Magyarország, 1905. július (12. évfolyam, 159-186. szám)
1905-07-13 / 171. szám
Budapest, 1905. csütörtök, július 13. MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁG. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az önálló vámterület mellett. A budapesti kereskedelmi és iparkamara, melynek tegnap délutáni ülésének nagy részéről már előző számunkban közöltünk tudósítást, nagy többséggel az önálló vámterület mellett foglalt állást, elfogadva Krieszhabernek nálunk már közölt indítványát. A kamara közös bizottságának határozati javaslatát az Ausztriával való vám- és kereskedelmi viszony dolgában az elnök terjesztette elő. A javaslat nyomán élénk vita indult meg. Elsőnek Lukács József szólalt föl, aki előadói elaborátumában tudvalevőleg a közös vámterületet védelmezte. Schwarz Lajos, az önálló vámterület ügyének előadója, a teljes ülésre bízza a közös bizottság előterjesztésének elbírálását, de föntartja a jogát, hogy nézetét esetleg még később megvédelmezze. Boross Soma rámutat arra, hogy már négy évvel ezelőtt fölvetette az önálló vámterület kérdésének sürgősségét, de a kamara elnöksége akkor azon a véleményen volt, hogy a dolog éppen nem sürgős. Ami a két előadó jelentéseit illeti, Schwarz Lajos jelentése megfelel a valódi álláspontnak, ellenben Lukács József okoskodása hemzseg a sok tévedéstől. Iparunk fejlődésre képes nem lesz mindaddig, amíg gazdasági kapcsolatban vagyunk Ausztriával. Pedig rendelkezünk a fejlődés összes feltételeivel. Vannak képzett iparosaink és munkásaink, de kénytelenek külföldre menni, mert itthon nem kapnak munkát. Megemlíti a sok közül csak a malomipart, amelyre sokkal kedvezőbb helyzetet teremtene a gazdasági különválás. Igaza van Lukácsnak abban, hogy a gyáripar elnyomta a kisipart, de nem a mi gyáriparunk, hanem Ausztriáé. A mi gyáriparunk mesterséges alapokon áll és önállóvá, virágzóvá csak a gazdasági önállósággal válhatik. Kern fogadja el a közös bizottság javaslatát, de hozzájárul Krieszhuber Leónak javaslatához. Tóth Imre (Kiskunfélegyháza), rövid fölszólalása után, amelyben az önálló vámterületet sürgette, Kaszhaber Leó terjesztette be ismeretes indítványát. Dán Leó elfogadta, ugyan a közös bizottság előterjesztését, de némi módosítással. Sugár Ottó szociálpolitikai szempontból fejtegeti az önálló vámterület szükségességét. Amíg a magyar iparnak nem szerezzük meg a belfogyasztást, a magyar ipar nem lesz képes a munásság jogos kívánságainak eleget tenni. De rá kell térni az önálló vámterületre a magyar kereskedelem érdekében is. Az osztrák iparnak kiszolgáltatott magyar kereskedelem ugyanis ama veszély előtt áll, hogy ellentmondásba keveredik egy fontos nemzeti érdekkel, a magyar ipar megteremtésének és fentartásának nemzeti érdekével. Az osztrák iparnak kiszolgáltatott magyar kereskedelem ugyanis sohasem válthatja be azt, hogy ő anyagi lekötöttség© miatt nem pártolhatja a magyar ipart. Anyagilag érthető eljárására mentséget keres és ezt nem találhatja meg másban, mint a magyar ipar hirdetett versenyképességében. Ezáltal a magyar kereskedelmet az a veszedelem fenyegeti, hogy idegen testté válik a nemzet testén és kirekesztik a nemzeti fejlődés munkájából. A magyar kereskedelem erkölcsi érdeke kívánja meg az önálló vámterületet. (Helyeslés.) A szónok azután széles történelmi alapon vázolta azt a benső összefüggést, mely a nemzet politikai újjászületése és a vámközösség okozta legális kiszipolyozása