Magyarország, 1907. március (14. évfolyam, 52-78. szám)

1907-03-01 / 52. szám

t Dunapest, 1107. perek, K­arczius 1 MAGYARORSZÁG Kossuth és Darányi Zichy Aladár gróf szobájába vonultak vissza, az államtitkárok pedig rövid sétára indultak. Wakerle Beck bárónál. T­ekerle Sándor miniszterelnök délelőtt 11 órakor hajtatott az osztrák miniszterelnökség palotájába, ahol Beck bárónál hosszú látogat­­ást tett. A két miniszterelnök tanácskozása másfél óra hosszat tartott, melynek végezté­vel Wekerle visszatért a magyar házba, ahol azonnal tanácskozásra vonult vissza Kossuth és Darányi miniszterekkel. Később Szterényi is csatlakozott hozzájuk. A miniszterelnök informálta minisztertársait az osztrák kor­mány elnökével folytatott tanácskozásról. A tanácskozás befejeztével a miniszterelnök mi­nisztertársaival és a kíséretükben levő állam­titkárokkal a Saeder-szállóba hajtatott, ahol dejeuner volt. Bécs, február 28. (Saját tudósa­nkról) A két miniszterelnök tár­gyalása az osztrák miniszterelnökség herren­­gassei palotájában ha modul óra hosszáig tartott és fél kettőkor ért véget. Wekerle ekkor vissza­tért a magyar minisztériumba, hol Kossuthot és Darányit informálta az osztrák miniszterelnökkel folytatott megbeszélése eredményéről. Már a megbeszélés tartamából kitűnik, hogy abban nem csupán arról lehetett szó, hogy a ki­egyezési tárgyalások ma délután kezdőd­nek, ellenkezőleg a fejtegetések során az összes kérdéseket érintették és a tárgyalás alap­ját képező csoportokat elhatárolták. Ami a tár­gyalások további menetét illetőleg nagy fontos­sággal bír. A tárgyalásokat első­sorban a mi­niszterek folytatják, akik a szükséghez képest a szakreferenseket is be fogják vonni a tanácsko­zásba. Két órakor a magyar miniszterek, állam­titkárok és tanácsosok dajepnerre a Sacher­­szállodába mentek. Beck osztrák miniszterelnök az itt időző , magyar miniszterek és államtitkárok tiszteletére holnap dejeunert ad. A tárgyalás megindítássa. A miniszterelnök, mikor az osztrák mi­niszterelnöktől visszatért, a sajtó számára nem tett nyilatkozatot és h­y egyelőre még nem tudhatni, milyen alapon indulnak meg a tárgyalások. Elterjedt hírek szerint ma délután az egyes szakminiszterek fognak találkozni és a tárgyalásnak megindulása tulajdonképpen ez. Holnap fog találkozni a­­ két kormány egymással oly módon, hogy valószínűleg Beck báró miniszterelnöknél az osztrák kormány három tagja és a magyar kormány három tagja fog tanácskozni. A tanácskozások. A Saeder-szál­lóban tartott ebéd után­ a magyar miniszterek visszahajtattak a magyar Házba, majd Wekerle miniszterelnök a dél­után folyamán négy óra után ismét találkozott Bed­ báró osztrák miniszterelnökkel, később pedig Kornowski pénzügyminiszterrel, akivel a saját resszortjába tartozó dolgokról tárgyalt. Az osztrák miniszterelnök holnap déli egy órára ebédre hívta meg a magyar kormánynak itt lévő tagjait. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az osztrák és a Bécsben időző magyar szakminiszterek kö­zött ma délután tanácskozás lesz, amelynek czélja a magyar és az osztrák kormányok kö­zött holnap kezdődő miniszteri konferencziák előkészítése. A lejárati idő kérdése. Béva, február 26. (Saját tudósítónk jelentése.) A magyar kor­mány tagjai még tegnap este tanácskozást tartottak, melyen Zichy, a király személye körüli miniszter is részt vett. A tanácskozás­ról, mely csak a késő éjjeli órákban ért véget, az hallatszik, hogy abban az a latere mi­niszter tudomásul vette a budapesti miniszterta­nács eredményét és viszont közölte, hogy az osztrák miniszterelnök