Magyarország, 1907. június (14. évfolyam, 130-155. szám)
1907-06-19 / 145. szám
14 1A magyar és az osztrák czukorgyárosok értekezlete. Bécsből Jelentik 1: Az osztrák és a magyar czukorgyárosok kiküldöttei közös értekezletre jöttek össze, hogy Anglia fellépése következtében előállott új helyzetet megvitassák. Az értekezletet avégből hívták egybe, hogy a két ország czukorgyárosai közös eljárást állapítsanak meg az új helyzetből a czukoriparra háramló károk elkerülése végett. Tervbe vették azt is, hogy a czukorgyárosok közös értekezletéből kifolyólag emlékiratot is nyújtanak át a két kormánynak. A tárgyalások folyamán azonban a magyar és az osztrák czukorgyárosok képviselői között oly mélyreható ellentétek merültek fel, hogy nem tudtak egyöntetű megállapodásra jutni. Ennek következtében az értekezlet további tárgyalásait beszüntették és elhatározták, hogy úgy az osztrák, mint a magyar czukorgyárosok külön értekezletet fognak tartani, hogy az ellentétek elsimítása végett ily módon könnyebben tudják a megegyezést előkészíteni. A magyarés az osztrák czukorgyárak között a közös értekezleten felmerült éles ellentétek nem jutottak váratlanul kifejezésre, mert a czukortermelés előfeltételei a két országban lényegesen különböznek egymástól. Hogy milyen módon fog sikerülni a két ország czukorgyárosainak közös eljárás végett egyesülni, azt ma még nem lehet előre megmondani. Ha a két külön magyar és külön osztrák értekezleten a czukorgyárak ki fogják fejteni az álláspontjukat, úgy már tisztábban lehet a helyzetet áttekinteni. Egyelőre azonban a külön értekezlet egybehívásáról még nem vettünk tudomást. 1 " Az orosz dimia feloszlatása és a tőzsdék. A második orosz duma feloszlatás nem idézett elő oly nagy árhullámzást a tőzsdéken, mint aminőt az első duma feloszlatása alkalmával tapasztalhattunk. Az orosz járadék ezúttal kevesebbet veszített árfolyamából. Épp úgy, nem okozott nagyobb riadalmat sem a berlini, sem pedg a párisi tőzsdén a duma feloszlatása, hol jelentékenyebb vásárlások történtek, miáltal a piacon meglehetős nyugodt hangulat volt. . . . , , A Társadalmi Susann új helyiségei. A kereskedelmi kormány néhány év előtt szervezte a Társadalmi Múzeumot, ahol az ipari balesetek csökkentésére szolgáló eszközöket helyezte el. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter elhatározta, hoigy a múzeumot kibővíti, mert az intézet munkásbiztosító intézet és a baleset ellen való biztosítási törvény értelmében nagyobb jelentőségre tett szert s e czélból 60.000 koronát engedélyezett új gépek és felszerelési tárgyak beszerzésére. E múzeum a régi Lloyd-épületben volt, ezután is ott marad, de november 1-én átköltözik az épületnek a Mária Valéria-utcza és aWurm-utczák’ felőli szárnyába. A múzeumnak’ Ugyanezen épület III-ik emeletén is lesznek’ helyiségei, ahol felolvasásokat fognak tartani. Magyar iparczikkek egy londoni kiállításon. Londonból írják nekünk, hogy az ottani Mansion Houseben a londoni nyomorék gyermekek felsegélyezésére jótékonysági bazárt rendeztek, melynek külföldi csoportjában csak amerikai, franczia, meg a magyar háziipari czikkek voltak. A kiállítást, mely három napig tartott, június 13-án az angol királyné személyesen nyitotta meg. Különösen tetszettek a kiállításon a magyar csoport keretében bemutatott varrottasok, magyar művészies kivitelű csipkék és különféle magyar áruczikkek. A magyar csoport kiállítása a londoni magyar társaság ügyvivő-alelnökének, Felbermann Lajos és az egyesület titkárának, Gineverné Győry Ilonának személyes felügyelete alatt készült. A magyar csoportban kiállított árukat, melyeket a jótékonysági alap javára árusítottak, Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, a Magyar kereskedelmi r.