Magyarország, 1906. december (13. évfolyam, 291-315. szám)

1906-12-01 / 291. szám

16 kitűnik, hogy a gyermek harmadik személy pót­lásaképpen bocsátja munkaerejét szülei rendel­kezésére s melyekből kifolyólag a gyermeket a családjogok keretén kívül álló, ezektől teljesen független vagyoni értékű ellenszolgáltatásra való igény illeti meg szüleivel szemben. Ily körülmé­nyek között a gyermek foglalkoztatásával bal­esetbiztosítási kötelezettség jár. Vétel: A csomagolási költség nem esvén a fu­varozási költség tekintete alá, a K. T. 344. §. rendelkezéséből nem lehet következtetni, hogy külön megállapodás nélkül a csomagolási költ­ség az eladót terheli. A Krupp-féle munkáslakások. 1861-ben kezdte el az öreg Krupp a munkásházak építé­sét. Ezekben a házakban laknak még ma is a munkavezetők. 1863-ban nyolcz házat építtetett. A legszegényebb munkásosztályt barakkokban helyezték el. Nagyobb eszközökkel csak az 1872 —74. években fogott hozzá a munkásai lakásai­nak létesítéséhez, amikor a telepeket alapította. A legnagyobb telep Kronenberg, amelyben nyolczezer ember lakik, kiterjedése pedig huszon­egy hektár. Nyolcz után és tíz keresztutczában 226 háromemeletes ház áll, hivatalnokok és taní­tók lakóháza, plébánia, gyógyszertár, iskolák, evangélikus templom és paplak, vasúti állomás­­épület, fogyasztási szövetkezet elárusító helyei, postaépület és a 32 úr területű vásártér, ven­déglőépület, könyvtár- és gyűlésteremmel, mely­ben 1500 ember fér el. A telep szivében van még egy 95 ar nagy­ságú park. A telep útjait fák szegélyezik, a há­zak kert közepén állanak. Egy lakóhelyiséggel biró lakás van a telepen 720, 3 helyiséggel bíró van 600, 4 helyiséggel biró van 104, 5—6 he­lyiséggel biró van 13. Néhány száz lépésnyire, éppen csak a vas­úton túl van a második telep, Schederhof. Ez a telep 11 hektár, van két útja sok mellék­­utczával A házaknak nincsenek előkertjei, az utakat nem szegélyezik fák, mert a gyárhoz ve­zető vízvezetéki és gáz főcsövek a fák ültetését akadályozzák. Ehelyett van több nagyobb kert, fogyasztási egylet, orvos, gyógyszertár, ven­déglő és terem, vásártér épp úgy, mint Kronen­­bergben. Van a telepen 476 kétszobás, 264 háromszobás és 12 négyszobás, összesen 772 lakás. Schederhofban 4000 ember lakik. A telep határán van a Krupp-féle gözsütöde 10 kemenczével, mely a telepek szövetkezeteit önköltségen látja el kenyérrel és apró süte­­ménynyel. Ennek közvetlen közelében van a nőt­len munkások lakóháza, hol ezek lakást és teljes ellátást kapnak. E teleptől negyed órányira, már Essen város területén van a „Baumhof“ vagy „Dreilinden“ telep. Többnyire kétemeletes 3, vagy 4 lakással biró házakból áll. Tíz utczája van, 910 lakó­ház­zal. Berendezése olyan, mint a többi telepé, csakhogy egy típusú lakóházhoz istállót is épí­tettek a lakásokhoz, a tehén, disznó, baromfi és házinyúl részére. A házak mind bérben vannak, 14 naponként fizetik fizetéslevonással. Hogy mennyire ked­velik a munkások ezeket a lakásokat, leg­jobb­­­ban bizonyítják a ritka felmondások és azon tény, hogy egy-egy szabaddá váló lakásra annyi a jelentkező, hogy csak azok kérvénye vehető te­kintetbe, kik legalább tíz éve vannak Kruppék szolgálatában. A 14 millió márkába kerülő épít­kezések 300.000 márkát hoznak tisztán, ami a tőke 2­4 százalékának felel meg. Nem nagy kamatozás, de odaköti a munkásokat, kiket semmiféle ígérgetés, csalogatás onnan el nem hoz. A lefolyt nászünnepély alkalmával megint két millió márkát juttattak ennlek a czélnak. Megint 3000 lakást építhetnek boldog munkásaiknak. (Strasser Ulrich műépítész.) Birtokos ere. A Kön­igswarter- féle nagybirtok Csabacsüdön nemrégiben gazdát cserélt. A bir­tok új tulajdonosa okányi Schwarcz Jakab, aki a 7030 holdat 4.200.000 koronáért vette meg. A Délvidéki Széchenyi­ Szövetség részéről vasárnap délután Zathureczky Károly Temesvá­ron előadást tartott a háziiparról. Ennek folytán a megtartandó háziipari tan­folt, a m­ra már is so­kan jelentkeztek. Jó hatást tett a megjelent munkásokra az előadó kijelentése, hogy ezután a gazdák fokozottabb mértékben fogják szem előtt tartani a munkások érdekeit és hogy a háziipar meghonosítása csak az első lépés a munkások érdekében. Ezt nemsokára követik azok az intézkedések, amelyek a munkásoknak olcsó fogyasztást és hitelt fognak biztosítani. A szövetség legközelebb értekezletet tart, amelynek tárgya az aratási szerződések feltételeinek meg­állapítása lesz. Megerősítés: Kossuth Ferencz kereskedelem­ügyi miniszter Jerffy Antal királyi tanácsos, takarékpénztári vezérigazgatónak a győri keres­kedelmi és iparkamara elnökévé, Weidmann Adolf kereskedelmi tanácsosnak és Blathy-Schlichter Lajos építésznek ugyanazon kamara alelnökévé történt megválasztását megerősítette. Anglia és a győri kereskedelem. Győrből táviratoztak, hogy Ruttkay Vilmos, a kereskede­lemügyi minisztérium londoni szaktudósítója teg­nap a kerületi iparfelügyelő és a győri általános takarékpénztár vezérigazgatójának közreműködé­sével a város számos gyárosával és kereskedő­jével az Angliába irányuló kivitel és angol tőké­nek gyári vállalatokba való befektetése tárgyá­ban széleskörű eszmecserét folytatott. A szak­­tudósító Győr városát úgy geográfiai helyzete, mint jó közlekedési viszonyai, fejlett kultúrintéz­ményei, lakóinak kereskedelmi szelleme és már meglevő virágzó gyáripara miatt az angol tőke elhelyezésére kiválóan alkalmasnak találta és az érdeklődőket alapítási tervek kidolgozására buz­dította. A vámkezelés egyszerű ellene. Az áru be- és kivitelnek vámkezelési alakiságait még a múlt század harminczas éveiben állapították meg és azóta az erre vonatkozó szabályok lényegileg alig változtak. A vasúti forgalom a gyors szállí­táshoz fűződő mind nagyobb igények kielégíté­sére törekedve, igen sokat szenved ezek miatt az ósdi, elavult vámszabályok miatt. Az áruk 24 órai és igen sokszor még nagyobb késéseket szenvednek a vámalakiságok és berendezkedések tökéletlenségei miatt, így azután érthető, hogy úgy a nagyközönség, mint a vasutak is minden tőlük telhető eszközzel törekednek arra, hogy ezeket az elavult vámszabályokat megváltoztas­sák. A középeurópai gazdasági egyesületek bécsi kongresszusán Szathily Kálmán udvari tanácsos, máv. igazgató tartott előadást erről a kér­désről, melynek folyamán a vámeljárás egy­szerűsítésére többrendbeli javaslatot tett, ame­lyek között legfontosabbak a közös vámszolgálat, illetve vámállomások berendezésére, valamint az áruknak a rendeltetési állomásokon való vámke­zelésére vonatkozó javaslatok. Egyben azt java­solta Szájbely, hogy középeurópai gazdasági egyesületek keretébe tartozó­ magyar, német és osztrák kormányzati és vasúti hatóságok kezde­ményezzék a vámalakiságok egyszerűsítésének bevezetését, mert bizton várható, hogy ehhez utólag a többi európai államok is csatlakozni fognak. A kongresszus annak idején a maguk teljes­ségében elfogadta Szajbály előterjesztéseit s az egyes államok bizottsági elnökeit bízta meg azzal, hogy a