Magyarország, 1909. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1909-10-27 / 254. szám
I. KÖZGAZDASÁG. A népbiztosítás. Irta: Hermán Ferercz dir. orsz. képviselő. • A takarékosság kérdéséhez tartozik az egyik legfontosabb társadalmi gazdasági kérdés is: az életbiztosítás kérdése, s és éppen ez az, amelyben roppant hátrányban vagyunk a hozzánk hasonló, vagy műveltebb államokkal szemben. Nálunk szeretnék a népet takarékosnak, gazdagnak, tőkeszeretőnek látni, de nagyon kevés fáradságot, vagy áldozatot hozunk azért, hogy ez meg is valósulják és hogy ennek gyümölcseit az egész ország népe élvezhesse. A nyugati példák bizonyítják, hogy a köznép, a munkásnép, a napi keresetéből élő millióknak egyetlen gazdasága és tőkéje a népbiztosítás. Az a néhány száz márka, vagy frank, 20—25 font sterling, melyet a német, a franczia, vagy az angol munkás — legyen az kézműves, napszámos, vagy egyéb napi keresetéből élő is, — a biztosítással megtakarít, tulajdonképpen és végeredményében a nagy nemzeti tőkét jelenti. Az így összejött milliók vagy milliárdok a legszilárdabb alapját képezik a köznép, vagy munkásnép egyébként bizonytalan jövőjének, exisztenciájának, kitartásának, reménykedésének. Magyarországon nagyon kevés történt még e téren, alig több a semminél, úgy, hogy amit itt eddig tapasztaltunk, csak a kezdet kezdete. A Magyar-Franczia 16—18 évvel ezelőtt vált az úttörő és újítása pár év alatt elég népszerűvé lett, amit az a körülmény is bizonyít, hogy dacaira az új eszmének, daczára az idegen formának, melyben azt bevezették, már az akkori idők viszonyai között is hódítani tudott. Kétségtelen, hogy ez az üzletág nagy költséggel jár, de az e téren működő társaságnak a nagy költséget, a terjedelmes adminisztrácziót és a terjeszkedést fel kell venni számításai közé. Azt látjuk, hogy a világ legnagyobb intézetei, amelyek e téren eredményeket értek el, az első években éppen úgy idegenkedéssel, nehézségekkel, válságokkal küzdöttek, akárcsak Magyarországon. Az eszmét nem elég elvetni és csak koronként propagálni, azt népszerűsíteni, istápolni, szeretettel gondozni is kell. Ehhez pedig hosszú időre terjedő, megszabott programra, szolid és kitartó üzleti elvek kellenek. A Metropolitan 35.000.000 darab kötvénye a Prudencziál 3000.000.000 biztostási állománya nemcsak hosszú és nagy üzleti tevékenységeredménye, de egyúttal nagy dicsérete is ezeknek a társaságoknak, mert a nép jólétének eddig nem ismert alapját teremtették meg és a takarékosságot a néprétegek millióira tudták rákényszeríteni a velük megszerettetni. _ Magyarországon természetesen sokban mások a viszonyok és így másoknak kell lenniük azon üzleti elveknek, és eszközöknek is, melyekkel a népbiztosítást terjeszteni lehet és kell. Azokat a közegeket és tényezőket kell elsősorban felkeresnünk és az eszme szolgálatába hajtanunk, akik a néppel ■vannak kapcsolatban, akik velük élnek, akik vezetői mindkét nembeli munkás társadalomnak és akik éppen ezért hivatottak arra, hogy a nagy eszméknek e fontos közgazdasági akciónak alapítóivá megtermékenyítőivé legyenek. Ilyenek volnának elsősorban a gazdasági egyesületek, az olvasókörök, gazdakörök, a munkásosztályok, illetve szakszervezetek vezetői, tehát mindig csak olyan emberek, akik a néppel társadalmilag, gazdaságilag és nem hatóságilag érintkeznek. Népünk évszázados felfogásában gyökerezik az, hogy a hivataltól, hatóságtól jázákonyan elhúzódik, mert