Magyarország, 1909. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-15 / 296. szám

Budapest, 1909. szerda, deczember 1. MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁG. A biharmegyei ínség. Budapest, deczember 14. Bihar megye élesdi járásában a magasabb hegy­vidék lakói közüt a folyó év őszén vérhasjárvány lé­pett föl, mely a természeti viszonyok következtében amúgy is szegényes gazdasági állapotot még sú­lyosabbá tette. Bihar megye közönsége az ínséges állapot enyhí­tése végett kérvénynyel fordulván a kormányhoz, a m. kir. belügy- és földművelésügyi minisztériumok, az ottani állapotoknak a helyszínén való megvizs­gálására szakközegeiket küldötték ki. A minisztériumok által kiküldött szakközegek a helyszíni vizsgálatot befejezvén, tapasztalataikról az illetékes hivatali felsőbbséghez jelentést tettek. A földmivelésügyi miniszterhez felterjesztett je­lentés szerint Bihar megye élesdi járásának maga­sabb hegyi vidékén a mezőgazdasági állapot tényleg ínséges. Ez az ínséges állapot azonban nem az idei rossz termésnek vagy a járványnak kizárólagos következménye, hanem az itteni mostoha termé­szeti viszonyok, valamint a lakosság rendkívüli nagyfokú kulturális és gazdasági elmaradottságá­nak tulajdonítható. Ezen az állapoton csak c­él­­tudatos és hosszú ideig tartó munkálkodással lehet csak változást előidézni. A több kilométernyire elszórt viskók által alko­tott községekben a gyermekek rendszeres iskoláz­tatása télen csaknem lehetetlen, nyáron még a gazdasági munka az akadálya az iskoláztatásnak. A nép nagyfokú gazdasági kulturális és erkölcsi nyomorúságának a nagyon elterjedt alkoholizmus tekinthető főokozójául. Az ottani vidéken létező nagyszámú erdő, fa­ipari és bányatelepek a népnek bőséges alkalmat szolgáltatnak a kenyérkeresetre. Csakhogy a ke­reset nagy részét alkoholra fordítják. Több­i községben az elfogyasztott alkohol útján fizetett szeszadóból az államkincstárnak tízszerte annyi jövedelme van, mint a község lakosainak összes egyévi adója és közszolgáltatásából. j£T ■ -'í < ■ Minthogy­­a fent jelzett ínséges gazdasági viszo­nyok és a járvány okozta keresetcsökkenés folytán a községek a segélyre szorult kiskorúakról és munkaképtelen aggokról kellően nem gondoskod­hatnak, indíttatva érezte magát a földmivelésügyi miniszter, hogy a segélyre utalt kiskorúak és munka­­képtelen aggok élelmezése czéljára a téli időszakban a vármegye hatósága útján teng­eri lisztet ingye­nesen osztasson ki. Amire nézve a kellő intézke­déseket máris foganatba vette. Nem tekintheti azonban a minisztérium felada­tának azt, hogy olyan családok segélyezésére is siessen, ahol a tanálkozó munkaalkalmak mellett úgy maga a családfő, mint az egyes felnőtt férfi családtagok még a télen át is 2 korona, 2.40 K-t kereshetnek naponta és így kizárólag önhibájuknak tulajdoníthatják, ha a kellő kereseti forrást igénybe nem vették, illetve a tisztességes keresményt köny­­nyelműen eltékozolják.­­ Nagy szolgálatot tehetnének mindazok, akik a nép lelki életének vezetőiként vannak hivatva el­járni, ha a józan életre, takarékosságra való buz­dítással a hatóságok munkáját nehéz feladatában megkönnyitenék. ’Az értéktőzsde. Ma egész nap tartózkodó volt az irányzat s a forgalom is szűk határok között moz­gott. Az üzlet minimális volt s a vezető érté­kek alig mutattak árhullámzást. Csak a déli tőzs­dén mutatkozott némi érdeklődés az államvasuti részvények iránt, melyeket bécsi számlára vásárol­tak n­éhány tételben. Miután külföldről is gyengébb­ jelentések érkeztek, az árfolyamok majdnem mind valamivel lanyhábban zárultak. A járadékpiac­ion bécsi sziámidra vásárolták a magyar koronajáradé­kot, mely e vásárlásokra tíz fillérrel emelkedett. A helyi értékek piacá­án a városi villamos vasút, a Fegyvergyár, az Adria, a Budapesti takarék és az Asphalt részvények voltak forgalomban, kötés volt ezenkívül a konVertált jelzálog sorsjegyekben is. Az 500 milliós kölcsön. Néhány nap előtt hírt adtunk arról, hogy Ulmann Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója Párás­ban rendbe­hozta a magyar kormány által felveendő 500 mil­liós kölcsön ügyét. Ezt a hírt hivatalosan megc­á­­folták, jóllehet mindenki tudta, hogy a magyar kormánynak szüksége van pénzre s hogy ezt a pénzt külföldön fogja beszerezni. A hivatalos c­á­­folat daczára igaz az, hogy Ullmann Adolf vezér­­igazgató október hónapban a párisi Rotsehild­­házzal és a Banque de Paris-sal megegye­zésre jutott, úgy hogy a kölcsön ügye teljesen rend­ben van s a kölcsön felvételének nincs is egyéb akadálya, csak az, hogy a lemondott kormány nem veheti fel a kölcsönt, mert hiszen a politikai hely­zet ez időszerint olyan, hogy a parlamentben nem lehet semmiféle kormányjavaslatot letárgyalni. A kölcsön ügyét annyira rendbehetnék, hogy már azt is megállapították, hogy a Rothnhild-csoporthoz tar­tozó összes magyarországi és osztrák pénzintéze­tek 03 c­égek részesednének a kölcsönügyletben. Háziipar: Pozsonyból írják: A Tulpánszövetség- Magyar Védőegyesület Pozsonyi Fiókja vasárnap délelőtt tartotta meg harmadik rendes közgyűlését, melyen a központot Dobieczki Sándor alelnök, Csongor György ügyvezető tanácsos és P­á­­­f­f­y József főtitkár képviselték. Dobieczki ismertette a szövetség eddigi munkásságát. A poszonyi fiók mun­kásságáról, melynek kiemelkedő pontja a komorján létesített harisnyakötő- és kosárfonó háziiparról Már­ton Béla titkár, vagyoni helyzetéről Molnár Imre pénztáros tett jelentést, majd Csongor György mon­dott köszönetet a központ nevében a fióknak műkö­déséért.­­Az elnöklő Bittó Dénesné főispánná ki­tartásra buzdító záróbeszéde után a közgyűlés me­leg ováczióban részesít­ette mind a főispánnét, mind Szalay Jenőt, az Izabella háziipar-egylet igazgató­ját, akiknek legtöbb érdemük van a somorjai házi­­ipar létesítésében. A kereskedelmi szerződések. A Balkán álla­mokkal részben megkötött szerződések ügye is kátyúba került. Ugyanis 1909. december 31-én lejár annak a felhatalmazási törvénynek az érvé­nyessége, amelynek erejénél fogva a kormánynak módjában lett volna idegen államokkal szerződéseket kötni, sőt azokat életbe is léptetni. A törvény ereje azonban 1909. dec­ember 31-én megszűnik, a kor­mánynak az volt ugyan a szándéka, hogy a kép­viselőháziban­ s szorgalmazni fogja a törvény érvé­nyességének meghosszabbitását, ámde a poitikai viszonyok meghiúsították ezt a szándékot s igy le kellett mondani a felhatalmazási törvény meghosz­­szabbitásáról annyival is inkább’, mert hiszen még a budgetprovizórium­ sorsa felől sincs tisztába. A kereskedelmi szerződések ügye ma úgy áll, hogy ebből sok