Magyarország, 1909. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-15 / 296. szám

14 zsúfolásig­ megtelte­k a legválogatottabb közönség­gel, mely gyönyörködve hallgatta a magyar zenét. Különösen nagy sikert aratott Szigeti Jóska, a már­is­ nagyhírű magyar hegedűművész. Ei­­­s­c­h­e­r Elza nagy tetszés mellett énekelt magyar nótákat, Eisler Elza pedig érzéssel játszotta Liszt egyik­­ rapszódiáját A nagyszámú jelen voltak­ közül meg i­s említjük a következőket: Louise Bourbon herczegnő, Mensdorff Albert errőf­i osztrák-m­agyar nagykövet, ki különben is minden alkalommal pártolja a magyar érdekeket, Pornchevics Elemér gróf követségi attasé, ki szintén buzgón kép­viseli a magyarságot az itteni követségen, továbbá a követség többi tagjai, mint Hoyos gróf követségi titkár s édesanyja Hoyos grófné, Ippon követségi tanácsos és ur­a, Accourli A. tengerészeti attasé, Dandini gróf ügyvivő konzul, Than Albin a fü­ldmivelésügyi minisz-­­ térium kiküldöttje, Szentkereszty báró, Wallenstein grófné s leánya stb., valamint a magyar kolónia jeles tagjai, köztük: László Fü­löp és neje, Ka­ni­tz László, a magyar egylet magyar bizottságának elnöke stb. Az angol magyar barátok soraiban ott voltak : Sir Yohn Cameron Lamb, a magyar egylet angol bizottságának elnöke, countess Chesterfield, a londoni püspök, Pipon ezredes, a londoni Tower kormányzója s számos más előkelőség, kik minden alkalmat felhasználnak, hogy a magyar nemzet iránti rokonszenvüknek kifejezést­­ adjanak A League of Merey, melynek javára tartatott a hangverseny, Anglia egyik legnépszerűbb jótékony­­sági egyesülete Az angol király ezt az egyesületet különösen védelmezi, sőt külön érdemrendet alapított, melyet időnként az egylet legbuzgóbb tagjainak ado­mányoz. Az egyesület elnökei a welszi herczeg és herczegné. ■ TÖRVÉNSZEK, * Kinevezés. A király az igazságügyminisz­­térium vezetésével megbízott miniszterelnök elő­terjesztésére dr. Kiss János főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kecskeméti ügyészt a kecskeméti törvényszék elnökévé nevezte ki. * Ú­j kúriai bírák. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király az igazságügyminisztérium ve­zetésével megbízott miniszterelnök előterjeszté­sére Tomcsányi László debreczeni és S­c­hie­lek Kálmán dr. szegedi Ítélőtáblás bírákat a Kú­ráihoz számfeletti birákká nevezte ki. * Kirendelés: Az igazságügyminisztérium ve­zetésével megbízott minisztereinek a budapesti kir. büntetőtörvényszék területére vizsgálóbíróvá dr. Kiss István törvényszéki bírót és a kapos­vári törvényszék területére vizsgáló bíróvá La­bek Kálmán törvényszéki bírót, állandó helyettessé pedig Jankó Kálmán törvényszéki bírót-ren­delte ki,­z ügyészségek köriből. Az igazságügy minisz­térium vezetésével megbízott­ miniszterelnök Man­­rc­ovics Antal dr., a lőcsei ügyészségnél alkal­mazott bírósági jegyzőt a lőcsei ás Trásy András, a debree­seni ügyészséghez beosztott bírósági jog­gyakornokot a deb­reczeni ügy­ siót kerületébe ügyészségi megbízottakká, Gyöngyösy Dezső ne­­z­sideri lakos, tb. szolgabalró, közigazgatási gyakor­nokot pedig a nezsideri járásbíróság mellett alkal­mazott ügyészségi megbizotának álla­ndó helyettesévé rendelte ki. * csődnyitási per Luisa Lorv­erine ellen. Érdekes tárgyalás volt ma a budapesti polgári tör­vényszék csődbírósága előtt Ma tárgyalták annak a csődnyiták­i kérvénynek ügyét, amelyet Meisser Alajos bécsi lakos adott be