Magyarország, 1909. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1909-10-31 / 258. szám
10 Dávid, Hechinger Béla Géza, Horváth János, Baits Lipót, Milosics Gyula, Lőwy Soma, Gárdos Ernő, Cighy János, Fehér Emil, Békési Gyula, Mathiász Kálmán Sándor Bondi Mór, Ziffer Gyula, Pernyei Elek, Bódi István, Gyurkovits Béla, Jezevits Ferencz, Panda József, Zifser Antal, Deák Kálmán, Mitterpuchter Gusztáv, Duschel Károly, Jelen Árpád, Lukács Vilmos, Pártos Miksa, Steiner Ede, Bada Miklós, Ridler Dezső, Hauke Richard, Breuer Árpád, Győrény Ármin, Ballya Hugó, Szalovinyi Gyula, Schönfeld Miksa, Laukasch Vilmos, Bolms Gusztáv György, Tóth István, Szelényi Károly, Páca Vilmos, Pollák Vilmos, Strazsek József, Frdezer Mihály, Weisz Sándor, Albert Ágost, Katona Géza, Ungváry Miklós Béla, Friedmann Lajos, Greiz Gyula, Steindl Emil, Gorócz Aladár, Székely Béla, Juhász Béla, Masa Gyula, Skulteczki Béla, Baden Gyula Béla, Lengyel Viktor Géza, Surányi Ernő, Mayer Szilárd, Kozler Károly, Pick Jónás, Winter Győző, Biró Antal, Kuhár Iván, Wichter Salamon, Aith Ottó, Pulszky János, Bartsch Leó, Ritt Gyula Lajos, Kastner Tivadar, Huszár Hugó, Szarvasy Mihály, Szine József, Schmidt János Pál, Szakál Imre, Róth Arthur, Maholányi László, Olchváry Géza, Jászói Berczik János, Kacsányi Miklós, Mihályfy Ferencz, Róth Iajos, Németh Ede Lajos, Horváth Manó Emil, Krempaszky Andor, Parragh Gábor, Kiss Ernő Miksa, Schwarz Izsák, Hopka Károly, Vargha Lajos, Bistey Rezső, Fisch Vilmos, Trautner József Antal, Kronberger Lajos, Joó Gábor, Dunajetz József, Benedek István, Frankl Sándor, Vas Dávid, Tallós Zoltán, Miklé István, Buzeczky Béla, Lakatos Vilmos, Bartos Ágost Vilmos, Bencze Géza, Gérny József,Csapó Ignácz György, Simák Tamás, Bánfalvi Pál, Komlási Ágoston, Gnoth Gyula, Jakóts Ernő Albert, Rácz Jakab, Gerő Alfréd, Simon Ede, Ányos Samu, Fűzi Ernő, Csink Lajos Sándor, Magyar Bazil, Domsitz Béla, Balázs Vilmos, Berger Adolf, Klein Vilmos, Ternay András Gyula, Morócza Géza, Rosenberg Ernő, Biró Adolf, Szendrő Mór, Kováts József, Glück Dávid, Schwarcz Mihály, Chamilla Miklós, Mersics Géza Tivadar, Szily Béla Endre, Vadászi László, Fridrich Rezső, Barakovics Gyula, Gábriel Antal Henrik, Novák Mór, Karpinszky Lajos, Heller Jenő, Lang Salamon, Kokas Gyula, Wesp Arnold, Lendvai Emil, Winter Jónás Jenő, Drogos Asszid, Mtatraszkovszky Károly, Friedrich László, Grosz Náthán, Weisz Hugó, Csanádi Mór, Szűcs István, Kammermayer István, Bába Lajos, Seissel Gusztáv, Kensser János, Babos Jenő, Gross Nándor, Kremer Károly, báró Pongrácz Antal, Patmbány Gegely, Vieszt István, Meszmer Gyula, Kerényi József, Böhm Dávid (Dezső), Nyitray Lajos, Rigler Ernő, Brozák Kálmán, Kimer Jenő, Nagy Jenő, Maresek István, Róna Dezső, Stanics Károly, Witthalm Lajos, Körber Károly, Ganic Járva, Étivel Ödön, Demján Gyula, Rényi Jenő, Ferenczi Lajos, Pervades Elemér, Lichtenstadt Jenő, Kapós Pál, Klein Lipót, Kerpner Arnold, Kis János, Szedták Károly, Schmidt Adolf, Hafner Imre, Kiss József, Virányi Gusztáv, Pálmai Róbert, Gegő Benjámin, Földesi Albert, Farkas Gyula, Korsínek György, Nagy Ede, Molnár Béla, Monoki Sándor, Vértes Pál, Bordás István, Éltető Sándor, Tóth István, I Bischer Samu, Borbély Ferenci, Ar/rer Gsztyir, Kőröskényi István Géza, Deutsch Dávid, Korányi József, Faagy?,3 József, Zsigmond Gábor, Klementisz Árpád Béla, Báhrisz Ábrahám, Varsay Géza Kálmán, Takács