Magyarország, 1905. november (12. évfolyam, 268-293. szám)
1905-11-01 / 268. szám
3 MAGYARORSZÁG Budapest, 1905. szerán, novemberi. önálló törvényalkotó képességét és ezzel a nemzeti akarat érvényesülhetését kizárólag az uralkodó akaratától tenné függővé. A hadseregnél a nemzeti kivánságok teljesitésének lehetetlensége. Avéderő terheinek felemelése a kétéves szolgálat jelszava alatt, amely felemelt teher alatt összeroskadna az ország, ahelyett, hogy a kétévi szolgálatot létező számemelés nélkül értené. A gazdasági lekötöttséget, illetve a közös vámterületet föltétlenül fentartja legalább is 1917-ig. A vármegyéket államosítja, tehát lerombolja a magyar szabadságot most is hatályosan védő bástyákat és ezzel arra törekszik, hogy nemcsak a fegyveres végrehajtó hatalom, hanem a polgári végrehajtó hatalom is egészen az uralkodóé legyen, és míg a királyi vető, tehát a királyi akarat szabja meg az országnak azt, hogy mit létesíthet saját földjén, saját pénzén, saját érdekében, addig a nemzet a nemzeti szellemtől áthatott hadsereg nélkül marad, s nemcsak az anyagi, hanem az alkotmányos védekezés minden eszköze ki legyen csavarva a nemzet kezéből. Ebbe a keretbe illeszkedik bele az a szemfényvesztés, amelylyel mindenkinek minden érdekét kielégíteni akarják az adófizető közönség rovására. Aki ennyit ígér, az semmit sem tarthat meg. Aki pedig azért ígér, hogy letörje a magyar nemzetet és polgári erényt, az nem kormányzási programmot készít, hanem vesztegetési programmot. Ez a mindent ígérő programm minden olyan részletében, amely azonnal meg lesz valósítható, nem demokrata programm, hanem úgy a nemzeti, mint a helyi önkormányzat szempontjaiból abszolutisztikus programm. Amint Józsefnek, a kalapos királynak abszolutisztikus demokrácziája előtt nem hajlott meg a nemzet, úgy nem fog meghajolni ezen üres ígérethalmaz előtt sem, amiből kik a szándék: hitegetni, kecsegtetni és nem törődni azzal, hogy mikor, milyen eszközökkel és milyen módon váltassák be az ígéret. Még a leghatásosabbnak vélt csalétekre, az általános szavazati jogra nézve is, melyet ígér, hamis jelszóval él, mert általánosnak és egyenlőnek nevezi azt a jogot, mely csak értelmi czenzus lenne, és melynek alkalmazásánál minden eszköz a kormány kezei közt lesz, mert a kormány programja egy szóval sem említi, hogy milyen lesz a választási eljárás, és lesznek-e egyáltalán a választások tisztaságának és szabadságának biztosítékai;márpedig becsületes választási eljárás nélkül a legkiterjedtebb választási jog is csak eszköz a kormányok kezében, úgyhogy azt is megérhetjük, hogy csak a kormánypártiak fognak tudni írni és olvasni ; továbbá annyira nem általános és egyenlő az ígért jog, hogy a most választói joggal bíró húsz és huszonnégy év közti polgárokat kizárja és ezenkívül a huszonnégy évet meghaladott polgárok közül továbbra is kimarad 1.273.735 lélek a kormány hivatalos statisztikája szerint. Még abban sem őszinte tehát a programm, amiben leginkább akarja megvesztegetni a nagy tömegeket. De a nemzet zöme tudja, hogyha megválasztott képviselőjének akarata nem érvényesülhet, hanem megtörik a korona akaratán, akkor teljesen mindegy az, hogy hány ember küldi az országgyűlésre azokat a képviselőket, akiknek csak azt szabad akarni, amit az uralkodó akar. Ha nem érvényesülhet a nemzet akarata, akkor az alkotmány üres álarca és semmivé lesz ; a magyar józan ész belátja, hogy a semmiben osztozkodhatni nem nyereség. Első feladata marad tehát a nemzetnek megvédelmezni alkotmányát és érvényt szerezni ez alkotmány biztosítékainak. Második feladata marad a nemzetnek, eltávolítani a nemzeti haladás útjából az odagördített akadályokat. Csak a kötelességeink teljesítése mellett foghatunk hozzá azon feladatoknak