Magyaroszág, 1906. október (13. évfolyam, 238-264. szám)

1906-10-05 / 241. szám

20 KÜLÖNFÉLÉK, Új- Franczia köztársasági elnökök utazása. Gaston Leroux hírlapíró érdekes apróságokat kö­zöl a „Matiné-ban a franczia köztársasági elnö­kök utazásairól. Fallières úr — írja — ünne­pélyesen kijelentette, hogy teljesen czéltalannak tartja a köztársasági elnökök diplomácziai uta­zásait ... Tehát már ezt a sportot is tönkre akarják tenni. Grévy még nem ismerte, Camot felfedezte, Fauré Félix rajongott érte, Loubet szerette és Casimir-Périer örömmel hódolt neki. Igen, bár­milyen hihetetlennek is lássék, még Casimir- Périer is ráért, hogy utazzék. Igaz, hogy csak ■ egyetlenegyszer tette meg és talán ez volt az egyedüli öröme, amely elnöksége alatt érte. A köztársasági elnök egy nagy katonai szemlére utazott Chateaudunbe és hogy ezt az egy szabad napját an­agy rendje-módja szerint - kihasználja, elvitte magával a Théatre- Français fiatal művészgárdáját is, akik a szem­lét követő lakoma alkalmával mutatták be művészetüket. A köztársasági elnökök vonatain eddig soha nő nem foglalt helyet és így termé­szetes, hogy egész Francziaország szeme az elnök utazása felé irányult. Azokon a vasúti ál­lomásokon, ahol a vonat elhaladt, óriási nép­­tömeg várta az elnököt, akit mindenütt lelkes ünnepeltetésben részesítettek. Carnot az utazásait főleg az jellemezte, hogy valahányszor az elnök vonatra szállt, mindannyi­szor esni kezdett az eső.És hogyan esett! Carnotnak csak ki kellett néznie az ablakon és máris ha­talmas záporeső kerekedett. Ha megjelent az el­nök úr egy szoborleleplezésen, megnyíltak az egek csatornái. Ha nyitott hintóba szállt, felhő­­szakadás volt. Loubet úr utazásai alkalmával mindig mosolygí­dott. Akármerre kellett utaznia, ha a legkellemet­­enebb kötelességteljesítés várt is reá, ő csak mo­solygott. És egyéniségének ez a bájos vonása mind több hívet szerzett neki, úgy hogy alig volt elnök, akit oly rajongva szeretett volna népe, mint őt. Valóban nagy utazásokra azon­ban csakis Faure Felix vállalkozott. Ha fe­jedelmi alakja feltűnt valamerre, környezete tel­jesen eltörpült mellette. Vanak elnökök, akik azt hiszik, hogy azért választották meg őket erre a méltóságra, hogy naphosszat billiárdozzanak az Elysäeben, vagy pedig a vasúti állomásokon be­szédeket tartsanak. Felix jól tudta, hogy a köz­társaság első tisztviselője egyszersmind Franczia­ország főfelügyelője is. Ha­ utazott, valóságos szemlét tartott egész Francziaország fölött. Öt órakor elutazott Bordeauxból, meglátogatta Cha­rentes városát, körülnézett Saint-Maixentben és azzal fejezte be utazását, hogy Saumurban a hadseregre ürítette poharát.­­ A görögök pusztulása. Postnémet orvosta­­nár érdekes felolvasást tartott a minap azokról az okokról, amelyek a görögök pusztulását elő­idézték. A tudós professzor azt hiszi, hogy ezt a malária okozta, amelyet Kis-Ázsiából hurczoltak be és annyira elharapódzott a görögök között, hogy azóta a legtöbb görög aránytag fiatal ko­rában elhal e betegségben. E veszedelmes be­tegség sokkal nagyobb mérvben van elterjedve Görögországban, semmint hitték és a legutóbbi egészségügyi statisztika adatai szerint a két és fél millió lakosság közül a múlt évben 160.000 ember betegedett meg maláriában és hatezren haltak bele a betegségben. A kormány ugyan mindent elkövet, hogy védekezzék a pusztító be­tegség veszélyei ellen, de eddig nem tudott je­lentősebb eredményt elérni. -f- A párisi telefonos k­isasszonyok. A „Gaulois“ a következő mulatságos leleplezést közli a párisi telefonos kisasszonyokról: „Tudjátok-e — írja — e türelmes és szeren­csétlen telefonbérlők, miért lett pokollá az élete­tek ? Tudjátok-e, miért nem kaptok soha össze­köttetést? Tudjátok-e, miért kapcsolnak benn­e­teket rendesen szét, amikor végre hosszú várakozás után telefonon beszélhetnétek? Tudjá­tok-e, miért kell olykor órahosszat csöngetnetek, anélkül, hogy választ kapnátok ? Tud­játok-e, miért hív benneteket oly gyakran a csengetyk­i­ szó a telefonhoz, anélkül, hoggy valaki is akarna beszélni veletek? Tudjátok-e, miért ? Mert a kisasszonyoknak harisnyát kell köt­­niök ! Igen, harisnyát kell kötniök! Természete­sen nem hivatalból, sőt hivatalosan nem is sza­bad. De amikor a felügyeletet teljesítő férfiak oly előzékenyek és a közönség oly türelmes, miért törődjenek a tilalommal és miért ne kötnének harisnyát? Hát hogyan is lehetne ily módon rend a telefonhivatalban. Amikor felsőbb helyen erről a nagy rendetlenségről értesültek, szigorú rendeletet bocsátottak ki, amelyben a hölgyeket eltiltották a kézi munkától és kimondották, hogy legfeljebb csak vasár- és ünnepnap délután sza­bad harisnyát kötniök. Most tehát a vasárnapi telefonálóknak mindig addig kell csönget­niük, míg a kisasszonyok bizonyos számú „máslit“ nem kötöttek. Szóval a rende­let értelmében a köznapokon nem szabad harisnyát kötni. De arról nem szól a rendelet, hogy csevegniök és mandolinán játszaniok sem szabad. — Igen, mandolinán játszani! Mert önök bizonyosan nem tudják, hogy a telefonos kisasz­­szonyok egy része mandolinán is játszik. Nagyon sok a panasz azért is, mert a 12 óra és 12 óra 20 percz közti időben jóformán sohasem lehet telefonösszeköttetést kapni. A vizsgálat most megállapította, hogy ennek oka abban rejlik, hogy a telefonos kisasszonyokat ekkor váltják fel. Minthogy pedig a harisnyák és mandolinák becsomagolása egyrészről és azoknak kicsoma­golása másrészről mindig néhány perc­et vesz igénybe, természetes, hogy ilyenkor nem lehet telefonozni.“ -j- Pályázat egy városnévre. Érdekes pályá­zatot írt ki a kanadai Trunk-Ralway vasúttársa­ság. A nevezett társaság vonalai ugyanis jobbára ismeretlen vidékeken vezetnek keresztül, olyan vidékeken, amelyeket csak nemrég kezdtek mű­velni és így kisebb falvak, sőt városok is cso­dálatos gyorsasággal, majdnem gombamódra nő­nek ki a földből máról-holnapra. A vasúttársa­ságnak mindenesetre érdeke, hogy vonatai meg­álljanak minden városnál és valahányszor új megállót létesít, mindig óriási fejtörést okoz, hogy a jobbára névtelen városokat hogyan ke­resztelje el. Mindezidáig sikerült megoldani ezt a kérdést, most azonban úgy látszik, a vasúttár­saság tökéletesen kifogyott a nevekből és 250 dollárt tűzött ki díjul annak, aki egy ilyen újon­nan keletkezett város számára alkalmas nevet talál. Fakéregből készült ruhák. A washingtoni szabók legújabban fakéregből is készítenek ru­hákat. Evegből Afrika keleti vidékeiről nagy mennyiségű feldolgozásra alkalmas fát hoznak Amerikába. A fakérget négerekkel lefejtetik a fáról, akik hosszú szalagokat hasítanak belőle. Ennek a fakéregnek az a tulajdonsága, hogy hosszabb ideig tartó zúzás folytán selyemszerű szálakra hull szét. Ezeket a szálakat finom szö­vetté szövik és elég olcsón adják át a forgalom­nak. Pamuttal összeszövő finom nemezszövet ké­szíthető belőle. A fakéreg könnyen festhető és amellett egy nagy előnye, hogy vízmentes. Sok­felé már kalapokat is készítenek ebből a szövet­ből, amely jóval könnyebb a szalmánál és igy nagy közkedveltségnek örvend. MAGYARORSZÁG Budapest 1900. péntek, október SPORT. )—( Nemzetközi birkózó-verseny a cirkusz­ban. Lurichot legyőzte Cyclop 6 percz és 82 m­p. alatt. Ez volt a tegnap esti birkózások óriási meglepetése. Lurich most harmadszor került össze Cycloppal. Először Lurich győzte le Cyclopot. A versenyben csakis az első mérkőzés szavait, úgy hogya Cyclopnak tegnapi, a rováns­­mérkőzésen aratott győzelme a verseny állására nincs befolyással. Második küzdelmük egyáltalán nem kerül számításba, mert Cyclop a szőnyegen kívül, hátulról támadta meg és győzte le Lurichot. Ellenben tegnap este becsülete­sen, reálisan nyomta le a vasgyúró Cyclop Lurich vállait a szőnyegre­ .Pedig Lurich tegnap nagy önbizalommal indult a h­arczba. Kezdetben arra törekedett, hogy Cyclop csukló­­szorításának ne legy­en kitéve. Sorsát azonban el nem kerülhette és csuklói csakhamar a láncz­­sörő angol vasmarkába kerültek, ahonnan csak egy darab ideig tartó vergődés és nagy erőlkö­dés árán szabadult ki. Ezután Lurich cselhez folyamodott és az angolt körülugrálva, kezeivel a szeme körül hadonászott, izgatni akarván őt. Sikerült is a figyelmét ezáltal kissé elterelni, úgy hogy egy alkalmas pillanatban Lurich elkapta Cyclop balkarját és vélldobással úgy dobta a földre, hogy egy hajszálon múlt Cyclop legyőzetése. " "Ha Lurich oly gyors lett volna, mint máskor és nem lett volna egy kicsit elbizakodva, hát megint legyőzhette volna Cyclopot. Ugyanezt a vállk­odást még egyszer megpróbálta, de me­gint sikertelenül. Sőt harmadszor is ugyanezt akarta csinálni, de amint kezeivel Cyclop feje körül hadonászott, az óvatos angol alsó fogással hirtelen átkapta Lurich derekát és úgy tette a térdre, hogy az orosznak mindkét válla a sző­nyegre került, Cyclop pedig kihasználva a ked­vező helyzetet, irtózatos erejével lefogva tartotta Lurichot, aki hiába vergődött az angol vasmar­kai alatt. Lurich tehát alaposan le volt győzve, de egy tapasztalattal bizonyára gazdagabb lett, t. i. no kicsinyeid la ellenfeledet, még ha még olyan erős is az. Az aránylag rövid idő alatt elért váratlan győzelem után a közönség beron­tott a porondra és nagy lelkesültséggel szoron­gatta a boldogan mosolygó Cyclop kezeit. Ezt a mérkőzést megelőzte Cyganievte és Cons­tant­­e Marin 20 perc­ig tartott eldöntetlen küz­delme. Nem mulaszthatjuk el, hogy még ne emlékez­zünk arról a bántó körülményről, hogy a küzde­lem folyamán lépten-nyomon felhangzik a karzat, de sőt a földszintről is egy-egy kiáltás: „Láb ! Le a lábbal ! Biró ! Nyissa ki a szemét !* stb. stb. Mintha legalább az illetőre volna bízva a mérkőzés szabályos lefolyásának ellenőrzése. Meg lehet győződve minden egyes közbekiáltó, hogy a mérkőzést vezető biró, meg a sportfér­­fiakból összeállított zsűri legalább ért annyit a birkózáshoz, mint a közbekiáltozók. Ez orditozá­­sok pedig mindenképpen károsan hatnak a birkózókra és esetleg meg nem érdemlett előnyökhöz juttatják a „kedvenczet“. Tegnap is addig ordítozták C­yganievicnek, a leglelkiisme­­retesebb birkózónak, a szokásos „Láb ! Láb !”