Magyaroszág, 1906. október (13. évfolyam, 238-264. szám)
1906-10-02 / 238. szám
, és az ilyen kormánynak ne álljon rendelkezésére a jövőben a közhatalmi funkcionáriusoknak egyetlen csoportja sem. Ami a megalkotandó szolgálati pragmatika tartalmát illeti: a hivatali kötelességek pontos meghatározásán kívül az előléptetésre való jognak hathatós biztosítása, a tisztviselő és a hivatalfőnök közt az ügyek elintézésénél felmerülhető nézeteltérések esetében való eljárás szabályozásai (a törvénytelen vagy alkotmányellenes parancs teljesítése megtagadhatásának jogával), a titkos minősítés érvrendszerének a, főnöki önkény és igazságtalanság lehetetlenné tevése czéljából való elejtése és a tisztviselővel hivatalból, vagy ennek kívánságára bármikor közlendő minősítés ellen jogorvoslati út igénybevehetése, a komoly ok nélkül, vagy bosszúból, a „szolgálat érdekének“ ürügye alatt való áthelyezések elkerülésére vezető módozatok létesítése, a szabadságidő tartamának s a fizetési előlegek engedélyezése feltételeinek megállapítása, a politikai jogok szabad gyakorlásának mindenféle befolyásolás és felülről jövő nyomás ellen való biztosítása, a tisztviselői állással való összeférhetetlenség eseteinek meghatározása, a mellékfoglalkozások kérdésének szabályozása, a hivatalos órák tartamának ugyanama hatóság vagy hivatal összes, bár különböző képesítésű tisztviselőire nézve azonos méretben való megállapítása s végsőnek említve a legfontosabbat, a, fegyelmi ügyekben — az eljárás megindítását kizáró elévülési elvnek behozatala, az állami tisztviselők előtt ma is ismeretlen rendbírság utálatos büntetésnemének továbbra is kizárása s az eddigi elavudt eljárásmód kiküszöbölése mellett — független bíróság ítélkezése, közvádlói intézmény és ügyvédi képviselet igénybevételével, — ezek volnának nagyjában azok a főbb irányelvek és pontozatok, melyekről a törvénynek részletesen intézkednie kell. Ezekhez még azt is hozzá lehetne venni, — bár ez inkább a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. törvényt módosító törvény tervezetének keretébe tartozik — hogy ha a tisztviselő és a kormány közt vitássá váló illetménykérdésben az erre illetékes közigazgatási bíróság ítéletének a kormány netalán vonakodnék eleget tenni, vagy ha a tisztviselő illetményeit a kormány jogos ok nélkül, avagy törvény ellenére beszüntetné , a közigazgatási bíróság, mely utalványozási joggal ez idő szerint nem bír az állam pénztárainál, az állami számvevőszék elnökének értesítése mellett az illető miniszter tárczájának terhére utalványozási jogot gyakorolhasson. Hogy a kormány a szolgálati pragmatika erkölcsi és anyagi áldásaiban nemcsak az állami tisztviselőket, hanem kijelentése szerint az önkormányzati hatóságok tisztviselőit is részesíttetni akarja, ezzel annak adja bizonyítékát, hogy a magyar köztisztviselői kar hazafiságát, hűséges és odaadó kötelességteljesítését és egyetemes érdekei kielégítésének alkotmányunk biztosítására szolgáló voltát értékük szerint tudja megbecsülni s a múlt nemzedéket megaláztatásáért, szenvedéseiért és üldöztetéseiért bibliai igazságossággal a jelennek és a jövendőnek nemzedékében kárpótolja. Vásárhelyi Lajos. Őszi emlékezés. — A Magyarország eredeti tárczája. — Irta : Tanos Pál. III. A testi szemeim lecsukódtak s megnyíltak újra a lelki szemek, amelyek belelátnak a magas égbe és lehatolnak a föld mély rejtekeibe, amelyek előtt kinyílnak a múltnak könyvei és fölpattannak az emlékezés zárjai. A kaleidoszkóp lencséje újra megvilágosodott s forgott a hengere, elém tárva azt a sok képet, amelyeknek