Magyaroszág, 1906. október (13. évfolyam, 238-264. szám)
1906-10-05 / 241. szám
20 KÜLÖNFÉLÉK, Új- Franczia köztársasági elnökök utazása. Gaston Leroux hírlapíró érdekes apróságokat közöl a „Matiné-ban a franczia köztársasági elnökök utazásairól. Fallières úr — írja — ünnepélyesen kijelentette, hogy teljesen czéltalannak tartja a köztársasági elnökök diplomácziai utazásait ... Tehát már ezt a sportot is tönkre akarják tenni. Grévy még nem ismerte, Camot felfedezte, Fauré Félix rajongott érte, Loubet szerette és Casimir-Périer örömmel hódolt neki. Igen, bármilyen hihetetlennek is lássék, még Casimir- Périer is ráért, hogy utazzék. Igaz, hogy csak ■ egyetlenegyszer tette meg és talán ez volt az egyedüli öröme, amely elnöksége alatt érte. A köztársasági elnök egy nagy katonai szemlére utazott Chateaudunbe és hogy ezt az egy szabad napját anagy rendje-módja szerint - kihasználja, elvitte magával a Théatre- Français fiatal művészgárdáját is, akik a szemlét követő lakoma alkalmával mutatták be művészetüket. A köztársasági elnökök vonatain eddig soha nő nem foglalt helyet és így természetes, hogy egész Francziaország szeme az elnök utazása felé irányult. Azokon a vasúti állomásokon, ahol a vonat elhaladt, óriási néptömeg várta az elnököt, akit mindenütt lelkes ünnepeltetésben részesítettek. Carnot az utazásait főleg az jellemezte, hogy valahányszor az elnök vonatra szállt, mindannyiszor esni kezdett az eső.És hogyan esett! Carnotnak csak ki kellett néznie az ablakon és máris hatalmas záporeső kerekedett. Ha megjelent az elnök úr egy szoborleleplezésen, megnyíltak az egek csatornái. Ha nyitott hintóba szállt, felhőszakadás volt. Loubet úr utazásai alkalmával mindig mosolygídott. Akármerre kellett utaznia, ha a legkellemetenebb kötelességteljesítés várt is reá, ő csak mosolygott. És egyéniségének ez a bájos vonása mind több hívet szerzett neki, úgy hogy alig volt elnök, akit oly rajongva szeretett volna népe, mint őt. Valóban nagy utazásokra azonban csakis Faure Felix vállalkozott. Ha fejedelmi alakja feltűnt valamerre, környezete teljesen eltörpült mellette. Vanak elnökök, akik azt hiszik, hogy azért választották meg őket erre a méltóságra, hogy naphosszat billiárdozzanak az Elysäeben, vagy pedig a vasúti állomásokon beszédeket tartsanak. Felix jól tudta, hogy a köztársaság első tisztviselője egyszersmind Francziaország főfelügyelője is. Ha utazott, valóságos szemlét tartott egész Francziaország fölött. Öt órakor elutazott Bordeauxból, meglátogatta Charentes városát, körülnézett Saint-Maixentben és azzal fejezte be utazását, hogy Saumurban a hadseregre ürítette poharát. A görögök pusztulása. Postnémet orvostanár érdekes felolvasást tartott a minap azokról az okokról, amelyek a görögök pusztulását előidézték. A tudós professzor azt hiszi, hogy ezt a malária okozta, amelyet Kis-Ázsiából hurczoltak be és annyira elharapódzott a görögök között, hogy azóta a legtöbb görög aránytag fiatal korában elhal e betegségben. E veszedelmes betegség sokkal nagyobb mérvben van elterjedve Görögországban, semmint hitték és a legutóbbi egészségügyi statisztika adatai szerint a két és fél millió lakosság közül a múlt évben 160.000 ember betegedett meg maláriában és hatezren haltak bele a betegségben. A kormány ugyan mindent elkövet, hogy védekezzék a pusztító betegség veszélyei ellen, de eddig nem tudott jelentősebb eredményt elérni. -f- A párisi telefonos kisasszonyok. A „Gaulois“ a következő mulatságos leleplezést közli a párisi telefonos kisasszonyokról: „Tudjátok-e — írja — e türelmes és szerencsétlen telefonbérlők, miért lett pokollá az életetek ? Tudjátok-e, miért nem kaptok soha összeköttetést? Tudjátok-e, miért kapcsolnak benneteket rendesen szét, amikor végre hosszú várakozás után telefonon beszélhetnétek? Tudjátok-e, miért kell olykor órahosszat csöngetnetek, anélkül, hogy választ kapnátok ? Tudjátok-e, miért hív benneteket oly gyakran a csengetyki szó a telefonhoz, anélkül, hoggy valaki is akarna beszélni veletek? Tudjátok-e, miért ? Mert a kisasszonyoknak harisnyát kell kötniök ! Igen, harisnyát kell kötniök! Természetesen nem hivatalból, sőt hivatalosan nem is szabad. De amikor a felügyeletet teljesítő férfiak oly előzékenyek és a közönség oly türelmes, miért törődjenek a tilalommal és miért ne kötnének harisnyát? Hát hogyan is lehetne ily módon rend a telefonhivatalban. Amikor felsőbb helyen erről a nagy rendetlenségről értesültek, szigorú rendeletet bocsátottak ki, amelyben a hölgyeket eltiltották a kézi munkától és kimondották, hogy legfeljebb csak vasár- és ünnepnap délután szabad harisnyát kötniök. Most tehát a vasárnapi telefonálóknak mindig addig kell csöngetniük, míg a kisasszonyok bizonyos számú „máslit“ nem kötöttek. Szóval a rendelet értelmében a köznapokon nem szabad harisnyát kötni. De arról nem szól a rendelet, hogy csevegniök és mandolinán játszaniok sem szabad. — Igen, mandolinán játszani! Mert önök bizonyosan nem tudják, hogy a telefonos kisaszszonyok egy része mandolinán is játszik. Nagyon sok a panasz azért is, mert a 12 óra és 12 óra 20 percz közti időben jóformán sohasem lehet telefonösszeköttetést kapni. A vizsgálat most megállapította, hogy ennek oka abban rejlik, hogy a telefonos kisasszonyokat ekkor váltják fel. Minthogy pedig a harisnyák és mandolinák becsomagolása egyrészről és azoknak kicsomagolása másrészről mindig néhány percet vesz igénybe, természetes, hogy ilyenkor nem lehet telefonozni.“ -j- Pályázat egy városnévre. Érdekes pályázatot írt ki a kanadai Trunk-Ralway vasúttársaság. A nevezett társaság vonalai ugyanis jobbára ismeretlen vidékeken vezetnek keresztül, olyan vidékeken, amelyeket csak nemrég kezdtek művelni és így kisebb falvak, sőt városok is csodálatos gyorsasággal, majdnem gombamódra nőnek ki a földből máról-holnapra. A vasúttársaságnak mindenesetre érdeke, hogy vonatai megálljanak minden városnál és valahányszor új megállót létesít, mindig óriási fejtörést okoz, hogy a jobbára névtelen városokat hogyan keresztelje el. Mindezidáig sikerült megoldani ezt a kérdést, most azonban úgy látszik, a vasúttársaság tökéletesen kifogyott a nevekből és 250 dollárt tűzött ki díjul annak, aki egy ilyen újonnan keletkezett város számára alkalmas nevet talál. Fakéregből készült ruhák. A washingtoni szabók legújabban fakéregből is készítenek ruhákat. Evegből Afrika keleti vidékeiről nagy mennyiségű feldolgozásra alkalmas fát hoznak Amerikába. A fakérget négerekkel lefejtetik a fáról, akik hosszú szalagokat hasítanak belőle. Ennek a fakéregnek az a tulajdonsága, hogy hosszabb ideig tartó zúzás folytán selyemszerű szálakra hull szét. Ezeket a szálakat finom szövetté szövik és elég olcsón adják át a forgalomnak. Pamuttal összeszövő finom nemezszövet készíthető belőle. A fakéreg könnyen festhető és amellett egy nagy előnye, hogy vízmentes. Sokfelé már kalapokat is készítenek ebből a szövetből, amely jóval könnyebb a szalmánál és igy nagy közkedveltségnek örvend. MAGYARORSZÁG Budapest 1900. péntek, október SPORT. )—( Nemzetközi birkózó-verseny a cirkuszban. Lurichot legyőzte Cyclop 6 percz és 82 mp. alatt. Ez volt a tegnap esti birkózások óriási meglepetése. Lurich most harmadszor került össze Cycloppal. Először Lurich győzte le Cyclopot. A versenyben csakis az első mérkőzés szavait, úgy hogya Cyclopnak tegnapi, a rovánsmérkőzésen aratott győzelme a verseny állására nincs befolyással. Második küzdelmük egyáltalán nem kerül számításba, mert Cyclop a szőnyegen kívül, hátulról támadta meg és győzte le Lurichot. Ellenben tegnap este becsületesen, reálisan nyomta le a vasgyúró Cyclop Lurich vállait a szőnyegre .Pedig Lurich tegnap nagy önbizalommal indult a harczba. Kezdetben arra törekedett, hogy Cyclop csuklószorításának ne legyen kitéve. Sorsát azonban el nem kerülhette és csuklói csakhamar a lánczsörő angol vasmarkába kerültek, ahonnan csak egy darab ideig tartó vergődés és nagy erőlködés árán szabadult ki. Ezután Lurich cselhez folyamodott és az angolt körülugrálva, kezeivel a szeme körül hadonászott, izgatni akarván őt. Sikerült is a figyelmét ezáltal kissé elterelni, úgy hogy egy alkalmas pillanatban Lurich elkapta Cyclop balkarját és vélldobással úgy dobta a földre, hogy egy hajszálon múlt Cyclop legyőzetése. " "Ha Lurich oly gyors lett volna, mint máskor és nem lett volna egy kicsit elbizakodva, hát megint legyőzhette volna Cyclopot. Ugyanezt a vállkodást még egyszer megpróbálta, de megint sikertelenül. Sőt harmadszor is ugyanezt akarta csinálni, de amint kezeivel Cyclop feje körül hadonászott, az óvatos angol alsó fogással hirtelen átkapta Lurich derekát és úgy tette a térdre, hogy az orosznak mindkét válla a szőnyegre került, Cyclop pedig kihasználva a kedvező helyzetet, irtózatos erejével lefogva tartotta Lurichot, aki hiába vergődött az angol vasmarkai alatt. Lurich tehát alaposan le volt győzve, de egy tapasztalattal bizonyára gazdagabb lett, t. i. no kicsinyeid la ellenfeledet, még ha még olyan erős is az. Az aránylag rövid idő alatt elért váratlan győzelem után a közönség berontott a porondra és nagy lelkesültséggel szorongatta a boldogan mosolygó Cyclop kezeit. Ezt a mérkőzést megelőzte Cyganievte és Constante Marin 20 percig tartott eldöntetlen küzdelme. Nem mulaszthatjuk el, hogy még ne emlékezzünk arról a bántó körülményről, hogy a küzdelem folyamán lépten-nyomon felhangzik a karzat, de sőt a földszintről is egy-egy kiáltás: „Láb ! Le a lábbal ! Biró ! Nyissa ki a szemét !* stb. stb. Mintha legalább az illetőre volna bízva a mérkőzés szabályos lefolyásának ellenőrzése. Meg lehet győződve minden egyes közbekiáltó, hogy a mérkőzést vezető biró, meg a sportférfiakból összeállított zsűri legalább ért annyit a birkózáshoz, mint a közbekiáltozók. Ez orditozások pedig mindenképpen károsan hatnak a birkózókra és esetleg meg nem érdemlett előnyökhöz juttatják a „kedvenczet“. Tegnap is addig ordítozták Cyganievicnek, a leglelkiismeretesebb birkózónak, a szokásos „Láb ! Láb !”