Magyarország, 1906. január (13. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-02 / 1. szám

Budapest, 1906. kedd, január 2. MAGYAR©ESZA- nak a száma, akik hisznek még a 67-es alap föntarthatóságában és napról-napra sza­porodik azoknak a száma, akik a dicső függetlenségi zászló alá sorakoznak, abban a tudatban, hogy a függetlenségi elv a magyar szabadságnak és függetlenségnek legerősebb elve. A küzdelem tovább folyik, tisztelt barátaim, de minden józan ember tudja, hogy a küzdelem nem czél, hanem csak eszköz. A­ czél egészen más. A czél az, hogy a nemzeti élet fejlődhes­sen, mert ha a nemzet testére egy kényszer­zubbony van ráhúzva, mely a nemzeti fejlődést megakadályozza, akkor két dolog közül az fog történni, hogy vagy a test elsatnyul, vagy pedig a kényszer­zubbony szétreped. Hát most, tisztelt barátaim az utóbbi látszik történni. A küzdelem eszközei, amelyeket használtunk, teljes mérvben alkotmányosak és törvényesek, mert mi az adómegtagadás és újonczmegtagadás fegyverét használjuk, amelyek nemcsak törvénye­sek, hanem a törvény egyenesen ráutalja az or­szágot ezen fegyverek használatára. De az alkot­mányos harcznak megvannak a maga kellékei és ezen kellékek közül a legeslegelső az, hogy a harcz nyugodtan folyjék, mert csak akkor lehet ez a harcz megtartható a törvény korlátain belül, ha az ész irányítja azt és a szív csak annyi­ban vesz részt benne, hogy bátorítja az embe­reket arra, hogy ne lankadjanak, bármilyenek legyenek is a küzdelemnek szenvedései. Mert mindenki tudja, hogy minden küzdelem áldoza­tokkal jár és hogy minden erőfeszítés bizonyos fokú szenvedés, úgy­hogy nem is volt szükség az országot szenvedéssel ,és nyomorral megfe­nyegetni. Meg vagyunk győződve, hogy a mi küzdelmünk eredménynyel fog végződni, ha lesz bennünk kitartás. Még egyszer köszönetet mon­dok szíves megjelenésükért, és boldogságot kí­vánok önöknek és családjaiknak. (Éljenzés.) A VII. kerületi független polgárság küldött­ségével együtt jelent meg Kossuth Ferencz előtt a Néptanítók Otthonának küldöttsége is, amely­nek nevében Száva Jáos, az Otthon elnöke arra kérte Kossuthot, hogy az Otthonnak január Hatodikén, Vízkereszt napján megtartandó jubi­­láris ünnepélyén és díszközgyűlésén részt vegyen. Száva János beszédére Kossuth Ferencz a követ­kezőket mondotta: Tisztelt barátaim! Jól ismerem én a néptaní­tóknak óriási hatását a nép szellemére. A taní­tók gyúrják át a gyermekek lelkét és én meg vagyok arról győződve, hogy az a hazafiság, amely hála Istennek mindig nagyobb és na­gyobb lesz hazánkban, főképp két tényezőnek köszönhető: az egyik a néptanítók hazafisága, a másik pedig az édes­anyáknak honleányi érzése. A néptanítók és általában a tanítók sorsa min­denesetre javításra szorul. Küzdöttem ezért én is, amióta hazajöttem (Éljenzés.) és küzdött a függetlenségi párt is, de nagyon sok ered­ményt nem érhettünk el, mert az ország erejét nagy részben igénybe veszi egy emésztő moloch és ennek következtében az ország nem teljesít­heti kötelességét a tanítókkal szemben. Az Isten tudja, tisztelt barátaim, hogy amint az előbb is mondottam, a szövetkezett baloldal hatalomra fog-e