Magyarország, 1907. december (14. évfolyam, 285-308. szám)
1907-12-19 / 300. szám
P Budapé^ 1967. csoT-ortoF, cs?cz6Tt Tfél is ... 'MAGYAR OSSZAö' stiszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó Fél bírói letétbe helyezés által biztosítsa annak az Esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene. 9. §. A semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntettő és polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető biróság a nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető biróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896: XXXIII. tcz. 266., 268., 283. § ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 :LX. .tcz. 36. §-éban meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető biróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapitotta, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti és a polgári bíróság a per folytattólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság azon határozatának, amely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 :LX. tcz. 39. §-ának b) pontja). Ezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári biróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el. 11. §. E tömény nem alkalmazható az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett terhére kötötte ki vagy szerezte meg. . . i > 1 ; J j ■ Nem esik e törvény alá évi 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése. Kamatnak kell számítani az 1877 :VIII. t.-cz. 2. §-a értelemében kamat tekintete alá vonható mindennemű vagyoni előnyt. Kamatnak kell tekinteni különösen azt a vagyoni előnyt is, amelyet valamely hitelintézet a főkötelezettség mellett irásdíj, kezelési díj,jutalék, irodai átalány, megszavazási költség vagy más hasonló czímen a kamaton felül, habár az alapszabályok értelmében köt ki vagy szerez, ha az a hitelintézettel szerződő felet törvény alapján nem terheli. • itt Ez a törvény nem érinti azokat a törvényes határozmányokat, amelyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól mentességet állapítanak meg. [ 12. §. Aki valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy joly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, ’esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel, vagy bárkitől oly módon ígérgeti meg, mely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely után felhasználja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. i 1* Ugyanazzal a büntetéssel büntetendő az is, aki az előbbi bekezdésben említett ígéretből eredő követelést, keletkezésének körülményeit ismerve megszerzi és a teljesítés tiltott biztosításának felhasználásával azt ért érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot sezerez. 13. §. Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1883 : XXV. t.-cz. 1—18. §-ai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ennek a törvénynek 1—3. és 5. §-ai alkalmazandók arra is, aki az e törvény hatálybalépte előtt kötött szerződést e törvény hatálybalépte után érvényesíti, másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez, úgyszintén arra is, aki az ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, ennek a törvénynek hatálybalépte előtt vagy hatálybalépte után megszerzi, ha azt e törvény hatálybalépte után érvényesíti, másra átruházza, vagy reá biztosítékot szerez. A 6—9. §-t ennek a törvénynek hatálybalépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazni kell, amelyek a törvény hatálybalépte előtt teljesítéssel vagy más módon még le nem bonyolíttattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalépte előtt jogerős ítélet, ítélet hatályával bíró jogerős végzés vagy bírói egyezség keletkezett. 14. §. E törvény hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavon országok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. törvényczikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerületére kiterjesztetnek. 15. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi miniszterek bízatnak meg. A vármegyei tisztújitások. 'i*— Saját tudósitónktól.