között van. Az önálló vámterület mellett szóltak még Czeizel Gyula, Fuchs Soma és Aladáry Gábor. Kohn Gábor azt óhajtja, hogy a kamara hozzon ebben a kérdésben egyhangú határozatot. Az elnök erre az ülést öt perczre felfüggesztette. Jó negyedóra telt el, amikor Lánczy Leó az ülést újból megnyitotta. Thék Endre alelnök jelentette, hogy az elnökség kereste a kibontakozást és reméli, hogy a kibontakozást a következő határozati javaslatban meg is találta : „Intézzen a kamara egy behatóan megokolt fölterjesztést a kormányhoz, előadván, hogy a kamara az önálló gazdasági berendezkedésre való áttérést szükségesnek tartja és utasítja az elnökséget, hogy amidőn a kamara a dologban beadványát fölterjeszti, figyelmeztesse a kormányt azokra a pontokra, amelyeket az ország közgazdasági helyzetéből kifolyóan meg k©ll védenie.“ Boross Soma ezt az indítványt nem fogadja el, ha nem ragaszkodik Kriszháber indítványához, amely sokkal világosabb és határozottabb. Lánczy Leó kéri, hogy fogadják el egyhangúlag az elnökség javaslatát, mert az ilyen fontos határozatnál egy szótöbbséges döntés sok félremagyarázásra adhat okot. Boross Soma azonban ragaszkodott a szavazáshoz, s erre az elnök elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek az eredménye az lett, hogy a kamara 38 szóval 14 ellen elvetette az elnökség javaslatát és ezúttal hozzájárult Kriszháber indítványához. A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedd délután tartotta meg a havi „teljes ülését Szarvady Lajos elnöklete alatt. Elnök meleg hangon parentálta el Kulinyi Zsigmondot, a kakamara elhunyt titkárát. Szabó Gyula másodtitkárnak a kamara tisztikara kegyeletét is kifejező emlékbeszéde után elhatározta a teljes ülés, hogy az elhunyt titkár elévülhetlen érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, erről a gyászos özvegyet és családját külön értesíti és hogy a Kulinyi Zsigmond arczképét a kamara üléstermében való elhelyezés czéljából megfestett. Végül köszönetét fejezi ki a kamara jegyzőkönyvében azoknak, akik a gyászeset alkalmával részvétüket nyilvánították. Az elnöki jelentések során tudomásul vette az ülés a kereskedelemügyi miniszter leiratát, melylyel a kamara által is hangoztatott kívánságnak megfelelően fölhívattak az árvaszékek, hogy a gondozásuk alatt levő árvák ipari foglalkozásra való terelésére törekedjenek. Azonképp örvendetes tudomásul szolgált a kereskedelemügyi miniszternek a kamara közbenjárására tett azon intézkedése, hogy a Szeged-Budapest közötti forgalomban két új vonatösszeköttetés létesíttetett olyképp, hoy egyrészt a Szegedről délután 5 óra 15 perczkor induló és eddig Kecskemétig közlekedő vonat ezentúl Budapestig fog járni, másrészt a Budapestről 6 óra 45 perczkor Czegléden át Szolnok felé közlekedő 6102 sz. gyorstehervonat csatlakozásául Czegléd és Szeged között új gyorstehervonat közlekedése állíttatott be a menetrendbe, mely a budapesti postát déli fél 12 órára hozza Szegedre. A kamara ezt követelőleg a megüresedett titkári állás betöltése tárgyában olyképp határozott, hogy egy 15 tagú bizottságot küldött ki, melyben az elnökön egy alelnökön kívül 4—4 iparos és kereskedő, szegedi beltag és 4 kültag vesz részt azon megbízással, hogy ezen bizottság készítse elő a titkári állásnak akár előléptetés, akár pályázat, akár pedig meghívás útján való betöltéséről. Vörös László kereskedelemügyi miniszternek a tárcája átvételéről szóló értesítését