közgazdasági természetű bonyodalom szár­­mazhatik. A román kereskedelmi szerződés kész, ám­ is van írva, de ki fogja életbe léptetni? A bolgár, a török s néhány tengerentúli államokkal terveztett szerződés is munkában van. Ki fogja befejezni. Hát a szerb kereskedelmi szerződés ügye mikor jut dűlőre? Csupa fontos közgazdasági érdekek, ame­lyek a jelen politikai helyzet következtében s az­által szenvednek sérelmet, hogy a kormány sem meg nem kötheti ezeket a szerződéseket, azt pedig ami már meg van kötve, nem léptetheti életbe. Bécsből jelentik: Az osztrák iparosok három központjának állandó bizottsága egy csomó sürgős felhívást kapott Ausztria minden részében, amely­ben rendkívüli ülés összehívását kérték’. A bizott­ság most engedett a felhívásoknak és rendkívüli ülésre hívta össze azt a bizottságot, amelyet az ipari­, kereskedelmi központok ez év elején a ke­­reskedelem-szerződési politika mellett való együtt­­tes állásfoglalás czéljából alakítottak. Az ülésen az agráriusokkal szemben fognak állást foglalni, akik a kereskedelem-politikai felhatalmazási javas­lat, valamint a román kereskedelmi szerződés ellen agitálnak. A Vágbalparti Ármentesítő társulat most tartotta őszi rendes közgyűlését Kovács Se­bestyén Aladár elnöklésével Érsekújvárott a tár­sulat székházában. A társulati érdekeltség részéről 78.239 hold képviseltette magát. Tudomásul vette a közgyűlés az igazgató-választmány időszaki je­lentését, a Nyitra hidakra és az ebből folyó likvidá­­czióra vonatkozó jelentést. Elfogadja a közgyűlés a szimői és kövecsesi partvédelmi munkálatok ter­veit, valamint az államvasutakkal kötött azon egyez­séget, melyben a vasúti átjáró kiépítéséhez szüksé­ges anyagvételt a tulajdonjog fantartása, mellett a jn­gödrözlött területnek két, holdja után sigítette 320 korona kártalanítási ár fizetése ellenében meg­engedi. A megüresedett választmányi tagsági helyre egyhangúlag Gaál István naszvadi esperes-plébá­nost választották meg. Gazdasági cseléd kitüntetése. A napokban szép ünnepség volt Örményben. Porubszki Já­nos gazdasági cselédet, ki az i­rményi uradalom­ban 46 évig egyhuzamban szolgált, hűséges szolgá­latáért Darányi földi mrvelésügyi miniszter éremmel tüntette ki. Az ünnepséget, melyen képviselve volt a hatóságon kívül a Nyitramegyei Gazdasági Egye­sület és a környékbeli uradalmak, a községházán tartották meg. A kormány megír­ákitól Czocher Kálmán járási főszolgabíró meleg szavak iiséret­é­­ben ad­ta át az ünnepeltnek a kitüntetést, majd Leidenfrost Károly a birtokos gr. Hunyady László nevében 10 aranyat adott át neki. Azután Mezey Gyula kir. tanácsos, a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület elnöke szép beszédben méltatta az ün­nepély fontosságát és végre a helybeli plébános tót nyelven mondott beszédet. Az ünnepség után társasebéd volt a kaszinó helyiségében. Magyarország legnagyobb vízműve. Eper­jesről jelentik: A Poprád-folyó folyását 50 kilo­méterrel megrövidítő és 10000 lóerőt produkáló vízmű csatornája 4 kilométer hosszú és 280 cm. széles lesz. A helyszíni engedélyezési tárgyaláson a galicziai cs. kir. helytartóság és az ujsan­­detzi cs. kir. kerületi kapitányság kiküldöttei az engedélyezés ellen kifogást nem tettek, ellenben Musyna város hatósága és a többi határos osztrák község ellenezte az engedély megadó­it. Sáros vár­megye alispánja a vízjogi engedélyt előrelátható­­lag meg fogja adni. Ezáltal Magyarország l­e­g­­nagyobb vízműve jönne létre. Salamon Géza palocsai uradalma azt a kiván­ágát vetette jegyző­könyvbe, hogy az előállítandó villamos erő csakis Magyarországon legyen felhasználható. Magyar Pénzügyi Jog: A pénzügyi törvé­nyeinket összefoglaló munkák az újabb törvény­­alkotások következtében egy csapásra elavultakká váltak. Törvényhozásunk­­ugy­anis újjá alkotta az összes egyenes adókat s ezekkel kapcsolatban meg­változott a közadók kezelése is. A reform azonban nem hagyta érintetlenül a fogyasztási adók csoport­ját sem. Az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgya­lásaink során új megállapítások létesültek, amelyek lényegesen kihatnak egyenes adóinkra, fogyasztási adóinkra, az átutaló eljárásra és a vámokra is. Új helyzetben szakavatott vezetőre van szükségünk,­­hogy a pénzügyi jog nagy útvesztőjében eligazod­junk. Edta biztos eligazodást nyújtja Ex­n­er Kor­nél ,dr. pénzügyminiszteri osztálytanácsos és egye­temi nyilvános rendkívüli tanárnak most megjelent nagy munkája. Szerző abban a kivételes helyzeben volt, hogy az újabb pénzügyi törvények előkészítésé­nek munkájában cselekvőleg részt vehetett a ez alapon a törvények czélját és szellemét ismerve,­­azt megismerteti olvasóival is. A pénzügyi törvé­nyek egész anyagát felölelő könyv a legújabb tör­vények, rendeletek és elvi határozatok rendszeres feldolgozását tartalmazza. Stílusa magyaros, erő­teljes és lendületes. A munka a bevezető tanokat követő alkotmányjogi részében ismerteti a törvény­­hozás szerepét az államháztartásban, különösen pedig­ a költségvetési jogot és a z­árószámadási köteles­séget, azután az Ausztriával való viszonyunkat a­ pénzügyi téren , a pénzügy közösségét Horvát- Szlavónországokkal. Közigazgatásjogi részében a pénzügyi hatóságok és hivatalok­ szervezetét, hatás­körét és működését, nemkülönben a törvényhatósági, városi és községi tisztviselők adóügyi feladatait tár­gyalja, ki­terjeszkedve a közadók kezelésére, vala­mint az adókivetésre és az adóbehajtásra is. Bün­tetőjogi rész­ében a jövedéki büntetőjogot és eljárást adja elő. Állambevételi részében, mely a legterje­delmesebb, az összes egyenes adókat, fogyasztási adókat, állami egyedáruságokat, vámokat,­­ illetéke­ket, díjakat, az államvagyont és az állami hitel­­ügyet behatóan ismerteti. A könyv ára 12 korona. Az amerikai pamuttőzsde. Az amerikai gyapottőzsdéken az izgatottság nőttön-nő s a washingtoni mezőgazdasági hivatalnak legutóbbi ki­mutatása az Egyesült­ Államok pamuttermeléséről valóságos szenzációként hatott a tőzsdére. Ameri­kában a magánbecslések már régen a legkedvezőt­lenebb terméseredményekről szóltak­, de azért egy alig tíz millió bált meghaladó termébe egyáltalán nem voltak élők­észülve. Ennek halása v­l, a pamut­­tőzsdén további áremelkedés indult no,, s ennek hatása a liverpooli magasabb jegyzetekben is ki­fejezésre jutott. A mostani gyenge termés egyál­talán nem volna elegendő a gyapotm­ár szükség­leteinek kielégítésére, ha a múlt évi terméstől je­lentékeny készletek nem volnának. Flxd­ásképtelenségek. A bécsi Creditorenő­vérein következő fizetésképtelenségeket jelenti. Berger Simon c­égtulajd, Berger Simon 67- 17

Next