a megoldásához, melyeket a Fejérváry-programm kisajátított a mi programmjainkból, az ellenzéki pártok programmjaiból. Ilyenek a szavazati jog kiterjesztése az ellenzék nagy része által vallott általános szavazati jog, a kerületek új beosztása a községenkénti szavazás ; ilyen az adómentes létminimum biztosítása és az otthon mentesítése; a kis- és középbirtok tehermentesítése ; a kis- és nagyipar gyámolítása; a tisztességtelen verseny kiküszöbölése ; az uzsora fékezése; a gyümölcsöző befektetések rendszeres fejlesztése ; csatornázás stb.; a progresszív adó ; a tisztviselők helyközlekedésnek kellett lenni Európa és Amerika közt. Atlantis létezésében még mindig erősen kételkednek, sőt kevesebb híve van az Atlantis-hipotézisnek, mint az elsülyedt Lemuria-ban való hitnek. Különösen a zoológusok erősítik, hogy támaszpontjaik vannak, amelyek szerint tényleg volt egy olyan világrész, amely valamilyen katasztrófa következtében —valószínűleg vulkanikus természetű kitörések folytán— elpusztult. A Lemuria nevet is egy angol zoológus, Lutley Sclater Fülöp adta neki, mert azelőtt Indo-Óceánia volt a neve. A lemuridáktól (félmajmok) kölcsönözte ezt a nevet, mert ezeknek az elődei egyes szigetekre, amelyeket az elsülyedt világrész megmaradt részeinek tekintenek, továbbá egyes területekre, amelyek Lemuria valószínű tengerpartvidékét képezték, jellemzők. De nemcsak az állat-, hanem a növényvilágot is bizonyítékul hozzák föl, hogy Lemuria csakugyan létezett. Huxley híres természettudós nézetét Lemuriáról abban foglalja össze, hogy a paleontológia, fizikai földrajz, geológia, valamint az élő állatok és növények szétosztásának megfigyelése hatos bizonyítékot szolgáltatnak, hogy Afrika és India az indiai óczeán tropikus szigeteivel együtt szorosabb kapcsolatban volt egyzetének rendezése és szolgálati pragmatikája; a munkások ügyeinek rendezése és a munkásügyekre vonatkozó törvényhozás teljesítése ; munkásbiztosítás; az ingyeniskolák és általános tankötelezettség ; a közegészségügy rendezése; a szövetkezet előmozdítása; az egyházak és a kultúra állami segélyezése; a kereskedelem előmozdítása; a mezőgazdaság erélyes támogatása; a közgazdasági ügy önállósisítása az önálló vámterület és a nemzeti bank felállításával; a városok anyagi helyzetének megjavítása; a kivándorlásnak helyes gazdasági politikával való meggátlása stb. Ezeket és más ilyennemű követeléseket az ellenzék évtizedek óta hangoztatott, nem mond ebben tehát semmi újat a Fejérváry - programm, s az, amit mond, azt legkevésbbé illetékes elmondani az a miniszterelnök, aki hosszú minisztersége alatt soha egy perczig sem mutatott semmi érzéket e czélok iránt, hanem évtizedekig képviselte a katonai akaratot ebben az országban , mely előtt mindennek meg kell hajolni s melynek kielégítése ő szerinte a nemzeti és állami élet első kelléke. Most azonban e czélok elérését megigéri, de csak abban az esetben, ha a nemzet leszerel, letörik, hűtlen önmagához, meghazudtolja magyar szavát és bebizonyítja, hogy mikor akart, nem komolyan akart, mikor követelt, nem őszintén követelt. A királyt meg kell győzni arról,hogy a magyar nemzet alkotmányszeretete, nemzeti érzelme, nemzeti vágyódása nem eladó. A magyar nemzet nem gyermek, és nem olyan könnyen hivő, hogy megtévesztést célzó ígéreteknek hitelt adjon, s ezekért leszereljen, amely ígéretek egy olyan kormány részéről kivihetetlenek, amely elsősorban az udvar akaratát és a militarizmus czéljait szolgálja, a népnek tehát csak azokat a morzsákat juttathatná, melyek e tényezők dúsan terített asztaláról lehullanak. A kormány megfenyegeti anemzetet, hogyha az ő programmját nem fogadja el, állandóvá lesz az alkotmányválság, tehát alkotmány ellen is kész lesz kormányozni. A nemzet e fenyegetéstől meg nem ijed, mert évezredes alkotmányát saját erejéből teremtette, fejlesztette és tartotta fenn, és alkotmányon kívül álló királyi hatalom a magyar közjog szerint nem létezhetik, több jel inkább déli Ázsiára mutat. Déli Ázsián kívül a mostani világrészek közül egyedül Afrika jöhetne még tekintetbe. Ezenkívül számos jel egészen a legújabb időkig azt látszott igazolni, hogy az emberiség őshazája egy, az indiai óceánba elsülyedt világrész, amely a mostani ,-Ázsia déli részében (s valószínűleg vele összfüggésben) egyrészt keletre egészen Hátsó-Indiáig és Lunda-szigetekig, másrészt nyugata egészen Madagaszkárig és déli Afrikáig terjedt. Már korábban említettük, hogy az állat- és növényvilág egy ilyen délindiai szárazföldnek korábbi létezését nagyon valószínűvé teszi. Az angol Sclater az ezt jellemző félmajmoktól Lemuriának nevezte. Ha Lemuriát elfogadjuk őshazának, úgy ebből a legkönnyebben magyarázható meg a különböző emberfajoknak vándorlás útján való földrajzi elterjedése. Egy későbbi munkájában, amelyben az ember származásáról ír, azt állítja Haeckel, hogy Lemuriának létezése a föld történetének nagyon is korai szakában tagadhatatlan tény. 'ftRr r- -r--------aasgarrrr-rr------rr-------- Tudományos dolgok. — Két elsülyedt világrész. — Az emberiség őshazája. — Az átöröklés titka. — — A Magyarország tárczája. — Ma már nem tartozik a mesék országába, hogy földünk öt világrészén kívül voltak más világrészek is, hogy földünkön nem mindig úgy voltak elosztva a tengerek és szárazföldek, mint manapság. Természetesen nagyon régen, talán millió és millió évekkel ezelőtt volt, mikor óriási viztömegek hömpölyögtek ott, ahol ma szárazföldek vannak s megfordítva szárazföldek voltak ott, ahol ma kereskedelmi és hadihajók hasítják az óczeánok hullámait. Két terjedelmes szárazföldről tud ma már a tudomány, mind a kettőnek nevet is adott s ezek számításba jönnek nemcsak a föld történetének megírásában, hanem tekintetbe jönnek az emberiség őstörténetében is. Az ősidők ezen szárazföldjei közül az egyik a titokzatos Atlantis, amely hidat képezett az európai és amerikai szárazföld között, a másik az elmerült Lemuria, amely az afrikai szárazföldtől India déli részéig és Ceylon szigetéig húzódott. Az erről a két világrészről szóló hipotézisek mindenkor foglalkoztatták az emberek képzeletét s főleg az Atlantis az, amely e tekintetben nagy szerepet játszik. A költészet és a valóság, már amit a tudomány annak hisz, mindig behatóan foglalkoztak ennek létezésével, vagy nem létezésével s különösen az anthropológusok és ethnológusok tárgyalják ismételten az Atlantis kérdését, amennyiben rámutatnak arra, hogy bizonyos amerikai régészeti leletek megerősítik azt a föltevést hogy valamikor régen valamilyen mással.* Lemuria iránti érdeklődésünket különösen az a körülmény teszi indokolttá, hogy egyes, nagyon is komoly tudósok Lemuriát tekintik az emberiség őshazájának. A most létező öt világrész közül — írja Haeckel egyik munkájában — sem Ausztrália, sem Amerika, sem Európa nem lehet ez az őshaza, az úgynevezett paradicsom,, az emberiség bölcsője. A leg* Az átöröklés titka! A tudomány, bár látjuk, hogy egyetlenegy sejtből miként fejlődnek élőlények, emberek és állatok, amelyek szüleikhez hasonlóak, erre a kérdésre még nem tud tiszta, határozott feleletet adni, jóllehet megismeréséhez már tettek egy fontos lépést. Ismeretes, hogy az egysejtű élőlények oszlás útján szaporodnak, a sejtmag ketté válik, mire az egész protoplazma-test összehúzódik s két új sejtté alakul. Hasonló módon keletkeznek a nagy és komplikált élőlények is, amennyiben a megtermékenyített sejt folyton oszlik s az újonnan keletkezett sejtek mindig jobban elütnek a régiektől, hogy végül a kü-