kormányhatóságokkal, illetve vasutakkal való érintkezés révén állapítsák meg, hogy ezek a javaslatok mennyiben volnának keresztülvihetők és a jövő évi kongresszus elé konkrét javaslatokat terjeszszenek. Szájbély Kál­mán előadását, tekintettel az európai jelentőségű tárgy iránti érdeklődés felkeltésére, a Vasúti és Közlekedési Közlöny külön kiadásban is közzétette. Villamos vízmű Abaújban. Harkányi János báró abaújmegyei birtokos körülbelül egy millió korona költséggel nagyobb szabású villamos vízi­­művet létesít a Cser­ád vizén Kassa és Miskolcz között. A Cser­ád folyón duzzasztó árapasztót és turbina­csatornát építtetett. A turbinák a legki­sebb vízállásnál is ezer lóerőt adnak, ami a víz­állás növekedésével két-háromszorosan is emel­kedik. Ezzel a roppant erővel a szerencsi czu­­korgyár naponta 140 vagon répát dolgoz föl. Azonkívül hajtóerőt ad a műmalmoknak és egyéb ipari vállalatoknak, valamint világító erőt a kör­nyékbeli községeknek. A mezőgazdasági cselédekért. Vas vármegye tegnapi közgyűlése a szabályrendelet-tervezetet a gazdasági cselédség érdekében Ernuszt József­nek azzal a javaslatával együtt fogadta el, hogy a cseléd-illetményt tevő búzának minimális súlya 73 kgr. legyen, ha a gazdának ily súlyu gabo­nája nem teremne, köteles ily minőségű gabonát beszerezni és abból kielégíteni cselédeit. Az er­dővásárlási alap az 1805. évben. Az alap bevételei között 1905-ben eladott erdőterület fatömegének értéke fejében csupán 807 K 80 f. szerepel (1-4 k. h. után), a 816.753 K 60 f.-nyi bevétel túlnyomó részét tehát régebbi bevételi hátralékok, kamatok stb. képezték. Az alap erő­sítésére az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján esedékes 500.000 K, úgy látszik, nem vétetett fel, mert a bevételek között nem szerepel. Az 1905. év ele­jén a volt álladókkal együtt (41.611'65-(-1-42) 61.613-10 k. holdat tesz ki az eladott erdők te­rülete. Az alap kiadás 1905-ben 1.237.849 K 32 f. volt. Ebből az összegből, régebben vásá­rolt erdők törlesztési részleteitől és némely más kiadástól eltekintve a következő összegek for­­dittattak új erdőterület vásárlására: Zathureczky Gyula és társaitól Háromszék vármegye Papolcz község határában vásárolt 1310­56 k. holdért 32.764 K; a Müller-családtól Máramaros vármegye Havasmező és Oroszkő községek határában vá­sárolt 9581-95 k. holdért 420.000 K 48 f.; ugyan­abban a megyében a középapsai közbirtokos­ságtól megvett 4098-35 k. h. részlete fejében 51.367 K 35 . Néhány apró területet beleszá­mítva, az 1905. évben vásárolt területek összege 15.001-48 k. h., amit hozzáadva az addig vásá­rolt 118.321 63 k. holdhoz, a megszerzett erdők területe 133 367-64 k. holdat tesz ki. Az alap álladéka 1905. végével 4,226.565 K 34 f., amiből 2,554.800 K van vasúti törzsrészvényekben le­kötve. Vetőmagvak. (Mauchner Ödön tudósítása a A­a­gyar­ország számára.) A lefolyt héten valamivel na­gyobb forgalomról számolhatunk be, mely egyaránt úgy a termelőket, mint a kereskedőket főleg here­magvaknál, igen kielégítette. Lóheremag. (Vöröshere.) Az árak visszamenő irányt követnek, és pedig azon okból, mert Oroszországból igen szép arankamentes minőségek kerültek piaczra, továbbá mert Amerikából tetemes árhanyatlást jelentenek. Németországban a hangulat igen lanyha és ottan további áresésre szá­mítanak. Luczetnamag: Az üzlet igen szilárd. A be­érkezett ajánlatok csak jelentéktelenek és ha ama hír, hogy Francziaországban a termelőknél már úgyszól­ván nincsenek készletek, valónak bizonyulna, akkor