-t., Rotsichild Charles báró, Wessélyi bárónő, Vámbéry Ármin, Felbermann Lajos és mások bocsátották a kiállítás rendelkezésére. Megbizhatlan czégek a Keleten. A m. kir. kereskedelmi múzeumhoz tudósítás érkezett egy bolgár nagy textiláru czégről, amelynek Ruscsukban, Várnában ésWiddinben üzlete van. Beérkezett továbbá a délnyugatoroszországi (Kiev és kerülete) azon czégek jegyzéke, amelyek fizetéseiket beszüntették vagy megbízhattat ők. Az érdekeltek a m. kir. kereskedelmi múzeumnál bővebb értesítést nyerhetnek. . . Uj háziipari szövetkezetek. Újabban öt községben alakítottak ismét uj mezőgazdasági háziipari szövetkezetet és pedig: Nagyrákócziban, Beregkövesden, Beregkisfalun, Alsóremetén és Rákászon. Egy-egy szövetkezet átlag 100 taggal alakult. Érdekes felemlíteni, hogy minden egyes szövetkezet indító oka a földmivelésügyi miniszter által az illető községben rendezett háziipari tanfolyam volt, ahol több száz földivel tanulta el és kedvelte meg a fafaragást, kosárkötést stb. A szövetkezetek czélja a készítmények jó áron való értékesítése. Az első berendezésre a földmivelésügyi miniszter adott segélyt. i r ii-ii á.i MIM Védekezés a tisztességtelen verseny ellen A kereskedelemügyi minisztériumban tegnap délután öt órakor Szterényi József államtitkár elnöklete alatt értekezletet tartottak a tisztességtelen verseny elleni védekezésről szóló törvényjavaslat tárgyában. A szaktanácskozmányt Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár a következő beszéddel nyitotta meg: Igen tisztelt uraim! , exczellencziája, a kereskedelemügyi miniszter úr akadályozva lévén abban, hogy a szóban forgó nagyfontosságú kérdés tárgyalásait személyesen vezesse, nekem jutott a szerencse, hogy az urakat szívélyesen üdvözöljem és kereskedelmi életünk szabályozása szempontjából igen nagy súlylyal bíró ezen törvényjavaslat tárgyalásait vezessem. Évek óta az érdekelt közönség köréből, még pedig, amit különösen kívánok hangoztatni, úgy a mezőgazdasággal, mint az iparral és kereskedelemmel foglalkozó közönség és elsősorban a fogyasztó közönség köréből az az óhaj nyilvánult meg, hogy a tisztességtelen verseny kérdése törvényhozásilag rendezgessék. A javaslat tekintetében, amely mint előadói tervezet fekszik előttünk, a miniszter úr eddig állást nem foglalt, amit azért tartok szükségesnek hangsúlyozni, hogy kritikájának korlátlan szabadságában senki se feszélyezze magát, hogy ennek révén, ha fenforog a szüksége, korrigáljuk meg a javaslatot .Így, amint azt az említettem czél biztosítása szempontjából a gyakorlati élet követeli. Kétségtelenül magas színvonalon álló hazai kereskedelmünk érdekeiről van itten szó, melyet minden rendelkezésre álló eszközzel készséggel fogunk mindenkor támogatni. Biztosítani akarjuk a kereskedelem számára a szabadraúgás lehetőségét, de meg akarjuk adni egyúttal az eszközöket a visszaélések korlátozására. (Élénk helyeslés.) Midőn üdvözlöm a megjelenteket,, az ülést ezennel megnyitom. A szükséges felvilágosításokat Emich Gusztáv osztálytanácsos úr adja meg. A jegyzőkönyvet dr. Csató Ernő miniszteri titkár vezeti. Az általános vitában elsősorban Neumann Ármin dr. szólalt fel. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében örömmel üdvözli a kereskedelemügyi kormányt a törvénytervezet előterjesztése alkalmából. Lánczy Leó azon a nézeten van, hogy a törvényjavaslat benyújtása ez idő szerint korai, mivel egyrészt szoros összefüggésben lévén az ipartörvénynyel, be kellene várni a már készülő új ipartörvény megalkotását, másrészt be kellene várni azt is, hogy az Ausztriában már elfogadott hasonló törvény szintén életbe lépjen. Egyébként a bemutatott előadói tervezetben lényeges haladást lát az 1900-ben megjelent tervezethez képest. Szterényi államtitkár Lánczy felszólalására kijelenti, hogy az ipartörvényt illetőleg a kereskedelemügyi minisztérium eredeti szándéka az volt, hogy a szorosan vett ipartörvény, továbbá a tisztességtelen verseny és a munkásvédelem egész komplexumát egységes ipari kódexben szabályozza. Az Ausztriával való kapcsolat tekintetében emelt kifogásra nézve kijelenti, hogy a megalkotandó törvény az egyenlő elbánás elvénél fogva épp úgy vonatkoznék Magyarországban az osztrák, mint a saját belső, forgalomra. De különben is érintkezés áll fenn a két állam két kormánya között abban a tekintetben, hogy lehetőleg egyenlő elvek szerint alkossák meg a törvényt itt is, ott is, hogy a versenyviszonyok szempontjából a mi rovásunkra ne legyen különbség. Krámer József dr. szerint