Magyarország, 1909. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1909-11-04 / 261. szám
Budapest, 1909. csütörtök, november 4. MAGIAEOESZÁG véletlenül nem hárítja a bajt. A Badacsonytomajról induló tehervonat elé egy két méter hosszú vaspint fektettek. A mozdonyvezető azonban észrevette a veszélyt, fékezett és a mozdony első kerekei keresztül haladtak a Bineken, oly szerencsésen, hogy a vonat ismét visszaesett a sínpárra, s nagyobb baj nem történt. A merénylőt a csendőrség nyomozza. — Felgyújtott fatelep. Szentesi levelezőnk írja, hogy vasárnapra virradó éjjel a Székely József tulajdonát képező gőzmalom és fűrésztelepen tűz ütött ki, amelyet legelsőbben a telep éjjeliőre vett észre. A tűz valószínűleg gyújtogatásból keletkezett. Erre vall az, hogy egy munkástelepi lakos,akit kutyaugatás tett erre figyelmessé, közvetlenül a tűz fellángolása után a Tisza felé futó alakot látott. A tűz a száraz fenyőn óriási lángokban terjedt és olyan méreteket öltött, minekhöz hasonlót a városban mér évtizedek óta nem láttak. A tűzoltók rendkívüli munkásságának köszönhető csak, hogy a közvetlen közelben levő 60.000 korona értékű faállvány nagy részét sikerült megmenteni, a kár azonban így is jelentékeny. Nagy tüntetés a sáróra miatt. Párisból jelentik, hogy a Rue de Rivoli egyik bazárjának főnökei elrendelték, hogy az üzlet 7 óra helyett fél 8-ig maradjon nyitva. Ennek következtében este a bazár előtt nagy tüntetés volt. A tüntetők az Internationale éneklése közben bevonultak az üzleti helyiségekbe és távozásra szólították fel az alkalmazottakat. A rendőrség eltávolította a tüntetőket a bazárból és szétszórta az összegyűlt 20,000 főnyi tömeget. Többeket letartóztattak. — Eltűnt emberek. A rendőrségen ma a következők eltűnését jelentették be: Czébely Ernő budapesti születésű 10 éves gimnáziumi tanuló (lakott Peterdy-u. 30.), Plankó Mária malaczini születésű 40 éves napszámosnő (Kender-u. 33.), Jugyik Peterné jászberényi születésű 49 éves magánzónő (Rákóczi-út 65.), Kohl Lajos 16 éves reáliskolai tanuló (Baross-u. 32.), Mátyás Mihály 4 éves fia (Kerepesi-ut 5.), Tóth Laos ujjpesti születésű 13 éves asztalos-tanonc (Rákospalota, Batthyány-utcza 8.), Szepesi Viktor vasútépítési alkalmazott (Garay-u. 12.), Bársony József 42 éves csendőrőrmester (budapesti csendőrlaktanya), Scheinring Veszel 20 éves kárpitos-segéd (Ó utcza 35.), Steinmetz Borbála 11 éves elemi iskolai tanuló (Sip-utczai elemi iskolából), özv. Balázs Jánosné 70 éves kintornás (Váczi út 88.). Az eltűnteket keresi a rendőrség. A Carlier elsőrangú czég Párissban, budapesti női kalap-szalonjába, Váczi-utcza 5. I. em., a legújabb és legelegánsabb estélyi-, trotteur- és automobil-kalapok érkeztek. — A chryzantheum kiállítást (Nemzeti Szalon) Pásztory, virágkereskedő, cs. és kir. udv. szállító (Rákóczi-út 3.) megvette és díjtalanul megtekintésre a nagyérdemű közönséget is meghívja. x Ha őszül a haja, használja a Stella-vizet, ára 2 K. Kapható egyedül Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest, V., Szabadság-tér. x Gilette biztonsági borotva főraktára : Marton Alajos czégnél, Budapest, Váczi-utcza 10. x Diana sésborszecz, a leghatásosabb háziszer, mindenütt kapható 44 fillérért. x A negyedévszázadnál jóval tovább fennálló Kanitz Ferencz és Tsa, (Kossuth Lajos-utcza 1.) legjobb kirti vászon és fehérnemű Czég feloszlik. A czég kitűnő árui nagyon mérsékelt árban kaphatók. x Slemesi czimexetset készít, régi és