Lujza belga kir. her­­czegnő ellen. A panaszost Rá­cz Jenő dr. buda­pesti ügyvéd képviselte, a herczegnő képviseleté­ben Visontai Soma udvari tanácsos, ország­­gyűlési képviselő jelent meg a tárgyaláson. Száez Jenő előterjesztett bizonyítékai alapján kérte a csőd megnyitását, mert a herczegnő tartozásai va­gyonának álladékát meghaladják. Visontai Soma dr. ennek ellenében kérte a kérvény elutasítását, mert tisztán zaklatás forog fenn, de még a herczegnő ellen csődeljárásnak helyt adni egyáltalán nem le­het. Hivatkozott arra, hogy a bíróság erre hatás­körrel sem bír, mert a herczegnőt, mint szuverén fejedelem leányát területen kívüliség il­leti meg a jogszolgáltatás tekintetében, ennélfogva csakis saját törvényei szerint vonható felelősségre. De nem lehet a csődnek helye azért sem, mert a herczegnő F­ü­l­ö­p herczegtől és atyjától kijáró járadékának, valamint annak a vagyonnak, amely őt mint belga királyleányt a jelenben és jövőben is megilleti, csődbe való bevonása rendes bí­róság által nem eszközölhető. Mert hisz ez a cse­lekvőképességtől való megfosztással jár s a nem­zetközi joggal is merőben ellenkeznék, ha egy ide­gen király, leánya ellen nálank csődöt nyinának, amely különben se volna végrehajtható. Ezekre a kérdésekre nézve kéri Aehrenthal gróf kül­ügyminiszter véleményének az igazságügymi­niszter utján való beszerzését. Ehhez a panaszos képviselője is hozzájárult s a tárgyalást c­s­­ü­t­ö­r­­tök déli 12 órára halasztották. * A főispán rablója. (Esküdtszék! tárgyalás.) Kürthy Lajos nyugalmazott főispán Ferencz Jó­­zsef­ rakpart 17. számú házban lévő lakásába ez év október 1-én reggel 8 óra tájban becsengetett egy fiatal ember. A csengetésre a szakácsnő nyílott ajtót, aki­ egyedül volt a lakásban. A fiatal ember, Dajka István urasági inas a főispán után tudakozó­dott. Amikor megtudta, hogy a főispán nincs oda­haza és a szakácsnő egyedül van a lakásban, el­mondotta, hogy a fürdőszoba berendezését és a gázi­­kályhába való bejutást akarja megvizsgálni. A sza­kácsát erre bebocsátotta a lakásba, annyival is in­kább, mert Dajkát régóta ismerte, együtt szolgált vele a főisán testvérén©­,­ Kürthy István földbirto­kosnál. Dajka István egy ideig csakugyan a fürdő­szoba berendezését nézegette, majd a szomszéd­­szobába ment és a gőzfűtés berendezése iránt kér­dezősködött. Amikor az asszony a berendezés szer­­­­kezetét magyarázva lehajolt, a látogató hirtelen nya­­j­kába vetett egy selyemkendőt és elkezdte fojtogatni­­ az asszonyt. Az asszony kétségbeesetten kiáltozott­­ segítségért, mire Dajka a zsebében lévő forgó-­­ pisztolyt akarta előrántani, de a segélykiáltásokra összeszaladt háznép gyorsan lefülelte és egy rend­őrrel a kerületi kapitányságra kísértette. A tény­állás alapján a kir. ügyészség rablás bűntettének kísérlete miatt vádat emelt Dajka István ellen, akit még azzal is vádol az ügyészség, hogy 1908 deczem­ber havában, amikor Gin­dele Jenőnél szolgált Buda­pesten mint Urasági­ inas, gazdájától egy bundát, egy öltönyt, egy ezüstórut és 212 korona készpénzt ellopott és azután megszökött. E cselekményekért­­ ma vonta felelősségre a budapesti büntetőtörvény­­­­szék esküdtbirósága Füzesséry bíró elnöklésével Dajka Istvánt. A tárgyaláson a vádat B­i­r­ó Kálmán ■ dr. kir. ügyész képviselte. A védelmet S­z­e­g­h­e­d­i Gábor dr. ügyvéd látta el. A tárgyaláson a vádlott­­ tagadta a rablás elkövetését. Azzal védekezett­ hogy­­ • szerelmi ajánlatokat tett a szakácsnőnek, alá a he- i­i vés udvarlástól való félelmében segítségért kezdett­­ kiabálni. A vádlott vallomása után a tanuk kihall­gatását kezdte meg a bíróság, ítélet csak késő­­ este lesz. MAGYARORSZÁG Budapest, 1909. szerda, deczember 15. TUDOMÁNY és IRODALOM. A szivem. (N­­ 1 költeményei.) Az idei karácsonyfák alá ír.