-at, míg a lojális lengyel elengedte az alatta levő francziát és ő maga feküdt a földre, biztatva ellenfelét, hogy hát csak kerüljön föléje. Ez pedig a birkózások realitásának a rovására megy. Tessék tehát belenyugodni a mérkőzést vezető bíró intézkedéseibe, hiszen a 45 birkózási nap folyamán elég alkalma volt a közönségnek meggyőződni, hogy úgy a bíró, mint a lury a legteljesebb pártatlansággal vezeti a versenyt. A részletes eredmény a következő : Cyganievics Marin 20 percig eldöntetlenül birkóztak, Cyclop 6 p. 32 mp. alatt győzte le Lurichot (revánsmérkőzés.) Ma este birkóznak : Lurich—Marin (reváns) és Cyganievic—Cyclop (döntő) )—( Külföldi és vidéki versenyzők a BT. A. C. viadalán. A margitszigeti sporttelepen vasárnap megtartandó nemzetközi athletikai viadal a legjobb bécsi és prágai athléták részvétele folytán szenzácziósnak ígérkezik. A W. A. C. Kwhentonon kívül benevezte még Bukovieckit és Baurt a súly-, kalapács- és diszkoszvetésre, Lampelmayert pedig a rövidtávfutásra és az ugrási számokra. A W. A. C. mind a négy tagja jelenleg kitűnő formában van, amit az bizonyít, hogy velük a W. A. C. immár kétszer nyerte meg a pompás Mühlhauser-vándordíjat. Krieton jelenleg a kontinens legjobb középtávfutója. Frankfurtban 53 mp., legutóbb pedig Stockholmban 522/1 mp. alatt futotta meg eztz angol mérföldot. 1500 méterre elért ideje 4 p. 160. mp., vagyis abszolút jó eredmény. Prágából Soucek, Csehország 1906. évi diszkoszvető bajnoka, Wondracek (A. C. Sparta), Kohout és Nejedig (Slavia) vesznek részt. Kohout a távolugrásban lesz Szittyának és Nemesnek veszedelmes ellenfele. A kitűnő formában levő Nejedly pedig a legerősebb magyar futók mellett Kwietonnal fog kemény küzdelmet vívni. E két kiváló futó mérkőzése valószínűleg úgy a lói ang, mint az angol mértföldes rekord megjavítását fogja eredményezni. A viadal nagy jelentőségét emelni fogja az, hogy a vidéki versenyzők egyesületük elnöksége több tagjának vezetése mellett érkeznek Pestre, így az Aradi A. C. tagjait Szathmáry János elnök, a Kassai A. C. versenyzőit Barlay Oszkár dr. titkár, a Kassai Jogász Sport Egylet athletáit Szepesi Miksa főtitkár, a bbreczeni T. E. tagjait pedig Lestyán Adorján alelnök és Zuber Ferencz titkár kisérik. A viadal a sok résztvevő okozta előfutamok miatt d. u. fél 3 órakor kezdődik s, M. A. C. titkársága ez után is felhívja a versenyzőket a pontos megjelenésre. )-( A szövetségi válogatott csapat. A Magyar Labdarúgók Szövetsége válogatott legénysége vasárnapon Prágában matdclni fog a cseh reprezentatív csapattal. A M. L. Sz. a következő csapatot küldi ki : Domonkos (M. T. K.) — Kumibold (F. T. C.), Molnár J. (U. T. E.) - Szamos (B. T. C.), Szednicsek (Törekvés), Biró (M. T. K.) — Sebestyén (M. T. K.), Károly (M. T. K.), Horváth (B. T. C.), Molnár N. (U. T. E.), Borbás (M. A. O.). A csapatot Maleczky Román a M. L. Sz. főtitkára kíséri Prágába. )—( Házi vivóest. Wesselényi Vívó Club folyó hó 9-én, (kedden) esti 8 órakor a régi tagok tiszteletére saját helyiségeiben házi handicap vivó-estélyt rendez.