű kivándorlás korlátozása végett az alispán indítványára a tör­vényhatóság tölli a kormányhoz, nyújtson mó­dot arra, hogy legalább a szerződtetett arató­munkások útlevél iránt való kérvényei a szerző­dés lebonyolításáig elutasíthatók legyenek. Debreczen város közgyűlése Domahidy Ele­mér főispán elnöklésével elhatározta, hogy Cso­­konay szülőházát mostani tulajdonosától 72.000 koronáért megveszi és ott kultúrpalotát rendez be. A gyűlésen megszavaztak a rendőrség létszá­mának emelésére 30.000 koronát és 2000 koro­nát a tanulóifjúság májusi zászlószentelési ün­nepségére és a vendégek fogadására. Szerkesztői üzenetek. L. A. Helyben. A beküldött czikket nem bír­tuk fölhasználni. V. J. Sajnálatunkra nem használhatjuk. G. Gy. Kesztölcz. Igen sajnáljuk, de a bekül­dött ítéletet nem közölhetjük, mert nem tarthat számot országos érdeklődésre. M. G. Trembowla. Ha nem kapnak ujonczot, akkor valószínűleg visszatartják őket. Zónázni ma már nem szabad. P. Gy. 14.• Tessék megnézni a vasúti ka­lauzban. Postás. Ezt mi nem tudhatjuk. Mindenesetre nehezen megy, mert ez a pálya is túl van tömve. Csite. Összevont vizsgát kell tennie a felső négy osztály tantárgyaiból. Tessék különben közvetlenül "ahhoz a gimnáziumhoz fordulni, amelyben az illető vizsgázni akar. P. T. Betudják. Bácskai. Nagyságos czim illeti meg. M. I­. Garadna. Tessék az Osztrák-Magyar Bankhoz fordulni. V. József-tér. 15 .

Next