Magyarország, 1906. december (13. évfolyam, 291-315. szám)

1906-12-01 / 291. szám

14 ittA&YAROKSZÁG Budapest, 1906. szombat, deczember 1, országra. Ebből látható, hogy az amerikai négerek nemcsak Amerikára, de Magyar­­országra nézve Í3 veszedelmet jelentenek. Jó lesz tehát résen lenni! Hogy aggodalmunk nem alaptalan, azt bizo­nyítja a következő tudósítás, amelyet a Frkf. Ztg. ma érkezett számában olvasunk. A tu­dósítás szerint az értekezlet elhatározta, hogy állandó testületet alakit a bevándorlás elő­mozdítására és ennek elnökévé megválasz­totta D. 0. Eaywood délkarolinai kormány­zót. Elhatározták továbbá, hogy minden állam­ban külön bevándorlási irodát alapítanak; a szövetséges kormányt megkérik, hogy köny­­nyitse meg a bevándorlókat hozó hajóknak a déli kikötőkbe való juthatását, végül pedig Európában propagandát csinálnak a Dél-Ame­­rikába való kivándorlásnak. Dél-Karolina állam már régóta vágyik bevándorlókra s nemrég kapott is már belőlük mintegy ötszázat. A Norddeutscher Lloyd „Wittekind“ nevű ha­jója éppen most érkezett Charlestonba, Dél- Karolina fővárosává, 476 belga, osztrák, magyar és szerb gyári munkással, akiket uj hazájukban nagy ünnepléssel fogadtak ; meg­vendégelték őket és kiilönvonaton vitték te­lepeikre. Dél-Karolina E. J. Watson szemé­lyében külön bevándorlási biztost nevezett ki, aki nemrég fejezte be európai „tanulmány­­utját“, Watson azt hiszi, hogy a kivándor­lókat könnyű lesz az északi államok helyett a déli államok felé irányítani, megfelelő pro­pagandával. Watson úgy tapasztalta, hogy az európai hatóságok nem igen zavarták őt munkájában, sőt a belga kormány egyenesen jó szemmel nézte az ő működését. Ismételjük tehát, hogy jó lesz résen lenni 1 FŐVÁROSI ÜSYEK. X Thököly—Voy Áriám—Táncsics> utcza. A közmunkatanács tegnapi ülésében a VII. kerületi Csömöri-utat Thököly-utnak, a VIII. kerületben a Népszinház-utcza és Tisza Kálmán-tér között lévő Thököly-utczát Vay Áddm-utczának, végül a Rákóczi-téri csarnok mellett lévő Rákóczi-utczát Táncsics-utczának nevezte el s ma átiratban felkérte a fővárost, hogy az uj utczajelző táblák kifüggesztéséről gondoskodjék. X A községi választások ügyében kedden (deczember 4-én) délután é órakor ülést fog tar­tani a székesfőváros igazoló választmánya, a kö­vetkező tárgysorozattal: A m. kir. közigazgatási bíróság Ítéletei, a leg­több adót fizetők 1906. évi névjegyzéke ellen be­adott panaszokra. -- Ama törvényhatósági bi­zottsági rendes póttagok névsorának a megálla­pítása, akik a legtöbb adót fizetők jogerős név­jegyzékéből kimaradtak. — A községi választások helyének és ideiének a megállapitása és a szavazat­­szedő küldöttségek megalakítása. — A legtöbb adót fizetők sorából választandó bizottsági ren­des- és póttagokra kerületenként beadott szava­zatokat összeszámláló külön küldöttség megala­kítása. — A községi választásokkal összefüggő egyéb intézkedések megtétele. X Alapszabály-Jóváhagyás. A belügyminisz­ter a Budapesti Magyar Gyerinek-tanulmányi­­társaság és a Budapesti Kahn és Haller-czég személyzete nyugdijegyesületéuek az alapsza­bályait jóváhagyta. X A budapesti kenyér. A közgazdasági és közélelmezési ügyosztály, a vegyészeti hivatal utján, próbák tételét rendelte el, annak a meg­állapitása czéljából, hogy a pékeknek mennyibe kerül a