Magyarország, 1905. június (12. évfolyam, 133-158. szám)

1905-06-22 / 151. szám

Budapest, 1905. csütörtök, Simras 22. MAGYARORSZÁG A tanítói állásokra jelöltettek első helyen: Edel­mann Rezső, Somló Lázár, Héber Károly, Werner Jenő, Mih­alik József, Komlós Ármin, Szű­cs Soma, ifjú Jakubovich Sándor, Bélák Jenő, Mórei Samu, Vértes József, Bódiss Béla, Biró Samu, Fodor Lajos Győző, Molnár János, Gyurikovits Géza, Pastinszky János, Sándor Károly, Arany Sándor, Virágh János, Kelemen Kántál, Szőts János, Bárdos Gyula, Turcsek Nándor, Koltai Ferencz, Kéméndi Ernő, ifjix Réti István, Zoltán Miksa, Erdős Mór, Cserhalmi Ágost, Ispanovits Sándor, Magyar Rezső, Kristó Mihály, Kondor Zoltán, Kapossy Pongrácz, Marosi Kálmán, Huba Károly, ifjú Tellér Gyula, Kaiser Mór, Bató D. László, Bosvai Lajos Károly, Kormányos István, Pé­­czeli József, Görgey István, Medgyessy József, Nagy Zoltán, Szabó István, Lestánczky Pál, Ágay Adolf, Tóth László, Magyar Adolf, Bárány Nándor, Augusz­­tiny Oszkár, Moravitz Lajos, Donáth Nándor. Második helyen: Ludvig Béla, Molnár Ignácz, Raskó Rezső, Vajda Oszkár, Gönczi Géza, Havas Jó­zsef, Peyer Emil, Dallos Sándor, Makrai Pál, László Simon, Bencze Dezső, Horváth P. Pál, Molnár Ist­ván, Fekete Géza, Batta Tivadar, Mindszenti Boldi­zsár, Palotás Miklós, Jónás Béla, Nagy József, Gábor Ferencz, Engel József, Kuncze Ernő, Szelly Lajos, Kempelen Imre, Csányi Lipót, Takács Bogdán, Bárd Vilmos, Tóth Árpád, Szentiványi Ákos, Fil­ringer Gusztáv, Jánossy Imre, Békéssy Károly, Remes Alajos, Albrecht István, Újlaki Vilmos, Markusz Kálmán, Loschdorfer János, Blaschnek Károly, Jelinek Jó­zsef, László Arnold, Bartos István, Mórocz Sándor, Péntek B. Ferencz, Kmethy Pál, Ekker Imre, Schmitt Sándor, Benkő Ede, Urbányi Cz. József, Udvardy Ala­dár, Saskeőy Béla, ifjú Kamocsay Endre, Szende Sándor, Kiss József, Gonda János, Tar Kálmán, Zima János. Harmadik helyen : Vogyeráczky István, Hanisch József, Sille Lajos, Kállay Ferencz, Zsoldos Rezső, Székely Menyhért, Fetter Kornél, ifjú Jakopovits Lajos, Hunfalvi Béla, Lőwinger Ferencz, Boroviák Lajos, Dittrich József, Siess János, Szederkényi Samu, Halász Ignácz, Teszársz Kálmán, Boromissza Ferencz, Cicutti Lajos, Fekete Jenő, Fodor Ernő, Galgóczi Gyula, Hock János, Józsa Dezső, Kis Ká­roly, Merényi Lajos, Siefka Jenő, Schwarcz Géza, Szabó Lajos, Szamossy Tibor, Szántó László, Dermár Pál, Ember György, Valnicsek Károly, Fábián Imre, Gyurkovits Zoltán, Hánt Antal, Batta Tibor, Kerekes Elemér, Lenkei Vilmos, Petik Kálmán, Szekeres Fe­rencz, Demeczky Sándor. Az 51 elemi iskolai tanítónői állásra jelölték. 1. helyen: Barcza Mátyásné, Horváth Jenőné, Ad­­meta Leona, Schlisz Paula, Tóth Jánosné, Porubszky Istvánné, Krainz Mátyásné, Mottl Mária, Kovács Dezsőné, Kende, Malvin, Gábor Aranka, Heinrich Kornélia, Lányi Ákosné, Scheibner Kornélia, Németh Ilona, Vaskovits Gizella, Stemmer Melánia, Kudlár Lujza, Tom­csics Janka, Tabódy­­ Erzsébet, Hajós Irén, Tóth Elemérné, Szabó Ottóné, Jellenz Margit, Dévai Janka, Wittenberg Irén, Wippler Vera, Barna Margit, Trost Francziska, Szemkő Aladárné, Ember Ottilia, Herczeg Irma, Okos Róza, Csiky Anna, Horváth Mária, Wagner Berta, Mór Gyuláné, Fennesz Margit, Todor Éva, Erdősi Hana, Gergely Andrásné, Pongrácz Margit, Láng Mária, Szendeffyné Harrach Elza, Szalay Regina, Lőw Mária, Prehoffer Izabella, Stemmer Mária, Schiffer Hana, Havas Irma, Nendtwich Izabella. A 11. helyen: Seidlmann Ilona, Erdély Anna, Szél Mária, Máry