körülbelül egész határozottsággal a jegyzések további felszökkenésére számíthatunk. Takarmányrépamagból az elmúlt héten valamivel alacsonyabb ajánlatok ér­keztek, amennyiben több helyről, bár nem elsőrangú c­égektől, olcsóbb árakon kínáltak. Famagvak nyu­godt irányzatot követnek. Kivételt franczia perje ké­pez, melyért magasabb árakat követelnek, továbbá mezei komócsin, melynél az igen emelkedő áramlatot azzal indokolják, hogy ezen czikkből úgy Európában, mint Amerikában igen gyenge termés volt. Muhar­­magot sürgősen kínálnak, de vevők nem akadnak. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten: Vásárcsarnok. (Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete jelentése 1806. november 30-én.) A vágott baromfifélékből a hozatalok állandóan ki­elégítők, de úgy ezen ezikk, mint a vadfélék is, a meleg időjárás miatt lanyha irányzatot követnek. Jó minőségű teavaj keresett, túró iránt kissé csökkent az érdeklődés. Igen jelentékeny árhanyatlás jegyez­hető fel a káposzta és hagymában; a piac­ annyira tele van ezekkel a czikkekkel, hogy az áru úgyszól­ván eladhatatlan és iszú káposzta és hagyma felkül­dését most nem ajánljuk megbízóinknak. Szép alma s körtére állandóan van jó vevő. Szély is kedvező elhelyezésre talál. Hüvelyesekben csendes az üzlet. Dió szilárd. Tojás sok van a piacson és pedig több­nyire régi, spekulált áru, mely utóbbi csak lényege­sen redukált árakon helyezhető el. Mai árak: Húsnemüek. Vidéki marhabús hátulja 100­— 120 K, eleje 80—104 K, vidéki borjú bőr­ben, hosszan mérve, súlylevonás nélkül 96-----126.— K, helybeli borjúhús 130-----136.— K, sertéshús szalonnával 89-----116.— K, lehúzott sertés 96.— —126.— K, szalonna friss 130.-----136.— K, sza­lonna sózott 100.——120.— K, szalonna füstölt 120.-----140.— K, olvasztani való 122.-----132.— K, háj 140.---.144 K, sertés­zsír 136.-------144.— K, mind métermá­zsánkint. Füstölt hús (vidéki) 0.92 —1.92 K, hazai sonka 1.80—2.— IC, szalámi 4.— K kg.-kint. Vad : Oz 1­00—1.20 IC, szarvas 70—80 fillér, vad­disznó 80—100 fillér kg-kint, egészben, nyúl nagy 2.60 2.80 K, nyúl süldő 1.20—1.60 K, fogoly 1.00— 1. 20 K, fáczán 2.20—2.60 K, szalonka 2.20—3.— K Fenyvesmadár 0.20—0.39 darabonkint. Borom Illeték . Élő rántani való csirke 1.20—1.60 sütni való 1.80—2.80 K, sovány kacsa 2.60—4.60 K., bízott kacsa 5.-----7.— K, lúd 7.-----16.— K, tyuk 2.40—3.20 K, pulyka, 6.-----10.— K, pá­ronként. Vágott, szépen tisztított baromfi: hizott lúd 1.10—1.30 K, hizott rucza 1.20—1.40 K, hízott pulyka 1.20—1.40 K, leves-tyuk 1.20—1.40 K, kg.­kint. pulard 1.00—2.40 K darabonkint. tejtermékek Teavaj (czentrifugált) 1.40—2.60 K, főzővaj (köpült) 1.60—1.80 K, tehéntúró 20—28 fillér kilogrammonként. Zöldségfélék Burgonya (vagonéra) sárga 4.20—4.60 K, rózsa 3.60—3.80 K, fehér 2.80-3.— K, kifli 8. —10.— K, sárgarépa 3.— 5.— K, petrezselyem 4.——6.— K, vöröshagyma makói 4.----5.— K, vörös­hagyma közönséges hazai 2.-----3.— K, fokhagyma 25.-----30.- iv, káposzta 1.20-2.40 K, 100 db.-ként. Gyümölcsterek . Alma : válogatott elsőrendű áru (aranyparmen, Janett, Jonathán, Törökbálint, hatul stb.) 60—160 K., másodrendű 30— 50 K., Körte elsőrendű 60—1.60 K, másodrendű 30—50 K, dió I. 48—50 K II. 30-36 K, szőlő 60—1.20 K 100 kilogram­monkint. Lóhere príma minőség 106—124 K Luczerna „ „ 115-132”» „ régibb áru; 104—110» Biborheremag 30-32 Fehérhere 100-110 Nyúlszapuka 100-110» Ballaciu 26- 28» Muhar 14—14-50» MAGYARORSZAG­ Budapest, 1906. szombat, deczember 1.

Next