-at, míg a lojális lengyel elengedte az alatta levő francziát és ő maga feküdt a földre, biztatva el­lenfelét, hogy hát csak kerüljön föl­éje. Ez pedig a birkózások realitásának a rovására megy. Tes­sék tehát bele­nyugodni a mérkőzést vezető bíró intézkedéseibe, hiszen a 45 birkózási nap folya­mán elég alkalma volt a közönségnek meggyő­ződni, hogy úgy a bíró, mint a lury a legtelje­sebb pártatlansággal vezeti a versenyt. A részletes eredmény a következő : Cyganie­­vics Marin 20 perc­ig eldöntetlenü­l birkóztak, Cyclop 6 p. 32 mp. alatt győzte le Lurichot (revánsmérkőzés.) Ma este birkóznak : Lurich—Marin (reváns) és Cyganievic—Cyclop (döntő­) )—( Külföldi és vidéki versenyzők a BT. A. C. viadalán. A margitszigeti sporttelepen vasárnap megtartandó nemzetközi ath­letikai viadal a leg­jobb bécsi és prágai athléták részvétele folytán szenzácziósnak ígérkezik. A W. A. C. Kwhento­­non kívül benevezte még Bukovieckit és Baurt a súly-, kalapács- és diszkoszvetésre, Lampelmayert pedig a rövidtávfutásra és az ugrási számokra. A W. A. C. mind a négy tagja jelenleg kitűnő formában van, amit az bizonyít, hogy velük a W. A. C. immár kétszer nyerte meg a pompás Mühlhauser-vándordíjat. Krieton jelenleg a kon­tinens legjobb középtávfutója. Frankfurtban 53 mp., legutóbb pedig Stockholmban 522/1 mp. alatt futotta meg ez­tz angol mérföldot. 1500 méterre elért ideje 4 p. 160. mp., vagyis abszo­lút jó eredmény. Prágából Soucek, Csehország 1906. évi diszkosz­vető bajnoka, Wondracek (A. C. Sparta), Kohout és Nejedig (Slavia) vesznek részt. Kohout a távolug­rásban lesz Szittyának és Nemesnek veszedelmes ellenfele. A kitűnő formában levő Nejedly pedig a legerősebb magyar futók mellett Kwietonnal fog kemény küzdelmet vívni. E két kiváló futó mér­kőzése valószínű­leg úgy a lói ang­, mint a­z an­gol mértföldes rekord megjavítását fogja ered­ményezni. A viadal nagy jelentőségét emelni fogja az, hogy a vidéki versenyzők egyesületük elnöksége több tagjának vezetése mellett érkeznek Pestre, így az Aradi A. C. tagjait Szathmáry János el­nök, a Kassai A. C. versenyzőit Barlay Oszkár d­r. titkár, a Kassai Jogász Sport Egylet athletáit Szepesi Miksa főtitkár, a b­breczeni T. E. tagjait pedig Lestyán Adorján alelnök és Zuber Fe­­rencz titkár kisérik. A viadal a sok résztvevő okozta előfutamok miatt d. u. fél 3 órakor kezdődik s­­, M. A. C. titkársága ez után is felhívja a versenyzőket a pontos megjelenésre. )-( A szövetségi válog­atott csapat. A Ma­gyar Labdarúgók Szövetsége válogatott legény­sége vasárnapon Prágában matd­clni fog a cseh reprezentatív csapattal. A M. L. Sz. a következő csapatot küldi ki : Domonkos (M. T. K.) — Kumi­bold (F. T. C.), Molnár J. (U. T. E.) - Sza­mos (B. T. C.), Szednicsek (Törekvés), Biró (M. T. K.) — Sebestyén (M. T. K.), Károly (M. T. K.), Horváth (B. T. C.), Molnár N­. (U. T. E.), Borbás (M. A. O.). A csapatot Maleczky Román a M. L. Sz. főtitkára kíséri Prágába. )—( Házi vivóest. Wesselényi Vívó Club folyó hó 9-én, (kedden) esti 8 órakor a régi tagok tiszteletére saját helyiségeiben házi handicap vivó-estélyt rendez.

Next