Magyarország, 1908. május (15. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-07 / 110. szám
. A törvényjavaslat. A törvényjavaslat czíme ez: Törvényjavaslat a vízi beruházásokról s szószerinti szövegében így hangzik: 1. §. Felhatalmaztatik a földmivelésügyi miniszter, hogy: a Dunán, a Tiszán, a Dráván ás Száván, továbbá alább felsorolt mellékfolyóikon, nevezetesen : a Morván, a Vágón, a Sión, a Temesen,a Szamoson, a Bodrogon és mellékvizein, a Sajón, tel Körösökön, a Maroson, a Bégán, a Murán ésa Kulpán, nemkülönben a Balatonon vízlefolyási, i hajózási és közgazdasági szempontokból szükséges szabályozási munkálatokat a bemutatott tervek elvei alapján végrehajthassa. Felhatalmaztatik ezenkívül a földművelésügyi miniszter, hogy a jelen törvény 2. §-ának korlátai között más folyókon vagy patackokon is foganatosíthasson oly szabályozási munkálatokat, amelyeknek államilag való végzése közgazdasági szempontból vagy egyéb köztekintetekből szükségessé válik, továbbá, hogy az állami kezelés alatt nem álló folyók vagy patakok szabályozására, nemkülönben vízmosások megkötésére segélyeket adhasson. 2. §. Az 1. §-ban felsorolt czélokra együttvéve 192 millió korona engedélyeztetik, azzal a megszorítással, hogy az 1. §. második bekezdésében érilített munkálatokra és segélyekre ezen 192 millió koronának legfeljebb 5°/6-a fordítható. 3. §. A 2. §-ban engedélyezett 192 millió koronából 1908. évtől kezdve évenkint 7.500.000 korona vehető igénybe és az igénybevett összeg a földmivelésügyi tározónál, a «Beruházások» között, a «Vizi munkálatok® czim alatt számolandó el. Ha az egész 7.500.000 korona valamely évre szóló költségvetésbe nem volna teljes összegével beálltható, vogy az illető évre szóló költségvetésben a szóban forgó czélokra az elő említett czímen csak 6.000.000 korona irányzandó elő, a fennmaradó 1.500.000 korona pedig a pénztári készletekből vagy más módon fedezendő. 4. §. Felhatalmaztatik a földmivelésügyi miniszter, hogy a jelen törvény 2. §-ában engedélyezett összegből fedezhesse a szorosabb értelemben vett állami kezelés alatt álló folyók szakadozó partjai biztosításának költségeihez az 1885. évi XXIII. t.-czikk 46. és 40. §-ai értelmében megállapítandó állami hozzájárulásokat, valamint az ezen folyók és a jelen törvény 1. §-ának első bekezdésében felsorolt többi folyók mentén felmerülő és állami érdekből is fontossággal bíró munkálatokhoz nyújtandó segélyeket. Felhatalmaztatik viszont arra is, hogy a 3. §. rendelkezése értelmében a költségvetésbe felveendő évi összegek növelésére fordíthassa egyeseknek, községeknek, illetőeg törvényhatóságoknak, vízi társulatoknak vagy más testületeknek az állam által végrehajtott munkálatok költségeihez való hozzájárulásait, valamint a szabályozási munkálatok czéljaira kisajátítás útján, vagy egyezségiig szerzett oly terhelők eladásából származó bevételeket, amely területek a munkálatok végrehajtása után többé nem szükségeltetnek. 5. §. A jelen törvénynyel engedélyezett összegből az 1. §. első bekezdésében egyenként felsorolt folyóknál, valamint az állami kezelés alatt nem álló folyóknál és patakoknál végzendő munkálatokra, úgyszintén a vízmosások megkötésére nyújtandó mindazok a segélyek, amelyek az 50.000 koronát meghaladják, az évi költségvetésben, a jelen törvény 3. §-a szerint évenként előirányzandó összhitel keretén belül, külön tételek alatt veendők fel. 6. §. Az 1900. évi XXX. t-czikk 28. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az idézett t.-czikk 24—26. §-ai alapján az állam által elvállalandó hozzájárulások az átmeneti kiadások között elszámolható 100.000 koronát meghaladják, a többlet 200.000 korona erejéig a vízi beruházások alatt előirányzandó hitel terhére vehető át, a jelen törvény 2. §-ában engedélyezett összeget terhelő eg is érvényben marad, a fentebb idézett törvényszakasz utolsóelőtti bekezdésében foglat rendelkezés pedig akként módosul, hogy az ott említett 1895. évi XLVIII. és 1898. évi XX. t.-czikkek helyett a jelen törvény értendő. 7. §. Az 1894. évi III. t.-czikk 2. és 3. §-a, továbbá az 1895. évi XLVIII. t.-czikk 3. és 4. §-ának azok a rendelkezései, melyek az idézett t.-czikkel engedélyezett összegből 1907. év után fenmaradó összegek fedezésére vonatkoznak, 1atályon kívül helyeztetnek. 8. §. A földművelésügyi miniszter az évenkénti költségelőirányzatok indokolásában köteles részletes előterjesztést tenni azokról a munkálatokról és a költségszükségletekről, amelyeket a költségvetési évbenaz 1. §. alapján végrehajtani szándékozik. Köteles továbbá a mindenkori költségvetés előterjesztése alkalmával az addig már egészen lefolyt naptári év alatt foganatosított munkálatokról és költségeikről, valamint az engedélyezett segélyekről részletes jelentést tenni. 9. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a földmivelésügyi és pénzügyminiszter bizatik meg. Darányi Ignácz s. k. j*■ s m. kir. földmivelésügyi miniszter, új Indokolás. (A régebbi vizi beruházások.) A nagy gonddal készített és terjedelmes indokolás első része azokkal a munkálatokkal foglalkozik, amelyekre az 1894. évi III. és az 1895. évi XLVIII. törvényczikkek adtak felhatalmazást, ami által a Tisza és Bodrog, a Közép-Duna egységes szabályozása vált lehetővé. A folyószabályozásoknak egy uj korszakát nyitotta meg ez a két törvényjavaslat, amelyek összesen 108.760.000 koronát adtak az akkori idők földmívelésügyi minisztereinek kezébe, hogy ebből az összegből az indokolás részletesen felsorolja az egyes folyókon végzett szabályozási munkálatokat és megnevezi a téli kikötőket és rakodópartokat, amelyek ez idő alatt készültek, nevezetesen a pozsonyi téli kikötőt, a pozsonyi haltér és templomtári rakodót, a komáromi téli kikötőt, az újpesti téli kikötőt, a lágymányosi téli kikötőt, a tassi téli menhelyet, a keselyűsi téli kikötőt, a baracskai téli kikötőt, a czigányszigeti téli kikötőt és a pancsovai téli kikötőt. Ezzel végezvén az indokolás, a ma benyújtott törvényjavaslatban meghatározott munkákat részletezi s megállapítja azokat a főbb irányelveket, amelyeken ez a nagyszabású munkálat felépült. Darányi miniszter főleg azzal indokolja e vízi beruházások szükséges voltát, hogy a korábbi években végrehajtott szabályozási munkálatok következtében a folyóink esése tetemesen megnövekedett és ugyanazon kis víztömeg a nagyobb esés frelett kisebb vízmélységgel folyván le: a hajózás részére megkívántató vízmélység éppen az évnek nyárutói és őszi szakában hiányzik, midőn arra a forgalom szempontjából a legnagyobb szükség volna. Ha tehát, nagy költségekkel szabályozott folyóinkon a vízi forgalmat ismét helyreállítani, sőt a modern igényeknek megfelelően biztosítani akarjuk, nem marad más hátra mint a már végrehajtott munkálatokat ezen utóbbi czélnak megfelelően kiegészteni. Ez teszi indokolttá a Tisza, Szamos, Bodrog és Kőrös folyóknál szükséges munkálatot az A Dunán és a Duna völgyében fekvő folyóknál ellenben még általános és az egységes szabályozás szempontjából is jelentékeny munkálatokra van szükség, hogy úgy az árvédelmi, mint a hajózási érdekek kellően ki legyenek elégítve. (A Duna.) Tetemes munkára van szükség, hogy a Dunához ármentesítési és vízlefolyási szempontból, nemkülönben forgalmi és hajózási tekintetekből fűződő érdekek kielégíttessenek és a jéglevonulási viszonyok annyira javíthassanak, hogy jégtorlódások képződésének lehetősége a természet engedte határok közt elháríttassék. A Felső-Dunán végzendő munkák a következők : a) a dévény— kiszkeszi kis vizi medernek és a hullámtéri holtmedrekben a lefolyásnak szabályozása 4,924 810 „ b) ugyanezen szakaszon a szabályozási müvek kiegészitése és fentartása 1,437.600 „ c) a komáromi szakaszon egyes szabályozási müvek létesítése 1,610.000 „ d) a kiskeszi-dunaradványi szakaszon fentartás 480.000 „ összesen a Felső-Dunán 8,482.450 K A Felső-Dunával szoros összefüggésben van a rapsoni Dumágnak és a győr—gönői Ivis- Dunának, rendezése és hajózhatóvá tétele, amelyhez egy nagyidőknek, számos közégnek, kitömösen Győr szabj kir. városnak gazdasági és közforgalmi érdeii fűződnek. Az 1904. évi XIV. t-cz. e részben már, az első lépést megtette, amikor a mosoni Dunaág rendezésére 6CO.OOO koronát bocsátó rendelkezésre, amelyből a mosoni ág felső torkolatánál a vizbeeresztés szabályozására egy zsipes zárómű építése folyamatba létett, de egyúttal biztosíttatott, hogy legkisebb víznél is legalább 60 köbméter víz tereltessék a mosoni Hanságba, ami a hajózhatóvá tételt lényegesen előmozdítja. A második lépés a győrigönyei, Dunának folyamatba tett szabályozása. A folyamatba tett munkálatokkal kapcsolatban gondoskodás történik, hogy a mosoni Dunából eltávolíttassanak az elhagyott, gazdátlan régi masongátak is, hogy a kis ráznak mai sok helyütt káros duzzadása megszüntettessék. A mosoni Kis-Duna hajózhatóvá tételének feladata kétféle rendszerrel oldható meg: mederrendezés vagy csegézés által. Az erre vonatkozólag készített alternatív tervek szerint a szükséges munkák költőévé — beleérvi a győr—gönyői Dunában estleg szükséges kiegészítő munkákat is — 5.900.000 koronával irányodható elő, akár az egyik, akár a másik módt fogadtassék el a kérdés végleges mregondájánál. A Közép-Dunán elsősorban Nagymarosnál, Vácznál, Gödnél s a Szentendre szigeti saroknál elsőrendű hajózási akadályok vannak, amiket el kell távolítani. A budapesti 14 km. hosszú szakaszon az újpesti kikötő kiegészítő munkáin kívül szükséges Újpest és a Margit-híd feletti újonnan épült Margit-rakpart közti pérhuzamművet -1- 5-n m.-re kell felemelni, illetőleg felmagasítani 355.000 K-ra előirányozható költséggel. Ezzel kapcsolatban lesz végezhető a Margit-sziget hosszában a Duna budai ágában, a medernek már az 1895. évi előterjesztésben tervbe vett kotrása, főként ÓBuda felé, mert ott kisebb vízállásnál csak 1 5 m. vízmélység áll a hajózás rendelkezésére. A Margitsziget körüli párhuzamművekre 330.000 K költség lett felvéve. A lágymányosi téli kikötő végleges kiépítésére 537.322 K költségre lesz még szükség. A Közép-Dunán javasolt munkák költségei 39,074 148 K 46 fill.re vannak előirányozva. Hozzáadva ehhez a Felső- Dunára szükségelt 8,482.450 , 1 , a mosoni Duna hajózhatóvá tételére szükséges 5,900 000 . — . a szentendrei Dunaágon legszükségesebb munkákra 750.000 • — . a tolnai Dunaág rendezésére és élővízzel való elláására előirányzott 1,850 000 „ — „ ■ a Dunának Dévénytől Ómoldováig terjedő szakaszára szükséges összeg 56,056.598 K 46 ül.fel, kereken tehát 56.000.000 „ — * vehető számításba. (A Tisza.) A Tisza-folyó medre, daczára a helyenkénti nagy belmélyedésnek, Bökénytől a Sajótorokig az elszélesedésre hajlik, míg a Sajótoroktól Titelig csekély kivétellel igen jelentékeny medermélyülés következett be az elszélesedésre való hajlam nélkül. Ebből szükségszerűleg következik, hogy a Bökény—Sajótoroki szakaszon a jövendőbeli szabályozásnak fő feladatát fogja képezni a további elszélesedés megakadályozása, mert annak mederelfajulás lenne a következménye. A megoldásra váró nagyszámú feladatok megvalósítása czéljából a következő munkálatok várnak teljesítésre: 1. Az átvágások felső torkolatánál a vízmegosztás megszüntetése czéljából azoknak oly módon való elzárása, hogy a kis, közép és nagy vizek egy mederben jussanak lefolyásra. 2. Amennyiben a hullámtéren a közép és nagy vizek lefolyása egymást keresztezné, oly munkálatok létesítése, hogy ezen állapot megszüntettessék. 3. A tulszéles szakaszoknak, vagy a hajó- zást nehezítő gázlóknak rendezése. 4. A mederelfajulást okozható partszakadásoknak megkötése és lehető megelőzése, valamint a meglevő műveknek biztosítása. 5. Szegeden egy téli kikötőnek és esetleg amennyiben a hajózási forgalom fellendülése szükségessé tenné, egy másiknak arra alkalmas szakaszon létesítése és végül 6. a tiszaujak—tekeházai hidak közti elfajult szakasz szabályozása. E munkálatokra az elkészült tervek szerinti 20.360.000 koronára van szükség. Az említett munkálatok végrehajtásával, amenynyiben előre nem látható események be nem következnek, a Tisza-folyó medre előreláthatólag oly állapotba fog jutni, hogy a Tiszaszabályozás nagy munkája nagyban és egészben befejezettnek lesz tekinthető és így a későbbi feladatnak és tevékenységnek már csak arra kell irányulnia, hogy a végrehajtott munkálatok fentartassanak és ezenkívül a természeti erők örökös mozgásából szükségképpen származó, de mindig csekélyebbé váló helyi bajók orvosoltassanak. (A Dráva.) A Dráva folyónak Zákánytól Barcsig terjedő 64,5 km. hosszú szakaszán jelenleg még kisebb vízi járművekkel lehet hajózni, de a szabályozás végrehajtása után a hajók Zákányig fognak közlekedni s csatlakoznak a magyar államvasutak fiumei vonalához. De a partvédelem szempontjából is nagy feladatot van hivatva teljesíteni a szabályozás, mert a Felső-Dunára 8,760.000 K-t a Közép-Dunára 40,000.000 » a Tisza és Bedve...- 24,000.000 » a Kőrösökre 5,000.000 ;» a Szamosra 3,200.000 » a Marosra 7,600.000 » a Temes-Bégá. 2,000.000 » a Morvára 3,000.000 » a Vágra 3,000.000 » a Drávára 9,000.000 » a Murára 1,000.000 » a Szávára 1,000.000 » a téli kikötőkre 1,200.000 » vagyis együttvéve forditson. 108,760.000 K-t maityaröbszAq ' Budtipte!, 190B. MSrmmísts.