előterében magamat is ott láttam mindenütt. Láttam az akkori időket, a ..hatvanas évek elejét, mikor azt hittük, hogy: no most . . . És láttam magam előtt egy végtelen nagy erdőséget, melynek a hegyei, a völgyei mind, mind régi ismerőseim voltak. Ennek az erdőnek legbelsejében, messzetávol az emberlakta helyektől, látom az erdei gunyhók fejedelmét. A többiek csak nagyjából ácsolt, meg se faragott fadarabokból vannak egy kis ásott gödör fölött összeállítva s elég, ha néhány évig eltartanak és pár embert befogadhatnak. Ilyenek minduntalan készülnek más-más helyeken s a sorsukra hagyatnak a régi helyükön, ha már tovább haladt az az ok, amely miatt ezekre is szükség volt. Emez azonban nem ilyenfajta épület. Állandóságra, százesztendős életre tart számot és olyan helyre épült, ahol mindig van, mindig lesz rá szükség. A közelben fejtett terméskövekből és helyben ásott zsíros agyagból készítették jó tágra, hogy többen is meghúzhassák benne magukat. Olyan az alakja, mint egy, a föld színére állított pincze, mely elejétől végig bolthajtásos és nincs más teteje, mint a vastagon ráhordott agyag, amit erős gyep lepett el és egy nagy bükkfának a koronája, amely el is takarja egészen. A kéményfa-deszkából készült és tenyérnyi üvegtelen ablaklyukkal ellátott ajtón kivül nincs más nyílása az egész épületnek, mint a legbelső végén a kis kémény, mely az alatta elhelyezett nyitott tűzhely füstjét is kivezeti és az ajtó nyilásával egyetemben, a jó levegőről is gondoskodik. A lapos fogantyús fakilincse mellett pompás zára van az ajtónak, mely kulcs nélkül zárható, nyitható mindenki által, aki ennek az elmés szerkezetét ismeri. Az egész csak belül alkalmazott, könnyen járó fareteszből áll, amit a kívül lógó drótkampóval nyitni is, zárni is lehet. Csak érteni kell hozzá. S azért szükséges itt ez a készlet, hogy ha akárki erre vetődik, a maga emberségéből is födél alá juthasson hidegben, melegben, szükségben, ínségben. És azért nem baj az ilyen ajtózár, mert nincs ebben a lakásban semmi olyan, amit belőle valaki elvinni kívánhatna. A bejáratból jobbról-balról faragatlan gerendák vannak a földön a falakkal párhuzamosan végigfektetve s az így keletkezett gerenda és falközök feneke régi zsuppszalmával s fölül friss erdei szénával vannak puhára megpárnázva. A szabadröptű képzelet legjobb ágyai ezek, ahol legtöbbször kényesen válogathatjuk a fekvőhelyet, de ahol Akárhányszor sok jó ember is megfér kicsi helyen. A terem közepét asztal foglalja el, olyan, amilyent nagy úri házakban se találunk. Egy sokszázados bükkfának a vastag törzse volt ez, amit ugyan egy kissé rézsűt vágtak el a hosszú fűrészszel, de amelyen azért mégis jól megáll a cseréptál és a szálaskancsó. Körülötte féltucat ülőke, amik szintén fatörzsek voltak valamikor, kínálja üléssel a jövevényt, és jó ülést kínálnak az ágyak szélei, a vastag fagerendák is. Ez a bútorzat. De van itt még a nyitott tűzhelynek megfelelő konyhakészlet is szabadhasználatra, amelyről senki se tudja, hogy ki volt a bőkezű adományozója. Egykét kormos fazék, pár füstös lábas, egy virágos tál, egy csorba szálaskancsó, mindannyi elsőrendű cserépből. És egy csomó evőkanál bádogból. Kés, villa nem szükséges, mert bicsakja mindenkinek van, aminek az élét késnek s a hegyét villának szokás használni. Leltárt itt senki se vezet semmiről. Ebben a házban nem izzadunk nyáron, s nem fázunk télen és nem kell ott éheznünk sem, mert főzhetünk, süthetünk és a legjobb étvágygyal lakmározhatunk benne, ha van mit sütnünk-főznünk, ha van mit ennünk, és ha magunk értünk a szakácsmesterséghez is.* Ez a gunyhófejedelem volt egyszer, egy időn át, hónapokon keresztül, az én állandó lakásom, ahol egymagam laktam s csak hol nappali, hol éjjeli vendégeket fogadtam néhanéha. Ezt az időt, ezt a lakást, az akkori dolgokat láttam meg a lobogó tüzemn magasan csapkodó lángjában. Olyan helyekre került akkor már évek óta az évi vágás, ahonnan a kivágott fát csak MAGZA RORSZAG Budapest, Iguo, Keaa, október 2. A politikai színtérre!. Budapest, október 1. A tavaszszal150 milliót kértek, megszavaztatott. Ez őszszel még 50 milliót követeltek, de csak néhány millióra kötelezték magukat Wekerle és Popovics. Efölött vitatkoztak egész délután Pitreichhal és Montecuccolival. Ha az idén csak ötmillió rendkívüli kiadást szavaznak meg Montecuccolinak, abból 50 millió lesz öt esztendő alatt, ennyi pedig kell, hogy egy új hajóhadosztályt megépítsenek és felszereljenek három nagy csatahajót és egy egész torpedókottillát. A delegátusokat meghívják Triesztbe és Pólába, mutatnak nekik egy kis harczjátékot a tengeren, azt nagyon szép nézni. Rendeznek azután lakomákat, kitűnő bronzmodallal és jószűsztriai borokkal. Mikor Széll Kálmántól követelték a létszámfölemelést és az új ágyukat, csak 300 millió rendkívüli kiadásról beszéltek. Tisza és Fejérváry alatt ez megnőtt 450 millióra s azt mondották Wekerlének és a koalíczió vezéreinek : vagy vállaljátok és akkor lesz paktum és parlamentáris minisztérium; vagy nincs kormány, nincs választás, de a 450 milliót mégis kiadjuk, felveszszük kölcsön és megfizeti Vörös László. A magyarok belementek s most megint 50 millió ráadást követel a német. Jaj, de hamis a németi * Az adóreform előtérbe lép, valahányszor több pénz kell. A darabant-leszámolás is nagy kontó, a közös költségek 100 milliói, a másik, harmadiknak felemlítjük a már megszavazott beruházásokat, negyedik számla az új reformok, melyekkel a Wekerle-minisztériumnak kell előállani: csatornák, vasúti kocsik, valutarendezés, új törvényszékek, járási számvevőségek, állami népiskolák és az egyházak szubvenciójának felemelése — eltekintve az új honvéd-tüzérségtől. Ha valaki, ki a számtételeket ismeri, összeadja ezeket a summákat, megdöbben az eredménytől és azt látja először, hogy jövő évben, vagy mihelyt a pénzpiac megjavul, egy nagy hitelműveletre van kilátás, melybe mindenféle rendkívüli szükségletek és fizetések beszámíttatnak ; másodszor pedig a megingott egyensúly fentartására új jövedelemforrásokat kell nyitni, hogy a kölcsön kamatai a fizetés felemelések, a darabolt kegy- és nyugdíjak, a honvédség fejlesztése, a létszám emelése és a hivatalok szaporítása fedezetet nyerjen. Budapest, október 1. Minisztertanács. Lapunk szombati számában már jeleztük, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök minisztertársait ma délelőttre tanácskozásra hívta össze. A minisztertanács délelőtt 11 órakor kezdődött és a délutáni órákban ért véget. Jelen voltak az összes miniszterek, kik előtt Wekerle miniszterelnök szombati audiencziájáról és a közös minisztertanácson történt megállapodásokról számolt be. Ezen bejelentések kapcsán tárgyalta a minisztertanács a közös költségvetést és szóba került a kiegyezés kérdése is. Végül a minisztertanács foglalkozott az 1907. évi költségvetéssel, amely a jelen évi költségvetéssel szemben 15—10 millió emelkedést mutat. A költségemelkedés a kereskedelmi, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi tárczák javára esik. A kiegyezési tárgyalások folytatása. A múlt hét elején Budapesten félbeszakított kiegyezési tárgyalásokat — amint ezt megírtuk — ma foly-