jutni vagy nem. De ha igen, az bizonyos, hogy a tanítóság ügye is azok közt lesz, ame­lyek a szövetkezett baloldalnak szívén fekü­sz­­nek. Végül Kossuth megígérte, hogy amennyiben módjában lesz, az ünnepélyen meg fog jelenni. Ezután a lipótvárosi függetlenségi és 48-as pártnak 50 tagú küldöttsége járult Kossuth Fe­rencz elé, akit a párt nevében Lázár Nándor dr. elnök üdvözölt Majd a VIII. kerületi függetlenségi és 48-as párt tisztelgett Kossuth Ferencz előtt, ekeit a párt nevében Batthyány Tivadar gróf üdvözölt. Kossuth Ferencz mindkét üdvözlést rövid be­szédben melegen megköszönte. • A koalíczió Kossuthnak A szövetkezett pártok nevében ma délután 1 órakor megjelentek Kossuth Ferencznél Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignácz, Zichy Aladár gróf és Zboray Miklós országgyűlési képviselők és őt az újév alkalmából üdvö­zölték, mint a szövetkezett pártok elnökét. Kossuth meghatottan köszönte meg az üd­vözlést s hosszasan elbeszélgetett a vezérpo­­litikusokkal. Politikai jelentőségű beszéd ennél az üd­vözlésnél nem volt. A képviselőház elnökénél. Az egyesült ellenzék ma déli 12 órakor tisztelgett Justh Gyulánál, a képviselőim elnökénél, hogy neki az újév alkalmából jó kívánságait tolmácsolja. Jelen voltak: Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignácz, Hadik János gróf, Zichy Aladár gróf, Batthyány Tivadar gróf, Zichy Aladár gróf, Kaas Ivor báró, Polónyi Géza, Batthyány Lajos gróf, Vigyázó Ferencz gróf, Bolgár Ferencz, Günther Antal, Sághy Gyula, Tóth János, Olay Lajos, Semsey Boldizsár, Révay Si­mon báró, Hammersberg László, Zboray Miklós, ifjabb Szmrecsányi Jenő, Szúnyog Mihály, Horváth József, Vancső Gyula, Mo­­lecz Dániel, Bernáth Béla, Nagy Ferencz, Malatinszky György, Thaly László, Barlagi Ala­dár, Illyés Bálint, Farkas József, Ferdinándy Béla, Smialovszky Valér, Szivák Imre, Keller István, Szatmári Mór, Bakonyi Samu, Pogány Lajos, Bittó Dénes, Laehne Hugó, Szentiványi Árpád, Holló Lajos, Nyáry Béla, Teleki Pál gróf, Batthyányi József gróf,­­ Simonyi-Semadam Sándor, Nagy Emil, stb. Midőn Justh Gyula lépett az elnöki szobába, a jelenvoltak zajos éljenzéssel fogadták. Majd Szivák Imre a következő beszédet in­tézte hozzá: Tisztelt elnökünk, szeretett barátunk! Az országgyűlés többségi pártjai részéről jöt­tünk ide, üdvözölni téged, mint betöltőjét azon állásnak, amely — ha minden megrendül is — a harcz forgatagában egyedüli szilárd pontként, megingathatatlanul kell, hogy álljon. De hajh! most te is oly oltár papja vagy, melyen a haza­fias áldozat tüze nem loboghat: a nemzeti munka temploma zárva van. Bennünk az a hit élt, hogy a király s nemzet közi harcz nem lehet, mert hisz az egykor szemben állott érdekei kiegyen­lítődve, az alkotmány elemeivé lettek s­­ azon túl a királyság fennállásának, úgy, mint a nemzet felvirágzásának egyetlen alapja azon erkölcsi erő, mely az alkotmány sértetlen fen­­tartásában van. Az, amii ezzel ellentétben van, adják annak bár az államfentartó szük­ségesség bármily jogezimeit, marad nyers erő és kormányzati furfang, amely jogot nem hoz gya­korlójának s jogot nem vesz el attól, aki ellen gyakorolják. A