elsősorban Wekerlével óhajtana tárgyalni és csak azután kerülnének sorra a szakminiszterek tanácskozásai, amennyi­ben pedig ennek a szüksége felmerülne, koronai tanács is tárgyalna a király elnöklete alatt. A ma­gyar kormány tagjai ezt a sorrendet nem ellen­zik. Hir szerint a magyar kormány abban az esetben, ha az osztrákok lemondanak arról, hogy a hosszú lejáratú kiegyezést követeljék és a szerződéses formát elfogadják, hajlandó a kiegyezés egész anya­gát egyidejűleg tárgyalni is ugyanakkor a gazdasági kiegyezéssel összefüggő összes kérdéseket dűlőre juttatni. Az osztrák kormány azonban hír. szerint mindenek előtt a lejárati idő kérdését óhajtja eldönteni és abban az esetben, ha a magyar kor­mány álláspontját el nem fogadja, a korona döntését akarja provokálni. Beck báró a királynál. Kossuth Ferencs látogatásai. A Hagy. Tud. jelenti: Kossuth Ferencz keres­kedelemügyi miniszter tizenegy órakor Zichy Aladár gróffal együtt a magyar minisztériumba ment át, ahol gróf Zichy Aladárnénál, szül. Hu­nyadi grófnőnél tett látogatást. A miniszter ez­után több látogatást fogadott. Kossuth Ferencz a mai nap tól várnán látogatást tett Rehmnthal Lexa Alajos báró külügyminiszternél, Schönaich Henrik közös hadügyminiszternél és Burián Ist­ván báró közös pénzügyminiszternél, valamint Forst, Derschalla, Auersperg és Koriticszky mi­nisztereknél, valamint a külföldi államok nagy­követeinél. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter leadta névjegyét ezenkívül mindazon udvari méltóságok viselőinél, akik betegsége alatt meglátogatták. A magyar miniszterek valamennyien délután fél két órakor a Sacher-féle szállóban együtt ebédelnek. Félhivatalos Jelentések: Bécsből jelentik a „Magyar Tudósító”-nak: Weker­le Sándor dr. miniszterelnök, Kossuth Fe­­rencz kereskedelemügyi m­nnszter, Bar­aim Ig­­nácz földmivelésügyi miniszter ma délelőtt kilencz órakor a miniszterelnök szobájában tanácskozásra vonultak vissza. A tanácskozá­son résztvettek a minisztereken kívül Szterényi József kereskedelemügyi, Popovics Sándor pénz­ügyi, Mezőszy Béla földmivelésügyi államtit­károk, valamint Olllik Iván miniszteri taná­csos. Zichy Aladár gróf tiz órakor jelent meg a magyarházban és szintén részt vett a tanácskozásokban. A tanácskozás pd­.­ban 11 órakor ért véget. Wekerle Sándor dr miniszter­­elnök a tanácskozás után azonnal a Herren­­gasseba hajtatott, az osztrák miniszterelnökségi palotába, ahol Beck báró osztrák miniszterelnö­köt kereste fel. Wekerle Sándor dr. miniszter­­elnök és Beck báró osztrák miniszterelnök 1 órakor még mindig tárgyaltak. A tárgyalás ered­ményéhez képest a magyar és osztrák miniszte­rek vagy a mai délután folyamán, vagy pedig­­csak a holnapi nap folyamán folytatják a tár­gyalásokat. Bicsből jelentik a Magyar Távirati Irodának. Az osztrák és a Bécsben i­l,élő magyar szak­­miniszterek között ma délután tanácskozás lesz, amelynek czélja a magyar és az osztrák kormá­nyok között holnap kezdődő miniszteri konferen­­c­iák előkészítése. Bécsből táviratozzák továbbá a Budapesti Tu­dósítónak. A két miniszterelnök megbeszélése, mely előértekezlet jellegű volt, 11 órától 1 óráig tartott. E megbeszélés során megállapodtak ab­ban, hogy az érdemleges tárgyalások holnap dél­előtt kezdődjenek, még­pedig olyformán, hogy az színre hozza. Az első előadásnak legkorábban januárban, de legkésőbb áprilisban kell meg­történnie. Ha Lasrenne nem járna el a szer­ződés értelmében, akkor 1900. május 1-től kezdve egy hónapon keresztül mindennap 10.000 frank kártérítést fizet a szerzőnek, „M. Quazotnak.* Az igazgató izzadt és köhécselt, mikor Quazot feléje nyújtotta a bemártott tollat. — Tessék. A dátum ott van. Elolvastam, megértette és elfogadja. Kérem tessék alá­írni. Az igazgató kezdett vonakodni, de Qua­­zot rákiáltott, hogy a falak is reszkettek bele: — Uram, mondtam már, hogy nem vagyok bolond! — Nem, nem — dadogta Lastenne, s az­tán tehetetlenül rogyott le az igazgatói székbe, újra elolvasta a szerződést és gépiesen alá­írta. Quazot pedig összehajtotta az írást, gondosan elrejtette a tárczájába, begombolta a kabátját és távozott. Az igazgató örömében még kikisérte az ajtóig, ahol Quazot újra visszafordult: — Életemnek ez a legszebb és legszeren­csésebb napja, kedves igazgató úr. Ma meg­bolondulhattam volna, könnyen megbolon­dulhattam volna attól az örömtől, amely ért. Óh, uram, Odysseus cselei az enyémekhez képest hitvány semmiségek ! Lastenae!...Bará­tom, kedves jó barátom ! Nem vagyok én örült, dehogy vagyok őrült s ön elő fogja adni a darabomat. Ha nem adja elő, sem Beck báró osztrák miniszterelnök ma dél­ben audienczián jelent meg a király előtt, baj. Pert indítok ön ellen s a nevem egy­szerre ismeretes lesz. Hires ember leszek. — Mondhatom, elég közönséges módon való kihasználása a helyzetnek . .. — Mit­ bánom én! Tisztességes utón el nem értem volna sohasem czélomat és ez nem az én hibám, hanem az idő hibája.. De látom most már, hogy ön legalább tisztában van afelől, hogy nem vagyok bolond, ked­ves Lastenne. Remélem, a szerződéssel meg van elégedve ? — Szerződés ! Ez nem szerződés, hanem erőszakos úton való kikényszerítése egy alá­írásnak. Fel fogom önt jelenteni. — Lesznek tanúi, ha szabad kérdeznem ? — Gazember! — mormogta fogai közül Lastenae. — No no, kedves Lastenae barátom, ezt én is mondhatom önnek. Hallgasson csak rám. Lássa, becsületes múlt, harmincz esz­tendei állami szolgálat áll a hátam mögött, s ha most egy kicsit le is léptem az egyenes útról, annak oka az, hogy érzem, nem tudok meghalni anélkül, hogy elő ne adjanak egy darabomat, amire húsz évi próbálkozás után utóvégre mégis csak rászolgáltam. Az igazgató egyet gondolt és így szólt: — Akar ötezer frankot? — Miért ne. — Adja vissza a szerződést , azonnal fizetek. — Azt már nem ! Mit gondol ? A „Pucelet asszonyság“ nem amolyan fuezut, vásári fér­­czelmény. Eredeti alkotás. Az asszony meg­csalja az urát, a világ ezt jól tudja és igy to­vább. Biztosítom, hogy végig nagyon érdekes és tartalmas dolog és mondhatom önnek, hogy jó üzletet csinált velem, s nem fogja megbánni. Csak olvassa el figyelemmel a darabot, majd meg fogja látni. — Na, hisz már látom is, — válaszolt boszosan az igazgató. — Ugyan kérem ... És még valamit. Ami a főszerepeket illeti, azt hiszem, na­gyon melegen ajánlhatnám, ha Chota kis­asszony ... Az igazgató arcza önkénytelenül felderült : — Chota kisasszony? — Igen, mert ő már ismeri a darabot s a „Pucelet asszonyság“ czímszerepét egyenesen neki írtam és pedig az ő utmutatásai után. Uram, húsz esztendeje próbálkozom, míg végre sikerült elérnem valamit ! — Jó, helyes. Írni fogok önnek s akkor legyen szerencsém ismét. * Az igazgató egyedi­ maradt. Gondolatai a szépséges primadonnához, Chota kisasszony­hoz szálltak. Aztán olvasni kezdte a da­rabot. Chota ... az isteni Chota ... Talán még ennek a Quazotnak a révén . .. Harmadnap levelet írt Quazotnak, hogy lá­togassa meg. Quazot lélekszakadva rohant Lastenach­oz, aki tárt karokkal fogadta. — Barátom, legkedvesebb barátom, beszél­tem már Chota kisasszonynyal. Nagyszerű, pompás ! ... Száz előadást fogunk érni!... Érti-e? . . . Százat! 3

Next