- — * -- -bj? , Budapest, deczember 18. Az ország vármegyéiben ma folytatódtak: a tisztujitások. A mai választások szintén csendesen folytak le, amennyiben legtöbbnyire egyhangúlag a régi kipróbált tisztviselők kerültek vissza állásaikba. Holnap választ Pestvármegye, amelynek tisztviselőire a nemzeti ellenállás olyan súlyos terheket rótt. A választásra már ma megtették az előkészületeket. Mai jelentéseink a következők: ■ 1 Szilágy vármegyében ma volt a tisztújító közgyűlés, amelyen egynek kivételével a régi tisztviselőket választották meg. Alispánná lett egyhangúlag: Török István, főjegyzővé Bálint Sándor, főügyész Biró Ferencz, árvaszéki elnök Kaizter Sándor, ülnökökké lettek szintén egyhangúlag Bagócsy Károly, Balázs Árpád és Kardos Béla. Somogyi Kálmán árvaszéki ügyész helyett erre az állásra Gazda Endre zilahi ügyvédet választották meg. Főszolgabírók lettek egyhangúlag: Krasznán Sántha György, Szilágycsehin Nikolajevits László, Szilágysomlyón Nagy Gyula, Zilahon Tarpai Miklós, Zsibón Péchy Imre és a tasnádi járásban Bölöny Bálinttal szemben a Volt főszolgabírót, Bay Ferenczet szavazás utján választották meg. 1 ': ’ i I . * l. . . i . í Győr vármegyében szintén mía vélt a tiszatuji Ujitás. Egyhangúlag megvá'asztlott'k' alispánná: Goda Bélát, főjegyzővé Németh Miklóst, árvaszéki elnökké Szortfridt Endrét, tiszti ügyésszé Bély Jánost. Tósziget-cselközi főszolgabíró , lett szótöbbséggel Némethy Ödön. Egyhangúlag megválasztották pusztai járási főszolgabíróvá Szordtfriedt Endrét, a sokoróaljai járásba Horváth Bálintot. Első osztályú aljegyző lett Koncz Jenő dr. Árvaszéki ülnökök: Angyal Emil és Takácsy Géza, másodosztályú aljegyző lett Veöreös Imre dr., harmadosztályú Csemer Béla dr. I. osztályú szobabirák lettek Veöreös György és Hegedűs Alfréd, I. osztályúak Langerer István és Tóth Gyula, j .• .* I.*i ’ ■ j . 1 !í jj. I 1 M ’ ' I * . I . • , iái Pest vármegyében holnap délelőtt lesz az általános tisztújítás. Ma’ délelőtt a kijelölő bizottság tartotta meg ülését, amelyen megjelentek: Prónay Dezső báró, Holló Lajos db., Dessewffy Emil gróf, Keglevich Gábor gróf, nemeskéri Kis Pál és László Zsigmond. A kijelölő bizottság ülése bizalmas természetű volt. Annyi kiszivárgott, hogy az alispáni székre, továbbá a főjegyzői, a tiszti főügyészi, főorvosi és a jegyzői állásokra egyhangúlag az eddigi tisztviselőket jelölték. Nagyobb harcz várható az árvaszéki elnöki állás betöltésénél. Ez az állás ugyanis Dalmády Győző nyugalomba vonulásával megüresedik, s két reflektáns van rája: Tőkés Gyula és Lángos Kálmán árvaszéki ülnökök. Mind a kettőnek nagy pártja van. De bármelyiket választják is meg, mindenképp megüresedik az egyik árvaszéki ülnöki állás, amely körül az árvaszéki jegyzők körében szintén nagy korteskedés folyik. Az esetleg megüresedő jegyzői állást a rangidős fogalmazóval fogják betölteni. A holnapi tisztújító közgyűlés tehát elég mozgalmasnak ígérkezik. . . -i "zent vármegye törvényhatósága e hó 16-án tartotta meg a bizottsági tagok nagy részvételével, Lits Gyula főispán elnöklésével általános tisztujitó közgyűlését. A közgyűlésen Ivánka megyebizottsági tag szép beszédben méltatta István tisztikar érdemeit és annak a nemzeti ellenállás hl küzdelmeiben tanúsított magatartását. Az eddigi tisztikart azután egyhangú lelkesedéssel újból megválasztották. Alispánná Marek Károly, főjegyzővé Somogyi Béla, I. oszt. aljegyzővé Czompó Ede, II. oszt. aljegyzővé Bolgár István, HL oszt. aljegyzőkké Czobor Imre dr. és Okolicsányi István, árvaszáki elnökké Nyáry Alfonz báró, helyettes elnök, ülnökökké Héderváry Lajos, Kaucsár Márton, Halász Ferencz, jegyzővé Sartoius István, tiszti főügyésszé Lakoszy Ferenc dr., főszolgabírókká az Ipolysági központi járásban Fodor Vilmos dr., a háti járásban Nándory Pál, az ipolynyéki járásban Pályi Pál, a korponai járásban Halmay László, a szobi járásban Keve Károly és a vámosmikolai járásban Matlaszkovszky István dr. I. oszt. s olva birákká Perzevizy Léa,Battha László, Farkas Rezső, Reviczky Gábor dr., II. oszt. szolgabirákká Herczeg József, Mailáth László és Sipler Dezső választattak meg. A vármegye főispánja Totovich Kálmán és Landauer Béla dr.