Magyarország, 1910. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1910-01-07 / 5. szám
r ténnie; az az erő, mely ezt az átalakulást mozgatja, elsöpri azokat, akik útjába állanak; azokat pedig, akik még útjába sem állanak, hanem csak távolról nézik a nagy küzködést — nos hát, azokat föl sem veszi, hanem közömbösen halad el mellettük. Ez a sors vára „Nemzeti Társaskörében összegyűlő megcsontosodott urakra. Sorsuk igen élénken emlékeztet a hatvanas évek ó-konzervatív uraira, akik úgy elmúltak a közéletből, mintha sohasem lettek volna. Az a harcz, amelyet négy év előtt a nemzettel megvívtak, elismerjük, kemény, erős küzdelem volt, és az ütközet elvesztése rájuk nézve megrendítő katasztrófa. De ami azóta történik velük, az nem egyéb, mint a nyugodt, csendes elmúlás ebből a rut, küzködő árnyékvilágból. A politikai helyzet. Tisza szövetkezése Wekerleckkel. Lukács szembe helyezkedik velük. 4 függetlenségi párt nyugodt viselkedése. Nehézségek az indemnitás körül. Lukács kabinetje. V. Saját tudósítónktól — jelenül. Mert Wekerléék még Tiszától megtámogatva sem kellenek már senkinek sem. Amint hogy a közös bankért rajongó társaság egészen elvesztette az országban is lába alól a talajt. De érdekes, hogy Tisza már arra a hírre is, hogy Lukács kormányzatával talán a függetlenségi pártra akar támaszkodni és az önálló bank híveivel akar szövetkezni, egyszerre elvesztette a fejét. Budapestre rohant és itt az ő-szabadelvűek között hadakozik Lukács ellen. Igazán bámulatos, hogy micsoda gyötrődés dőr ki egyszerre az egész társaságon. Már az, hogy Lukácsot nevezte ki a király és nem őket, kétségbeejtette a jeles szövetséget. És méghozzá az a hír, hogy Lukács parlamentáris kormányt akar alakítani és a függetlenségi párttal Iván megegyezni! Ez egyenesen a Véres verejtéket veri ki a közösbankos politikusok homlokain. A függetlenségi párt ezen zűrzavaros kavarodás közepett teljes nyugalommal nézi a Vergődést A párt Lukácscsal a múltkori szakítás óta, semminemű tárgyalásokat nem folytatott, és nem folytat ma sem. Senkivel esze ágában sincs szövetségre lépni, aki az önálló bank felállítását kormányzati programmjává nem teszi, mégpedig nem holmi bizonytalanságra, hanem határozott terminusra. Tessék mindenkinek nyíltan és egyenesen szint vallani és határozott politikát folytatni. Ez a függetlenségi párt álláspontja, Ha Kossuth, Wekerle, Andrássy tárgyalnak a király kiküldöttjével, a függetlenségi párt sem fogja az ablakon kidobni azt, aki a király nevében jön. De tárgyalni csak az önálló bank alapján tárgyal bárkivel is. Ne aggodalmaskodjanak tehát oly nagyon a közösbankos társaságban. Nem túlságos sok kilátás van arra, hogy a tárgyalások az önálló bank híveivel Újólag megkezdődnek, annál kevésbbé, hogy azok megegyezésre is fognak sir Hruz Mária, az ablakon pedig a jó, öreg korcsmáros feje tekint ki... Ezek a képek jók voltak az ifjúság érdeklődését fölkelteni és fantáziáját táplálni. Pedig a rajtuk ábrázolt Petőfiek mind a bozontoshajú, hosszú, kecskeszakállú raubritterek voltak,ugy hogy mikor a Benczúr festette igazi Petőfit megláttam, sehogysem tudtam kiszorítani a lelkemből a félszázad óta belevésődött Petőfi-araczot. Nagyon hasonlítottak ezek a régi Petőfiek a dunaparton álló szoborhoz. Ekkor alakult Erdélyben a Kemény Zsigmond-Társaság. Komoly és tartalmas működésével az erdélyi írók régi tradíczióinak letéteményese. A mi Petőfi Társaságunk, alig születve, örömmel üdvözölte lélekben az új irodalmi társulatot, maga pedig az első ünnepélyes közgyűlés programmának megállapításához fogott. Érdekes volt: az első közgyűlés. Persze Jókai Mór nyitotta meg elnöki beszéddel. Tíz órakor délelőtt már zsúfolásig tele volt az Akadémia díszterme, melynek karzatait is nagyobbára nők foglalták el, aminthogy a nők voltak kezdettől fogva a társaság legháládatosabb és legbuzgóbb publikuma. . Még a tagok helyeit is nagyobbára nők tartották elfoglalva. A tanuló ifjúság rogyásig megtöltötte az állóhelyeket. Fiatal írók, mondja az egykorú referádó, nagyszámban lepték el az oldalt eső állóhelyeket. Jókai megnyitójában többek között ezeket mondja: — Az megtörténik sokszor, hogy egy zászlót a fegyvertársak, nehogy idegen kézre kerüljün, széthasogatnak, s darabjait keblükbe vezetni. Nagyot kell változni a politikai szituácziónak, hogy ez bekövetkezhessék. * Lukács László miniszterelnök ma beható tanácskozásokat folytatott Csáky Albin gróffal, Jakabffy Imrével és Serényi Béla gróffal. Hír szerint tervbevett csonka kabinetje megalakulásának semmi akadálya nincs. Ezt közli legalább ma a hozzá közel álló Pester Lloyd és a félhivatalos kőnyomatos arról ad hírt, hogy Lukács holnap már Bécsbe megy, hogy jelentést tegyen a kabinet-megalakításról a királynak. A kabinetvalószínűleg így fogmegalakulni: Miniszterelnöki és pénzügy: Lukács László. Budapest, január 6. Nagy kiruccanást végezett tegnap Tisza Lukács ,felien. Kimondotta, hogy ő és hívei nem azonosítják magukat vele. Lukács kész volna, hír szerint, a függetlenségi pártra támaszkodni ő pedig ezt nem helyesli. Isten mentsen meg, hogy az önálló bank híveivel szövetkezzen az Uj kormány. Tiszának Wekerle kell, Andrássy és a többiek, akik a közös bank javára kötöttek egymással védés daca-szövetséget. Ő ezeket támogatja. Érdekükben Bécsbe is szaladgált, közbenjárt Aehrenthalnál az udvarnál. Sajnos, eredmény-Az örök-humorizáló Lauka e szentimentális levele mély hatást tett Sándorra. Mikor feljött az ártók és művészek társaságának helyiségébe, zokogva borult Lauka Guszti nyakába. Egyáltalán nagyon hamar elérzékenyedett. Ebben különben lelki rokonok voltak Lankával. Annál is mindjárt síréra állt. És ez a két vidám ember olyan szép verseket sirt egymás nyakába borulva, hogy öröm volt nézni. Ekkor jelent meg az Athenaeum kiadásában ■két Petőfi-kötet. Az egyik az első, nagy, illusztrált Petőfi, amelyet minden nagy, magyar festőművész egy-egy képe díszít, a másik egy kisebb, népies kiadás.Mind a kettő nép- ésországszerte ismeretes. Ekkor fedezték fel egy fiatal orvos, Beli- Czay dr. tulajdonában a Petőfi egyetlen daguerrotip arczképét, melyet valami Fridrik nevű fényíró csinált. »Még emlékezik, — Úgymond, lett a mi megszólaltatónknak (nem akarok interviewert irni) —, hogy Petőfi másokkal jött hozzá 1847-ben, s ezek biztatására szánta rá magát, hogy ő is levétesse a képét.» Az arczkép szellemes, emelkedett kifejezést tüntet föl, s erre nézve a költő legtöbb létező arcképétől lényegesen elüt. Tudvalevő dolog, hogy akkortájt gombamódira termettek a Petőfi arczképek, és a Petőfi, Debreczenben és Petőfi búcsúja a szülői háztól, meg Petőfi apoteozása czímű fantasztikus rajzok. Gyerekkoromban az én kis íróasztalom fölött is függött egy ilyen «Petőfi búcsúja], amely engem mindig mélységesen elszomorított. Az előtérben Petőfi kis bunkósbotjával és lengő köpönyegével a távolba indul és búcsút int vissza a kis, bogárhátú viskó felé, amely előtt kötényébe rejtett arczczal Belügy: Jakabffy Imre. Kereskedelemügyi Serényi Béla gróf. őfelsége személye körüli: Szapáry Frigyes gróf. Honvédelem: Hoffmann Hugó. Horvát: Josipovich Géza. A többi tárcsák az első három miniszter között oszlanak meg. Csáky Albin gróf bár teljes erejével támogatja a kibontakozást, aligha vesz részt a kabinetben. • Ha a kabinet megalakítása simán megy is, de annál nagyobb baj van az indemnitásssal. Alig van reá kilátás, hogy ezt a képviselőház a Lukács-kormánynak — Apponyi és Kossuth minden igyekezete daczára is ■—, megszavazza. Itt tehát a helyzetben hamarosan változás fog beállani. Nem tudjuk, Lukács tesz-e valami kísérletet a pártokkal valami megegyezésre vagy sem, azt sem tudjuk, meglesz-e erre a kellő alapja és felhatalmazása, de arról meg vagyunk győződve, hogy a mai helyzet ebben az átmeneti és bizonytalan állapotban sokáig nem maradhat. Vagy meg kell egyezni a pártokkal parlamentáris alapon, vagy választatni kell, de ebben a haotikus zűrzavarban a dolgok sokáig nem maradhatnak. Ma is az a meggyőződésünk, hogy a kibontakozás csakis a gazdasági önállóságnak és az önrejtve viselik. De ha azért hasogatnák BZélt lobogójukat, hogy darabjait gomblyukba tűzve viseljék rendszalag gyanánt, sértenék vele a megtisztelőt és megtiszteltet egyaránt. Ilyen zászló a Petőfi neve. I — A Petőfi Társaság czélja a szépirodalmat, mint életpályát, emanczipálni és önállóéra juttatni. — Vannak, akik társaságunknak — folytatja később — egyéb feladatot is akarnak tulajdonítani. Hogy legyen gyűjtője, kommentátora, dicsőítője Petőfinek és irodalmának. (Ez később egyik sarkalatos feladata lett a társaságnak.) — De Petőfi neve — folytatja — nem kér tőlünk világosságot. Ő megalkotta magának a halhatatlanságot, függetlenül a halandó ivadék ébren tartott emlegetésétől. Alakja, mentül messzebbre halad, minden természeti törvény ellenére, annál nagyobbnak tűnik fel... A megnyitó beszéd! Után Szász Gerő olvasott fel egy «Ideál» czimü költeményt. Utána Pulszky Ferencz «Petőfi és a kritika a negyvenes években» czimü emlékezése következett, mely keserű igazságokat mondogatott akkor még javában élő és kritizáló íróknak. Szabados János következett ezután, aki Petőfiről szóló költeményt szavalt. Balázs Sándor, az alapító, természetesen vig elbeszélést olvasott fel, Kertbeny Károly Mária pedig visszaemlékezéseket irt Petőfiről melyeket Paulay Ede olvasott fel Záradékul Ábrányi Emil deklamálta gyújtó hatással «Zászló» czimü költeményét. «Szavait úgy a közönség, mint a társaság tagjai feálllva hallgatták , lelkesülve megéljenezték.» Ez volt az első közgyűlés tárgysorozata, mely 3 MAGYARORSZÁG Budapest, 1910. péntek, január 7.