modern államok alakulása kivétel nélkül azon etnikai erők alapján történik, amelyek az illető államot alkotó nép történetéből fejlődtek ki. Ezen etnikai erők fölénye és érvényesülése egy perc­ig sem lehet előttünk kétséges, mert ha az egész világon ezt látjuk győzni, s nincs okunk annak a föltevésére, hogy Magyarország kivétel legyen. Az alkotmány megtámadása, mellőzése mellett támadhat rövid átmeneti személyes uralom, — s ilyennek a jelenségeit látjuk, fájdalom, most ha­zánkban — de erre a válaszunk az, hogy mi, a mostani országgyűlés legkülönbözőbb elvi irányú pártjai egyesültünk az alkotmány védelmében; megnyugtatjuk nemzetünket az­zal, hogy a törté­nelmi fejlődés magaslatáról nézve a válság to­vábbi folyama elé, biztosak vagyunk az iránt, miszerint a király és nemzet közti félreértés is a történetet irányító nemzeti etnikai erők érvénye­sülésével végződhetik csak. A nemzet nem indul kel újabb jogok szerzésére, jogvesztés tehát nem lehet a küzdelem vége. Minket a békére hivó szózat, amely a kölcsö­nös elismerés olajágával, bölcs mérséklettel és inintegrum restitutióval közeledik — készen talál a közreműködésre, de ennek alapját, határait a nemzet jogainak biztosításában jelöljük meg és mert a fennálló rendszer ezeket érinti, vele szemben intranzigensek vagyunk. Elmondtuk ezeket most azért, mert lehet, hogy a beköszöntő év sem adja meg az alkalmat al­kotmányos életünk legtöbb szervének, a parla­mentnek rendes működésére. Azért a nemzet élni fog, nagy igazaiban kárt nem tehet sem az idő, sem a balszerencse, csak a csüggedés árt­hatna, ennek azonban ellentmondanak ezeréves történetünk s fajunk alkotó tulajdonai. Működjék vagy szüneteljen bár az országgyű­lés, benned a képviselőház oly elnökét, tanács­kozásaink oly pártatlan vezetőjét tiszteljük, aki békés időkben bölcs kiegyenlítéssel, a nemzeti küzdelem korszakában pedig rendíthetetlen ha­zaszeretettel s a jogeszme intranzigens szilárd­ságával, a kemény férfi megbízhatóságával, tiszta jellemével tölti be magas hivatását, úgy hogy a házelnök tisztsége általad s személyed­ben a nemzeti alkotmányvédelem integráns ré­szévé vált. Ezzel érdemelted ki mindnyájunk bizalmát s ezzel fogod azt továbbra is megtar­tani s ezért kívánunk mi neked törhetetlen egészséget, munka- és életkedvet az uj esz­tendőben. Fogadd még egyszer bizalmunk biztosítását s baráti vonzódásodat tartsd meg! (Zajos éljenzés.) Az éljenzés lecsillapulása után Justh Gyula a következőket mondotta: (Justh beszéde) Justh Gyula az üdvözlésre a következőleg válaszolt: Kedves barátaim! Lelkem egész melegével köszönöm azt a nagy kitüntetést, melyben része­síteni kegyesek voltatok akkor, midőn az új év küszöbén őszinte jóindulattal, igaz szeretettel és változatlan bizalommal jöttetek el hozzám. Azok a szívből fakadó, szívhez szóló ékes szavak, melyekkel igen betelt szónokotok, az én régi jó barátom, engem a ti nevetekben üdvözölni szíves volt, mélyen meghatottak. A tőle megszokott ékesszólással tolmácsolt jókívánságokért fogadjá­tok hálás köszönetemet. Magyarország jelen szo­morú, aggodalmas állapotában, mélységes nagy ke­servünkben örvendezésre ugyan