-t tb. főjegyzőkké. Bolgár Istvánt, Bartha Lászlót, Farkas Rezsőt és Reviczky Gábor dr.-t tb. főszolgabírókká nevezte ki. .* Szepes vármegye törvényhatósága tegnap tartattotta meg Alapi Salamon Géza főispán elnöklésével általános tisztújító közgyűlését. A főispán megnyitó beszédében az alkotmánybiztosítékok szükségét hangoztatta, majd átvette Neogrády Lajos alispántól a vármegye pecsétjét. Rottenberg Márton dr. elismerő szavakkal emlékezett meg a tisztikarnak a nemzeti küzdelem idején tanúsított hazafias magatartásáról. Ezután következett a választás. Alispánná újra megválasztották Neogrády Lajost, aki beszédében a Szepes vármegyében is egyre jobban terjedő pánszlávizmus elleni küzdelemre hívta föl a közgyűlés figyelmét. Főjegyzőnek újra megválasztották Ujfalussy Brúnót, első aljegyzőnek Ujfalussy Ernőt, harmadik aljegyzőnek Hueska Mihályt, tiszti főügyésznek Nagy Árpád drt, árvaszéki elnökké Gundelfinger Kálmánt, árvaszéki ülnökökké: Páter Kálmán drt, Breuer Róbertet és Mercz Pált, árvaszéki jegyzővé Benkó István drt. Főszolgabirák lettek: Görgey Gusztáv, Winkler Pál, Mattyasovszky Boldizsár, Winkler Ernő és Wieland Aladár, szolgabirák: Farkas László, Sárossy Zoltán, Tasnády Antal, Kukorovszky Géza, Ujházy Dénes, Lukács Béla, Horti Béla, Urbányi János és Majinka Gábor. , Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta Baán Endre főispán elnöklésével tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen alispánná Hajas Antalt, főjegyzővé Molnár Istvánt, főügyésszé Gecsy Gézát, árvaszéki elnökké Kakas Jánost választották meg. Árvaszéki ülnökök lettek: Halden József, Szilágyi Imre, Rabéi László, Burján János, Zalka Pál, árvaszéki jegyző Tóth Pál, első aljegyző Fertsák Jenő, második Simon Géza, harmadik Szendrey József, negyedik Hőgyészy Pál. A középponti járás főszolgabírójául Blaschek Vilmost, csepregi főszolgabírónak Csontos Ferenczet, nagymartoninak Czifrák Józsefet, kismartoninak Wolff Lajost, felsőpulyainak BrandI Róbertet, kapuvárinak Guary Bélát, csornainak Hőgyész Bélát, első osztályú szolgabirákká Nagy Miklóst, Baditz Józsefet, Pleininger Józsefet, Mészáros Imrét,második osztályú szolgabirákká Deszkásy Lajost, Kurcsy Jánost, Krutz Hugót és Balogh Dénest választották meg. ■ [UNK] [UNK] [UNK]<. . . * "I . Veszprém vármegye tegnap tartotta tisztújító közzgyűlését Hunkár Dénes főispán elnöklésével. A közgyűlésen az eddigi tisztviselőket választották meg újból. i | i | * ' ri Ji! Zólyom vármegye törvényhatósága tegnap tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen egyhangúlag a régi tisztviselőket választották meg. A közgyűlésen Osztroluczky főispán elnökölt. A választások után banker volt. i . i IV . i Bács-Bodrogmegye tisztújitásáról szóló tegnapi tudósításunkba hiba csúszott be, amennyiben zentai főszolgabírónak nem Buday Pál, hanem Sztri 1ich Béla választatott meg. Buday Pált kulai főszolgabírónak választották meg.. Budapest, deczember 18. ; Az osztrák leicésratból. Bécsből jelenti tudósítónk. A Sillinger-féle javaslat és a miniszterelnök válasza feletti tegnapi szavazás eredménye ma élénk vita tárgyát képezte a Ház folyosóin, ,ahol különösen élénken tárgyalták a keresztényszocialisták által előidézett szakadást. Az ülésen elsőnek Chiary képviselő szólalt fel, aki indítványát indokolta.A cseh radikálisok folytonos közbeszólásokkal igyekeztek zavarni a beszédét, így Fressel azt kiáltotta:Szavazzátok meg mindjárt 10 évre a költségvetést. Mire való a 14. paragrafus? Mire való a költségvetési vita? Klefac képviselő tiltakozik a sürgősség kimondása ellen és azt kívánja, hogy Chiary indítványából kapcsolják ki azt a részt, mely a költségvetési javaslat első olvasásának sürgősségéről szól. A vitában 36 szónok fog részt venni. Elsőnek Ribar (szlovén) beszélt Chiary javaslata ellen. Beszéde folyamán a magyar nemzetiségi viszonyokra tért ki és Beck báró miniszterelnök magatartását ócsárolta. Az osztrákoknak trn úgymond— végre már fér-