Magyarország, 1909. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-15 / 296. szám

13 Budapest, 1909. szerda, deezemcer it>. MA67AEOBSZAO "nai felsőbb leányiskolába bivták meg, ahol sza­bad óráiban az irodalom művelésével foglal­kozott. 1890-ben egy stockholmi szépirodalmi lap pályadiját nyerte el beküldött novellájá­val és egy évvel később már kiadta «Gösta Berling» cimü regényét, amelylyel egy csa­pásra meghódította a közönséget. Beernaert Ágoston szegény szülők gyer­­!neke. Született 1829. évi július hó 26-án Ostendében. Jogi tanulmányai végez­tével 1853-ban Brüsszelben ügyvédi irodát nyitott. Rendkívüli szónoki képessége révén mi­hamar ismeretessé vált Beernaert neve, akit egyébként liberális létére általános meglepe­tésre 1872-ben a klerikális M a 1 o ü-kabinet­­ben való részvételre is meghívtak. Egymás­­íutáni sorrendben földmivelésügyi, majd pénzr ügyminiszter, végül miniszterelnök volt. Fon­tos külpolitikai kérdésekben rendkívül gyak­ran érvényesítette befolyását, amelyet tak­tikai ügyessége és politikai ésszerűsége mind­inkább fokoztak. Destournelles de Constant báró 1852-ben született. Diplomácziai karrierje már ifjú korában megkezdődött, amikor Francia­­országot képviselte Londonban, majd később Tuniszban. Hágában és legutóbb ismét Lon­donban, ahol egyúttal Francziaország megha­talmazott minisztere is volt. 1895-ben hazá­jának belpolitikája felé irányozta figyelmét, amikor is beválasztották a kamarába, innen pedig a szenátusba. Egyike a legérdekesebb franczia politikusoknak. Politikai működése során lankadatlanul küzdött a nemzetközi meg­egyezés és a választott bíróságok eszméjéért-FŐVÁROSI ÜGYEK. X A f őrei? ez vár ősi választás. A IX—X. ke­rületi választás ellen Gebhardt Károly dr. pa­naszt adott be, amelyben azt vitatta, hogíy Tóth íjászló dr. és Bal áss Imre megválasztottnak !ki­­jelente^J/izlottsági tagokkal szemben ő nyerte el a tppfeég&t. Az igazoló választmány! a panasz követ­­kdzfépea ^elrendelte a szavazatok újból való őesze­­szamtelását, amelynek alapján megái lap itatta, hogy Bal-fás rimre 1023, Gebhardt Károly pedig 1047 sZftvaáatot kapott. Az igazoló választmány ennek következtében Balázs Imre helyett Gebhardt Károly dr.-t igazolta megválasztott törvényhatósági bizottsági tagnak. X Anyakönyvi hivatal a Lipótvárosban. A belügyminiszter^ jóváhagyta a főváros közgyű­lésének azt a határozatát, hogy az V. kerületben uj anyakönyvi hivatalt állít fel. Az uj hivatal 1910. január 1-én kezdi meg működését Tu­domásul vette a belügyminiszter a közgyűlésnek azt a határozatát is, hogy az uj hivatal költségeit a főváros viseli. X Az idegenforgalom emeléséért. Bárczy István dr. polgármester tudvalevőleg a főváros idegenforgalmának emelése érdekében külön osz­tályt szervezett, amely hivatva lesz a főváros ide­genforgalmának emelését tervszerüleg előmozdítani. Az újításnak rövidesen hire terjedt s a vállalko­zók nagy számban nyújtottak be terveket az ide­genforgalom emelésére. A tervekkel a tanács a napokban foglalkozott s elhatározta, hogy az elő­terjesztett eszmékkel és ajánlatokkal nem foglal­kozik, azokat nem tárgyalja, hanem az ügyosztály­ival részletes tervezetet dolgoztat ki, s annak alap­ján folytatja az idegen forgalmi politikát. X A makadamutak kátrányosása. A tanács még! a múlt évben engedélyt adott egy külföldi elég­nek arra, hogy kátrányozó-góppel a Thököly-ut és a Kerepesi-ut burkolatát kátrányozza. A