Magyarország, 1910. április (17. évfolyam, 77-102. szám)

1910-04-14 / 88. szám

*TE«asp«*1, WI0. csflWrffflCAprtfis 15. Itt AGYARORSZAG tikét 69. szám elemi iskola és óró 300.000 korona; SL kér, Szegényház—Csalogány-utcza elemi iskola •és óró 600.000 korona; HE. kér, Kisczelli-utczai «Ibbb iskola és óró 600.000 korona; V. kér, IPannónia—Tutaj-utezai elemi iskola és évé 600.000 korona; VL kér, Gömb—Csata-utczai elemi iskola 6r6 600.000 korona; VII. kér, Kertész-utcza 30. szám­a polgári fiúiskola 600.000 korona; VIL Százados—Szörényi-utczai elemi és polgári iskola­­és évé 600.000 korona; VIL kér, Egressy—Kövér- Lajos-utcza sarok elemi iskola és óvó 500.000 ko­rona; Vili. kér. Mária Terézia­ tér 8. száma elemi iskola 500.000 korona; IX. kér. Mester—Gyep­­utcza sarok felső kereskedelmi iskola 600.000 ko­rona; IX. kér. Soroksári—Kén-utcza sarok elemi iskola és óvó 400.000 korona; IX. kér. Gyáli­­út—Kén-utcza sarok polgári, elemi iskola és óvó 400.000 korona; összesen 14 iskola 7.000.000 ko­rona építési költséggel.­ ­ Az 1911—1912. évben:­ ­ I. Iskolaépületek. I. kerület: Vár. (Tár­nok-, Országház-u.) elemi iskola, Hidegkuti-ut 83. sz. elemi iskola, Labancz-u. 2. sz. elemi iskola. II. kerület: Medve-utcza 5—7. sz. polgári fiú­iskola, Szegényház—Csalogány-utcza elemi iskola, Lövőház-utcza elemi iskola, Rózsadomb elemi is­kola­ . II. kerület: Lajos-utcza 1—3. sz. elemi iskola, Kisczelli-ut elemi iskola, Bécsi-út belső vége­­elemi iskola, Bécsi-út külső vége elemi iskola, Mik­­lós-utcza 16. sz. elemi iskola, Timár-utcza óvó-iskola; IV. kerület: Papnövelde-utcza polgári leányis­kola; V. kerület: Lipót-tér elemi iskola, Vadász­­tárcza polgári leányiskola, Balaton—Szemere-utcza­­elemi iskola, Újpest felé elemi iskola; VI. kerü­let: Hegedűs Sándor-u.—Izabella-u. felső keresk. iskola, Hunyadi-tér elemi iskola, Vörösmarthy—■­­Szondy-utcza elemi iskola, Felsőerdősor-utcza pol-­gári leányiskola; VII. kerület: Damjanich­­utcza elemi iskola,­ Aréna-út 12. (Thököli-út mel­lett) elemi iskola, Dohány-utcza elemi iskola, Ér­­királyné-úz elemi iskola; VIII. kerület: 3 ■ •■-tcza elemi iskola, Csokonai-utcza polgári leányiskola, Örömvölgy—Kőris-utcza elemi iskola, Karpfenstein-u.—Teleki-tér elemi iskola Práter-u. polgári fiu-iskola; IX. kerület: Vendel—Ranol­­der—Szvetenay-utcza elemi iskola (Mester-utczai he­lyett), Márga—Gergely-utcza elemi iskola: X. ké­pület: Rákosfalva elemi iskola. :­ Ebből a 35 iskolából tizenegy megszűnő bérlet. Átlagos számítással megépíthető tizenhat. Ezek költsége ugyancsak átlagos szalmással 8.000.000 korona. IL B­érlakások építése: Többeme­letes bérház, kivétel nélkül fővárosi telkeken, később kijelölendő helyeken, az egyes kerületekben szét­osztva, összesen: 6 bér­ház 400 lakással 3 millió korona költséggel. Földszintes, egy szoba-konyhás kislakások, egészen egyszerű­­kiképzéssel, kivétel nélkül fővárosi tel­keken, később kijelölendő helyeken az egyes kerü­letekben szétosztva: 6 csoport 1000 lakással 3.000.000 korona költséggel. Ezeken kívül tervbe vették az egyes tanácsi ügyosztályok építéseiből azokat, ame­lyek az 1910—111. évben meg nem épí­thetők. Még­pedig: a Margit-kórház kibővítése 1,700.000 korona, a Szent István-kórházi orbáncz-pavillon 400.000 ko­rona, a Szent Gellért-kórház új pavillonja 