tudomásul vette a kamara. A nagyváradi kamarának az önálló vámterület megvalósítását sürgető, valamint a Magyar Erdészeti Egyesületnek a métermérttékeknek, a fakereskedésben való kötelező használata érdekében tett fölterjesztését, mely utóbbi egyezik a szegedi ipartestület által egydejűleg sürgetett kívánsággal, a kamara hason szellemű fölirattal támogatja. Végül bejelentette az elnökség, hogy a kamara Évkönyve elkészült és e hő közepe táján fog a nyomdából kikerülni és hogy a kamara a szokásos nyári szünetre való tekintettel, hacsak rendkívüli viszonyok ezt nem szükségelnék, szeptemberig nem tart ülést. Kereskedők az önálló vámterület mellett. A Temesvári Kereskedők Egyesülete az ország összes kereskedelmi egyesületeihez a következő felhívást intézte: Elérkezett az idő, mikor hazánk, mely ezredéves múlttal bír és a kultúra és politikai fejlődésben bármely más európai állammal nyugodt önérzettel összemérkőzhetik, gazdasági önállóságot is követelhet, mert immár megérett erre is. A talaj, melyen ma a népek államisága felépül, melyben önrendelkezésük, önállóságuk nyugszik, a gazdasági élet. És kell, hogy mi kizárólag saját szükségletünk, saját belátásunk és saját érdekeinktől vezérelve, menten minden más a miénkkel soha meg nem egyező érdekkel, intézzük gazdasági életünket. Ez csakis az önálló vámterület alapján lehetséges és ezért félretéve minden politikát, mellőzve minden pártállást, hazánk igaz és nagy érdekeit szem előtt tartva, e haza fejlődése, haladása és virágzása érdekében az önálló vámterület kivívását, mint időnk legfontosabb feladatát tekintsük. A magyar kereskedők ez ország minden hazafias mozgalmában izzó szeretettel és buzgó lelkesedéssel részt vettek. Mennyivel inkább kötelességünk e kérdésben, mely hivatásunknál fogva hozzánk áll legközelebb, szintén állást foglalni és a küzdők legelső sorába kiáltani. Sorakozzunk testületileg e küzdelem zászlaja körül és mondja ki ez ország minden kereskedelmi egyesülete, hogy az önálló vámterületet — kellő előkészülés, legkésőbb 10 évi átmeneti határidő megállapítása mellett a hazai ipar megteremtése érdekében szükségesnek, hasznosnak tartja. Nyilvános gépbemutatás a Tattersalban. Az „Agraria“ magyar gépforgalmi részvénytársaság tegnap mutatta be,nagy érdeklődés mellett a Tattersal udvarán Ásványi Lajos, a palicsi földmíves iskola igazgatójának szabadalmát képező kukoriczaszár tépő szerkezetét, amelynek megtekintésére az ország minden részéből a gazdaközönség előkelőségei nagy számban vettek részt. Ott voltak a m. kir. földmivelésügyi minisztérium részéről Pirkner János miniszteri tanácsos, a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium részéről Harkányi iparfelügyelő, továbbá Jeszenszky titkár az O. M. G. E. részéről; Sporzon Pál a debreczeni gazdasági tanintézet tanára, Lázár Pál tanár a m. kir. József műegyetemen és Karkoványi József műegyetemi segédtanár, továbbá Zichy Gyula gróf és Zichy Kázmér gróf, Hogyos gróf, Eszterházy László gróf, gróf Bolza József, Schossberger báró ozorai uradalmának intézője, Nick Ede, a gödöllői m. kir. uradalom igazgatója, Etter Károly a primási uradalmak jószágigazgatója Kéménden, Koppely Géza, Szabó felügyelő, a gróf Degenfeld uradalom részéről, továbbá Orsonics Sándor a bábolnai magv. kir. uradalom intézője, továbbá Sárközy Aurél, Muzslay Gyula nagybirtokosok, Leidenfrost Aurél, a földmivelésügyi minisztérium állatenyésztési felügyelője, szigethi