üvészkézből, művész­­szivből készült egy kis kötet. Csodásan finom, szívbe simuló, sziveket meg-megremegtető dalok. Visz­­hangjuk ott zrong még sokáig varázslatos erővel, megejtett, lelkünk érző húrjain. Egy poéta-leány írta esteket a költeményeket. A nevét szárnyra kapta a hír, ismerik, olvassák dalait. Előttem legújabb kötete. Átlapoztam. Először mohó gyönyörűséggel, később már­ szín-, hangulat- és érzéssel telített szívvel, szinte beleveczv© azokba csupa fényt sugárzó, erőt és finomságo­t lehelő da­lokban, amelyek hidegen, érintetlenül nem hagy­hatnak embert, akiben szív dobog. Sokan írnak verseket inan tulságosan is s­o­­­­kan. Az olvasók nagyrészt rá is szokott, hogy­­ ne szeresse a költeményeket A versmérték fa­­i­mérete és a rimek faragása megteremtett© a köl­­­­tészet sok mesteremberét. Művészek kevesen van­­­­nak közöttük. S ha kezünkbe kerül nagy ritkán egy­­ kötet művész-kézből,­ a teremtő-tehetség őserejé-­­ vel, egyszerű, artisztikus megnyilatkozással, az ér­­­­zéseknek fenségesbe csapó babgján: engedtessék­­ meg akkor, hogy arról a könyvről a szív mele­­i­gével, megilletődött szóval emlékezzünk meg, ne­vében az örökszépnek, az, igaznak! Keresgélek a lapok között, hogy mit is adjak­­ mutatóba azoknak, akik még meg nem szerezték maguknak Nil legújabb kötetét? S úgy vagyok­­ó vele — újra meg újra olvasva a dalait —­ mint,­­ aki sok színben játszó, fényes, ragyogó drágakövek­­ közé mélyeszti az ujjait, vagy mint aki aranynyal j­átszőtt, pókháló-finomságú csipkék közt babrál kincs­­­­szomjasan, finomságokat megértőn, gyönyörűség­­i­től elfogadva — és nem tud választani.­­ Könyve elején, a N­é­h­a mindjárt megfogja a szívünket. Tékozló dalok: Hogyha hívnál, mind olyanok, hogy mindenki addig fogja olvasni, míg kívülről nem tudja. Azt írja egyik versében (Királyság­ban): Én, jól tudod uram, csak koldus-sr­ongyot. Álom­csipkét és nótaselymet hor­­dok... De hogy ez az álomcsipke és nótaselyem mi­csoda értéket képvisel, azt csak az tudja, akinek lelkét átitatták szépségesen szom­oru,­­káprázatosan ragyogó dalai. Például az Ezüsthúr csupa gaz­dagság és színpompa. Mindjárt az utána következő egyszerű — a nagyszerűségig: Oly idegen most előttem az arczod, A nevetésed, a szemed, a hangod És idegen a csókod, a szavad. Mondd, hol hagytad magad? E tűz szemedben ki láttára gyulladt? Ezt a forró kacsagást hol tanultad? Csókod fölmarja most a kezemet... Mond'­, mi történt veled? Álom­mezőknek csöndes suttogásán,­­A dalaidnak kalkfinom bugásán Szivem rajongva reszketett feléd — Mondd, emlékszel-e még? Lelkemben azóta ezer színben lángol, De szivemen a fehér álomfátyol Most is szelíden, selymesen pihen... Mond'’, nem kell a szivem? Levelet várok czimüt hányan fogják’ elfoj­tott« könyökkel, megértőn olvasni es újra megy újra. Aztán: a Koldus-dalok száz szint játszó «nóta­­selyemben». Este — az utolsó. Talán a legszebb. A karácsonyfák alá oda kívánnám mindenhova ezt a könyvet, ahol csak élvezni tudják a szépet, a mélységeset, a művészit, nemcsak a hangban, de a formák tökéletességében is. A kiállítása nem­különben elsőrendű. Tevan Adolf békéscsabai könyv­nyomdája fővárosi kiadónak is díszére vallót pro­dukált. A czímlapot pedig Ács Ferencz festőművész rajzolta. Megrendelhető a szerzőnél,a D­a­p­s­y Gi­zellánál Szeghalom, Békésmegye. (Ara utánvéttel 3 korona.) (g. g. m.) (—) A Vargyar Tud. Akadémia harmadik osztálya tegnap délután E­n­t­z Géza osztály­elnök vezetésével felolvasó-ülést tartott. Elsőnek­ Kőnig Gyula os­ztálytitkár előterjesztette Fejér Lipót le­velezőtagnak «Lebesaue-féle állandók és divergens Fourier-féle sorok* cz’mű­ értekezését. Utána Ra­­dos Gusztáv rendes tag bemutatta Szabó Pé­­­­ternek «Bolyai János ifjúsága* czimű dolgozatát, amelyben a szerző néhány újabban napvilá­gtS^’ke­rült kézirat alapján szerencsésen egészíti fel'a’ nagy magyar tudós életrajzának eddigi hézagaifce.'Wt^' sónak Ko­eh Antal rendes tag olvasta fel P Fi fi­a Gyula dr.-nak, a fiatal ázsiai kutatónak előzetes jelentését második közép-ázsiai ..utazásáról. A kifelső magyar tudományos expedíciót ISOG-ban Geálmássy György vezette Belső-Ázsia nyugati részébe;­­az’ex­pedíció geográfus-geológusa Prinz Gyula volt, aki az idén tavaszszal önállóan egy második expedí­­czi­ót vezetett ide. Prinz április 6-án indult el, útja október elejéig tartott. Az expediczió sok viszontag­­ság és küzdelem­ után jelentős eredményeket ért el. Térképezte a janglikszári Karakas-vidéket, a Kok­tan-hegységet és a terjedelmes Karatékét. Ez­e­­ket a vidékeket eddig fehér foltok jelezték a tér­képeken. Az expediczió befért sok, eddig ismeretlen tájat s fölvételeket lefejtett; a Tarin-medenc­e nyu­gati szögletét környező hegységekről. Az utazás­­ eredményei, a déli Tiensan, a Pamir, és a nyugati­­ Kuentan-hegyrendszereknek egészen új geológiai ké­■­vét fogják adni. A gyűjtött őslénytani anyag sok , érdekes adattal fogja gazdagítani Belső-Ázsia ré­­s­tegtanát. Az exnedicz’ő ezenkívül érdekes néprajzi, s növény- és madártani gyűjteményt is szerzett. A jelentést nagy tetszéssel fogadták. (- ) A Sz­rut-Iatván-Társulat tudományos és irodalmi osztálya decz. 16-án a Szent-István- Társulat dísztermében d­ u. 5 órakor ülést tart. Sorrend: A krisztusi pedagógia főelvéről. Szék­foglaló előadás, tartja Szuszai Antal. ( —„ A Shakespasre-bizottság ü­lése. A Kis­faludy tár­saság Shakespeare-bizottságának ülését közbejött akadályok miatt nem szerdán, e hó 15-én, honem szombaton, e hó 18-án délután négy órakor tartják meg. (—) Az eleső Petőfi-m­atiné szereplői. A­ Sándor-utczai régi képviselőház üléstermében va­sárnap, e hó 1-ép, délelőtt 11 órakor rendezendő első Petőfi-matir,és P. Márkus Em­ilia, a Nemzeti Színház művésznője, Bosnyák Zoltánná Sándor Erzsi, a m. kir. Operaház művésznője, Somlay, Artúr, a Nemzeti Színház művésze, Jakab Ödön,, a Petőfi­ Társaság tagja és Lichtenberg Emil,­ a ra. kir. Opera karmestere szerepelnek. Jegyek már­­ kaphatók Kilián­ Frigyes könyvkereskedésében (IV., ker., Váczi-utcza 32. sz.) Ülőhely ára :egy korona,­­ karzati jegy ötven fillér. (—) Az irodalom karácsonya. Régtől fogva nem volt olyan bőséges és mindenkit kielégítő ter­mése a magyar irodalomnak karácsony ünnepére, mint az idén. Mindenkinek, aki maradandó becsűs ajándékkal akar örömet szerezni fiatalnak, öreg­nek, módja van, hogy szebbnél-szebb és érdekes­­nél-érdekesebb könyvek közül válaszsza meg aján­■ dekát. A karácsony asztalán a magyar könyv éve­i­ről-évig inagyokfe­ntt hódit. a­ ajándékoss soná-

Next