600.000 korona, az új fertőtlenítő intézet 1,300.000 korona, a kenyérgyár kibővítése 1,300.000 korona, a budai állandó színház 800.000 korona, az Artézi-fürdő szállodája 700.000 korona, a Sárosfürdő 5,000.000 korona, a szegényház (7 pavilion) 5,000.000 korona, a Rákóczi-úti, Stáhly-utczai és Vas-utczai bérház 11*600.000 korona, a VIL kér. elöljáróság 1,000.000 korona, összesen: 19,300.000 korona építési költ­­séggel ! Mindezekből hozzávetőleges számítással ebben a canklusban legföljebb 6,000.000 korona áru épít­kezés lesz keresztülvihető. Az 1911—1912. évi épít­kezés végösszegezése tehát ez: 1. 16 iskolára 81000.000 korona, 2. bérlakásokra 6,000.000 ko­rona, az ügyosztályi tervekre 6,000.000 korona, összesen: 20,000.000 korona. Az építkezéshez át­lagos számítással 100,000.000 darab tégla szükséges. Ezeket a terveket az építő­programm végre­hajtására kiküldött bizottság — mint emlí­tettük — ma tárgyalta. A bizottság a ter­veket átvizsgálta s valamennyit elfogadta. Megállapodtak abban, hogy az építést augusztusban az iskolákkal és a föld­szintes kis lakásokkal kezdik. A bizottság mű­építész tagjai bejelentették, hogy a munká­latoknak bármily arányban leendő folytatása technikai akadályba nem ütközik, mert tégla van elég, a téglahiány megszűnt. Kijelentették azt is, hogy a főváros építő tevékenysége a magánépítést nem zavarja, mert munkaerőben, csakúgy, mint az anyagban, nincs hiány.­­ Az elöljárók új beosztása. A polgármes­ter ma intézkedett az elöljárók új beosztásáról. Goreczky Zsigmondot a IV. kerületi, R­a­­­s­z Rezső drt a X. kerületi elöljáróság élére állította, Toper­czer Pétert, a X. kerületi elöljáróság eddigi vezetőjét a IX. ker. elöljáróság élére he­lyezte, Gerge­lyi Sándor tanácsjegyzőt, aki eddig a IX. kerületi elöljáróság ideiglenes veze­tésével volt megbízva, a VIII. kerületbe elöljáró­­helyettessé helyezte át, migl a X. kerületbe elöljáró­­helyettesnek K­i­n­z­­­y Pál tanácsjegyzőt tette meg. X A kiütéses tífusz. A kiütéses tífusznak 3 új betege van, akik a VIII., Alföldi-utcza 6­8. sz., V., Visegrádi-utcza 111. sz. és VI., Hungária-út 59. sz. alatt laktak. A betegek közül 2 a megfi­gyelő osztályon lett pozitív. A pozitív betegek kö­zül eltávozott 1 nő és 2 férfi, a megfigyelő osz­tályról 1 nő, a megfigyelőre felvettek 2 férfit. A pozitív betegek létszáma ma 22 nő és 34 férfi, megfigyelés alatt áll 12 nő és 10 férfi.­­ Az új fertőtlenítő­ intézet. Az új fertőt­lenítő- és szalma­égető czéljaira a főváros meg­vette a külső váczi-úti Fairbanks-féle telket azzal a feltétellel, hogy a gyár a főváros felhívására 14 nap alatt szabaddá tartozik tenni az ingatlant. Minthogy a fertőtl­enítő­ intézet új építkezésének összes kiviteli tervei már készek, úgy hogy az építkezést legközelebb megkezdhetik, a mérnöki hivatal azt javasolta a tanácsnak, hívja fel a részvénytársaságot, hogy a telket május 1-ig tegye szabaddá. Május 2-án nyomban megkezdik a tel­ken levő mintegy 18 épület lebontását és öt félét múlva kezdik az új építkezést, úgy hogy az raj fertőtlenítő­ intézetet a jövő év folyamán haszná­latba vehetik.­­ A paprika olajozása. A földmivelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki, amelyben kimondja, hogy a paprika olajozása vagy zsírozása hamisítás, amely két hónapig terjedő elzárással és 600 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ezt a rendeletet az összes törvényhatóságoknak megkül­­dötte a miniszter. » X Uj utcza. A tanács tudomásul vette, hogy a közmunkák tanácsa az I. kerületben lévő és az uj műegyetemi telektömb déli tompa oldalának sar­kából kiinduló és a Budafoki-útig húzódó névtelen utczát Sztoczek-utczának nevezte el. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET.­ ­ (Opera.) A tegnapra kitűzött ,­a­­­k­o­r előadása Balla Károly lemondása miatt elmaradt és helyette Aida került színre összevágó, jó elő­adásban, a bedobottság, a hevenyészett előadás leg­csekélyebb jele nélkül. Amonasto rövid, két jele­netre szorítkozó szerepében a vendég Feinhals Frigyes, úgy énekben, mint játékban is, kiválót nyújtott. Ebben az alakításban már tavaly is gyújtó hatást keltett a művész elragadó színészi képességével és hatalmas hangjának lenyűgöző ere­jével. A közönség tegnap is lelkesen ünnepelte. A czímszerepet a színház fiatal, nagytehetségű drámai énekesnője, M. M­e­d­e­k Anna, énekelte a tőle meg­szokott zenei biztonsággal. Kristályos tisztaságú, szép hangja pompásan vezetett az együttesekben és melegen csendült a magánszólamokban, nyílt szí­nen is spontán tetszésnyilvánítást váltva ki a kö­zönségből. A felvonások végén szűnni nem akaró tapssal szólították a lámpák elé a művésznőt F­e­i­n­­halssal és Lunardival együtt. Amneris sze­repében Fr­a 11 n­ő jeleskedett, a királyt V­e­n­­­czell, a főpapot pedig Erdős énekelte. A dal­művet Benkő dirigálta, L. — («A konczert» szereposztása.) B­a­h­r Her­mann kiváló vígjátéka, «A konczert», amelynek szombaton, e hó 16-án lesz az első előadása, a következő szereposztásban kerül színre: Heink Gusz­táv — G­ó­t­h Sándor, Mária, a felesége — G. Kerté­s­z Ella, Jura dr. — R­á­t­k­a­y, Delfina, a felesége — Nagy Teréz,,­fterndl Éva 14. Gombaczögi Frida, Jíker Zoli­a ~ Zala Karola, Miss • Garden — L­ó­ránt Aniti, Mell Fanny ~~ Fábián Célia, Vrehner kisasszony — Mész­áros Giza, Bollinger —­ Körmendi, Pol­­lingerné — Őrlő­y Flóra. A darabot, amelynek első és második elő-adására már csak egész olcsó jegy kapható, Hajó Sándor fordította magyarra és G­ó­t­h Sándor rendezi.­­ (Fővárosi művészek a Vigszinkörben.) Tizenhatan a főváros népszerűbb színművészei közül vesznek részt, mint a Vigszinkör jelenti, a szom­bati ünnepélyes megnyitó-előadáson: Medgya­­s­z­a­y Vilma, Kornai Berta, Németh Juliska, Szász Ilona, F­erenczy Károly, Gyárfás Dezső, Huszár Károly, S­a­r­k­a­d­i Aladár, M. M­o­l­n­á­r László, P­a­p­p Mihály, Bihari Ákos, Palás­t­h­y Sándor, Sajó Géza, P­a­p­p Jancsi, Boldizsár Andor és Nádor Mihály. A 16-án tartandó megnyitó-előadáson színre kerül még «A világ vége» czímű eredeti operett. Az előadás kez­dete délután 4 órakor. Jegyek már nagyobbrészt, elkeltek.­­ (Hírek a Városligeti Színházból.) Ma, szerdán, K­ü­r­y Klára felléptével 99-edszer kerül színre «Az erdészleány» operett. Vasárnap délután «A piros bugyelláris»-t adják, ugyancsak Küry Klárával, aki több kedvelt népszínműben is fel fog lépni. A színház legközelebbi N­el­sión «A dudás kisasszony» (Miss Dudelsack») czímű ope­rettje lesz, amelyet Berlin három különböző szín­házában nagy sikerrel játszottak. Ebben is Küry Kláráé a főszerep. Legközelebb Sziklai Kornél fog vendégszerepelni