Lajos, Bellák József, Dörössi Jenő, Bogdány Árpád, Mo’nár Lajos, Ko’ivoda Járvai Imre, Friedrich Adolf, Babóczi József, Komár Leó, Miller Béla, Delhars Róbert, Fabó Kálmán, Balassa Szilveszter, Sauer Gusztáv, zlbkói és bátl.i Háncsok Dezső, Csathó János, Csengeri Márton, Licht Leos, Jambrik Bertalan, Schmidt Dezső, Preisz Dávid, Miklósi Lajos, Bubovszky Oszkár, Topperczer Adolf, Gedinge Géza, Vangha Aladár, Básthy István Gyula, Király József, Fásy Imre, Dessswffy Zóltán, Vili Elek, Streber Jenő, Frisch Lajos, Szabó Béla, Olarin János, Jíráik Frigyes, Kardos Samu, Imregh Féra, Somodi Kálmán, Cás-párdy János, Hacker Sándor, Kopp Aurél Sándor, Tarnay Jáos, Roller János, Latakovics Pák Riedl & Ede, Árvai Imre, Luega Feerencz, Volf Vilmos, Morvát Ferencz, Fischer Sándor, Moravcsik Sándor, Tabi Károly, Fehér Sándor, Lengyel Antal, Esztergály Zoltán Árpád, Buchwald Arnold, Györgyi András, Ruttkay Béla, Porchy Gyula, Sviderszky Aladár, Koch Kálmán, Gueth La'03, Draskóczy Lajos, Makhiási Lipót, Gőgány Gyula, Kertész Károly, Görög Jenő, Veres Lajos, Meissner Gyula, Drinóczi József, Szegedi Lajos, Farkas Sándor, Koloss Ernő, Hochsinger Pál, Rózsa János, Weber Károly, Farkas Imre, Kovác Miklós, Urbányi Gusztáv, Mezey László Miklós hivatalnokok. A IX. fiz. osztály 2-ik fiz. fokozatából ugyanazon fiz. osztály 1-ső fiz. fokozatába: Dervarics Jenő hivatalnok, Boszkovitz Sándor, Pánczél István, Turczer János, Nádas Ignácz, Huszerl József, Hoffmann Miksa, Farkas János, Nagy Béla műszaki hivatalnokok, Catinelli Pál, Fejes Ferencz, Lengyel Jenő, Fehér Aladár, Vásárhelyi Ferencz, Éber Tihamér, Klein Márton, Vachuta Ede, Verhovszky Géza Aurél, Wilhelm Jenő, Hamar József, Titl Mátyás, Rudasay Elemér, Mikus Lajos, Horsetzky László, Márkl József, Szenes Aladár, Fadgyas Károly, Párifi Károly, Ötvös Leó, Thury Nagy Géza, Ney Lajos, Barényi Géza, Vizi Aladár, Gál Sándor, Velenczey Emil, Ruzsinszky Lajos, Doroghy Miklós, Szednár József, Kern Géza, Steiner Sándor, Szikla Kornél, Berányi Henrik Lajos, Bándics Lajos, Kubinyi Béla, Koncsek Károly, Boros Pál, Visnya Tivadar, Farkas Sándor, P. Nagy Dezső, Repost Károly, Hegedűs Bálint, Hamar Lajos, Walter Jenő, Bodó Jenő, Szegő Mór, Tégissi Lajos, Kövesdi Imre, Szántó Benő, Nutin V. János, Szilágyi Miklós, Lévay János, Borsos András, Francsik Géza, Tóth István, György Lajos, Kiszely József, Polgár Arnold, Marcsi János, Németh József, Izsa Tibor, Hajdú (Reichmann) Izidor,Schuhh Péter, Hlavathy Béla, Stross Salamon, Fodor Lajos, Martin PlinipszIstván, Array Attila Tivadar, Halász Gyula, Orbán Gyula, Szávits Sándor György hivatalnokok. A IX. fiz. osztály 3-ik fiz. fokozatából ugyanazon fiz. osztály 2-ik fiz. fokozatába: Jakab Samu István, Keller Dezső, Schmidt Ágoston, Tauber Jakab, Gál János, Lukos Sándor műszaki hivatalnokok, Kovács István, Belánszky Arthur, Nyáry Károly, Schauer Tibor, Kiss István, Illés János, Gaál Kálmán, Pleyer Imre, Silver János, Dalmi Gábor, Majoros József, Halavania Győző, Gergely Rezső, Ujj Béla, Turtsányi Lajos hivatalnokok. ÜGYBEL : A főváros ellenségei. Egyrészről panaszkodunk a drágaság miatt, másrészt kifogásoljuk azt, ami olcsó. Az élelmezés minden czikke drága. A főváros lóhuszpészárszéke és kenyérgyára csak igen kis mértékben egyensúlyozta — legalább egyelőre — az árakat. De nagyobb befolyást nem is várhatunk egyik intézménytől sem, jóllehet mind a kettőre égető szükség volt. A lóhús-fogyasztás terjedése még mindig csekély, aminthogy kicsiny a fogyasztók száma is. A kenyérgyár pedig nem olyan nagy arányokban épült, hogy termelése a főváros lakosságának a szükségletét ellássa. Ma is jelentős tényező ugyan, de nem az igazi még, fejlődnie kell, hogy arányaival hasson. Más ilyen közintézményünk, amely közvetlenül szolgálja a közélelmezés olcsóbbá tevését, nincs, sőt kilátás sincs ilyenek alkotására. A vásárcsarnokokat nem tekinthetjük efajta hasznos intézménynek, mert mai szervezetükben inkább az elárusítók kartellezáak mozdítják elő, mint a nagybani és kicsinybeni árak egyensúlyozását. A főváros valósággal csak ott tud olcsó árakat elérni, és teremteni, ahol a verseny teljes szabadsága érvényesül. Hiába beszélünk a házikezelés előnyeiről, a magánvállalkozás bizonyos területen — így az élelmezés területén is — jóval jutányosabb bármely más rendszerről. A piaczok sokféle átalakulásainak kihasználásában a magánvállalkozásé az előny s viszont a városé is, ha teljes versenyszabadság mellett sződi be a szükségleteit. És kizárja a kartelleket, még a lehetőségüket is. Mert ez az egyetlen veszedelme a magánvállalkozásnak. A kartell megöli a versenyszabadságot, a tisztességes versenyt, s he tétllenné teszi az árak szabad alakulását s valóságos uzsorásként szipolyozza a hozzá fordulók A kartell kizárásával az élelmesen szükséglet fedezésénél határozottan előnyösebb a szabad verseny, mint bármilyen hatósági kezelés, amelynek nem a megbízhatósága kétséges, hanem a gyorsasága, élelmessége kisebb, mint a magánvállalkozása. Ez a tétel áll az élelmezés terén s viszont nem áll meg olyan téren, ahol nyugodtak a kereslet is, a kínálat is, és egyeneletesőbb a termelés is, így ipari téren tömegtermelőnál sokszorosan előnyösebb a hatósági kezelés amagánvállalkozásnál. Különösen, ahol az árak nem valóznak, úgyszólván perczről-perczre s hosszú időre lehet előirányzatot készíteni. Erre különben rámutatott a mérnöki hivatal is, amikor az új villamosvilágítógyár felállítását s egy városi téglaégető telep létesítését javasolta. Részletesen beigazolta az ilyen alkotások hasznosságát és előnyeit, feltételezve persze olyan kezelést, amely kerekedelmi téren is egyenlő erejű a magánvállalkozással. Ilyen két vállalatra valóban szüksége van a fővárosnak. A városi villamosvilágitoffyárat nem nélkülözheti, mert a gázgyárak átvétele után kénytelen a verseny érdekében a mostani két villamosgyárral szemben magát teljes, fegyverzettel ellátni. Ha maidóképp szük vége van,s talán még nagyobb mértékben a városi téglagyárra. A főváros igen sok milliót szint építési czéldán s amikor az első tíztizenöt milliót útnak bocsátotta, elkövette azt a hibát, hogy a vállalkozóit megkötötte az anyagválasztás szabadságában. Megállapodott a téglakartellel, hogy minden ezer tagja után négy korona jutalékot kap, ha a vállalkozókat arra kötelezi, hogy szükségletüket a kartelltől szerezzék be. A főváros szavának állott a négy korona jutalékért, ellenben a kartell, hogy a megállapodást kijátszhassa és a jutalékot visszaszerezhese, beszüntette a téglának a helyszínére való fuvarozását, így megspórolja a fuvarköltséget s nem törődik azzal, hogy az építtető neje és a vállalkozóknak mekkora károkat okoz. A főváros mindamellett segít a bajon. Rendel negyedmillióért automobilokat s nem akad meg a szállításnál. A kartellt tehát lefőzte, — bár igaz, nagyon is drága módon. De hát a főváros teheti. Ellenben nincsenek abban a fényes helyzetben, magánépíttetőik s ez a nagyobbik baj. A kartell korlátlan hatalmaskodása a magánépítést teljesen tönkre teheti. Erről kell tennie a fővárosnak. Segíthet pedig aképp, amint azt a mérnöki hivatal már megmutatta, építse meg a városi téglagyárat s addig függeszsze fel a hatósági építkezéseket. Ez a verseny egészségesen fogja befolyásolni az árakat s megbénítja a kartell zsarnokoskodását. A jövő évi költségvetés. A községi adó fölemelése után, de még az új adótörvény hatása nélkül, jelenik meg pár nap múlva a főváros költségelőirányzata az 1910. évre. Hosszú idő óta ez lesz a főváros első költségvetése, amely teljesen reális alapon, minden jelentkező szükséglettel számot vetve, készült el. A munka meglehetős nehéz volt, mert egyrészről napról-napra nagyobb mérvben jelentkeznek a szükségletek, a beruházások, a kamatterhek, másrészről pedig azok a jövedelmek, amelyek ennek a beruházásnak fedezetül szolgálnának, egyelőre nincsenek. A főváros, hogy a lakosság igényeit minden irányban kielégítse, óriási erővel kezdett a lakásépítéshez, a lakásépítéssel kapcsolatosan gondoskodni kellett új utakról és egyéb közintézményekről, amik mind nagyobb teherrel jelentkeznek az előirányzatban. Gondoskodnia kellett a régóta elhanyagolt közmunkákéról, különösen abból a szempontból, hogy ezeket lehetőleg a költségvetés keretén belül tudják megvalósítani, de maguk az egyes tanácsi ügyosztályok is mintha éreznék, hogy a főváros háztartása lassan rendbe jön, egyre nagyobb igényekkel lépnek elő. Emelkedett igen nagy mértékben a tör-'l el mezés, a köztisztaság és a tanügyi kiadások rovata, maga ez utóbbi egymillió koronával nagyobb öszszeggel. Viszont ezekkel az emelkedésekkel szemben a bevételek hasonló iányzatot egyáltaln nem mutatnak, sőt azt lehet mondani, hogy a fővárosnak veszteségei is lesznek. A jövő évtől kezdve életbe lép az új adótörvény és ennek kövelkezében a főváros nemcsak az állami adókkal kapcsolatos községi adóknál fog veszíteni, hanem magánál 3 béradónál is körülbelül 400.900 koro a devizitre van kilátás. Mi írjame.’htt a pénzügyi osztály a költségvetést úgy állította őrssé, hogy a ficit nicen, az egyensúlyt teljesen helyreállította, új, nagymérvű beruházásokról gondoskodott, megfelelő fedezetet juttat a függő kölcsönök ,ogyb.fket meghaladó kamatterheinek, gondoskodik a városi gázgyár előmunkálataival jelentkező nagy költségek fedezéséről, holott az innen várható jövedelem még csak 1991-ben fog jelentkezni. Egyúttal arról is tanúságot tesz az ügyosztály, hogy olyan vagyonokat szerzett a fővárosnak, amelyeknek értéke már ma is busásan meghaladja a beléjük fektetett beruházásokat. X Otvos Mnevésterete. A főpolgármester a dminbalparti közkórházakhoz Berger Marczel dr.-t alorvossá, Soltész Elek dr.-t, Fispán Jenő dr. t és Hoffmann Jme dr - t segédorvossá, Wirth Izidor dr.-t és Gyulák Sámuel dr.-t napidíjas segédorvossá nevezte ki, X Xikütárst. A tegnap megválasztott hivatalnokok ma tették le Bárczy István dr. polgármester kezébe a hivatali esküt A polgármester hosszabb buzdító beszédet intézett a hivatalnokokhoz, akiknek nevében Szabó Ervin dr. főkönyvtáros köszönte meg a megválasztatásukat; igérvési, hogy mindig a főváros érdeke fogja őket működésükben vezérelni. r.ZIAGYARORSZAG Budapest, 1909. vasarnap; bk'toh'er' 31.'