Magyarország, 1905. december (12. évfolyam, 294-317. szám)

1905-12-01 / 294. szám

BUDAPEST, 1905. DECZEMBER I. XII. ÉVFOLYAM 294. SZÁM: Előfizetési évi negyedévre 7 korona, egész évre 28 korona. Eaves számára helyben 8 fillér, vidéken 10 fillér. Főszerkesztő: Holló Lajos. Szerkesztőség és kiadóhivatal Teréz-körút 19.8 Hirdetésük nonparellte számítással dilssabrs szerint. «393 Szervezkedjék az ország! Budapest, november 30. Ha győzni akarunk, arra csak egy mód van: az országos szervezkedés. Bármit hallunk is, arról legyünk meggyőződve, hogy a hatalmi körök a megkezdett után tovább fognak haladni. Ma már széltében a bekövetkezendő katonai uralomról beszélnek és arról, hogy országgyűlés nélkül fognak kormányozni. Feloszlatják az országgyűlést, de újat nem hívnak egybe. Legyen éveken keresztül országgyűlés nélkül az ország. Mi igaz ezekből a hírekből, ma még nem lehet megállapítani. Hogy a törvény tiltja ezt, hogy az alkotmánynak egyenes legázolása lenne, — ezekkel, már látjuk, nem sokat törődnek. Rohannak előre a törvénytiprás terén. Én is azt hiszem, hogy a katonai uralommal való fenyegetés csak üres ijesztgetés akar lenni. Nem hiszem, hogy a nemzetet végleg el akarják keseríteni. Különben az Isten tudja a bécsi körök szándékát. Az ő útjaik kiszámíthatatlanok. Inkább hajlanak mindig a zsarnokságra és a nemzetek leigázására, mint a nemzetek megértésére és jogaik tiszteletben tartására. De bármi történjék, mi ne.. ..töltsük várakozással és tépelődéssel az időt. Szervezzük az országot az intenzív ellenállásra és akkor a győzelem a kezünkben van. Szép látványosság ez a mostani is. Rendőrök futkosnak fel és alá az utczán, szövetkezve néhány koronáért felfogadott emberekkel. Ide rohannak, oda rohannak. De ez operetteire való jelenet, nem komoly dolog. A nemzet ne figyeljen ezekre. Tudjuk, hogy a nemzetek sorsát nem ilyen színpadi szczeneria, hanem nagy küzdelmek döntik el. Ilyen küzdelem szokott lenni a fegyveres mérkőzés. Mikor a hatalom letér a törvényesség útjáról és a nemzet is azt teszi. A végletekig feszült ellentéteket azután a fegyveres erő dönti el. De erre nem gondol Magyarországon ma senki. Nem azért, mintha a nemzet felszabadulásáért nem volna méltó dolog a legsúlyosabb áldozatokat is meghozni. De a fegyverrel vivott szabadságharczokat külső támadások szokták rendszerint életre kelteni. Elkeseredett és elégedetlen nemzetek szenvedélyeit az ellenséges hadak megjelenése kelti lángra. De ez az út a nemzetre nézve is rendkívüli veszélyekkel jár. A legszebb dicsőség és diadal útja is könyekkel, áldozatokkal, mély gyászt keltő veszteségekkel van összekötve. Bármit követ is el a hatalom, nekünk önmagunknak mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a veszélyeket lehetőleg elhárítsuk, hogy a dinasztia és nemzet ne kerüljenek ilyen végzetes mérkőzésre egymással szembe. De erre a czélra az szükséges, hogy a békés és alkotmányos fegyvereket a végsőkig kimerítsük. Amit a törvény és alkotmány hatalmunkba ad, azt mind az utolsó részletekig fel kell használni, hogy a győzelem békés fegyverekkel éressék el. Hogy a hatalmat erőszakos és törvénytipró munkájában megfékezzük, nehogy a nemzeti szenvedelmek későbben erőszakos és fegyveres kitörésre kényszeríttessenek. Az osztrák hatalmi körök nem viselik tovább ezt a háborút ellenünk, ha mi ellenállásunkkal el nem hárítható csapást mérünk az osztrák érdekekre. Hitem szerint ez lesz fordulópontja a küzdelemnek. Szervezzük az egész országot az Ausztria elleni törvényes harczra ! Legyen az egész ország egy nagy templom, ahol néma csendben, de törhetetlen fogadalommal lépünk fel igazságunk védelmében. Mindaddig, míg az osztrák hatalmi körök részéről a magyar alkotmány ellen intézett támadás meg nem szűnik, ne támogassuk mi sem semmiféle lépésünkkel az osztrák érdekeket. Soha senki semmi körülmények közt egyetlen fillérrel se járuljon hozzá az osztrák anyagi érdekek istápolásához. Ez iránt minden szervezkedés nélkül is fogadalmat tehetünk. A legszigorúbb lelkiismeretességgel vigyázzunk reá, hogy házunkhoz osztrák ipari áru ne kerüljön. Ne keressünk fel olyan üzletet, vendéglőt, iparost, ahol Ausztriából kikerülő ipari termékekkel akarnak ellátni. Egy fillért se többet Ausztriának! Ez legyen a magyar nemzet válasza az osztrák körökből ellenünk intézett támadásokra ! Pénzt, fegyvert ott adnak alkotmányunk letörésére. Parlamentáris életünket feldúlják, alkotmányunkat elkobozzák. Védekezzünk úgy, ahogy képesek vagyunk reá. Törvényes téren olyan rettenetes csapást mérhetünk Ausztria érdekeire, hogy ez meg fogja gondolni, hogy az alkotmányunk ellen intézett támadást folytassa-e , így tovább harczolnak ellenünk. Pénzért szövetségeseket szereznek. Elzüllött embereket bérelnek fel a magyar alkotmány orvul való megtámadására. Karbonári-köpenyük a szemfényvesztés és népcsalás, alatta ott van a betörő szerszám, az orgyilok, amelylyel nemzeti életünkre támadnak. Külföldön rágalmaznak és becsmérelnek bennünket, belföldön pedig ellenségeinket akarják ránk szabadítani. Mindent elkövetnek, hogy nemzeti életünket szétbontsák, hogy hazánk magyar nemzeti jellegét megsemmisítsék. Előttük a törvény, jog, királyi hitlevél, alkotmányos szabadság mind semmi. Kijátszszák és széttépik valamennyit. És mi nem veszszük igénybe még a törvényes ellenállás fegyverét sem? Hát ki kényszerít bennünket arra, hogy bármit is elfogadjunk, ami Ausztriából jó ? Ki kényszerít arra, hogy az egyes, talán csak filléreivel, vagy koronáival, de a nemzet együttvéve száz- és százmillióival támogassa továbbra is az ellenünk ádáz harczot folytató ellenség anyagi érdekeit? Nem volna bennünk a legparányibb életösztön sem, ha a mostani élethalálra szóló tusában nem védekeznénk teljes erővel. Egész nemzeti létünk forog kockán. Vegye fel minden egyes ember külön-külön a harczot. Nemi elég csak a Lalzbergekkel, Kubinyiával czivakodni. Ezek csak értéktelen eszközök a hatalom kezében. Ám dobjuk ezeket is ki a nemzet testéből. De lássuk be, hogy a döntő küzdelmet Ausztriával szemben kell megvívnunk. Szervezkedjék az ország egész közönsége. Községről-községre, városról-városra tanácskozzunk a részletek és módozatok felett. De addig is minden egyes ember vegye fontolóra kötelességét. Ha az osztrák körök harczot akarnak, hát legyen harcz. Fegyvert sem...ragadunk. Forradalomba a nemzetet oktalanul belekergetni nem engedjük. "De a nemzet hatalmas, nagy összetartó erejével visszasújtunk akként, hogy megtántorodik bele a bátorul reánk törő hatalom. Holló Lajos, lapank mai szama 28 oldal Budapest, november 30. Szétoszoljon-e a képviselőház? Nagyfontosságú kérdés kerül megvitatás alá a vezérlőbizottság hétfői ülésén. Ismeretes dolog, hogy a kormány törvénytelen elnapolásokkal játszsza ki a törvényhozás jogát. A vádindítvány be van terjesztve, az első üléseken mindjárt következnék a vádindítvány és a kormány vád alá helyezése haladéktalanul kimondatnék. A szövetkezeti pártok már eddig is nagy felháborodással fogadták a kormány elnapolásait. Most több oldalról vettetett fel az az eszme, hogy a kormánynak tapasztalt erőszakos fellépése után a képviselőház ne menjen szét, hanem a vád alá helyezést mondja ki. A vezérlőbizottság hétfői ülésében elsősorban ezzel a kérdéssel fog foglalkozni és elfoglalandó álláspontja az egyes pártok értekezlete elé fog kerülni.