a Városligeti Színház­ban néhány kiválóbb szerepében. Elsőnek «A pos­tás fiú és húga» általa kreált főszerepét fogja ját­szani, majd a «Svihákok» Blitz Fritz szerepében fog fellépni. Tervbe van véve «A czigánybáró» és a «Hoffmann meséi» előadása is Arányi De­zsővel, az Opera tagjával a főszerepben. A (Az Uránia színházban) nap-nap után nagy érdeklődés mellett kerül előadásra Csitáry Béláné ,Hollandia“ czimű tanu­mánya. A közön­séget pompásan szórakoztatják az érdekes szö­veget kísérő illusztrácziók és mozgó képek, va­lamint az eredeti hollandi zeneszámok. Jegyek a pénztárnál már egy nappal előbb minden elő­vételi díj nélkül válthatók.­­ (Magyar énekesnő a berlini udvari ope­rában.) A napokban a­­Denevér- operett elő­adása volt műsoron, de Adél személyesítő,­ hir­telen megbetegedvén, táviratban fordultak Hanno­verbe ifj. Ábrányi Emil feleségéhez, aki azonnal vonatra ült és nagy sikerrel játszotta el Adél szerepét.­­ (Szimfonikus hangverseny Temesvá­ron.) A temesvári városi zeneiskola által szervezett szimfonikus zenekar hétfőn tartotta az évad III. hangversenyét a Vigadót megtöltött műér­tei közönség­­élénk tetszése mellett. Torna Béla és Pianetze József tanárok Bach D-moll hegedűkonc­ertművét, Hun Irma tanárnő Beethoven C-moll zongoraverse­nyét adta elő nagy művészettel. A Pogátschnigg Guidó zeneiskolai igazgató dirigálta, zenekar a szer­ző-karnagy szimfonikus költeményét. A hős küz­delmét és halálát adta elő és végül Volkmann Jesnő­­jét és a Sulimánt játszotta K­á­­­d­y hangszerelésében.­­ (Hangverseny a Műcsarnokban.) A tavaszi tárlaton csütörtökön este ismét nagy hang­verseny lesz, melyen B­a­c­­­ó István vezetésével a honvéd-zenekar az alábbi gazdag műsort adja elő: 1. Thomas: A Mignon nyitánya. 2. Nedbal: Lusta Jancsi. Ballet suite: a) A varázserdőben;­ b) Kra­­koviak; c) Valse triste- d) Pas de cinque. 3. Wagner: Nagy ábránd a Bolygó hollandiból. 4. Liszt: Pesti karnevál. Magyar rapszódia. 5. Bachó: Hajnalhasa­­dás. Zenevázlat. Bizet: Részletek a Carmenból. 7. Offenbach: Hoffmann meséi. 8. Lehár: Operett­részletek. A tárlat a hangverseny napján 6 óráig van nyitva és este 7 órakor nyílik meg ismét. A hangverseny fél 8-tól 11-ig tart s arra az egy­koronás pénztári jegyeken kívül a tag- és a csa­ládtagjegyek is érvényesek.­­ (A Müvészház impresszionista kiállí­tása.) A nemzetközi impresszionista kiállítás, melyet a Müvészház ígért, most már egészen bizonyosan meglesz még ebben a hónap­ban. A kiállítás anyaga immár teljesen együtt van; a külföldi impresszionista nagymesterek munkái egytől-egyig beérkeztek s most már csak a magyar impresszionisták műveinek kiválasztása van hátra s akkor hozzáfoghatnak a nagyjelentőségű kiállítás rendezéséhez. A tárlat magas színvonaláról fo­galmat adhat az a körülmény, hogy olyan világ­hírű mesterek, akik még múzeumokban is csak el­vétve vannak egy-egy munká­­kkal , ép­i elve. Így Goya, Manet, Renoir, Courbet, Degas, Dias, Mo­net, Raffaeli, Monticelli, Puvis de Chavannes, Ce­­sanne, Gauguin, Matisse, Picasso, valamennyien több muzeális értékű remekművel kerülnek bemutatóra. A mintegy nyolc­van darab mesterműből álló nem­zetközi kiállítás háromnegyed részben olyan mes­terekből kerül ki, akik az impresszionizmus fejlő­­dése szerint csoportosítva eddig még nemcsak Bu­ IS

Next