kátrány > rási kísérleteknek különösebb eredménye nem volt. Mindamellett a tanács hozzájárult a mérnöki hivatal­nak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a kátrányorás­­sal folytatólagosan is eszközöljenek kbérjeteket és hogy e czélra egy kátrányoBÓ-gépet szerezzenek be. Ézsel a géppel a nyári időben körülbelül 15—20 ezer négysaagméternyi területet leltet bekátrá­nyozni. A kísérletek 9000 koronába kerülnek. Be­kátrányozandó területekül a tanács az Aréna-, Ke­repesi- és Tbőköly-utakat jelölte ki. X 'A löportárdülői faiskola klhelyesása. A Hatósági építkezések következtében szükségessé .vált a VI. kér., lőportár-dűlői faiskola és kert kihelyezése. A tanács az uj iskola és kert lé­tesítésére a Bihari-út mentén, a Népliget kö­zelében fekvő haszonbércs parczeilákat jelöite ki. X Köavágóhtflatc forgalma. A köz.vágókidakon októberben levágatott összesen 24.553 drb ké­rődző állat, ezek között 9713 drb nagy szarvas­marha és 10.358 drb borjú, 4472 drb birka, bárány és kecske, 31.874 drb ser'ég, 765 drb süldő és 9 drb malacz, 560 drb ló. X Szütetós-halálosái. Az utolsó öt tíz első hó­napjának születési és halálozási számairól ma a a következő kimutatás jelent meg: 1905. évben élve született 18.494 meghalt 12.411 1906. . „ , 18.933 „ 11.997 1907. * » . 18408 „ 11.976 1908. „ „ „ 18.449 „ 11.416 1909. , , , 18,789 , 11.516 egyén. SZÍNHÁZ, művészet. — (Akadémiai zenekar.) ’A Zeneaka­démia tanáraiból és volt növendékeiből összeállí­tott zenekar tegnap este rendezte második hang­versenyét a Zenepalota dísztermében- Popper Dá­vid vezénylete mellett. Bár akadtak mozzanatok az előadás során, amikor a zenekar összejátszásában, a dinamikai effektusok kiélezésében több eleven­séget, és helyenként frissebb tempovételt kivánt volna az illető alkotás, a produkezió nagyjában mégis megfelelt annak a nívónak, amelyet a derék Zenekar harmonikus együttműködésétől megszok­tunk. A tegnapi hangversenyt Berlioz «Benve­­nuto Cellini» czimü operájának nyitányával kezdet­ték meg. A mü régóta kedvelt repertoár-darabja a Zenekari vállalatoknak, ma már azonban ritkábban jelenik meg műsoron. AZ ultramodern irány térfog­lalásának BerlióZ vallja legjobban kárát. Pedig a tegnap előadott uvertürből egy modern karmester, ha a polifon alkotás finomságainak kidől gazáéira aprólékos g'ondot fordít, a hatások felfok ozásában erőt és elevenséget visz belé dirigálásába, feltétlenül érvényre tudja juttatni ma is, a helyenként már halványulásnak indaló művet. Szerem i Gusztáv! Zenekarra irt fantáziá-ja volt az est újdonsága. A szerzőre nézve jobb lett volna, ha ez az uj alkotása előadatlanul marad. Bemutatásának a jogo­sultságát még azzal sem indokolhatja a karmester, hogy éfZ ábránd becsületesen, szolidan és minden nagyobb pretenzió nélkül van meginstrumentálva, mert hogy Szer ómi hangszerelni tud, azt ko­rábbi munkaiból eléggé tudjuk. Minden más dolga a szerzőnek ékesssólóbban bizonyít alkotó tehet­sége és jeles dolgozási módja mellett, mint a tegnap bemutatott müve, amely nem egyéb' ismert motí­vumok idézeténél, IcöZbe-kÖzbe aztán felötlik! egy­­egy sovány gondolata a szerzőnek' is, de ezt az eszmeszegénységet, ezt a tartalmi fogyatkozást nem palástolhatja el a sZíerífi a harmóniák éráira költöz­tetésével, logikátlanul kiokoskodott Zenekari hóe­kékkel. Szerénától jobb dolgokat várunk. Az est szólistája, Kemény Rezső zeneakadémiai tanár S i n d i n g hegedűversenyét adta elő nagy siker­rel. A Tschaikovsky «Concerto»*jának a min­tájára készült alkotást Kemény tanár azzal h mindent átfogó művészi komolysággal és dologbeli készültséggel mütatta be, amelyet tőle megszok­tunk. Szép, meleg kantüenája tegnap is jóiesően érvényesült Sindmg dallamaiban, esek kár, hegy a g-hur kezelésénél a hangrdás tisztasága helylyel­| köZzel nem volt egészen kifogástalan. A közönség meleg elismeréssel tüntette ki a jeles tanárt, tanít­ványai 'ped:g hatalmas babérkoszorúval lepték meg. (m. a.) — (Á «Wnxrettn6 mestersége* bemutató­jának: elhalasztása.) A Magyar Színház- igaz­gatósága Bemard Shaw drámájának', a «Warfmé mesterségév-sék, szombatra kitűzött bemuíatóelő­­adását a jövő hét szerdájára halasztotta el. A be­mutatóé] őadásra már megváltott jegyeket a szín­ház pénztára a jövő szerdára szőlő jegyekkel cse­réli ki. A Magyar Színház műsora e héten ennél­fogva a következőképpen változik: szerdán : cJack, a senki*, csütörtökön: <A kuruzslós, pénteken: «A kuruzsló?, szombtftón: *Hivatóhrok urak", vasár­nap délután : «A tőkfilkó», vasárnap este: «A ku­­ruzfcló*. — A Magyar Színház igazgatósága meg­szerezte Schniteler Arthur uj drámájának, a «Der Rtif dea Lebenfct-nek, amely a bécsi- Deufeehee Volkstheaterben a múlt szombaton került először serre, budapesti előadási jogát. — ( A bolygó görög' fölujitása.) Sutty­­kay Ákos és Pásztor Árpád daljátékának, «A bolygó görög»-nek, csütörtöki felújítása és pén­teki ismétlése iránt, amely előadásoknak szenzá­­eziószámba menő érdekessége Környey Bélá­nak, a M. Kir. Operaház tagjának, vendégszerep­lése, rendkívüli érdeklődés mutatkozik a közönség körében. A daljáték, amely 1905. október 19-én, tehát négy éve került színre először a Kiraly-ásia­* házbgn s akkor egyfolytában negyven előadást ért .meg, Buttykay Ákost, mint drámai zeneköltőt, egy­szerre a legelsők sorába állította. Érthető tehát! az az érdeklődés, amely a rég nem hallott melódiá­kat köszönti. A repriz szereposztásának további része, b árad i Ili Nausikája, Komlósy Emma Oircéje és Medgyaszay Vilma Pénelopéja is alkalmas arra, hogy a «Bolygó görög» felújításán nak estéjét minél érdekesebbé tegye. Holnap, szer­dán és szombaton — immár 25-ször — Herczeg Ferenrz és Huszka Jenő operettje, a «Rébusz báró» kerül színre, vasárnap este hosszabb pihe­nés atán «Az elvált asszonyát adják Petráss Sárival és Medgyaszay Vilmával a női fő­szerepekben. Vasárnap délután a «Jánoska> van mű­soron. — (Trenk báró.) A Városligeti Színházban nagyban folyik az előkészületi munka a „Trenk báró* czimü uj operettből, melytől a színház eg.yik téli slágerét várja. Az újdonság dallamos zenéje és vidám librettója bizonyára nálunk is a kíilíöídihez hasonló szenzáeziós sikert fog aratni. Az igazgatóság az újdonságot teljes pompával állítja ki. — (Szamosi Elza Marosvásárhelyen.) Sza­mosi Elza, az Operaház művésznője, vasárnap ta maros vásárhelyi Zenekedvelők Egyesülete által ren­dezett estélyen lépett fel a közönség zajos ovácziói mellett. A zsúfolásig megtelt terem intelligens kö­zönsége alig tudott betelni a művésznő remek éne­kével és minden egyes száma után ismétléseket kö­vetelt. Különösen zajos volt a ÜüntetálJ a (Sámson é3 Delila» czimü operából énekelt nagy ária után, me­lyet Dienzl Oszkár zongoraművész kísért fino­man, diszkréten. A művésznő, aki ezenkívül magyar, német és franczia dalokat énekelt, két hatalmas virágcsokrot is kapott; Dienzl Oszkár pedig ma­­gánszámaival sok tapsot aratott. — (Kamna’azsae.) A K emény—Mam brin g —S z e r é m i—S c h i f f e r vonósnégyes társulat második hangversenye Reimers Pál, a kiváló dalénekes kösremüködésével holnapután, csütörtö­kön lesz a Royal-teremben. Jegyek a Harmó­niában kaphatók'. — (Bulyovszky Lilla halála.) Gráczbari hetvenhat éves korában meghalt a múlt évszázad legforróbb színházi estéinek hősnője, Bulyov­szky Lilla, akinek nevéhez nagy művészi diada­lok emléke fűződik. Bulyovszky Lilla a negyvenes évek végén és az ötvenes években a Nemzeti Szifi­lisz hires együttesének volt oszlopa. De nyugha­tatlan gzinéezvére kiűzte honából. Borozz’óban, Ham­burgban, Weimarban, Meiningenfeen szolgálta a né­met művészetet, mindenütt fényes sikerrel. Azután Drezdában telepedett le, melynek előkelő és nagy hagyományú udvari színházában Shakespeare ideá­lis nőalakjainak gyönyörű sorozatát teremtette meg. A szász főváros színházának kötelékéből kilépvén, bejárta nyugati Európát és tehetségének mindenhol uj híveket szerzett. Bulyovszky Lilla negyvenkét éves korában végképp visszavonult a színpadtól éa 3875-ben visszatért Budapestre. Nyolcz évre rá elvesztette férjét. Azon túl már csöndben élt és nevét csak akkor hallatta, ha valami jótékony in­tézmény, egyesület vagy irodalmi caél folyamodott segítéséhez. Bulyovszky Lilla Szilágyi Pál kolozs­vári színházigazgatónak volt a lánya. A szabadság­­harca első évében feleségül vette Bulyovszky Gyula a máreziusi ifjak egyike, s akkortájt divatos iró. Maga is írogatott novellákat, tárcáikat, útleíráso­kat, ám ezek feledésbe merültek, művészete is á dolog természete szerint elenyészett az idővel, de nagy alapítványa, melyet a Kisfal ady-Társasígnak és a Peíőfi-Társaságnak ajánlott jeles költemények jutalmazására, örökre emlékezetben fogják tartani Bulyovszky Lilla nevét. Bulyovszky Lilla Kolozsvárott született, ap'a Szi­lágyi Pál volt, a jeles művész. Már mint egészen fiatal leány ellenállhatatlan vágyat érzett a színpad iránt is hőt éves korában olyan meglepő művészettől kreált gyerroekszf-rcpéket. hogy rögtön szerződtették a Nemzeti Színházhoz. Tehetsége itt fejlődött és lett tökéletes. Alig volt tizer.haíívos, amikor Bulyovszky Gyufának, a kitűnő írónak nejévé lett és ezentúl fl dominált a Nemzetiben. De idehaza aratott sikerei nem elégítették ki becsvágyát, 18i9 ben megvált a magyar színpadtól és egy évi tanulás után már a borő’szlói udvari színházban aratott osztatlan síken Ophéiia szerepével. Ez is csak oly híres alakítása volt mint Júlia, Dosdemona, az Orleánsi szűz lady Annája stb. stb. Nagysikerű európai körútja után 187íS-ben visszatért Magyarországra, Budapesten tele* pedett meg és sokáig lakott Andrássy-uti villájában( Mint írónő is jelentékeny volt, czikkei, tárczái, úti­rajzai és kény vei Novellák, Norvégiából nagy tet< szést érlek, Bulyovszky Lilla útközben akart, Grácz­­bán megpihenni, do tüdőgyulladást kapott, mely csak. hamar végzett vele. Holttestét hazahozzák ; itt fogják eltemetni. — (Magyar Hangverseny Londonban.) Londonból Írják! nekünk : E hő lü-ón a ('Hungárián Soc.» vezetése s Teck herczeg s herc®egné, valamint gróf Mensöorff Albert osztrák-magyar nagykövet fővédnöksége alatt Londonban nagy magyar hang­versenyt tarioiíak, mely a legfényesebben sikerült. A sRoyal Society of British Artista' összes termei

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék