Magyarország, 1909. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1909-10-27 / 254. szám

I. KÖZGAZDASÁG. A népbiztosítás. Irta: Hermán Ferercz dir. orsz. képviselő. • A takarékosság kérdéséhez tartozik az egyik legfontosabb társadalmi gazdasági kérdés is: az életbiztosítás kérdése, s és éppen ez az, amelyben roppant hátrányban vagyunk a hozzánk hasonló, vagy műveltebb államokkal szemben. Nálunk sze­retnék a népet takarékosnak, gazdagnak, tőke­­szeretőnek látni, de nagyon kevés fáradságot, vagy áldozatot hozunk azért, hogy ez meg is valósulják és hogy ennek gyümölcseit az egész ország népe élvezhesse. A nyugati példák bizonyítják, hogy a­­ köznép, a munkásnép, a napi keresetéből élő millióknak egyetlen gazdasága és tőkéje a népbiztosítás. Az a néhány száz márka, vagy frank, 20—25 font sterling, melyet a német, a franczia, vagy az angol munkás — legyen az kézműves, napszámos, vagy egyéb napi keresetéből élő is, — a biztosítással megtakarít, tulajdonképpen és végeredményében a nagy nemzeti tőkét jelenti. Az így összejött milliók vagy milliárdok a legszilárdabb alapját képezik a köznép, vagy munkásnép egyébként bizonytalan jövőjének, exisztenc­iájának, kitartásának, remény­­kedésének. Magyarországon nagyon kevés történt még e téren, alig több a semminél, úgy, hogy amit itt eddig tapasztaltunk, csak a kezdet kezdete. A Ma­­gyar-Franczia 16—18 évvel ezelőtt vált az úttörő és újítása pár év alatt elég népszerűvé lett, amit az a körülmény is bizonyít, hogy dacaira az új eszmé­nek, daczára az idegen formának,­ melyben azt be­vezették, már az akkori idők viszonyai között is hódítani tudott. Kétségtelen, hogy ez az üzletág nagy költséggel jár, de az e téren működő társasá­gnak a nagy költ­séget, a terjedelmes adminisztrácziót és a terjesz­kedést fel kell venni számításai közé. Azt látjuk, hogy a világ legnagyobb intézetei, amelyek e téren eredményeket értek el, az első években éppen úgy idegenkedéssel, nehézségekkel, válságokkal küzdöttek, akárcsak Magyarországon. Az eszmét nem elég elvetni és csak koronként pro­pagálni,­­ azt népszerűsíteni, istápolni, szeretettel gondozni is kell. Ehhez pedig hosszú időre terjedő, megszabott programra, szolid és kitartó üzleti el­vek kellenek. A Metropolitan 35.000.000 darab köt­vénye a Prudencziál 3000.000.000 biztostási állo­mánya nemcsak hosszú és nagy üzleti tevékenység­­eredménye, de egyúttal nagy dicsérete is ezeknek a társaságoknak, mert a nép jólétének eddig nem ismert alapját teremtették meg és a takarékosságot a néprétegek millióira tudták rákényszeríteni a velük megszerettetni. _ Magyarországon természetesen sokban mások a viszonyok és így másoknak kell lenniük azon üzleti elveknek, és eszközöknek is, melyekkel a népbiz­­tosítást terjeszteni lehet és kell. Azokat a közege­ket és tényezőket kell elsősorban felkeresnünk és az eszme szolgálatába hajtanunk, akik a néppel ■vannak kapcsolatban, akik velük élnek, akik vezetői mindkét nembeli munkás társadalomnak és akik éppen ezért hivatottak arra, hogy a nagy eszmék­nek e fontos közgazdasági akc­iónak alapítóivá meg­termékenyítőivé legyenek. Ilyenek volnának első­sorban a gazdasági egye­sületek, az olvasókörök, gazdakörök, a munkás­osztályok­, illetve szakszervezetek vezetői, tehát min­dig csak olyan emberek, akik a néppel társadalmi­lag, gazdaságilag és nem hatóságilag érintkeznek. Népünk évszázados felfogásában gyökerezik az, hogy a hivataltól, hatóságtól jázákonyan elhúzódik, mert hiszen évszázadokon át hivatalaiban ellenségeket ide­geneket, osztrákokat látott. Az évszázadok sajgó em­lékeit az idő nem törölte ki még a népéletiből. A vidéki jegyző vagy biró nem népszerű biztosítási ügynök, ellenben a kereskedőhöz, a tanítóhoz, az egyesületek, körök, szövetkezetek, szervezetek ve­zetőihez nagyobb bizalommal fordul. Ezek könnyen­­kapac­itálják a húz­ódozókat. Ma a népbiztosítást csak két társaság műveli Magyarországon. Az egyik a népbiztosítási ágazaton kívül még más három ágazatot is művel, amazokra fordít­ván teljesen erejét és tehetségét. A másik, osztrák társaság lévén, egy-két bánya­vállalatnál biztosított munkásait leszámítva, számot­tevő eredményt egyáltalában nem tud­ felmutatni. A népbiztosítás meghonosítása, kifejlesztése oly nagy közgazdasági érdeke, hogy eziránt a magasabb k­örök is érdeklődéssel viseltethetnének. Szép hi­vatás vár egy speciális magyar intézményr­e, me­­­­lyet azonban csak egy olyan vállalat oldhatna meg , előrelátható sikerrel, melynek már kész hálózata és az ország minden részében megfelelő képvise­lete van, amelylyel nemcsak az üzletet tudná fej­­­­leszteni, hanem a már egyszer megkötött biztosí­­­tást is meg tudná tartani­ „­ Az értéktőzsde. Az általános, bár csekély méretű javulás, mely a nemzetközi pénzpiacion ma érezhető volt, javulást hozott a tőzsdére és a Szi­lárdabb külföldi jegyzések nyomán nálunk is ja­vultak az ellanyhult árfolyamok. A forgalom azon­ban igen mérsékelt volt úgy a nemzetközi, mint a helyi piac­okon. A hitelviszonyok keveset vál­toztak s az érdeklődés ma inkább a Jelzálogbank, a Salgótarjáni és a Kereskedelmi részvény felé irányult. Ez utóbbi értéket ma inkább kínálták, míg az előbbiek a mutatkozó keresletre javultak. A Salgó részvények javulása legszembetűnőbb, melyek­ ma nyolc­ koronával javultak. A járadékpiac­ vál­tozatlan és üzlettelen. A czukorkartel tárgyalások. Az osztrák nyers czukorgyárak és finomítók között régebben tárgyalások folytak, de ezeket a tárgyalásokat­ ered­ménytelenül félbeszakították. Most újra megindul­tak a tárgyalások, főleg azért, mert néhány nyers­­ezukorgyár, mely eddig visszautasító álláspontra helyezkedett, megváltoztatta nézetét s hajlandóság­­ot mutat a kartelhez való csatlakozásra. A c­u­­korpiaci helyzete egyébiránt valamivel szilárdabb s a jövőre élénkebb kereslet várható. Ameriká­ból a fiumei kiviteli c­égekhez megkeresések ér­keztek, hogy mennyi elszállításra kész czukor felett rendelkeznek. Ha az árak megfelelők lesznek, úgy remélhető, hogy ezidén Amerika is vásárol tő­lünk csnkrot ! ..J .1 | A Tátra-Bank garázdálkodása. Eperjesről táviratozzék: A tót nemzetiségi czélokat szolgáló liptószentmiklósi Tátra-Bank emberei automobilon bejárták Sáros vármegyét és többeket arra birtak, hogy pénzüket tőkésítés végett a tét bankba he­lyezzék el.­ E czélból a feleknek mindjárt postai be­fizetési lapokat is adtat A tét banknak ily módon Sáros megyéből elküldött betétek összege eddig mintegy­ 500.000 koronára rúg. A marokkói bányák. A marokkói bányák őr­si kincseinek kiaknázására az Európaszerte is­meretes Mannesmann család szerzett engedélyt s ez az engedély most Németország és Francia­­ország kormányának nagy fejtörést okoz. Páriá­ból jelentik, hogy a Mannesmann-csalóldi egyik tagja, aki átutazóban volt Párisban, egy hírlap­­író előtt igen érdekes dolgokat beszélt a marokkói bányák ügyéről. Elmondta, hogy Muley Hafid 1908-ban kibocsátott egy rendeletet, amely az ő fenhatósága alatt álló területeken felmerült összes vitás kérdéseket rendezze. Ugyanezen napon szerző­dést kötött az egyik Mannesmannal, amely szerző­désben biztosította neki a bányák kitermelési jo­gát. A szerződés azzal emelkedett érvényre, hogy Mannesmann kifizette egy részét annak az összeg­nek, amelyet szerződés szerint a kormánynak jut­tatnia kellett. Egy évvel később, 1909-ben, amikor a hatalmak elismerték Muley Hafidlot, a szultán megerősítette a Mannesmann-féle koncessziót. Most már az a kérdés, hogy az 1908-iki törvény érvényes-e az algecirasi szerződés után is. Tíz európai hírű szakértő, köztük Cr­n­n­e­t ügyvéd, Zorn Bonn német tanár, Bar­göttingeni, Koh- t­e­r berlini, Westlake cambridigei, Cohen londoni, F­u­s­i­n­o­t­a olasz és Lammardi osztrák, Moret, a spanyol miniszterelnök és Dato, ka­marai elnök­ véleményükben kimondták, hogy Muley Hafid törvényei érvényesek és a Mannesmann-test­­vérek jogaihoz kétség nem fér. Mannesmann-test­­vérek nem hajlandók elismerni sem a franczia, sem a német kormánynak azt a jogát, amely szerint őket a konc­essziótól megfoszthatnák. Úgy látszik, hogy a marokkói bányák ügye még sok dolgot fog adni — a német és franczia kormánynak. Balatoni kikötők építés®. A balatoni kul­túra kifejlesztésének egyik hatalmas előmozdítója, hogy a balatonmenti fürdőtelepeket megfelelő ki­kötőkkel lássák el, hogy az ott közlekedő hajók aka­dálytalanul kiköthessenek. Az állam ezen czélból lényeges áldozatokat hoz és a pécsi kultúrmérnöki hivatal egyik főteendőjét, a balatoni partok szabá­lyozása és a kikötők kiépítése képezi. Most készült el a Fonyód fürdői kikötő, amely 250.000 ko­rona költséget vett igénybe és haladék nélkül hozzá­kezdettek Bogláron a kikötői munkálatokhoz, amelyek mintegy 300.000 korona költséget fognak igénybe venni. A munkálatokat P­o­h­l Béla, pécsi kultúrmérnök vezeti, de a boglári kikötőt a mun­kálatok komplikált volta miatt még csak egy év múlva fogják befejezhetni, úgy, hogy a boglári kikötőt még csak 1911. év tavaszán fogják hasz­nálatba vehetni. A jövő évi fürdőidényben a fo­­nyódi kikötő már használatba lesz. A boglári ki­kötői munkálatok befejezése után bizonyára sor kerül még több, nagyobbszabásu balatonparti mun­kálatra is s igy a fürdőhelyek partjának megfe­lelő kiépítése az állami bértartást végeredményé­ben milliókkal fogja megterhelni, mely terhek azon­ban több évre eloszlanak. A bereg vármegyei állambérleti havasok feljavítása. A Szolyva és Volócz vidékén fekvő és legelőhiányban szenvedő községek lakosságai állatait már évek óta az állambérleti havasokra hajtja fel, melyek bár istállókkal is el vannak látva s a legelőjük is megfelelő jó — az ál­lattenyésztés érdekeit mégsem­­elégítették ki teljesen, mert a legelő marhát itatás végett a havasok aljában fa­kadó forrásokhoz kellett lehajtani. A havasokon uralkodó esen vízhiány mellett a legelő marha csak hosszas és fáradságos hegymászás árán jut­hatott ivóvízhez s emellett a havas meredek oldalai ennek következtében oly erős tiprá­nak voltak ki­téve, hogy azoknak elkopárosodásától lehetett tar­tani. Darányi földmivelésügyi miniszter tehát a hegyvidéki miniszteri kirendeltség javaslatára el­rendelte, hogy a havasokon egy vizemelő kos lé­­tesíttessék, mely megfelelő csőhálózattal a vizet 72 méter magasságba a havasok különböző helyére fogja felhajtani. A munkálatok 5000 koronába kerülnek. Nagy birtokvételek» Festetics Tasziló gr.'', vasmegyei ollósi birtokát a múlt évben parczellázni kezdték. E birtok egy óriási részét a napokban W­e­i­s­z Ede somogy-csurgói kereskedő egy millió koronáért megvette. Batthyány Ervin grófnak dengecsi birtokát, a mostani bérlők Kohn Mór és társai megvették 1 millió 400.000 koronáért és a birtok nagy részét parczellázzák. A sopronmegyei I. éves tejelőverseny eredménye. A sopronmegyei tejszövetkezetek szö­vetsége által a földmivelésügyi miniszter támoga­tásával 1908. augusztusát­ól 1909 augusztus haváig rendezett első éves tejelőverseny vizsgálati ered­ménye alapján a szövetség most tartott közgyűlése a következő díjakat osztotta ki: Berki Zoltán (Szany) két harmadik díjat, B­u­j­t­á­s Ferencz (Fertőszentmiklós) első díjat, Szántó József (Fertő-­szentmiklós) második díjat, Szabó József (Fertő­szentmiklós) harmadik díjat, Hatos Sándor (Dőr) első díjat, Szabó Márton (Dőr) második díjat, Beszprémy János (Dőr) harmadik díjat nyer­tek. Részt vett még a versenyben a viczai-, lövői-, kapuvári- és lövői tejszövetkezet is, melyek szintén igen szép eredményt mutattak fel. A sopron megyei tejszövetkezetek szövetsége ez év augusztus ha­vától kezdve tartja a második éves tejelőverseny 10 szövetkezettel és 106 tehénnel. Bosznia-Herczegovina mér­tékü­gye A Bosznia- Herczegovina mértékügyének rendezésére össze­ült enquette bosnyák tagjai ma délelőtt tiszte­­legni óhajtottak Kossuth Ferencz kereske­delemügyi miniszternél. Minthogy a miniszter gyengélkedése miatt nem fogadhatta őket, Sz­­ö­ré­nyi József államtitkárt keresték föl, kit arra kértek, hogy tolmácsolja üdvözletüket a minisz­ternek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter az értekezleten résztvevők tiszteletére ma délután 1 órakor dejeuner-t adott az Orszá­gos Kaszinóban, amelyen a miniszter helyett és képviseletében Sztárényi József államtitkár jelent meg. A zsombolyai elektromos művek­ Zsombo­lyáról táviratozzák. Zsombolya község közön­sége a köz- és magánvilágítást, valamint a szom­szédos községek szükségletének ellá­á­­ra nagyobb­szabású elektromos művet létesített, amelyet tegnap helyeztek üzembe. Az üzembehelyezést a községi képviselőtestület jelenlétében Martin István birts­­teljesítette, köszönetét fejezvén ki a Ganz-gyárnak,­­ amely a művet a modern technika vívmányainak felhasználásával létesítette. A Ganz-gyár részéről dr. Ripka Ferencz c­égvezető, főtitkár volt jelen az átadásnál, aki kijelentette, hogy a zsombolyai mű minden részében magyar mérnökök és magyar munkások alkotása. Nemzetközi hajózási egyesület, London­ból, jelentik: A hajótulajdonosok nemzetközi szö­vetsége, amelynek megalakítását nemrégiben hatá­rozták el, egy itteni lap jelentése szerint nemzet­­közi hajózási egyesülés c­ímmel már megalakult Az Angliában, Németországban, Svédországban, Dá­niában és Hollandiában fennálló szövetkezetek csat­lakoztak a szövetséghez, amely 16—17 millió ton­nás hajóűrt képvisel. Remélik, hogy Francziaor­­szág és Norvégia is csatlakoznak nemsokára a szövetséghez és egyéb államok hajó tulajdonosai kö­vetni fogják őket, mihelyt ilyen czélra nemzeti szövetségüket megalakították. A nemzetközi szövet­ség azon czélból alakult hogy munkásviszályok esetén a hajótulajdonosokat és a hajózást általá­ban megvédje és lehetővé tegye a hajók kiraká­sát sztrájkok vagy kizárások esetén és végül, hogy kártalanítsa a szövetség tagjait esetleges veszte­ségek alkalmával. Devit az angol szövetség el­nöke a nemzetközi szövetség elnökévé, Leist, (Nord-­ ­MAGYARORSZÁG Budapest, 1909. szerda, október 27(

Next