maguk a kereskedők kívánják leginkább ennek a törvénynek megolkodást Back Frigyes dr. az Országos Iparegyesület nevében, mint kiváló kodifikátori munkát üdvözli a bemutatott tervezetet. _ _ , „ Kreutzer Lipót dr. a Magántisztviselők Szövetsége nevében üdvözli a javaslatot. Kuncz József az OMKE nevében üdvözli a javaslatot. Ami tisztességtelen dolog van Magyarországon a kereskedelemben, az mind Ausztriából importált dolog. Ausztria késznek nyilatkozott a tisztességtelen versenyről szóló törvény megalkotására. Magyarországnak tehát, amely ebből csak hasznot húz, nem szabad elzárkózni hasonló törvény megalkotása elől. Lévy Béla dr. ugyancsak az OMKE nevében a tisztességtelen verseny elleni védekezésre , organikus egészet képező törvény megalkotását kívánja. Heil Fausztin közigazgatási bíró éppen magának a tisztességes kereskedelemnek és iparnak érdekében tartja szükségesnek és sürgősnek a törvény mielőbbi megalkotását. Barna Ignácz dr. az igazságügyi minisztérium kiküldöttje a javaslat Achilles-sarkának tekinti az első paragrafust, amely, a közfelfogás fogalmával operál. ’ ' Szávay Gyula, a debreczeni kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözli a javaslatot. Bernát István nem helyesli azt, hogy ennek a törvénynek hatálya kiterjed a nem kereskedő osztályokra is.- ' df' ,!*! ‘I ! i Neumann Károly minisztert (Szttflytárádzos Bernát István aggodalmaira kijelenti, hogy a mezőgazdára csak akkor terjed ki a törvényjavaslat hatálya, ha üzletszerűleg folytat kereskedői fükkéziókat.- M 1 M 1 , 1 * 1 Ezután Szterényi József államtitkár az értekezletet bezárja és a tanácskozás folytatását ma délután négy órára halasztja. I - tri ni fi ! Az állami erdészeti tisztviselők gyermekeinek segélyezése. Darányi földmivelésügyi miniszter most kiadott rendeletében teszi közzé azokat a feltételeket, amelyek alapján a földmivelésügyi minisztérium szolgálati ügyköréhez tartozó állami erdészeti tisztviselők gyermekeinek és árváinak nevelését segélyező alapból 1907/1908 tanévre segélyeket lehet kérelmezni. A kérvényeket az alap intéző bizottságához július hó 8-ig kell benyújtani. A segélyt kérelmezni lehet úgy fia, mint leány gyermekek részére, akik valamely az elemi iskolánál magasabb tanintézetbe , az 1907/908 tanévre beiratkoznak, vagy pedig már eddig is jó eredményt értek el. Felsőbb tanintézetek közül csak az erdészeti főiskola hallgatói részesülhetnek segélyben. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Kisküküllő vármegye erzsébetvárosi járására nézve Gál József gógánváraljai lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. aj Iaaskösvszitós. A budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetítő figyelmezteti a szülőket, hogy ez idő szerint fővárosi, részint vidéki mesterek körülbelül 1500 inast keresnek az intézetnél. Ezek közül a sütők, mészárosok, molnárok, szabók, czipészek, csizmadiák, az ácsok, kályhások, szobafestők, kéményseprők, az asztalosok,bognárok, kádárok, kocsifényezők és nyergesek, a kovácsok, bádogosok, késművesek, a műszövők, harisnyakötők, kefekötők, könyvkötők, a timárok, és fésűsök négy évi tanoncz szerződés mellett nemcsak lakást és élelmezést adnak az inasnak, de ruházatot is és azonkívül viselik az oda utazási, szerződtetési, tanonczoktatási, betegsegélyezési és felszabaditási költségeket is. Ezeknél tehát bármely fiú, aki ép és egészséges és az életének 12-ik évét már betöltötte, minden költség nélkül megtanulhatja a mesterséget és igy az intézet még MAGIAKUASXAQ Budapest', 1907. szerda’, Junius 19. HETI MŰSOR. TM~ “ T”“ Is | " Fővárosi nyári | ifveril SkÍIÍUS § Nemzeti Színház W. kir. Operaházi Vígszínház Király Szinház Színház | Magyar Színház | szinhá? y | Dránja jj | | 8 S 8 Budai Szinhöz) 1 | 8 | 20 | Csütörtök. . . . j - | - | *« j bXcSöd Lili A vig özvegy “ | j 21 | Péntek.................. - - | | Budapest A tót Ie^ A Víg ÖzVegy 22 | Szombat .... J — J^urard és Durand Budap^ten A toloncz A vig özvegy _ — I I | d. U. I I Vizsgaelőadás I Göre Gábor | A 1 ^ vig özvegy _ I ... 23 I Vasárnap . [ este “ I ~ I Bernát I Budapesten | A vöröshaju | A vig özvegy |