Klementina, Kelemen Konstanczia, Peny Stefánia, Szántó Ferenczné, Ábrányi Aladárné, Zaitz Lujza, Ligeti Margit, Schwrerde Mária, Kiss Margit, Dus Anna, Winterstein Hermina, Lázár Irma, László Mária, Patterson Margit, Dorogsághy Irén, Sényi Iza­bella, özv. Stardelberg Hermanné, Mudrony Mária, Bőhm Gizella, Szervey Czeleszta, Gonda Janka, Dőri Etelka, Bieber Róza, Reich Berta, Nemes Lenke, Simonich Róza, Banovitsné Jurányi Ilona, Barna Rózsa, Schmidt Hana, Skopecz Anna, Gerely Józsa, Szőke Ilona, Leimeter Emma, Oleják Piroska, Swo­­boda Aranka, Szentiványi Mária, Jászay Aranka, Lakits Margit, Holló Ferenczné, Róth Margit, Mészá­ros Zsófia, özv. Kotsis Jánosné, Báró Proff Kocsárdné, Hevesi Józsa, Fáy Lenke, Kemény Ilona, Mattyasovszky Gizella. A III. helyen : Katona Mária, Szalay Aranka, Császár Gizella, Hajós Mária, Maróthy Kálmánna, Végh Rózsa, Gyulányi Margit, Halácsy Irén, Pósch Aranka, Lukács Mária, Balassa Róza, Kovács Gi­zella, Székely Eugénia, Bertalan Ilona, Hajdú Jó­­zsefné, Schneider Margit, Sik Mária, Kaszt Margit, Bartus Irén, Grósz Erzsébet, Tímár Katalin, Go­­reczky Erzsébet, Szőke Aranka, Novelly Antónia, Barthalos Lenke, Tajthy Aranka, Kiss Jolán, Ger­­gelyi Margit, Herein Mathild, Kádár Eugénia, Bokor (Mária) Anna, Szíjártó Mária, Domsits Vilma, Tichy Mária, Fráter Ágnes, Csehál Anna, Halász Zoltánna, Dolozselek Aranka, Fillinger Ilona, Kóbor Dezsőné, Rybár Gabriella, Vaszilievits Mar­git, Sajóhelyi Ilona, Ihász Irén, Bányai Gabriella, Köpesdy Ilona, Nagy Etelka, Szőnyi Margit, Bo­rostyán Rózsa, Szily Berta, Bohacsek Mária. A 11 óvónői állásra jelölték. 1. helyen: Beck Janka, Szenger Anna, Kalivoda Janka, Göttinger Jánosné, Dencz Lajosné, Szabadi Olga, Ligeti Irén, Kiss Lujza, Kamensky Róza, Dietz Etel, Fábián Irma. 11. helyen: Jurányi Anna, Tóth Má­ria, Kleinlein Róza, Ulár Margit, Kósa Etel, Wilheim Karolina, Horváth Margit, Király Sándorné, Tellér Mária, Berzeviczy Mária, Csatay Ilona. 111. helyen : Schindler Emilné, Murtetz Aranka, Bak Malvin, Szm­­­erics Anna, Ibu­czár Jenőné, Bató Lujza, Nyáry Gyuláné grófnő, Nagy Ferenczné, Tauber Hermin, Láng Julia, Abelsberg Teréz. SZÍNHÁZ, művészet.­ ­ (Zeneszerző-növendékek hangversenye.) A m. kir. Zeneakadémia igazgatósága hangver­senyt rendezett tegnap este az intézet ama nö­vendékeinek dolgozataiból, akik Koessler János tanár útmutatása nyomán a zeneszerzési tanszak­ban fejlesztik az alkotásra való hajlamukat s tö­­kéletesítik dologbeli készségüket a zeneelmélet tudományában. Amikor ebből az intézetből olyan nagykaliberű talentumok kerültek ki, mint Dohnányi Ernő és Bartók Béla, igen természetes, hogy érdeklődésünk az olyan produkc­iók iránt, mint aminő például a tegnapi volt, a le­hető legnagyobb, mert hiszen ebben az új ge­­neráczióban csírázik hazai művészetünk jövendő nagysága, belőlük alakul ki a magyar zeneköl­tés ama gárdája, amely hivatva lesz nemzeti művészetünk kiépítésén közremunkálkodni s azt nagggyá fejleszteni. Mondhatjuk, hogy ifjaink hasznukra értékesítették az intézet falai között töltött tanulóéveket. Megtanulták alaposan mindazt, amely feltétlenül szükséges, hogy költői gondolataik formát és benső mű­vészi értéket nyerjenek. Koessler veze­tése alatt kezdették elejétől, az egyszerű hám­ashangzattól s végezték a legsúlyosabb ellenpontozati problémák megoldásával. És a ki­tűnő tanár elsőrangú szakértelmét ott látjuk a fiatal komponisták dolgozatain a maga teljes ér­tékében tündökölni. Csak egyet nem érzünk ki