hiszen évszázadokon át hivatalaiban ellenségeket idegeneket, osztrákokat látott. Az évszázadok sajgó emlékeit az idő nem törölte ki még a népéletiből. A vidéki jegyző vagy biró nem népszerű biztosítási ügynök, ellenben a kereskedőhöz, a tanítóhoz, az egyesületek, körök, szövetkezetek, szervezetek vezetőihez nagyobb bizalommal fordul. Ezek könnyenkapacitálják a húzódozókat. Ma a népbiztosítást csak két társaság műveli Magyarországon. Az egyik a népbiztosítási ágazaton kívül még más három ágazatot is művel, amazokra fordítván teljesen erejét és tehetségét. A másik, osztrák társaság lévén, egy-két bányavállalatnál biztosított munkásait leszámítva, számottevő eredményt egyáltalában nem tud felmutatni. A népbiztosítás meghonosítása, kifejlesztése oly nagy közgazdasági érdeke, hogy eziránt a magasabb körök is érdeklődéssel viseltethetnének. Szép hivatás vár egy speciális magyar intézményre, melyet azonban csak egy olyan vállalat oldhatna meg , előrelátható sikerrel, melynek már kész hálózata és az ország minden részében megfelelő képviselete van, amelylyel nemcsak az üzletet tudná fejleszteni, hanem a már egyszer megkötött biztosítást is meg tudná tartani „ Az értéktőzsde. Az általános, bár csekély méretű javulás, mely a nemzetközi pénzpiacion ma érezhető volt, javulást hozott a tőzsdére és a Szilárdabb külföldi jegyzések nyomán nálunk is javultak az ellanyhult árfolyamok. A forgalom azonban igen mérsékelt volt úgy a nemzetközi, mint a helyi piacokon. A hitelviszonyok keveset változtak s az érdeklődés ma inkább a Jelzálogbank, a Salgótarjáni és a Kereskedelmi részvény felé irányult. Ez utóbbi értéket ma inkább kínálták, míg az előbbiek a mutatkozó keresletre javultak. A Salgó részvények javulása legszembetűnőbb, melyek ma nyolc koronával javultak. A járadékpiac változatlan és üzlettelen. A czukorkartel tárgyalások. Az osztrák nyers czukorgyárak és finomítók között régebben tárgyalások folytak, de ezeket a tárgyalásokat eredménytelenül félbeszakították. Most újra megindultak a tárgyalások, főleg azért, mert néhány nyersezukorgyár, mely eddig visszautasító álláspontra helyezkedett, megváltoztatta nézetét s hajlandóságot mutat a kartelhez való csatlakozásra. A cukorpiaci helyzete egyébiránt valamivel szilárdabb s a jövőre élénkebb kereslet várható. Amerikából a fiumei kiviteli cégekhez megkeresések érkeztek, hogy mennyi elszállításra kész czukor felett rendelkeznek. Ha az árak megfelelők lesznek, úgy remélhető, hogy ezidén Amerika is vásárol tőlünk csnkrot ! ..J .1 | A Tátra-Bank garázdálkodása. Eperjesről táviratozzék: A tót nemzetiségi czélokat szolgáló liptószentmiklósi Tátra-Bank emberei automobilon bejárták Sáros vármegyét és többeket arra birtak, hogy pénzüket tőkésítés végett a tét bankba helyezzék el. E czélból a feleknek mindjárt postai befizetési lapokat is adtat A tét banknak ily módon Sáros megyéből elküldött betétek összege eddig mintegy 500.000 koronára rúg. A marokkói bányák. A marokkói bányák őrsi kincseinek kiaknázására az Európaszerte ismeretes Mannesmann család szerzett engedélyt s ez az engedély most Németország és Franciaország kormányának nagy fejtörést okoz. Páriából jelentik, hogy a Mannesmann-csalóldi egyik tagja, aki átutazóban volt Párisban, egy hírlapíró előtt igen érdekes dolgokat beszélt a marokkói bányák ügyéről. Elmondta, hogy Muley Hafid 1908-ban kibocsátott egy rendeletet, amely az ő fenhatósága alatt álló