semmi okunk sem lehet és h­a mégis örömömet nyilvánítom afölött, hogy a képviselőház többségét alkotó pártok mindenike megjelent ma itt e helyen, te­szem ezt azért, mert ez a körülmény is fényesen bizonyítja, hogy a szövetkezeti pártok soraiban teljes az egyetértés és hogy a soraink megbon­tására irányuló törekvések hajótörést szenved­tek. A magyar állam veszélyeztetett érdeke kö­veteli meg, most inkább, mint valaha, a teljes egyetértést, a rendületlen kitartást, hogy hazánk törvényes jogai, alkotmányos szabadsága meg­­védelmezhetők legyenek. Valóban elszorul szí­vünk, ha visszapillantunk a lefolyt év ese­ményeire. A választásoknál ítélt a nemzet. Reméltük, hogy a nemzet ítéletéből szegény ha­zánkra egy jobb, egy boldogabb jövő fog fa­kadni. Csalódtunk. A nemzet ítélete és kifejezett akarata mind­ekkoráig figyelembe nem vétetett. A végrehajtó hatalom szembehelyezkedett a tör­vényhozó hatalommal. Az abszolút hatalom szem­­beszállt a nemzeti hatalommal. A népképviseleti rendszer az alkotmány alapjaiban lett megtá­madva. Törvényeink lépten-nyomon megsértet­tek, az országgyűlés működése lehetetlenné tétetett. A törvényhatóságok jogainak el­kobzása folyamatban van. Nyomor és szen­vedés jutott a nemzet osztályrészéül. Nap­­nap után szívet facsaró gyászos esemé­nyek ismétlődnek. Bármily szomorú legyen is azonban a jelen, hazánk jövője felett mindazon­által kétségbeesnünk nem szabad. A nemzet ős­ereje, szilárd kitartása, türelme, alkotmányához , törvényeihez való állhatatos ragaszkodása csodát fog művelni és a nemzet minden sziklá­kon, minden örvényeken, minden poklokon ke­resztül is be fog evezni a biztos kikö­tőbe. A törvényesség erős vára a nemzet­nek, nagyon jól mondta Szivák Imre tisztelt barátom, hogy alkotmányunknak, a népkép­viseleti rendszernek megvédelmezése elsőrangú feladatunk kell, hogy legyen. Nemzetünk sorsát csak úgy biztosíthatjuk, ha okulva a múltak keserű tapasztalatain, alkotmányunknak, a nép­képviseleti rendszernek megvédelmezésére az eddigieknél erősebb, alkalmasabb eszközöket fo­gunk keresni. Bízva­ bízom, hogy a népképvise­leti rendszer sikerrel fogja kiállani tűzpróbáját és hogy el fog érkezni utóvégre is az az idő, amikor hazánkban is a nemzet lesz forrása min­den jog­nak, minden erőnek, minden hatalomnak. Nagy és nehéz munka vár ránk s a nagy mun­kából én is ki fogom venni a magam részét. Fő törekvésem lesz a jövőben is bizalmatokra, szer­etetetekre méltóvá lenni. Alkotmányunkat ezentúl is igyekezni fogok veletek együtt csüg­­gedést nem ismerő kitartással teljes erővel a bárhonnan jövő támadásokkal szemben megvé­deni. Köszönöm ismételten is a nagy megtisz­teltetést és a szíves jókívánságokat, viszont nek­tek és családaitoknak én is minden jót, hazánk­nak pedig jobb jövendőt kívánok. (Hosszantartó zajos éljenzés.) A képviselők ezután a Ház éttermébe vonul­tak, hol gazdagon terített buffet várta őket. * Egyes politikusok körében szó esett ma arról, hogy a képviselőház elnökét, Justh Gyulát, ki az országgyűlés legnagyobb pártjából, a függet­lenségi pártból került az elnöki székbe, nem ennek a pártnak egyik tagja, hanem az új disz- 3

Next