belőlük: a nemzeti érzést. A nagy mesterek is­mert nyomdokain halad legtöbbje. Tán a Molnár Géza befolyása idővel ebben az irányban is ör­vendetes változást fog maga után vonni. Az elénk adott terjedelmes programm kamarazene­­dolgozatokat, hegedű-, zongora-, orgonaszerze­­ményeket és dalokat tartalmazott. Mindjárt az elején megragadta figyelmünket a fiatal Antalffy- Zsiros Dezső szép talentuma. Az ügyesen kidol­gozott orgonafugája épp úgy bizonyított jelesül fejlődő, alkotó tehetsége mellett, mint az a han­gulatos dala, melyet Bondy Nelli adott elő. Lend­vai Ervin, aki utána következett, egy vonósnégyes három tételével mutatkozott be. Erősen fegyelme­zett talentumról tanúskodott mind a három tétel. Lendvai alaposan ismeri a vonós hangszerekkel elérhető színes hatásokat s ezt a kiválóságát kedvezően ki is tudja aknázni. A technikai tu­dása mellett van ennek a fiatalembernek szíve is, amint azt az Andante tételből ki is érez­hettük. Lendvai az imént nyert pályadíjat orgonafugásával Regensburg­­ban, a budapesti izraelita hitközség pedig kétezer korona ösz­töndíjat adományozott neki tanulmányainak foly­tatására. Gondolatbőség és formás kidolgozás jellemzi a Kodály Zoltán vonós hármasát és kvartett­jének III. tételét. Hasonlóképpen tűnt fel vonós-változataival Szirmai Albert dr., akinek rendkívülien fejlett érzéke van a jóhangzás és a finom harmóniai külön­legességek iránt. Műveiből egy distingvált zenész finomult ízlése szól hozzánk. Ezt a zongorára írt Adagio-já is bizonyította. Weiner Leó tán a legérettebb talentum valamennyi között. Gyö­nyörűen harmonizál, gondolatai választékosak és rithmusaiban ifjonti hév lüktet. Vonós ötösének a Scherzo-ja, zongorára írt variácziói és Tarantellá­ja egyképpen jelentékeny dologbeli tudása mellett bizonyítanak. Kovács Sándor két zongoradarab­bal igazolta tájékozottságát a zongorázás techni­kájában, Zsakovetz Nándor pedig egy hegedű­szo­­náta első tételével ébresztett figyelmet tehet­sége iránt. Dalszerzeményekkel Meszlényi Róbert dr., Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Müller Károly és Lendvai Ervin szerepeltek sikerrel. A dalokat Buttra Ilona, Sándor Erzsébet és Bondy Nelli adták elő kollégiális szeretettel. A többi szerzemények sikerre juttatása érdekében el­­ismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki Arányi Adila, Hacker Mária, Rákos Arnold, Fischer Ká­roly, Lederer Imre, Richter István, Steiner Hugó, Aitschul Miksa, Regéczy Ilona, Rosenfeld Aladár és Reiner Frigyes. (m. a.) — (Fővárosi művészete sikere Pécsett.) A bécsi Vigadó nagytermében kitűnően sikerült hanc­versenyt rendeztek a nőnap: Rossi Rozina daléne­kesnő, Várkonyi Béla zongoraművész, Kőszeghy Sándor hegedűművész és Erényi R. Antal zene­szerző, akiket mindnyáját előnyösen ismerjük a buda­pesti hangversenyekből is. Különösen tetszett a köz­reműködők sorából a pécsi közönségnek Rossi Rozina, a kedves hangú, alapos készültségű­ művésznő, aki Scarlatti, Marcello, Buononcini, Csajkovszky, Brahms, Delibes, Massenet, Farkas Ödön és Erényi Antal dalaiból énekelt óriási tetszés mellett. A közön­ség alig tudott betelni a művésznő szép énekével és egyre-másra követelte a ráadásokat. A sikerben mél­tón osztozkodtak Rossi Rozinával művészi előadásuk révén Várkonyi és Kőszegi. Erényi a zongorakísé­­ret fontos feladatát teljesítette közmegelégedésre.­­ (Hírek a budai színkörből.) Az Üdvöské­vel egyidejűleg új magyar darabra készül a Népszín­ház személyzete. E darab ifj. Bokor Józsefnek, a kipróbált szerzőnek Nászutazás a kaszárnyában czimü operetteje, melynek magyaros szövegét és zenéjét is Bokor írta. — Szombaton mutatja be a Népszínház személyzete, teljesen új betanulás­sal Audran operettejét az Üdvöské­t a budai szín­házban a következő szereposztással: Lorán— Kovács Mihály, Fiametta—Ledovszky Gizella, Fritellini—Toronyi Gyula, Pippo— Raskó Géza, Bettina—Komlósy Emma, Rokko—Kassai Károly, Matheo—Újvári Károly. — (A Színészegyesületből.) Az Országos Szí­­nészegyesület fegyelmi bizottsága tegnap ülést tartott Rónaszéky Gusztáv elnöklésével. Az ülésen a függőben lévő ügyeket intézték el. Külön bi­zottság osztályozta a felvételi kérelmeket. Körül­belül kétszáz jelölt kéri, hogy vizsgáló­bizottság elé bocsássák, illetve, hogy számbavéve a kitöl­tött gyakorlati időt, mentsék fel őket a vizsgálat alól.­­ (Víg-színpad.) A hetedik mennyországban csütörtökön, Úrnapján kétszer kerül színre az ős­­budavári Vig-színpadon. E bájos zenéjű operet, amely a jövő héten éri el első jubileumát, a 25-ik előadást, délután fél 5 órakor félhelyárakkal este 8 órakor pe­dig rendes helyárak mellett adják. Ős-Budavára ka­pujának pénztáránál a Vig-színpad előadásaihoz vál­tott jegyek egyszersmind Ős-Budavára területére is szabad bemenetre jogosítanak. TÖRVÉNYSZÉK. * A vasúti sztrájkvezérek pere a Kúrián. A tavaly április 10-én kitört országos vasúti sztrájk vezetői, az úgynevezett tizenhármas bi­zottság ügyét ma tárgyalta a kir. Kúria ül. bün­tetőtanácsa Bömb­es Gyula elnöklete alatt és Dogáriu Tamás biró előadásában. A vád a bi­zottság tagjai ellen az volt, hogy vezetői tevé­kenységet fejtettek az összebeszélés folytán tör­tént munkabeszüntetésnél. A tizenhármas bizottságot tudvalevőleg a máv. alkalmazottai választották meg, hogy a sztrájk folyamán intézzék az összes Vasuta­sok ügyét. Ebbe a bizottságba beválasztották Sarlay János államfőnök-helyettest, Seide Arthur főellenőrt, Lorber József hivatalnokot, Ivanovits Miklós és Kósa Lajos hivatalnokokat, Margulit Kálmán nyugalmazott ellenőrt, Veréb Mihály kocsi­­rendezőt, Komlós Manó segédmérnököt, Breuer Ferencz hivatalnokot, Kardos Antal kocsivezetőt, Tur­csányi Pál hivatalnokot, Kacsó Gyula moz­donyvezetőt, Faludi József állomásfőnököt. A bi­zottság intézte a sztrájk ügyeit, tárgyalt Kö­rös László közbejöttével és később önálóan H­eronymi Károly volt kereskedelmi minisz­terrel, amíg a most lemondott kormány el nem határozta a sztrájk erőszakos letiprását. Elsőnek Sarlayt tartóztatta le a rendőrség, aki­nek helyére április 23-án Patrncza Lajos hivatal­nok lépett. Április 24. és 25-én azután letartóz­tatták a többieket is, azonban már május 4-én szabadlábra helyezték őket. A budapesti kir. ügyészség már a 14 vádlott ellen a btk. 480. §-ába ütköző és a 181. §-a sze­rint minősülő hivatali hatalommal való vissza­élés büntette czímen emelt vádat A kir. tör­vényszék azonban felmentette a vádlottat és egyúttal kimondotta, hogy a vasutas nem közhivatalnok. A kir. tábla érdemben hely­benhagyta ez ítéletet, de közhivatalnoknak minősítette a máv. alkalmazottait. Az ítélet ellen a főügyészség semmiségi panaszszal élt a Kúriához, amelyet a koronaügyészség fentartott A legfelsőbb bíróság mai tárgyalása iránt szo­katlan nagy érdeklődés mutatkozott. Megjelent fő­ként sok vasutas és a vádlottak is mindannyian. A koronaügyészséget Tassy Pál koronaügyész­­helyettes képviselte, a vádlottak védőiül Vézsonyi M . ■" " ■ *"1 11 ..........................

Next