területeken felmerült összes vitás kérdéseket rendezze. Ugyanezen napon szerződést kötött az egyik Mannesmannal, amely szerződésben biztosította neki a bányák kitermelési jogát. A szerződés azzal emelkedett érvényre, hogy Mannesmann kifizette egy részét annak az összegnek, amelyet szerződés szerint a kormánynak juttatnia kellett. Egy évvel később, 1909-ben, amikor a hatalmak elismerték Muley Hafidlot, a szultán megerősítette a Mannesmann-féle koncessziót. Most már az a kérdés, hogy az 1908-iki törvény érvényes-e az algecirasi szerződés után is. Tíz európai hírű szakértő, köztük Crnnet ügyvéd, Zorn Bonn német tanár, Bargöttingeni, Koh- ter berlini, Westlake cambridigei, Cohen londoni, Fusinota olasz és Lammardi osztrák, Moret, a spanyol miniszterelnök és Dato, kamarai elnök véleményükben kimondták, hogy Muley Hafid törvényei érvényesek és a Mannesmann-testvérek jogaihoz kétség nem fér. Mannesmann-testvérek nem hajlandók elismerni sem a franczia, sem a német kormánynak azt a jogát, amely szerint őket a koncessziótól megfoszthatnák. Úgy látszik, hogy a marokkói bányák ügye még sok dolgot fog adni — a német és franczia kormánynak. Balatoni kikötők építés®. A balatoni kultúra kifejlesztésének egyik hatalmas előmozdítója, hogy a balatonmenti fürdőtelepeket megfelelő kikötőkkel lássák el, hogy az ott közlekedő hajók akadálytalanul kiköthessenek. Az állam ezen czélból lényeges áldozatokat hoz és a pécsi kultúrmérnöki hivatal egyik főteendőjét, a balatoni partok szabályozása és a kikötők kiépítése képezi. Most készült el a Fonyód fürdői kikötő, amely 250.000 korona költséget vett igénybe és haladék nélkül hozzákezdettek Bogláron a kikötői munkálatokhoz, amelyek mintegy 300.000 korona költséget fognak igénybe venni. A munkálatokat Pohl Béla, pécsi kultúrmérnök vezeti, de a boglári kikötőt a munkálatok komplikált volta miatt még csak egy év múlva fogják befejezhetni, úgy, hogy a boglári kikötőt még csak 1911. év tavaszán fogják használatba vehetni. A jövő évi fürdőidényben a fonyódi kikötő már használatba lesz. A boglári kikötői munkálatok befejezése után bizonyára sor kerül még több, nagyobbszabásu balatonparti munkálatra is s igy a fürdőhelyek partjának megfelelő kiépítése az állami bértartást végeredményében milliókkal fogja megterhelni, mely terhek azonban több évre eloszlanak. A bereg vármegyei állambérleti havasok feljavítása. A Szolyva és Volócz vidékén fekvő és legelőhiányban szenvedő községek lakosságai állatait már évek óta az állambérleti havasokra hajtja fel, melyek bár istállókkal is el vannak látva s a legelőjük is megfelelő jó — az állattenyésztés érdekeit mégsemelégítették ki teljesen, mert a legelő marhát itatás végett a havasok aljában fakadó forrásokhoz kellett lehajtani. A havasokon uralkodó esen vízhiány mellett a legelő marha csak hosszas és fáradságos hegymászás árán juthatott ivóvízhez s emellett a havas meredek oldalai ennek következtében oly erős tiprának voltak kitéve, hogy azoknak elkopárosodásától lehetett tartani. Darányi földmivelésügyi miniszter tehát a hegyvidéki miniszteri kirendeltség javaslatára elrendelte, hogy a havasokon egy vizemelő kos létesíttessék, mely megfelelő csőhálózattal a vizet 72 méter magasságba a havasok különböző helyére fogja felhajtani. A munkálatok 5000 koronába kerülnek. Nagy birtokvételek» Festetics Tasziló gr.'', vasmegyei ollósi birtokát a múlt évben parczellázni kezdték. E birtok egy óriási részét a napokban Weisz Ede somogy-csurgói kereskedő egy millió koronáért megvette. Batthyány Ervin grófnak dengecsi birtokát, a mostani bérlők Kohn Mór és társai megvették 1 millió 400.000 koronáért és a birtok nagy részét parczellázzák. A sopronmegyei I. éves tejelőverseny eredménye. A sopronmegyei tejszövetkezetek szövetsége által a földmivelésügyi miniszter támogatásával 1908. augusztusától 1909 augusztus haváig rendezett első éves tejelőverseny vizsgálati eredménye alapján a szövetség most tartott közgyűlése a következő díjakat osztotta ki: Berki Zoltán (Szany) két harmadik díjat, Bujtás Ferencz (Fertőszentmiklós) első díjat, Szántó József (Fertő-szentmiklós) második díjat, Szabó József (Fertőszentmiklós) harmadik díjat, Hatos Sándor (Dőr) első díjat, Szabó Márton (Dőr) második díjat, Beszprémy János (Dőr) harmadik díjat nyertek. Részt vett még a versenyben a viczai-, lövői-, kapuvári- és lövői tejszövetkezet is, melyek szintén igen szép eredményt mutattak fel. A sopron megyei tejszövetkezetek szövetsége ez év augusztus havától kezdve tartja a második éves tejelőverseny 10 szövetkezettel és 106 tehénnel. Bosznia-Herczegovina mértékügye A Bosznia- Herczegovina mértékügyének rendezésére összeült enquette bosnyák tagjai ma délelőtt tisztelegni óhajtottak Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél. Minthogy a miniszter gyengélkedése miatt nem fogadhatta őket, Szörényi József államtitkárt keresték föl, kit arra kértek, hogy tolmácsolja üdvözletüket a miniszternek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter az értekezleten résztvevők tiszteletére ma délután 1 órakor dejeuner-t adott az Országos Kaszinóban, amelyen a miniszter helyett és képviseletében Sztárényi József államtitkár jelent meg. A zsombolyai elektromos művek Zsombolyáról táviratozzák. Zsombolya község közönsége a köz- és magánvilágítást, valamint a szomszédos községek szükségletének elláára nagyobbszabású elektromos művet létesített, amelyet tegnap helyeztek üzembe. Az üzembehelyezést a községi képviselőtestület jelenlétében Martin István birtsteljesítette, köszönetét fejezvén ki a Ganz-gyárnak, amely a művet a modern technika vívmányainak felhasználásával létesítette. A Ganz-gyár részéről dr. Ripka Ferencz cégvezető, főtitkár volt jelen az átadásnál, aki kijelentette, hogy a zsombolyai mű minden részében magyar mérnökök és magyar munkások alkotása. Nemzetközi hajózási egyesület, Londonból, jelentik: A hajótulajdonosok nemzetközi szövetsége, amelynek megalakítását nemrégiben határozták el, egy itteni lap jelentése szerint nemzetközi hajózási egyesülés címmel már megalakult Az Angliában, Németországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában fennálló szövetkezetek csatlakoztak a szövetséghez, amely 16—17 millió tonnás hajóűrt képvisel. Remélik, hogy Francziaország és Norvégia is csatlakoznak nemsokára a szövetséghez és egyéb államok hajó tulajdonosai követni fogják őket, mihelyt ilyen czélra nemzeti szövetségüket megalakították. A nemzetközi szövetség azon czélból alakult hogy munkásviszályok esetén a hajótulajdonosokat és a hajózást általában megvédje és lehetővé tegye a hajók kirakását sztrájkok vagy kizárások esetén és végül, hogy kártalanítsa a szövetség tagjait esetleges veszteségek alkalmával. Devit az angol szövetség elnöke a nemzetközi szövetség elnökévé, Leist, (Nord- MAGYARORSZÁG Budapest, 1909. szerda, október 27(