lyukas képeket restaurál Linhart Vilmos színházi festő és díszítő. Budapest, telefon 58—83. x Fővárosi Orfeum. Az új novemberi műsor, melynek hétfőn este volt a bemutatója, elejétől végig csupa elsőrendű attrakcióból áll és több olyan igazán kiváló művészi színvonalon álló mutatványt tartalmaz, amineket eddig még Budapesten nem láttunk. .Megemlítjük mindenekelőtt Hock Rudolfot, egy németországi recritátort, aki szellemes dolgaival valósággal elragadta a közönséget. Constance Zinner, bécsi előadóművésznő két remek dalával bájolta el a publikumot. Feszült érdeklődés kísérte az Alma-Viva spanyol társulatnak a spanyol népéletből vett szép jelenetét. Ezeket Waldmann igazgató legutóbbi külföldi útján szerződtette a madridi Tortella-színházból. A sajátságosan érdekes szám remekül illik az új műsor keretébe. Laferno, a mester-zsonglőr, Christis, tánczosok, Ferreros, tréfás zenészek és Georgis karika-művészek erősen osztoznak a műsor sikerében. A novemberi új műsor határozottan a legjobb, amit e téren látni és hallani lehet. Tisza István a protestantizmusról. — Elítéli a dogmákat és ceremóniákat. — Budapest, november 3. A Protestáns Irodalmi Társaság kedden délután 5 órakor a Kálvin-téri ref. templomban dr. Zsilinszky Mihály és Antal Gábor együttes elnöklésével felolvasó ülést és egyben közgyűlést tartott. Az ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Jóval a közgyűlés megkezdése előtt a templom zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. A közgyűlést a református theológia énekkarának közéneke nyitotta meg. Ezután Antal Gábor püspök mondott ihletett előfohászt. Az elnöki megnyitó beszédét Zsilinszky Mihály, elnöke mondotta. Következett ezután gróf Tisza István előadása «A protestáns hitről és felvilágosodásról». Amikor gróf Tisza István a szószékre lépett, taps és éljenzés fogadta. Tisza szalonruhában volt és kezében a Szentírás aranykötésű könyvével kezdte meg beszédét: Tisztelt közgyűlés! Korunk a felvilágosodás korának nevezi magát Több fölfedezés történt a legutóbbi esztendők folyamán, mint régebben évszázadokon keresztül, így kitolódtak az emberi értelem megismerési határai. A teljes, korlátlan gondolatszabadság és a gondolatnyilvánítás szabadságának eszméjét belevitték olyan társadalmi rétegek körébe is, amelyek ezekkel a kérdésekkel eddig nem foglalkoztak. Az istenség, a hit, a materializmus kérdései a múltban csak kevés bölcselőt foglalkoztattak; ma ezek a kérdések a legféktelenebb izgatás kérdései lettek a népnek előkészületlen lelkülete előtt is. Azok a nagy kérdések: van-e lélek, van-e isten, mi mozgatja a világot, van-e másvilág, mindmegannyi nagy kérdés, mindmegannyi játékszerként a félműveit nép körébe dobatik. Nincsenek meg a tekintély által megszabott pozitív sarkoszlopai az emberi gondolkodásnak, amelyek eddig az emberiség nagy tömege lelki egyensúlyának biztos zálogát képezték. A szellemi fegyverekkel szemben az egyháznak szellemi védekezéshez kell nyúlnia. Az egyháznak az a nehéz kötelessége, hogy a hitetlenség, a materializmus áramlataival diadalmasan vegye fel a küzdelmet. (úgy van! ügy van! Taps.) Eközben azt látjuk, hogy mind élesebb ellentét fejlődik ki a elit és a tudomány között. A felvilágosodás mind istentagadóbbé lesz, a hit pedig mind görcsösebben kapaszkodik a középkori világnézet elavult bástyáiba. A küzdelem folyamán áldozatul esik a nemzetek belső békéje. A nemzetek ellenséges táborokra szakadnak, amelyek gyűlölködő ellenségként állanak egymással szemben. Ezzel ellentétben a tisztán protestáns nemzeteknél mind világosab-ban láthatjuk a szintézis jelenségeit. Vizsgáljuk, mi ennek az oka? Az-e, hogy a protestánsok hitelvei fölényben vannak más vallások hitelveivel szemben? Igaz, hogy a mi hitelveink haladást képeznek a római katholikus egyház hitelveivel szemben, de mégsem ez az eredmény igazi oka. A siker forrása ott keresendő, hogy a protestantizmus eltörölte a dogmáknak azt a lelket lenyűgöző uralmát, amely az igazság felé törő embert, az emberi tekintélyek egész bástyázatával vette körül. (ügy van! Taps.) A protestantizmus lényege az hogy 84 lázadás volt, a dogma uralma, az emberi tekintély ellen. A protestantizmus kezébe nyomta ez embernek a Bibliát és azt mondotta neki: Építsd fel a magad hitét a te szent meggyőződésed szerint. Itt rejlik a haladás momentuma. Ezzel mindenki megtalálhatta a belső egységet tudomány és vallás között. Magában a Szentírásban nem ellentétet találunk a modern tudománynyal szemben, hanem a modern exakt tudományoknak legfenségesebb betetőzését Emberileg érthető, ha sokan azt mondják, hogy csak az létezik és csak azt hihetik, amit láthatunk, amit felfoghatunk és azután szabadgondolkozóknak nevezik magukat és félvállról mosolyogva néznek azokra, akik hisznek olyant is, amit az emberi elme meg nem érthet. Emberileg érthető ez, de olyan nagyon nevetséges, szánalmas és annyira a felfuvalkodott békát juttatja eszünkbe! Hát kérdem, tudunk-e egyáltalában eszmélni anélkül, hogy öntudatlanul egész gondolkodásunk alapjául, olyan sarktételeket tegyünk, amelyek az emberi elme előtt érthetetlenek. Megérthetjük-e vájjon a tér és az idő fogalmát, az örökkévalóságés az örökkéfejlődés fogalmát?! Minden téren eljutunk az emberi elme korlátaihoz. Van-e nagyobb abszurdum a végtelen nagy és a végtelen kicsiny fogalmánál ? Van-e az összes dogmák között felfoghatatlanabb, mint ez a matematikai igazság, amelyet pedig hinnünk kell, mert beválik az életben. Nem nevetséges-e ekkor odaállani és azt mondani, hogy én pedig nem hiszem azt, amit meg nem értek. Krisztus az erkölcsi ideált személyesíti meg az Istenben, ahol a világot kormányozza. Szerinte az egész világ összefortó kapcsát a szeretet alkotja. Ez szabályozza iszonyunkat Istenhez és kell, hogy a szeretet szabályozza viszonyunkat embertársainkhoz is. Isten szereteteis kegyelme irántunk, szeretetünk Isten iránt és testvéri szeretetünk embertársaink iránt: ezekre alapítja Krisztus világnézetét. A zsidók ősi felfogása szerint a zsidók Istene a bosszúálló, haragtartó, kemény Isten. A mi felfogásunk szerint Isten a szeretet Istene. A krisztusi tan meghódította az egész művelt világot. De hol maradt belőle a szeretet, a felebaráti szeretet fogalma, az emberi méltóság egyenlő elismerésének fogalma ? Évszázadoknak kellett eltűnniök, amíg a felebaráti szeretet fogalma átment a köztudatba. Mennyi sötét bűnt és elnyomatást kellett ezalatt elszenvedni éppen azok részéről, akik a szeretet vallási hirdetőinek mondották magukat ! Minden dogma magán viseli az emberi gyarlóság bélyegét. A dogmákra szükség lehet, mert a pozitív vallások tételeit össze kell foglalni. Ámde a dogma fogalmából a fejlődés fogalmát kizárnunk nem szabad. Az egyháznak nem tiltania kell, hanem előmozdítania azt, hogy kezünkbe vegyük a Bibliát, mert akkor a hit lelkünkben élő valósággá lesz, valósággá, amely össze van forrva velünk. A hitetlenség, az atheizmus, és a materializmus korszakiban, hogy a hit megállhassa helyét, nem lélek nélkül elreczitált formulákra van szükség, hanem élő hitre. (Zajos helyeslés.) Mindenkinek meg kell alkotni hit dolgában saját egyéni meggyőződését. Mindenkinek otthon kell éreznie magát az egyházban. Kétszeresen áll ez az elv azokra, akiknek hivatása az Isten igéjének hirdetése és az egyház vezetése. Szükséges azonban, hogy az egyház ne álljon semmiféle dogmatikus irányzat szolgálatába. Nyissa ki kapuit minden szellemi irányzat számára, mely krisztusi alapon áll, mert ezzel csak hatalmasabbá lesz az egyház élete. Szabadítsuk meg a lelkipásztorokat minden olyan hitvallási formuláktól, amelyek gyakran arra kényszerítik, hogy hazudjék Isten előtt. Sokszor megborzadok attól a gondolattól, hogy milyen kínszenvedést állhat ki a lelkészi pályára lépő az az ifjú, akinek értelmisége a dogmák egy részét nem fogadja el és mégis ajkaira kell venni olyan igazságokat, amelyek reá nézve nem azok, hirdetnie kell a szószékről olyan tételeket, amelyeknek Belső meggyőződése ellent mond. Az ilyen ifjúnak választania kell: vagy ketté töri életpályáját, vagy pedig bele kell mennie abba, hogy gépiesen, oda nem gondolva, lélek és szív nélkül mondjon el olyan tételeket, amelyeknek belső lelki meggyőződése ellentmond. Ez nem annyit jelent, hogy nem kellenek hitczikkelyek, amelyeknek Szigort! követését a nagy reformátorok megkövetelték. A nagy reformátorok érdeme az éppen, hogy feltámadtak az emberiségre kényszerített hitczikkelyek ellen. Mi nem akkor leszünk Ilis követői Kálvinnak és Luthernek, ha abban követjük őket, ami gyarló és múlandó, de akkor, ha abban követjük őket, ami örökbecsű. Tisza István beszéde után Kozma Andor elszavalta «Ki volt Kálvin János» czímű költeményét, majd pedig Szőts Farkas titkár jelentést tett a társaságnak a múlt évben kifejtett működéséről. A közgyűlés a titkári jelentést tudomásul vette és a titkárnak kifejtett munkálkodásáért hálás köszönetét nyilvánította. Végül dr. Kiss Áron és Farkas József elhunytával megüresedett választmányi helyeket töltötték be. A választmány két új tagja Pruzsinszky Pál és Csizmazia Lajos (Pápa) lett. A közgyűlés a theologiai énekkar közénekével emelkedett hangulatban ért véget. FŐVÁROSI ÜGYFÉL Az uj lakbérleti szabályzat. — Második közlemény. — Irta: Hajós Jenő dr. A 14—23. §§. a bérleti szerződés tartama alatti jogokat és kötelezettségeket szabályozza. Miért felelős a bérlő ?) A bérlő felelős, hogy a lakást tisztán tartja, és azt kellő gondossággal megóvja, — a rendes használat által keletkezett hiányokért vagy kopásért nem felelős. Ha pedig a bérlő a lakást lényegesen rongálja, vagy más lakó nyugalmát ismételten és jelentékeny mérvben zavarja, vagy lila a személy és vagyonbiztonságot veszélyezteti, és mindezen esetekben, ha a sérelmes használatot a bérbeadó felszólítására abban nem hagyja, úgy joga van a bérbeadónak arra, hogy a bérlőnek rögtöni hatálylyal felmondjon. Ha azonban a bérbeadó tűri is ezen sérelmes használatot, nem köteles ezt a házban lakó másik bérlő tűrni és ha ennek felszólítása daczára sem intézkedik a bérbeadó, úgy joga van neki a bérletet rögtöni hatálylyal felmondani. Ugyancsak felmondhatja a bérlő rögtöni hatálylyal a bérlet tárgyát akkor is, ha abba a házba, melyben 5 lakik, rendőrileg nyilvántartott kéjnő költözött, hacsak a bérbeadó a kéjnőt 3 nap alatt el nem távolítja, i sőt ha, a bérlő beköltözése előtt értesül .