Magyarország, 1907. december (14. évfolyam, 285-308. szám)

1907-12-19 / 300. szám

P Bud­apé^ 1967. csoT-ortoF, cs?cz6Tt­ Tfél is ... 'MAG­YA­R O­SS­ZAö' stiszonyból merített kifogásnak helye nincs,­ a sérel­­m­et szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó Fél bírói letétbe helyezés által biztosítsa annak az Esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szen­vedő felet azáltal érheti, hogy­ az okiratot harma­dik személy érvényesíti ellene. 9. §. A semmis szerződésben megállapított kö­vetelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kár­térítési követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntettő és polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető biróság a nála folya­­matban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető biróság vád alá helyező, főtárgya­lást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896: XXXIII. tcz. 266., 268., 283. § ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a hatá­rozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 :LX. .tcz. 36. §-éban meghatározott halasztó hatálya van.­­ Ha a büntető biróság az uzsorát jogerős ítélettel m­egállapitotta, a polgári bíróságnak ezzel ellen­tétes ítélete hatályát veszti és a polgári bíróság a per folytattólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a­­ végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a fel­sőbb bíróság azon határozatának, amely a végre­hajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 :LX. tcz. 39. §-ának b) pontja). Ezen sza­bály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a pol­gári biróság az ügyet nem ítélettel, hanem végre­hajtható végzéssel intézte el. 11. §. E tömény nem alkalmazható az olyan ke­reskedelmi ügyletekre, amelyek által a fél a va­gyoni előnyt bejegyzett terhére kötötte ki vagy szerezte meg. . . i > 1 ; J j ■ Nem esik e törvény alá évi 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése. Kamatnak kell számítani az 1877 :VIII. t.-cz. 2. §-a értel­emében kamat tekintete alá vonható mindennemű va­gyoni előnyt. Kamatnak kell tekinteni különösen azt a vagyoni előnyt is, amelyet valamely hitelinté­zet a főkötelezettség mellett irásdíj,­ kezelési díj,­­jutalék, irodai átalány, megszavazási költség vagy m­ás hasonló czímen a kamaton felül, habár az alapszabályok értelmében köt ki vagy szerez, ha az a hitelintézettel szerződő felet törvény alapján nem terheli. •­­ i­tt Ez a törvény nem érinti azokat a törvényes ha­­­tározmányokat, amelyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól men­tességet állapítanak meg. [­ 12. §. Aki valamely hitelügyletből eredő köte­lezettség teljesítését a maga vagy harmadik sze­­­mély javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy joly személytől, akire nézve az esküvel, becsület­szóval vagy­­ hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, ’esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítés­sel, vagy bárkitől oly módon ígérgeti meg, mely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely után felhasználja, az, amennyiben cselek­­m­énye súlyosabb beszámítás alá nem esik: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. i 1* Ugyanazzal a büntetéssel büntetendő az is, aki az előbbi bekezdésben említett ígéretből eredő kö­vetelést, keletkezésének körülményeit ismerve meg­szerzi és a teljesítés tiltott biztosításának felhasz­nálásával azt ért érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot sezerez. 13. §. Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1883 : XXV. t.-cz. 1—18. §-ai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ennek a törvénynek 1—3. és 5. §-ai alkalmazan­dók arra is, aki az e törvény hatálybalépte előtt kötött szerződést e törvény hatálybalépte után ér­vényesíti, másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez, úgyszintén arra is, aki az ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, ennek a törvénynek hatálybalépte előtt vagy hatálybalépte után megszerzi, ha azt e törvény hatálybalépte után érvényesíti, másra átruházza, vagy­ reá biztosíté­kot szerez. A 6—9. §-t ennek­ a törvénynek hatálybalépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazni kell, amelyek a törvény hatálybalépte előtt telje­sítéssel vagy más módon még le nem bonyolíttattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalépte előtt jogerős ítélet, ítélet hatályával bíró jogerős végzés vagy bírói egyezség keletkezett. 14. §. E törvény hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavon országok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. törvényczikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerüle­tére kiterjesztetnek. 15. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi miniszterek bízatnak meg. A vármegyei tisztújitások. 'i*— Saját tudósitónktól.- — * -- -bj?­ , Budapest, deczember 18. Az ország vármegyéiben ma folytatódtak: a tisztuji­tások. A mai választások szintén csen­desen folytak le, amennyiben legtöbbnyire egy­hangúlag a régi kipróbált tisztviselők kerül­tek vissza állásaikba. Holnap választ Pest­vármegye, amelynek tisztviselőire a nemzeti ellenállás olyan súlyos terheket rótt. A válasz­tásra már ma megtették az előkészületeket. Mai jelentéseink a következők: ■ 1 Szilágy vármegyében ma volt a tisztújító közgyűlés, amelyen egynek kivételével a régi tiszt­viselőket választották meg. Alispánná lett egyhan­gúlag: Török István, főjegyzővé Bálint Sándor, főügyész Biró Ferencz, árvaszéki elnök K­a­i­z­t­e­r Sándor, ülnökökké lettek szintén egyhangúlag Ba­gó­c­s­y Károly, Balázs Árpád és Kardos Béla. Somogyi Kálmán árvaszéki ügyész helyett erre az állásra Gazda Endre zilahi ügyvédet választották meg. Főszolgabírók­ lettek egyhangúlag: Krasznán Sántha György, Szilágycsehin Nikolajevits László, Szilágysomlyón Nagy Gyula, Zilahon T­a­r­­pai Miklós, Zsibón Péchy Imre és a tasnádi já­rásban Bölöny Bálinttal szemben a Volt főszolga­bírót, Bay Ferenczet szavazás utján választották­ meg. 1 ': ’ i I . * l. . . i . í Győr vármegyében szintén mía vélt a tiszatuji­ Ujitás. Egyhangúlag megvá'asztlott'k' alispánná: God­a Bélát, főjegyzővé Németh Miklóst, árva­széki elnökké­­ Szortfridt Endrét, tiszti ü­gyés­szé Bély Jánost. Tósziget-cselközi főszolgabíró , lett szótöbbséggel N­é­m­­e­t­h­y Ödön. Egyhangúlag meg­választották pusztai járási főszolgabíróvá S­z­o­r­d­t­­­friedt Endrét, a sokoróaljai járásba Horváth Bálintot. Első osztályú aljegyző lett K­o­n­c­z Jenő dr. Árvaszéki ülnökök: Angyal Emil és Taká­cs­y Géza, másodosztályú aljegyző lett V­e­ö­r­e­ö­s Imre dr.,­ harmadosztályú Csemer Béla­ dr. I. osztályú szobabirák lettek Veöreös György és Hegedűs Alfréd, I. osztályúak Langerer Ist­ván és Tóth Gyula, j .­­• .* I.*i ’ ■ j . 1 !í jj. I 1 M ’ ' I * . I . • , iái Pest vármegyében holnap délelőtt lesz az általános­ tisztújítás. Ma’ délelőtt a kijelölő bizott­ság tartotta meg ülését, amelyen megjelentek: P­r­ó­­nay Dezső báró, Holló Lajos db., Dessewffy Emil gróf, K­e­g­l­e­v­i­c­h Gábor gróf, nemeskéri Kis Pál és László Zsigmond. A kijelölő bizott­ság ülése bizalmas természetű volt. Annyi kiszivár­gott, hogy az alispáni székre, továbbá a főjegyzői, a tiszti főügyészi, főorvosi és a jegyzői állásokra egyhangúlag az eddigi tisztviselőket jelölték­. Na­gyobb harcz várható az árvaszéki elnöki állás be­töltésénél. Ez az állás ugyanis D­a­l­m­á­d­y Győző nyugalomba vonulásával megüresedik, s két reflek­­táns van rája: Tőkés Gyula és Lángos Kálmán árvaszéki ülnökök. Mind a kettőnek nagy pártja van. De bármelyiket választják is meg, mindenképp meg­üresedik az egyik árvaszéki ülnöki állás, amely kö­rül az árvaszéki jegyzők körében szintén nagy kor­teskedés folyik. Az esetleg megüresedő jegyzői ál­lást a rangidős fogalmazóval fogják betölteni. A holnapi tisztújító közgyűlés tehát elég mozgalmas­nak ígérkezik. . . -i "zent vármegye törvényhatósága e hó 16-án tartotta meg a bizottsági tagok nagy részvételével, L­i­t­s Gyula főispán elnöklésével általános tiszt­­ujitó közgyűlését. A közgyűlésen Ivánka megyebizottsági tag szép beszédben méltatta István tisztikar érdemeit és annak a nemzeti ellenállás hl küzdelmeiben tanúsított magatartását. Az eddigi tisztikart azután egyhangú lelkesedéssel újból meg­választották. Alispánná Marek Károly, főjegyzővé Somogyi Béla, I. oszt. aljegyzővé Czompó Ede, II. oszt. aljegyzővé Bolgár István, HL oszt. aljegyzőkké Czobor Imre dr. és Okolicsányi István, árvaszáki elnökké Nyáry Alfonz báró, helyettes elnök, ülnö­kökké Héderváry Lajos, Kaucsár Már­ton, Halász Ferencz, jegyzővé Sartoius István, tiszti főügyésszé La­ko­sz­y Feren­c dr., főszolga­bírókká az Ipolysági központi járásban Fodor­­ Vil­mos dr., a háti járásban Nándory Pál, az ipoly­­nyéki járásban Pályi Pál, a korponai járásban Hal­­may László, a szobi járásban Keve Károly és a vámosmikolai járásban Matlaszkovszky­ István dr. I. oszt. s­ olva birákká Perzevizy Lé­a,Battha László, Farkas­ Rezső, Reviczky Gábor dr., II. oszt. szolga­birákká Herczeg József, Mailáth László és Sipler Dezső választattak meg. A vármegye főispánja To­­tovich Kálmán és Landauer Béla dr.-t tb. főjegy­zőkké. Bolgár Istvánt, Bartha Lászlót, Farkas Re­zsőt és Reviczky Gábor dr.-t tb. főszolgabírókká nevezte ki. .­­* Szepes vármegye törvényhatósága tegnap tar­tattotta meg Alapi Salamon Géza főispán el­nöklésével általános tisztújító közgyűlését. A főis­pán megnyitó beszédében az alkotmánybiztosítékok szükségét hangoztatta, majd átvette Neogrády Lajos alispántól a vármegye pecsétjét. Rotten­berg Márton dr. elismerő szavakkal emlékezett meg a tisztikarnak a nemzeti küzdelem idején ta­núsított hazafias magatartásáról. Ezután követke­zett a választás. Alispánná újra megválasztották Neogrády Lajost, aki beszédében a Szepes vár­megyében is egyre jobban terjedő pánszlávizmus elleni küzdelemre hívta föl a közgyűlés figyelmét. Főjegyzőnek újra megválasztották Ujfalussy Brúnót, első aljegyzőnek Ujfalussy Ernőt, har­madik aljegyzőnek Hues­ka Mihályt, tiszti fő­ügyésznek Nagy Árpád drt, árvaszéki elnökké Gundelfinger Kálmánt, árvaszéki ülnökökké: Páter Kálmán drt, Breuer Róbertet és Mercz Pált, árvaszéki jegyzővé B­e­n­k­ó István drt. Fő­szolgabirák lettek: Görgey Gusztáv, Winkler Pál, Mattyasovszky Boldizsár, Winkler Ernő és Wieland Aladár, szolgabirák: Farkas László, Sárossy Zoltán, Tasnády Antal, Kuko­­rovszky Géza, Ujházy Dénes, Lukács Béla, Horti Béla, Urbányi János és Majinka Gábor.­­ , Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta B­a­á­n Endre főispán elnöklésével tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen alispánná Hajas Antalt, főjegyzővé Molnár Istvánt, fő­ügyésszé G­e­c­s­y Gézát, árvaszéki elnökké Kakas Jánost választották meg. Árvaszéki ülnökök lettek: Halden József, Szilágyi Imre, Rabéi László, Burján János, Zalka Pál, árvaszéki jegyző Tóth Pál, első aljegyző Fertsák Jenő, második Si­mon Géza, harmadik Szendrey József, negye­dik Hőgyészy Pál. A középponti járás főszolga­bírójául Bl­a­s­c­h­e­k Vilmost, csepregi főszolga­bírónak Csontos Ferenczet, nagymartoninak Czifrák Józsefet, kismartoninak Wolff Lajost, felsőpulyainak BrandI Róbertet, kapuvárinak Guary Bélát, csornainak Hőgy­ész Bélát, első osztályú szolgabirákká Nagy Miklóst, B­a­d­i­t­z Jó­zsefet, Pleininger Józsefet, Mészáros Imrét,­­második osztályú szolgabirákká Deszkásy La­jost, Kurcsy Jánost, Krutz Hugót és Balogh­ Dénest választották meg. ■ [UNK] [UNK] [UNK]<. . . * "I . Veszprém­ vármegye tegnap tartotta tiszt­újító közzgyűlését Hun­kár Dénes főispán elnök­­lésével. A közgyűlésen az eddigi tisztviselőket­ vá­lasztották meg újból. i | i | * ' ri Ji! Zólyom vármegye törvény­hatósága tegnap tar­totta tisztújító közgyűlését, amelyen egyhangúlag a régi tisztviselőket választották meg. A közgyűlé­sen Osztroluczky főispán elnökölt. A válasz­tások után banker volt. i . i I­V . i Bács-Bodrogmegye tisztújitásáról szóló teg­napi tudósításunkba hiba csúszott be, amennyiben zentai főszolgabírónak nem Buday Pál, hanem S­z­t­r­i 1­i­c­h Béla választatott meg. Buday­ Pált kulai főszolgabírónak választották meg.. Budapest, deczember 18. ; Az osztrák­ l­eicésrat­ból. Bécsből je­lenti tudósítónk. A Sillinger-féle javaslat­­ és a miniszterelnök válasza feletti tegnapi sza­vazás eredménye ma élénk vita tárgyát képezte a Ház folyosóin, ,ahol különösen élénken tár­gyalták a keresztényszoc­ialisták által elő­idézett szakadást. Az­­ ülésen elsőnek Chiary képviselő szólalt fel, aki indítványát indokolta.­­A cseh radikálisok folytonos közbeszólásokkal igyekeztek zavarni a­­ beszédét, így Fres­sel azt kiáltotta:­­Szavazzátok meg mindjárt 10 évre a költségvetést. Mire való a 14. pa­ragrafus? Mire való a költségvetési vita? Klefac képviselő tiltakozik­­ a sürgősség ki­mondása ellen és azt kívánja, hogy Chiary in­dítványából kapcsolják ki azt a részt, mely a költségvetési javaslat­­ első olvasásának sür­gősségéről szól. A vitában 36 szónok fog részt venni. Elsőnek Ribar (szlovén) beszélt Chiary ja­vaslata ellen. Beszéde folyamán a magyar nem­zetiségi viszonyokra tért ki és Beck báró mi­niszterelnök magatartását ócsárolta. Az osz­trákoknak trn úgymond­­— végre már fér-

Next