Magyarország, 1907. szeptember (14. évfolyam, 208-232. szám)

1907-09-12 / 217. szám

Budapest; 1907. «sütwwnc,- saeptémiíef i2, tartóztatván. Ez szomoritott meg engem annyira, hogy többé csak felé is irtózom menni Kollé­giumunknak. Cselekedjék tehát Senior uramék fezt, amit jónak lenni látnak, minthogy már a keresztül menésnek első lépését megtették és higyyék el, hogy mindenre elkészült az ennél nagyobbakat is szenvedett és még egészen fel nem áldoztatott — szerencsétlen Csokonai.» VIDÉK. A haj­du várm me­gyei tisztújitás. Debre­tezenből Írják: A hajdúvármegyei függetlenségi és 48-as párt választmánya hétfőn délután Debre­cenben ülést tartott, amelyen Veszprémy Ist­ván hajdúhadházi földbirtokos, megyei pártelnök el­nökölt. A választmányi ülésen Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdudorogh, Hajd­u­­hadház, Hajdusámson, Kaba, Hajdúnádudvar, Föl­des, Püspökladány, Téglás, Egyek, Balmazújváros, Vámospércs, Hajdúszováth, Tetétlen függ. és 48 as pártjai, továbbá a vármegyei tisztikar függ. és 48-as elvű tagjai, Kovács Gyula alispán élén képviseltet­ték magukat nagyobb számú küldöttséggel. Elnök bejelentette, hogy a pártszervezés a vármegye egész területén folyamatban van. Elhatározták, hogy a megyei párt közgyűlését dec­ember hó elején Debreczenben tartják meg. Baltazár Dezső dr. indítványára elhatározták, hogy közadakozás útján díszes pártlobogót fognak beszerezni, nyomban meg­indították a gyűjtést, mely néhány pillanat alatt több száz koronát eredményezett. A párt pénztárá­nak meghi^,„^,^aról szóló jelentés után a választ­mány elhatározta, hogy a törvényhatósági biz. tag­választásoknál a polgárságot felhívja, hogy egy­felől a régi, kipróbált függetlenségi párttagokat újból jelölje és válaszsza s mellőzze másfelöl a régi rendszer híveit s az úgynevezett ad hoc független­ségieket. A határozatot és felhívást a megyei vá­­lasztópolgársággal, falragaszokon fogja közölni. Ez­után a közelgő vármegyei tisztújítás ügyét tárgyal­ták. Kovács Gyula alispán és a jelenlevő megyei főtisztviselők a bizalmas értekezletről távozni akar­tak, a választmányi ülés azonban felkérte őket a maradásra,­­ mert jelenlétükben akarta bizalmát nyilvánítani velük szemben. Alispánná egyhangúlag, nagy lelkesedéssel újból Kovács Gyulát jelölték, a kit az egész vármegye apraja-nagyja egyaránt szeret és osztatlanul becsül; csak azok nem szeretik, akiknek uralmát és hatalmát az új korszak letörte. A tiszti főügyészi állást ez idő szerint dr. C­z­e­g­­­é­d­y Mihály tölti be. Mióta azon­ban a nemzeti kormány megalakult és azt támo­gató függetlenségi és 48-as párt túlsúlyra jutott, a vármegye közönsége és dr. Czeglédy Mihály kö­zött nagyon feszült a viszony. Dr. Czeglédy a nemzeti ellenállás idején az ellenálló tisztviselő­­társairól és a vármegye mozgalmáról nyílt ülésen gúnyosan nyilatkozott: nagy barátságban volt Na­­szády Iván kir. biztossal, fellépett alispán jelöltnek és mindössze kilencz szavazatot nyert ; a függetlenségi és 48-as párt által jelölt, óriási szótöbbséggel megválasztott alispánnal szemben tiszteletlenül nyilatkozott és sem azt, sem tiszt­viselőtársait nem respektálja máig sem, minthogy a pártválasztmány súlyt helyez arra, hogy a tiszt­viselői kar tagjai között a kölcsönös egyetértés és egymás iránti tisztelet a közügyek intézése szempontjából lehetőleg meg­legyen, másfelől pe­dig, hogy az alispánnak és a tisztviselői karnak is elégtételt szolgáltasson, egyszersmind, hogy sa­ját hatalmi erejét is éreztethesse: a tiszti fő­ügyészi állásra egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Veszprémy István hadházi földbirtokost és ügyvédet, megyei pártelnököt kérte fel és jelölte. Ezzel a tiszti ügyészi állás sorsa elintézést nyert. Főjegyzőül Pákozdy Sándor eddigi főjegyző, tb. főjegyzővé újból Dávidházy Sándor első aljegyző jelöltetett. A többi állásokra csak akkor történik jelölés, ha már a pályázatok lejárnak; változá­sokra azonban kilátás egyáltalán nincs, mert ki­válóan képzett, hazafias gondolkozású, megbízható, munkaszerető tisztviselők állanak a megyei köz­­igazgatás élén. MAGYARORSZÁG Kivonat a hivatalos lapból. •— 207. szám, szeptember 11. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Prág Ferencz és Táby Andor okleveles tanárokat a gyulai rk. főgimnáziumhoz, a fennálló szerződésből ki­folyólag,­­rendes tanárokká, Szokol Károly és Hronyecz György tanárokat a késmárki ág. ev. gimnáziumhoz, a a fennálló szerződésből kifolyólag, rendes tanárokká, Vucskits Jenő marosvásárhelyi kath. főgimnáziumi ren­des tanárt a nagyváradi állami főreáliskolához rendes tanárrá, Váczi Endre és Boldizsár Margit okleveles ta­nítót, illetve tanítónőt a nádudvari állami elemi nép­iskolához rendes tanítóvá, illetve tanítónővé. Vezér Já­nos, Ormai Henrik, Kicsindy Kálmán és Bitvai István sü­ttői róm. kath. tanítókat a süttői állami elemi nép­iskolához rendes tanítókká, Kiss Márton és Tahy Zsu­zsanna okleveles tanítót, illetve tanítónőt a garamkohói állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, illetve taní­tónővé, Opris György okleveles tanítót az ombuzi ál­lami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Korbai Ilona, Paulinyi Jolán és Kohuth Mihály okleveles tanítót, illetve tanítónőket a kisbéri új állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, illetve tanítóf­őkké, Kovács Erzsébet okleveles tanítónőt a körispataki állami elemi népis­kolához rendes tanítónővé, Iványi Mária okleveles taní­tónőt­ a héthársi állami elemi népiskolához rendes taní­tónővé Lichtner János turócziklenói római katholikus tanítót a tőrei állami elemi népiskolához taní­tóvá, Holler Dezső trencsénvármegyei kir. tanfelügyelő­­ségi dijnokot, okleveles tanítót, a rákosdi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Kotlár Etel okleveles taní­tónőt a véghegyházi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Gyarmathy Anna okleveles tanítónőt a kis­házi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Exner Mihály okleveles tanítót az újbányacsürök-kü­lvárosi ál­lami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Görögh Anna okleveles tanítónőt a hollóházi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Fehér Erzsébet, Medgyesy Ilona és Werknerné Longhi Irma okleveles tanítónőket a czibak­­házi állami elemi népiskolához rendes tanítónőkké, Wend­­rinszky Antal, Csekebin Katalin és Vitos Berta okle­veles tanítót, illetve tanítónőket a csikszentdomokosi állami elemi népi­skolához rendes tanítóvá, illetve taní­tónőkké, Obetkó Sarolta okleveles tanítónőt a vágsellyei állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Szász Er­zsébet okleveles tanítónőt a kőrösfői állami elemi nép­iskolához rendes tanítónővé, Imre Lajos okleveles taní­tót a baraczkai állami elemi népiskolához rendes taní­tóvá, Darás Viktor okleveles tanítót a luc­zatői állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Dorgó Aurél ok­leveles tanítót az ökörmezői állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Pólya Éva okleveles tanítónőt a szol­noki állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Mi­lós Döme okleveles tanítót a kovaszinczi állami elemi nép­iskolához rendes tanítóvá, Bartucz Ferencz okleveles tanítót a garamszécsi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Kosnár Lajos okleveles tanitót a medgyesi állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, Moga Eugénia okleveles tanítónőt a sajkásgyörgyei állami elemi nép­iskolához rendes tanítónővé, Szász Ferencz okleveles tan­í­tót a sülelmedi állami elemi népiskolához rendes taní­tóvá;­­ a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott minisz­terelnök pedig Thaller Győző trencséni lakost ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká nevezte ki a trencséni pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­séghez. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Simon Ferencz naszódi állami elemi iskolai tanítót a krasznai állami elemi iskolához, Parcsetics Vincze új­vidéki kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt a budapesti Vill. ker. állami főgimnázumhoz, Láng József trsztenai kir. kath. főgimnáziumi ren­des tanárt a zalaegerszegi állami főgimnáziumhoz, Urbanek Alajos temesvári ál­lami főgimnáziumi rendes tanárt a budapesti II. ker. kir. kath. főgimnáziumhoz, Hütter Adolf rákosdi állami elemi iskolai tanitót jelen minőségében a véghegyházi állami elemi iskolához, Donáth Aladár sülelmedi állami elemi iskolai tanítót a jankafalvi állami elemi iskolához jelen minő­égében. Bátori Olga kisházi Donáth Aladár jelen minő­égében, Bátori Olga kisházi állami elemi iskolai tanítónőt a Csíkszeredai állami elemi iskolához jelen minőségében, Vajay József újbánya-egy­­rök-külvárosi állami elemi iskolai tanítónőt a nagyhal­­mágyi állami elemi iskolához jelen minőségében, Knapp Kálmán ökörmezői állami elemi iskolai tanítót a rácz­­almási állami isk­olához jel a minőségében; és a kézdivásárhelyi törvényszék elnöke László István kovásznai és Dénes Mihály kézdivás­árhelyi járásbírósági hivatalszolgákat pedig saját kérelmükre kölcsönösen át­helyezte. Névmagyarosítások. A belügyminiszter Gázler Antal budapesti lakos «Gyulai»-ra, kiskorú Lőwy Ignácz új­­pesti lakos «Budai»-ra, Gacsányi (Gocsmac,­­ Gocsma­­manovszky) Tamás ungvári lakos «Sebesi»-re, Fánté (Tante) László budapesti lakos «Rónai»­-ra, kiskorú Schuber Ju­lianna és­ Ilona, továbbá Schubert István, Zsuzsanna és­­ Ferencz zalaszentbalázsi lakosok «Balogs-ra, Spitzer Mária özv. Frommer Miksáné mohácsi lakos saját nemkülön­ben Frommer Edith Leona nevű kiskorú leánya «Jám­borára, kiskorú Czeikovits Frigyes, Czerkovits Róbert és Sauer János szarvasi lakosok «Szántó»-ra, kiskorú Mes­­singer Endre és Ferencz vágsellyei lakosok «Molnárira, kiskorú Klein Arthur, Riza, Félix és Irma aradi lak­kosok «Komár»-ra, Rehberger Salamon soproni lakos saját, valamint Margit, Erzsébet, Julianna, Mór és Endre nevű kiskorú gyermekei «Révész»-re, kiskorú Rosenberg Lajos budapesti lakos «Róná»-ra, Bógenglük Izidor és kiskorú Bógenglük Ferencz pásztói lakosok «Bogdány»-ra, kiskorú Skrebek István felsőturcseki lakos «Szekeresére,■ kiskörű Peszkár Sándor szombathelyi lakos «Halászk­a, Reichel Tivadar kassai lakos «Réthátiéra, Bogoszavlyev Veszelin magyarkanizsai lakos «Bartá»-ra, Schmidt Ádám népiskolai tanító, möcsényi lakos saját, valamint Béla, Jozefa, Katalin és Anna nevű kiskorú gyermekei «Sza­bóéra, Klein Vilmos kunszentmártoni lakos saját, vala­mint Szidónia, Anna és Vilmos László nevű kiskorú gyermekei «Kovácséra, kiskorú Bre­ning Péter Pál buda­pesti lakos «Balázséra, Kohn Rezső budapesti lakos «Kö­­vesi»-re, Weinberger Miksa budapesti lakos «Vágóéra, Constantinescu (Konstantineszky) György battai lakos, «Fodoréra, Rufián Ferencz bajai lakos «Rózsavölgyiére, kiskorú Honig Dezső kaposvári lakos «Györgyére, kis­korú Engel Róza (Erzsi) budapesti lakos «Erdélyére, kiskorú Blau József és Lajos kiskunfélegyházi lakosok «Ság»-ra, kiskorú Epstein Gyula győri lakos «Erdős»-re, Idvoreanu (Idvorján) Simon soltvadkerti lakos, saját, va­lamint János nevű kiskorú fia «Adorjánéra, Schuch Ig­­nácz császártöltési lakos saját, valamint József és György nevű kiskorú fiai «Somogyiéra, Krisztanics Kálmán és kiskorú Krisztanics Jolán budapesti lakosok «Katóéra, Reich Ármin nagyszalontai lakos «Székelyére, kiskorú Kohn Béla, Kohn József és Kohn Mihály Simon mohácsi lakosok «Káldor»-ra, Fuchs Ferencz pécsi lakos, «Fo­­nyóéra, Handler Mór budapesti lakos «Bartá»-ra, Braun Jakab budapesti lakos, valamint Julanna és László nevű kiskorú gyermekei «Bartá»-ra, Policzer Lipót kaposvári lakos «Polgár»-ra, Kanders Ferencz gödöllői lakos, vala­mint Margit és László nevű kiskorú gyermekei «Ko­­vácséra, Plander János nagykanizsai lakos, valamint Rozália, Julianna és Mária nevű kiskorú gyermekei «Kerés­re, kiskorú Polátsik Dezső tolnai lakos «Erdősére, Platzner Manó magyaróvári lakos «Polgár»-ra, kiskorú Neproszel József, Erzsébet, Gyula, Nándor, Károly és Mária székesfehérvári, illetve nagyperkátai lakosok «Kériére, kiskorú Pólussá Margit­ Mária veszprémi lakos «Pálfi»-ra, Schäfer Péter harczi lakos «Sz­geti»-re, kis­korú Hirschler Jenő budapesti lakos »Körmendi« - re, Braun (Mózes) Mór szatmárnémeti lakos, valamint Hen­rik és Ármin nevű kiskorú gyermekei «Barnáéra, Frászt István szatmári lakos «Faludi»-ra, kiskorú Péterfreund Sándor baranyaszentlőrinczi lakos «Péter»-re, Klein Gyula budapesti lakos «Kertészére, kiskorú Krevlányik (Krev­­lányi) Dezső budapesti lakos «Raddá»-ra és Rosenberger (Rosenberg) Miksa nagymartoni illetőségű frankfurti lakos családi nevének «Füredi»-re kért átváltoztatását megengedte. . ' . Pályázatok. A nagyváradi adóhivatalnál adótiszti állásra; — a rimaszombati és a segesvári adóhivatalnál egy-egy gyakornoki állásra 2 hét alatt; — Csongrád vármegyénél egy imoki állásra szept. hó 2-áig és a gödöllői korona-uradalomban gyakornoki, esetleg erdészi állásra október hó 10-ig; — Kisvelenczén (Fejérn.) postamesteri, Vécsén (Zemplé­n-m.) postaügynöki, a kör­­möczbányai pénzverő hivatalnál bijnoki állásra 3 hét;’ — a Csáktornyai áll. tanítóképzőnél igazgatói, a székes­fehérvári törvényszéknél írnoki,­ a zalaegerszegi törvény­­széki fogháznál fogházőrmesteri állásra 4 hét és a kolozsvári Ferencz József-tudományegyetemen szolgai ál­lásra 5 hét alatt lehet beadni a pályázati kérvényeket. HETI MŰSOR. Szeptember Nemzeti Színház1. tar. Operaház Vígszínház Király­ Színház Főváros nyári Szinház 1 Budai Színkör)­ Magyar Színház 1Városligeti Nyári Színház Uránia 13 Péntek. . . 4 . Cyrano de Ber­gerac — 1 Nincs elvámolni­­­valója ? 1 víg Nibelungok A csöppség A víg özvegy­­ .1 Shakespeare 14 Szombat .... Mary Ann— Bemet A víg Nibelungok Faust A vig özvegy 1­­— 15 .Vasárnap , J­este­ Rosenkranz és Güldenstein Kaméliás hölgy Bernat Nincs el­vámolni­­­valója ? Gore Gabor Budapesten A vig Nibelungok Bob Herczeg Hajdúk hadnagya A vig özvegy A víg özvegy­ Rendnek muszáj lenni Shakespeare 19

Next