kenyér, s hogy jogosult-e a kenyérnek folytonos megdrágítása. Badó Mátyás, vegyészeti intézeti igazgató végezteti a próba-sütéseket. A végleges kísérhetek most folynak. Eddigelé a 4-es számú liszttel tettek próbát, ez idő szerint pedig a 7-es számmal kísérleteznek a fővárosi vegyészeti intézetben: nemsokára reá kerül a sor a rozslisztre is. ítéletet most még nem lehet a felől mondani, hogy mennyi az a legnagyobb arány, amelyet a liszt a burgonyából a kenyér­sütés alkalmával föl tud venni a nélkül, hogy a kenyér izének ártana. De már az eddigi kísérle­tekből is kiderült, hogy sokkal több burgonyát lehel a lisztbe keverni anélkül, hogy a kenyér kül­sőleg sikertelennek látszanék, mint ahogy azt a pékek állítják. Bizonyossá vált, hogy 200 száza­léknyi burgonyát a liszt még eléggé jól fölvehet, arra nézve, hogy belőle kenyér legyen süthető. A vegyészeti igazgató annak idejében be fog számolni a kísérletek eredményéről Melly Béla tanácsosnak. X Alorvost kinevezés. Fiilepp Kálmán főpol­gármester, a Manninger Vilmos dr. lemondása folytán a budai oldalon levő kórházaknál meg­üresedett alorvosi állásra Dax Albert dr. segéd­orvost nevezte ki, ennek az állására pedig Vida­­kovics Kamill dr.-t segédorvossá. X Uj kórházi tisztviselők. A főpolgármester a Szent István-kórházhoz gondnoknak : Simou­­csics Ferenczet, a Rókus-kórházhoz felügyelőnek Benes Ferenczet, kórházi raktárnoknak" Janko­­vich Aladárt, II. osztályú kórházi segédnek Ko­vács Endrét, a két kórházi irodasegédtiszti ál­lásra Cservenka Antalt és Bugyi Józsefet nevezte ki. A kinevezettek ma tették le az esküt. TÖRVÉNYSZÉK. * Kinevezések. A király Bácz Ernő kassai törvényszéki bírót a kassai ügyészséghez ügyész­­szé, Újvárosi Miklós dr. gyulafehérvári ügyészt a tordai törvényszékhez bíróvá, Liptai Endre tisza­füredi iárásbirósági albirót a tiszafüredi járásbí­rósághoz járásbiróvá, Bildner Károly abrudbá­­nyai járásbirósági albirót a nagyszebeni ügyész­séghez alügyészszé, továbbá Csolosz Jenő nagy­­kanizsai törvényszéki jegyzőt a tabi, Búzás Pál marosillyei járásbirósági jegyzőt a szigetvári, Werzár Győző fogarasi járásbirósági jegyzőt a sárkányi, Schul Armin beszterczei törvényszéki jegyzőt az oravicza bányai, Hegedűs Lipót balázs­­falvi járásbirósági jegyzőt a hátszegi, Köröskényi Tamás sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt a varanuói, Pclruska Leó téesői járásbirósági jegy­zőt a szilágysomylói, Székely Gyula ipolysági törvényszéki jegyzőt a váti és Sennovitz Kálmán szombathelyi törvényszéki jegyzőt a kézsroárki járásbírósághoz, Szunyogh Zoltán szekszárdi tör­vényszéki jegyzőt a kassai törvényszékhez, vé­gül Gaál JeDŐ felsővizközi járásbirósági jegyzőt a miavai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. * Áthelyezés. A király Szekercss Dezső lemesi járásbirónak törvényszéki birói minőségben az eperjesi törvényszékhez, Takács Elek szászka­­bányai járásbirósági albirónak eddigi minőségé­ben a zsombolyai, — és Pál János telekkönyvi betétszerkesztő albirónak — az albirák rendes létszámába beosztása melleit — a kisvárdai já­rásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezé­sét, valamint Hajdú Béla nagyszalontai és Gyenge Béla tenkei járásbirósági albiráknak saját kérel­mükre leendő kölcsönös áthelyezését megen­gedte. * Strassnoffot