Magyarország, 1905. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1905-05-17 / 120. szám
Miniszterikihallgatás. Nyíri Sándor honvéd cvnd miniszter a szokásos heti kihallgatást csütörtökön, nem délután, hanem déli 12 és 1 óra között tartja meg. Csokonai-ereklyék. A debreczeni százados Csokonai-ünnep egyik legérdekesebb része lesz a Csokonai-ereklyetár bemutatása. Az ereklyetár alapja a Csokonai-kor tulajdonában levő ereklyemúzeum. Csokonai különböző arczképein kívül, melyek közt van Aggházy egy pompás idealizált Csokonai olajfestménye is, nagybecsű lesz a Csokonai-kéziratgyűjtemény. Ezek közt ma érkezett meg a Fejérmegyei Régészeti Egyesülettől Csokonainak egy ismeretlen levele, melyet nem sokkal halála előtt irt Obernyik József derecskei rektornak. Az 1804 deczember 14-éről keltezett levélben még abban reménykedik a költő, hogy Peresre és Derecskére átrándulhat, egy kis jó levesre. Ez a levél a költő utolsó levelei közül való s már ezt is az ágyból írja. Érdekes a „Még egyszer Lillához“ czimű vers eredeti kézirata. Csokonai megzenésített dala közül, három hangjegyfüzet válik ki. Egyik Bécsben jelent meg 1803-ban. Teljesen ép példány s Csokonai dedikálásával van ellátva, egyik barátjának, Fándy Károlynak ajánlva. A másik a „Hat magyar dalt“ tartalmazó pozsonyi kiadás körülbelül 1815—1820-ból, a harmadik a hangjegyekkel ellátott „Lilla“ czimű költeménykötet 1813-ból. A költő kedvelt tárgyai közül ki lesz állítva egy furulya és egy tilinkó. Érdekes még Lilla gyűrűje, Júlia zsoltárkönyve s egy Lillának dedikált költeménykötet. Az irgalmasok új generálisa, Rómából telegrafálják, hogy a tegnapi választáson a tiroli születésű Gasser Cassian volt generálist a rend ismét generálisává választotta. Gasser 1888 óta állandóan viseli ezt a tisztséget. Olasz sertéseit a bécsi piaczon. A mai bécsi sertésvásáron, mint bécsi tudósítónk jelenti, nagy feltűnést keltett, hogy a Laborsky-czég egy kocsirakomány olasz hússertést hozott piaczra. A czég kilátásba helyezte, hogy legközelebb újabb olasz sertésszollihnongok érkeznek. Az olasz sertések métermázsánkint 110 korona áron keltek. Harmadik alpolgármester Bécsben. A bécsi városházán, mint bécsi tudósítónk jelenti, elhatározták, hogy Bécsben még egy harmadik alpolgármesteri állást is létesítenek. A községi Szabályzatnak erre vonatkozó módosítását az alsóausztriai községtanácsban hír szerint már holnap előterjesztik. A kaszinói kártyaveszteség. A Nemzeti Kaszinóban lefolyt kártyajátékról és Justh Bélának nagyobb kártyaveszteségéről közölt hitekre vonatkozólag illetékes forrásból kijelentik, hogy sem Szemere Miklós, sem Szapáry Pál gróf nem vett részt a nagyobb kártya-partiban, így az ő nevük tévesen került forgalomba. — A spanyol király Párisban, Párisból jelentik, hogy hivatalosan most állapították meg a spanyol király párisi tartózkodásának programmját. Alfonz király hat napot tölt Parisban. Május 30-án érkezik Andraisba, ahol a departement magas hivatalnokai fogadják ünnepélyesen. Párisba a Bois de Boulognei pályaudvaron érkezik meg a király, a „királyok pályaudvarán“, amint ezt a pályaudvart a párisiak tréfásan nevezik. Itt a köztársasági elnök fogadja és a külügyminisztérium palotájába kíséri a királyt. Délután XIII. Alfonz meglátogatja az elnököt, este pedig vacsora lesz tiszteletére az elyseei palotában. Másnap, május 31-én a király séta,kocsizást tesz Parisban, megnézi az invalidusok templomát és a Panteont, délben pedig Paris, városa részesíti díszes fogadtatásban a Hotel de Ville-en. A fiatal uralkodó a spanyol követségen hessenézik, délután meglátogatja a spanyol kolóniát, este pedig díszelőadás lesz tiszteletére a nagy Operában. Június elsején végignézi a király a chalousi katonai gyakorlatokat, másnap pedig meglátogatja a saint-cyri katonai iskolákat, a versaillesi kastélyt, este pedig végignézi a Theatre-Français díszelőadását. Június 3-án katonai csapatszemle lesz a vincennesi mezőn a király tiszteletére, délben ebéd az elyséei palotában, este pedig vacsora a spanyol követségen a köztársasági elnök tiszteletére. Június 4-én végig nézi Alfonz király az anteuili nagy akadályversenyt, a „Grand-steepl” és este a spanyol követségen vacsorál. Éjfélkor utazik el Cherbourgba, ahova másnap reggel 7 órakor érkezik meg. Itt megszemléli az északi hajórajt és a Victoria and Albert angol királyi yachton folytatja útját Londonba. A Theatre Françcrs-ban Marivaux „ A szerelem és a sors játéka“ czímű darabját és Rostand „Romanesques“-jeit, az Operában pedig „Sámson és Delilá*•Más a „Maladetlip balettet adják elő a spanyol király tiszteletére. — A péterrévi méregkeverék. A péterrévi méregkeverő asszonyok ügyében, mint nekünk irtják, még mindig folyik a vizsgálat. Csütörtökön Popovics kir. ügyész, Rehák törvényszéki biró Újvidékről kiszállottak Péterrévére, és Deák dr. törvényszéki orvos, továbbá Szászy dr. óbecsei orvos jelenlétében újabban négy sírt bontottak föl. És pedig három férfi és egy nő sírját. Egyike ezeknek, a bűnösök vallomása szerint 17 év előtt lett elföldelve méreggel. A hullák belső részei olyan tüneteket mutatnak, mintha szerecsika mérgezés lenne, azonban határozottan ez nem volt megállapítható a jelen volt orvosok által, miért is felküldték a belső részeket Budapestre az országos vegyészhez. A vizsgálat során a legtöbb bűnös asszony megtört és bűnbánó vallomást tesz, így azután az eddig még titokban volt esetek is újabban napfényre kerültek. Nevezetesen letartóztatták e héten Sinkovits Istvánnét is, aki Salgó Istvánné keresnője segítségével lassan ölő fegyvesztő porral mérgezte meg urát. A megmérgezett férj iszonyú kínokat érzett és mert nem tudott azoktól szabadulni, de itt sem talált rá, fájdalom okozta kétségbeesésében öngyilkossá lett. Ugyancsak letartóztatta a csendőrség a vallomások alapján Király Istvánné, Gór Anna aszszonyt is, akit pedig az angyalcsinálás vádja nyom. Mint a zsebelyi és hódmezővásárhelyi nagy port fölvert hasonló esetekben, úgy itt is a főbűnös egy szülésznő, aki tudásával ilyen bűnös uton és módon élt vissza. A péterrévei Jäger Mari, akit Palkó Teréznek hívnak, menekülni akart a földi igazságszolgáltatástól s öt adag félgrammos szublimátpasztulát ivott meg. Nagy kint állott ki, de mégis életben maradt. A széles alapon folyt nyomozás még mindig tart. — A vasöntők sztrájkja. A Zöld vadászhoz czimzett kerthelyiségben tanyázó vasöntők száma ma 100 új sztrájkolóval szaporodott meg. Az új sztrájkolók a Máv vasgyárából valók, akik szintén szolidaritást vállaltak a magánvállalkozók munkásaival és hírül hozták, hogy az állami gyár tízezernyi munkássága között is nagy az elkeseredés és ha a sztrájk hamarosan békés megoldást nem nyer, ott is kitör a mozgalom. Az államvasutak munkásainak mozgalma — mint illetékes helyről értesülünk — ez idő szerint csak 100 emberre szorítkozik. Nem is tartják valószínűnek, hogy a többiek követnék a sztrájkolók példáját, minthogy az állami gyárak munkásai eddig sem voltak semmi összeköttetésben a szakszervezettel. — Gyászrovat. Özv. liptószentiváni Szent- Ivány Farkasné, szül. lászlófalvi Eördögh Amália élete 63-ik évében e hó lo-én Apczon elhunyt. — Az ostromolt bandita elfogatása. Már tegnapi számunkban megírtuk, hogy Francois Roy vadőrt, miután a házat, amelyben magát eltorlaszolta fölrobbantották, tíz napi ellenállás után végre sikerült elfogni. A Journal egyik munkatársa — mint Párisból jelentik — megintervieválta a banditát a kórházban. Roy elmondta, hogy először Grandpied háztulajdonost lőtte le bosszúból — és csak azután lőtt a csendőrökre és a katonákra, mert félt, amikor ezeket fegyveresen a ház tele látta közeledni, hogy a kaput betörjék. A védelem különféle eszközeivel, továbbá élelmiszerrel bőven el volt látva. Amint a robbanás elmúlt, amely a menyezethez csapta, a menekülésen törte a fejét. Hallotta, amint a tömeg ezt kiáltotta: — Üssétek agyon! De ő csupa félelemből egyenesen szaladt, mig a törzsteg elérte és félholtra verte. Sebesülése nem komoly és nagyon bízik az esküdtek fölmentő ítéletében. Az utolsó küzdelem, valamint a robbantás és menekülés részleteit a következőkben adjuk: Amit 700 katona egy héten keresztül nem bírt megtenni, azt 150, körülbelül 45 kiló súlyú Melinit patron egy másodperc alatt elvégezte. A patronok lerakásánál a legnagyobb elővigyázatosságra volt szükség. A prefektus, mielőtt a ház felrobbantását végérvényesen elrendelte volna, előbb még Párisba utazott a belügyminiszterhez, hogy a felelősséget elhárítsa magáról, ha a robbantás következtében a ban-i díjának is valami baja esnék. Miután minden előkészületet megtettek, a katonaság és csendőrség, valamint a körülálló embertömeg és a dolgot intéző hivatalnokok személyes biztonsága érdekében 15 melinit-patront az eltorlaszolt ház fája mellé tettek. A katonai kirendeltség vezetőjét, aki a patronokat elhelyezte, szintúgy hívják, mint a banditát. Roy amikor észrevette, hogy a petárdákat elhelyezik, belátta, hogy el van veszve, és kikiáltott, hogy meg akarja magát adni. De már késő volt. Roy, egy pillanat alatt eltűnt az ablakból. A robbanás iszonyú dördüléssel megtörtént és a tál beomlott. Roy a robbanás elől a pinczébe futott, de azután rögtön a meneküléshez látott, ami nem is volt olyan nehéz, mert a ház közelében való tartózkodás a robbanás veszélye miatt meg volt tiltva. De a látcsővel figyelemmel kísérték, hogy hová szalad. A tömeg kedvet kapott, a katonák és csendőrök se féltek már és száz meg száz ember rohant ordítva a szökevény után. A legnagyobb dühhel rohantak rá, összerugdosták és ököllel addig verték, amig eszméletlenül összeesett. A katonák és csendőrök oltalmukba vették, de csak nehezen sikerült nekik az elkeseredett tömeget elűzni. Ezután hordágyra fektették Roy-t és a kórházba szállították. A prefektus kihirdette, hogy Roy él, és hogy állapota egyáltalán nem aggasztó. Egy kis katonai különítményre bízták a ház őrizetét, amely hivatva volt arra is, hogy megakadályozza a tömeget abban, hogy bátorságát a romokon is kipróbálja. — A szép Deszanka meghalt. Néhány hónap előtt Gyorgyevics Deszanka neve volt a szerb fővárosban, de egész Szerbiában a leggyakrabban említett név. Mert Deszanka (Szerbiában az embereket a keresztnevükön szokták megnevezni) szép volt, ügyes, kokett és szenvedélyes s amellett elmés és okos is volt. De mindennél a tulajdonságainál jobban felkeltötte iránta az érdeklődést kalandos életmódja. Legelőször akkor hallatott magáról, amikor mint a budapesti szerb főkonzul Barjaktárovics felesége megszökött. Egyideig külföldön élt és itt képeztette ki magát színésznővé s akkor egyenesen a szerb metropolisba tért vissza, hogy mint a nemzeti színház új tagja, első szerepeket játszon. Ez volt Deszanka fény kora. A színpadon és a színpadon kívül bem' lett utána, az egész férfivilág. Állítólag a fiatal trónörökös, György herczeg is alig mulasztott el egy előadást, amelyen a szép Deszanka játszott, Zajos életmódja miatt azonban Belgrádot el kellett hagynia s akkor Bécsbe utazott. Ekkor azt az álhírt is terjesztették — némelyek szerint ő maga, terjesztette — hogy a szerb trónörökös titokban utána szökött. A szép Deszanka az osztrák fővárosban szerződtetni akarta magát, azonban ez nem sikerült neki, mert már akkor beteg, volt. Hisztérikus rohamok támadták meg a gyönge testalkatú nőt. Egy kisebbrangú színházban nyert nehezen angázsmát, azonban ez sem maradhatott soká, hanem leszorult az orfeumi színpadra. Betegsége azonban mindinkább krónikussá vált és végre a kórházba került, ahol a napokban meg is halt. — Lilla-ünnep. A Komárom vármegyei és Városi Múzeum-Egyesület Csokonai Vitéz Mihály halálának százéves évfordulója alkalmából a nagy költő Dunaalmáson nyugvó ideáljának, Lillának, emlékezetének áldozni kívánván, vasárnap, május 14-én délután Dunaalmáson Lilla-ünnepélyt rendezett a következő sorrenddé : A 12 óra 11 perczkor induló gyorsvonattal Füzitőre, majd onnan Dunaalmásra utazott a társaság. Az érkező vendégeket a vasútnál Kecskeméthy Jenő ev. ref. lelkész üdvözölte, majd közebéd volt. Az emlékünnep a temetőben délután 4 órakor kezdődött a Komáromi Dalegyesület énekével. Alkalmi beszédet Szendrey Imre mondott. A dunaalmási iskolás gyermekek éneke és szavalata következett ezután, majd a dunaalmási hölgyek nevében Thiel Erzsike megkoszorúzta a sirt s a Muzeum Egyesület is elhelyezte koszorúját Lilla sírjára. A Komáromi Dalegyesület éneke fejezte be a szép ünnepélyt. — Az eszéki sztrájk vége. Eszékről jelentik, hogy a csöndesen eltelt vasárnap után a munkások hétfőn mindenütt megkezdték a munkát, minden kikötés nélkül. Az összes kivételes közbiztossági intézkedéseket megszüntették. Mihalovics főispán a polgármesterrel és főkapitánynyal látogatást tett Matt altábornagy állomásparancsnoknál, hogy megköszönje a segítséget, amelyben a katonai hatóság a napokban a polgári hatóságot részesítette. MAGYARORSZÁG Budapest, 1905. szerda, május 17