Vargha László, az adai földmives iskola igazgatója, Paulay K., a csömöri uradalom intézője, valamint számos nagybirtokos és gazdasági intéző az ország minden részéből. A délelőtti próba 1 órakor, a délutáni próba 6 órakor fejeztetett be és a próba befejezésénél üdvözölték az „Agraria“ vezérigazgatóját, Kellner Antalt, ezen találmány felkarolásáért. Az új Japán kölcsön. Londonból táviratoztak, hogy a japáni 4 és fél százalékos kölcsön második sorozatának jegyzését tegnap délután beszüntették, mivel a Németországban kibocsátás alá jutó részt többszörösen túljegyezték. Zárlat után a kölcsönt másfél százalékos ráfizetéssel vásárolták. Egy másik értesítés szerint az aláírók ezúttal is nagy számban jelentkeztek, de oly nagy és általános érdeklődés a japán kölcsön iránt meg sem mutatkozott, mint az első három kölcsönnél. Mindamellett a kölcsön mindjárt az aláírás megnyitása után túl volt jegyezve. Egy ottani bankbizományos cég például egymaga az egész kölcsönt másfélszer jegyezte. Bankkörökben az a vélemény, hogy a japáni kölcsönt ezúttal nyolczszorosan túljegyezték. Baisse a czukorpiacon. Prágából táviratozzák, hogy párisi és hamburgi erős realizálásokra a készáru 30 fillérrel esett tegnap. Később ez az áresés folytatódott, mivel Hamburgból egy valóságos pánikot jelentettek. A czukorárak 45—50 fillér áresést szenvedtek, később azonban az árak némileg megjavultak. A többi nemzetközi cukorpiaczokról mindenünnen jelentékeny áreséseket jelentettek. A bolgár gyufaegyedáruság. A bolgár egyedáruságok igazgatósága legutóbb tízezer láda foszformentes kétezer láda svéd gyufa szállítására írt ki nemzetközi pályázatot, melyre többek között a magyar gyufagyárak is adtak be ajánlatot. Az ajánlatok felbontásakor nem döntöttek a szállítás ügyében, hanem a beküldött mintákat a bolgár kormány vegyészeinek adták ki vizsgálata végett. Mindazonáltal azt hiszik, hogy a magyar és az osztrák gyárak fogják a szállítás egy részét elnyerni, minthogy a bolgár kormány már egyizben odanyilatkozott, hogy az osztrák és magyar gyárak ajánlatait elsősorban fogja tekintetbe venni. J . — (A Capkonay-emlékünnap.) Debreczen város közönsége nagy fénynyel üli meg az őszszel hírneves szülöttének évszázados emlékünnepét. Az ünneplésnek, melyben az Akadémián kívül az összes irodalmi társaságok részt vesznek, egyik kiemelkedő mozzanata lesz a Csokonay életéből merített vígjáték előadása, amelyre Zilahy Gyula színigazgató ezer korona pályadíjat tűzött ki. A pályázatra, mely július 1-én járt le, 13 pályamunka érkezett be, nagyobbrészt a fővárosból, és ezek közt, mint hírlik, három igen sikerült, magasabb irodalmi becsű mű van. A beérkezett darabok czímei a következők: 1. Csokonay, 2. Csokonay Lillája. 3. Csokonay („Ott tisztul az arany“ jeligével). 4. Lilla. 5. Lilla („Kedves remények“ jeligével). 6. Az ifjú Csokonay. 7. A költő álma. 8. Csokonay Vitéz Mihály életéből. 9. Csokonay Vitéz Mihály szerelme. 10. Csokonay Vitéz Mihály. 11. A szárnya szegett sas. 12. Csokonay és Lila. 13. Csokonay. (In hoc signo.) A Debreczeni Csokonay-Kör pályabíróiul kiküldte: Kardos Albert dr. irodalmi tanárt, Szakács Andor színészt és Zilahy Gyulát. A bizottság elnöke Oláh Károly dr. író és városi tanácsos, jelentését a bizottság augusztus 15-én fogja benyújtani és Zilahy Gyula a nyertes művel fogja idényét megnyitni. (Színészet Siófokon.) Kövessy Albert társulata, mely május 1-je óta Nagykanizsán jár-