Magyarország, 1909. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1909-10-22 / 250. szám
2 *ZX* forgatása alkalmával beszélgetés közben mintegy véletlenül kijelentette, hogy milyen nagy öröme telne benne, ha a jegy az övé lenne, mire Pluspina erre szó nélkül odament az egyik szekrényhez, kivette ajegyét és odaajándékozta György királynak. A pápa elmondta, hogy a gyűjtőknek azért nem adta ■ el a jegyet, mert nem akarta, hogy azt üzleti czélból mutogassák, vagy hogy drága ■pénzen adják tovább. ‘ -f-' Egy üstökös bűnlajstroma. A Halleyféle üstökös, amely 76 éves periódusában most érkezik megint a föld közelébe és a jövő év tavaszán szabad szemmel is látható lesz, míg most még csak a rendkívül érzékeny fényképi és nézőkön hagy hátra gyönge, alig látható nyomokat, 2000 év óta 28-szor tűnt fel az égen és a történetírók mindannyiszor följegyezték azokat a katasztrófákat, amelyeket a babona az üstökös megjelenésével hozott összefüggésbe. A «DailyMail»ezeket a históriai eseményeket táblázatba foglalta össze. Kronologikus sorrendben ezek az események a következők: Krisztus születése előtt 240: a rómaiak győzelme a karthagóiakon és az első pun háború vége: 163: .Tudás Makkabeus elfoglalja Jeruzsálemet; 87: polgárháború Rómában; 12: Drusus betörése Germániába; Krisztus születése után 66: Vespasianus megkezdi a zsidók elleni hadjáratot, amely Jeruzsálem pusztulásával végződik; •296: Constanthis visszafoglalja Nagybritanniát; 375: a hunok betörése Itáliába; 531: öt évig tartó pestis Perzsiában; 610: Mohamed föllépése; 1066: a normannok meghódítják Angliát; 1146: második keresztes hadjárat; 1221: Dzsingisz kán elfoglalja Perzsiát; 1378: a pápák avignoni fogságának a kezdete; 1456: a törökök Konstantinápoly elfoglalása után megfenyegetik Európát, de II. Mohamed Nándorfehérvár ostrománál vereséget szenved; 1531: a lissaboni földrengés; 1657: a hollandiai hajóraj Gibraltárnál megsemmisíti a spanyol hajórajt; 1758: az oroszok betörés© Poroszországba; 1835: politikai válság Angliában. + Ehető rovarok. A kulturemberről azt hirdetik, hogy nagyon könnyen hozzászokik az előtte addig ismeretlen tápanyagokhoz. Ez azonban csak azzal a megszorítással fogadható el, hogy bármit is megeszünk, ha ínség kényszerít rá bennünket A ló- és kutyahús élvezetétől még mindig irtózunk és a tengeri nyulat sem eszszük meg,holott Francziaországban közkedveltségnek örvend. A cserebogár-levesnek meg már a puszta említése elegendő arra, hogy undort keltsen bennünk, pedig nagyon pikáns csemegének tartják. A sáskának állítólag szintén meglehetősen kellemes ize van. Hiszen a régi próféták sáskával táplálkoztak a pusztában, bár, valószínű, hogy ezt nem puszta inyenczkedésbe tették. Egyszer megkérdezték a mohamedán O mar prófétát, hogy mit tart a sáskáról, mire így felelt: — Bár volna, belőle vagy egy kosárral!' ' Ugyancsak ő egyszer nagyon szeretett volna sáskát enni és egy szolgájával sáskavadászatra indult. A zsákmány azonban csak igen gyéren mutatkozott, de szolgája egyszerre nagyobb mennyiségű sáskára bukkant, mire Omar örömében felkiáltott: — Allah nagy és hatalmas! Lalande, a híres természetbúvár hallgatói előtt pókot evett csemege gyanánt és közben a rovarokról tartott előadást. A császárság idejében a római nők faszút ettek, mert azt tartották, hogy ettől kerekebb idomokat kapnak. Miért mennek az emberek a rantála,tokra? Paul Hervieu, az ismert franczia író, egy humorisztikus csevegés keretében azt iparkodik megállapítani, hogy tulajdonképpen miért is mennek az emberek a műtárlatokra. «Álljunk csak egyszer — írja Hervieu — egy pillanatra a társföldhez, amely a tárlatok bejáratánál van elhelyezve és amelyet az urak és a hölgyek, testükkel tovább tolnak. A látogatók arczvonásai, amelyek itt megfigyelhetők, vajmi ritkán engednek arra következtetni, hogy ezek az emberek a művészetért rajongnak. Mert kiket látunk itt elvonulni? Börzsinereket és gazdag kereskedőket, álgentlemeneket, anyákat gyerekkel és dajkával, állítólagos műépítészeket, szabókat penzionátiusok növendékeit, akiknek éppen vakációjuk van, színészeket, akiknek nincs próbájuk és bírákat, akiknek aznap véletlenül nem kell tárgyalásra menniük. Hasonlóképpen a tárlatra megy az is, akinek napi elfoglaltsága korán végződik, vagy későn kezdődik. Sok embert az eső és a szél kergeti az utczáról a tárlatra, mások ott rendezik találkáikat, sőt vannak olyanok is, akik tévedésből mentek oda: egészen máshová igyekeztek és eltévedtek. Némely ember azért megy a tárlatra, mert szeretné már egyszer felhasználni a katalógust, amelyet valamelyik barátjától kért kölcsön, másoknak ismét azért kell megjelenniök, mivel az utolsó alkalomal a ruhatárban valamit ott felejtettek. És csak igen kevesen vannak azok, akik azért mennek oda, hogy képeket lássanak...» -« Hogyan dolgozott Hugó Viktor? Hugo Viktor rendkívül gyorsan és sokat dolgozott. Valódi gyorsasági rekordot ért el azonban, amikor A nyomorultak czímű regényét írta. A költő akkor szigorú munkarendet állapított meg magának, amelyet pontosan betartott. Reggel 6 órakor felkelt és reggeli után nyomban az íróasztalhoz ült. Tizenegy óráig dolgozott, azután két órai szünetet tartott, miközben megebédelt és kissé leheveredett, 1 órától este 6 óráig pedig megint dolgozott. Amikor a regényt kezdte, akkor ez volt a munkarendje. Ám a munka még így se haladt előre elég gyorsan és ezért később vacsora után is dolgozott és gyakran éjjeli egy vagy két óráig maradt az Íróasztal mellett. A regény ilyen lázas munka mellett két hónap alatt nemcsak teljesen elkészült, hanem egy nappal azutolsó kézirat megírása után már meg is jelent. Hugo Victor ugyanis azonnal a nyomdába küldte, amit irt, sőt maga végezte a mű korrektúráját is. A kefelenyomtoktulajdonképpen háromszoros korrektúrának voltak alávetve. Először hivatásos korrektorok nézték át a nyomtatott szöveget, azután maga Hugo Victor javított bele egyetmást, végül pedig még egyszer átnézte. A hivatásoskorrektorokkal különben sok baja volt a helyesírás miatt, mivel azok az akadémia által kiadott szótárak után indultak, a költő maga pedig az akadémiától sok tekintetben eltérő nézetet vallott. Az egyik kéziratának a szegélyére a korrektor számára, egyszer akövetkező utasítást írta: «Ugyan kérem, tartsa magát az én javításaimhoz és ne törődjék a szótárak ostoba helyesírásával, hiszen ezeket a szótárakat szamarak állították össze.» ,-F Mire jó a «Times» ? Törökországbanés Palesztinában a közbiztonsági viszonyok nem a legjobbak és a tiaristák, akik bejárják Palesztinának a bibliából ismert helyieit, a hatóságoktól jó pénzen és jószóval kieszközölnek néhány katonát, akik elkalauzolják egyik városból a másikba és, egyben a rablók és útonállók ellen is megvédik. Egy konstantinápolyi lap meséli, hogy legutóbb két angol turista is végigjárta a szent helyeket, de, szakítva az eddigi szokással, a katonakíséretről teljesen lemondtak és kiséret nélkül jutottak egyik városból a másikba, így érkeztek Jerichóba és természetesen ott is eldicsekedtek, hogy kalauz és védelem nélkül jutottak oda. A jerichói sejk szintén hallott az esetről és mivel éppen az ilyen katonai kirendelések révén befolyó összegek alkotják jövedelmének nagyobb részét, elhatározta, hogy alkalmas módon mégis megszerzi magának azt a pénzt, amit ezek a nyilván zsugori angolok meg akartak takaritani. A két turista közben megtekintette Jerichót és azt a helyet, ahol hajdan a hires falak állottak s azután jókedvűen és természetesen megint kíséret nélkül útra keltek Jeruzsálem felé. Ám most az egyszer pórul jártak. A sejk ugyanis néhány emberét rablónak öltöztette és ezek megtámadták a turistákat és teljesen kifosztották. Mindenüket elvették, még a „ , délután Vasárnap . . . ... est ! HETI MŰSOR Október Nemzeti Szinnű?!E hír. Operaházi Vígszínház Sirály Színház |Magyar Színház Pöv. Városligeti Színház Várszínház Uránia 23 Szombat________ A vasgyáros Dalibor | Tatárjárás Tilos a csók A szűz | Az erdészleány-1 -24 Élném, harangok Cyrano de Bergerac Carmen 1 •! -Zsíros úgy [Rondán szamara Jánoska | Tilos A csők . I Padua hercegnője 1 A sasfiók . j Szerelmi ...eringe Egy szenzácziós eset J ti « 1 MAG YAH© 15. SZAG Budapest, 1903. péntek, október 22. ruháikat is, csupán a «Times» néhány számát hagyták meg nekik. Meztelenül álltak ott az országúton, milyennek őket Isten teremtette. És akkor a «Times» kitűnő szolgálatokat tett. Mint ismeretes, ennek az újságnak nagyon nagy a formája. A turisták tehát valami szoknyafélét készítettek maguknak a hatalmas lapokból és ilyen kosztümben vonultak be Jeruzsálembe, ahol érthető feltűnést keltettek. Az osztálysorsjáték húzása. (VI. osztály. — 17. nap.) Lukács Vilmos bankházának nyereményjegyzéke. Budapest, oktfóber 23. Az osztálysorsjáték mai húzásán a következő nyereményeket sorsolták ki: 602.000 koronás jutalmat nyert 96071. 2000 koronát nyertek: 48947 57127 95280 96054 98139 100236 103628. 1000 koronát nyertek: 4798 9239 20669 48579 52676 71492 81711 86566 91934 93114 97484. 500 koronát nyertek: 2834 6488 13221 21584 23892 25116 26360 30347 39648 44923 47083 47715 47815 59866 77294 78257 78423 84457 90508 96634 101408 103204 103358 105169. 200 koronát nyertek. . . 0793 028 826 403 128 278 1555 324 298 002 2869 151 597 3287 063 514 4768 710 288 975 805 5197 632 721 399 6014 049 482 246 7772 8795 520 485 846 406 257 811 9997 328 613 380 936 10523 791 860 11720 378 372 12970 13447 145000 446 102 295 293 416 15628 379 922 16061 228 057 17540 391 647 879 736 557 18970 644 19482 419 717 760 862 105 20928 260 797 22415 897 944 449 474 735 23523 733 24767 801 128 363 25006 408 319 233 26663 383 132 729 346 27365 157 28079 923 433 829 29696 788 30186 817 399 276 31018 32832 737 578 33452 299 933 204 579 219 015 384 682 34989 601 304 626 35042 239 356 36234 966 37312 38563 714 034 070 955 39677 728 40779 051 818 547 41635 736 808 379 291 42721 800 097 43926 626 984 44304 166 557 204 329 45302 331 305 179 46816 038 723 931 47662 808 666 438 787 669 278 48497 610 411 749 010 793 468 152 49360 052 271 50705 329 090 905 409 51846 724 972 710 566 52980 366 845 53964 735 454 144 54130 011 55376 166 260 56877 453 459 261 010 522 561 056 57283 318 388 137 501 806 58400 860 082 491 273 59621 873 534 612 802 60615 865 297 513 586 015 589 987 61722 782 681 62482 572 63350 276 105 466 898 64227 513 904 399 347 594 409 65238 66100 80 326 67000 845 200 926 561 68910 792 82 69373 274 70572 274 259 371 454 599 71851 093 72712 120 611 73867 370 432 97? 74420 673 828 732 981 75731 783 292 45? 76507 373 096 357 77540 033 670 432 621 501 78330 815 394 639 029 667 946 8070 854 181 81291 124 929 242 804 82641 34 931 153 401 83752 999 466 710 680 452 98 84636 902 886 85250 887 736 183 168 73 329 272 86663 659 016 169 650 895 561 67 87321 707 901 178 323 400 88824 878 13 342 764 716 90031 777 489 907 683 9161 92900 876 223 714 93281 147 716 195 64 94092 418 120 809 171 405 95085 165 00 155 96648 985 344 149 159 98281 824 28 99488 255 902 856 462 095 340 201 10008 596 675 967 091 101143 343 258 802 966 102256 017 914 591 288 103749 247 543 51 104875 701 157 823 608 324 105165 306 79 129 321 106698 042 620 306 822 265 10700 190 108067 365 372 574 216 109829 14^ Vegyünk osztálysorsjegyet Lukács Vilm bankházában, Budapest, V., Fürdő-utcza 10. sz. ) Kiss szerencséje nagy! A XXIV-ik olajcás sorsjáték mai befejező húzásán a 600.000 korona főnyereményt Kiss Károly és Társa bank részvén társaság. (Kossuth Lajos-utcza 13.) szerencsésen nyerték a 96071 számú nyolcad osztálysorsjeggyel. Nem hiába közmondás már, hogy «Kiss sz rencséj© nagy», mert a 600.000 koronás főnyerményt imár 4-szer nyerték e bankház színrends vevői.