Zágrábba kísérték. Slrassnoff Ignácz szélhámosságai fölött nem a budapesti, hanem a zágrábi törvényszék fog Ítélkezni. Ugyanis a budapesti kir. ügyész­ség ma reggel útnak indította Zágrábba a hírhedt szélhámost Sarok István fogházőr­mester és egy börtönőr kíséretében. A vizs­gálóbíró rendeletére a bűnösre vonatkozó iratokat 9 a Strassnoffnál lefoglalt 1140 ko­rona készpénzt is elküldték Zágrábba. A szél­hámost nagyon bántja az, hogy nem a bu­dapesti törvényszék ítélkezik felette. De még jobban elkeserítette az, hogy édesanyja nem kereste fel a fogházban. Annyirá szivére vette ezt, hogy tegnap sírva panaszkodott miatta a vizsgálóbíró előtt. * Kirendelés. Az igazságügyminiszter Joo An­dort, a szombathelyi ügyészséghez beosztott bí­rósági aljegyzőt a szombathelyi ügyészség kerü­letébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. * Sikkasztás. Tegnapi számunkban „Egy ügy­véd elévült sikkasztása“ czimmel egy kőnyoma­tos tudósítás alapján ismertettük Lenthe Gusztáv bűnügyét, amelyet a kir. Kúria tegnap Hérics- Tóth János elnöklete alatt felmentő ítélettel feje­zett be. A kőnyomatos tudósítás azonban több tekintetben tévesen és hiányosan számolt be az esetről. Már a czini is helytelen volt, mert Lenthe közjegyzőhelyeltes korában követte el tettét. A vádlott védője Eéthi Gyula dr. budapesti ügyvéd a bonyolult biinpör adataiból és számos törvény­hely egybevetéséből mutatta ki az elévülés, mint hivatalból figyelembe veendő semmiség! oz íen­­íorgását. A védőnek sikerült kimutatnia, hogy a vádlott a terhére rótt cselekményt, ha egyáltalá­ban elkövette, már 1898-ban befejezte és ezt az álláspontot tette aztán magáévá úgy a korona­ügyész helyettese, mint maga a kir. Kúria is. * Szabadlábrahelyezés. Néhány hétté ezelőtl a fővárosi rendőrség letartóztatta Dillmont Árpá­dot, Dillmont Frigyes fővárosi nagykereskedő fiát váltóhamisitás gyanúja miatt. A fiatal ember — aki azelőtt atyja üzletében volt alkalmazva — szerelmes volt egy ügynök leányába s atyja el­lenzése daezára jegyet váltott vele. Emiatt az- i után heves összeütközése volt apjával, aminek ! folytán a fiatal embernek távoznia kellett a szülői i háztól. A fifttalembor teljesen magára hagyatva i egy 2000 koronás váltót helyezett el egyik tóvárosi pénzintézetben s a felvett pénzzel Hamburgba utazott. A váltón a fiatalember édesanyja és nagybátyja, Dillmont Oszkár laibachi tábornok szerepeltek aláírókként. Né­hány nap múlva azonban azt az értesítést kapta a pénzintézet, hogy ezek az aláírások ha­misítva vannak. A pénzintézet erre feljelentette a fiatal embert, akit Hamburgból hazaérkezése utáu azonnal letartóztattak. A fiatalember azzal védekezett, hogy tel volt hatalmazva édesanyja és nagybátyja nevének aláírására. Tegnap pedig védője, Eáldor Gyula dr. 2000 korona kauezió ellenében szabadon bocsátását kérelmezte a vád­tanácsnál. A vádtanács ma délben határozott a kérelem felett s elrendelte a fiatalember azonnali szabadlábra helyezését. * Sikkasztó egyházközségi pénztáros. A kecskeméti ev. ref. egyházközségnek 1897 óta Békési Sándor ottani földbirtokos volt a pénztá­rosa, aki azonban már 1899-ben megdézsmálta az egyház vagyonát. Ez időtől kezdve 1905-ig Békési 36.000 koronát sikkasztott a hívek pénzéből, mig végre véletlen folytán rajtacsipték a hűtlen sá­fárt. A múlt év augusztus havában aztán letar­tóztatták a pénztárost, aki váltig tagadta a sik­kasztást s azzal védekezett, hogy a befolyó tété leket csupán elfelejtette bejegyezni. A bírósági szak­értők ezzel szemben megállapították, hogy Békési hat éven át rendszeresen sikkasztotta az egyház­­község vagyonát és tettének leplezésére meg­hamisította a könyveket. A kecskeméti kir. törvényszék a vádlottat egy­­rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztásért három évi fegyházra Ítélte. A budapesti kir. Ítélő­tábla enyhítő körülménynek fogadta el a hiányos ellenőrzést, amely megkönnyítette a vádlott cse­lekményét, valamint azt, hogy a hiány egy része fedezetet nyert a vádlott vagyonávaUs ezért másfél évi börtönre szállította le Békési bünteté­sét. A kir. Kúria ma Dogariu Tamás előadásában tárgyalta ez ügyet s Tassy Pál koronaügy ész­helyettes indítványára hozzájárult a tábla itéle-j téhez. * Hamis vád. Aradi Béla dr. újpesti ügyvéd olyan egyezséget kötött az egyik kliensével, id. Liva Jőzsefnéval, hogy a számára befolyó kö­veteléseket régebbi költségek fejében megtart­hatja. Erről id. Liva Józsefné nyilatkozatot is állított ki az ügyvédnek. Néhány héttel utóbb mégis följelentette Aradi Béla dr.-t a pestvidéki törvényszéknél sikkasztás és csalás miatt. Az ügyészség már a nyomozás során megszüntette az eljárást, mire Liváné átvette a vádat, de ered­ménytelenül, mert a vádtanács megszüntette az ügyvéd ellen az eljárást. Erre aztán az ügyvéd hamis vád miatt följelentette a volt kliensét, aki a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem ismerte a nyilatkozat tartalmát, amit aláirt, de külömben is a férje, aki brutá­lis és erőszakos ember, kényszeritette Őt a följelentés megtételére. A törvény­szék e védekezésnek nem adott hitelt s a vádlott asszonyt hat havi börtönre ítélte. A budapesti kir Ítélőtábla ma Frenreisz István elnöklésével, Isi­­vánffy Lajos biró előadásában megsemmisítette a törvényszék Ítéletét és a vádlottat felmentette, mert konstatálta, hogy az asszony csakugyan a férjének kényszerítő" befolyása alatt cselekedett, s nem látta bizonyítva azt sem, hogy a vádlott tudva hamisan vádolt, ami pedig a hamis vád tényálladékához föltétlenül megkíván tátik. Az ítélet jogerős. NYILT-TÉR. ízen rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség asm váfiní felelősséget. /álasz az „Órására. A IV—X. kerületi vegyes ipartestület elöljá­rósága f. évi november hó 20-án tartott ülésébe® egyhangúlag hozzájárult a testület érdemdús elnö­kének, Schunda V. József urnák — a gyárában ké­szült 10.000-ik cimbalom jubiláns kiállításához —• melynek keretében az első pedálos cimbalomtól a 10.000-ikig lefolyt fokozatos fejlődés és haladás lesz kimutatva, s az ezzel egybekötött ünnepélyek­hez; egyúttal elhatározta a testületi elöljáróság, hogy úgy a kiállításra, valamint a hangversenyre szóló meghívások az irók és művészek csoportjával együttesen, az ipartestület nevében szóljanak. Az ipartestületre való hivatkozás tehát egészen jogos, mert az az elöljáróság! ülés határozata értel­mében történt. Budapesten, 1906. november 29-én. P. H. Behák Lajos, PíObilsek -József. irt. jegyző. h. elnök-Láttam: ■Dr Horváth János ^iparhatóság! biztos.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék