Magyarország, 1910. július (17. évfolyam, 155-181. szám)
1910-07-01 / 155. szám
4 A képviselőház megalakulása. Elnök és tisztikar választás. Budapest, július 30. A Ház folyosóin már jóval tíz óra előtt mozgalmas élet süreg, népes csoportok tárgyalják a nap eljövendő eseményeit. Ma választja meg a Ház az elnökét és a tisztikarát. A mérkőzés nem ígér nagy érdekességet, mert hiszen mindenki előre tudja, hogy Berzeviczy Albert lesz az elnök. Az ellenzék csak ademonstráczió kedvéért fog szavazni. A csengők megszólalnak és a képviselők az ülésterembe özönlenek. Neusiedler Károly korelnök egynegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Az osztályok előadóinak jelentése után a választások kerültek sorra. A munkapárt feltűnően nagy számmal jelent meg az ülésen, úgy, hogy Berzeviczy Albertre 211 szavazatot adtak le. Az ellenzéki pártok nem vették túlságos komolyra a mérkőzést és összesen csak 78 szavazatot adtak le Apponyi Albert grófra. Ezek szerint a képviselőház új elnöke Berzeviczy Albert. Alelnökök Kabos Ferencz és Návay Lajos. Háznagygyá Angyal Józsefet, jegyzőkké: Lovászy Mártont, Hammersberg Lászlót, Szinnyei-Merse Félixet, Nyegre Lászlót, Vermes Zoltánt és Rudnyánszky Györgyöt választották. A legtöbb szavazatot Lovászy Márton kapta. Ezzel azonban még nincs vége a tisztviselőválasztásoknak, mert a mai ülés végén Khuen gróf indítványára kimondotta a Ház, hogy holnap még hat jegyzőt választ, mert az eddigi tapasztalatok szerint a hat jegyző kevés, így tehát holnap ismét lesz jegyzőválasztás. Berzeviczy Albert az elnöki székfoglaló beszédben biztosította a képviselőházat arról, hogy a parlamenti küzdelmek hullámai, bármily magasra csapjanak is, az elnöki rostrum magasáig sohasem fognak fölérni és az elnökség minden olyan törekvésnek, mely a parlamenti jogok gyakorlásának korlátozására irányulna,— bárhonnan jöjjön is az, — a legerélyesebben ellene fog állani. Az elnökséget, úgymond, a törvény és a házszabályok tisztelete és a hazafiság fogja működésében vezérelni. Ezt a kijelentést az egész képviselőház osztatlan helyesléssel fogadta. Mikor azt mendeg. Minden időpazarlás nélkül támadta meg ismét az ellenséget s szeptember 22-én foglyul ejtette Tehuitzingo város egész őrségét. Diaz kitűnő hadvezéri tulajdonainak köszönhető elsősorban, hogy a köztársaság szupremácziája ismét kivivatott Mexikó területén, és miután 1866-ban az északamerikai Egyesült Államokban elfogadott Monroe-törvény meggyőzte Francziaországot a veszedelemről, amelyben hadserege jut, ha azt továbbra is a császáriak segítségére hagyja, III. Napóleon visszarendelte katonáit. Ezután kezdődtek meg a véres harczok a császáriak és köztársaságiak között. 1866. október 13-án verte meg Diaz Oronoz tábornok seregét Minhuatlan város mellett; innét Oaxaca felé ment s bekerítette a várost, itt sem vesztegelt sokáig, hanem fölkerekedve, a Carbonera-hegység felé vonult, ahol utolérve az osztrákokat, nagy győzelmet aratott fölöttük és ssikerült neki csaknem az egész gyalogságot fogságba ejteni. Ez alkalommal 700 karabinfegyver, számos ágyú, az összes municziós- szekerek és élelmet vivő kocsik is a győztes tábornok kezeibe jutottak. Oaxaca várost ismét fölkereste és a benne lévő császári hadsereget október 31-én föladásra kényszerítette. A minhuatlani, a carbonerai és oaxacai sikerek újra lelket öntöttek az egész köztársasági hadseregbe. Mexikó déli részén hadseregének kirándulása alkalmával győzte le az ellenség csapatait Chistova, Tequisistuan és Tlacolulito mellett, amely győzelmek folytán már végleg elpusztultak az ellenség utolsó megerősített helyei a délvidéken. 1867. év május havában tette meg Diaz utolsó készülődéseit arra, hogy visszafoglalja Pueblát az ellenségtől és ebből a czélból a «San Juan»-hegyre helyezte át főhadiszállását, házta az elnök, hogy az üléseket pártatlanul fogja vezetni, sőt a kisebbség jogainak védelmére is kész. Károlyi József gróf közbekiáltott: — Nem á lá Perczel! Mikor pedig Berzeviczy elnök a nemzet és király közötti jó egyetértés áldásait fejtegette, Förster Aurél ezt sivitotta közbe: 1 ! — «Nyomor és szenvedés!» Az elnöki székfoglaló után Berzeviczy Albert elnök jelentést tett a Háznak, a többes mandátumok számáról és a képviselőházhoz érkezett panaszokról. Újabban Justh Ferencz, Sümegi Vilmos és Serbán Miklós mandátuma ellen adtak be panaszt a képviselőházhoz. Mikor az elnök jelentette, hogy Sümegi Vilmos mandátuma ellen kérvényt adtak be, Sümegi Vilmos így kiáltott közbe: — Azért, mert én nem vesztegettem, mint az ellenpárt!? i■ I / I . I Ezután az elnök javaslatot tett, a holnapi ülés napirendjére vonatkozólag s az ülést fél három órakor berekesztette. Részletes tudósításunk a következő: Neusiedler Károly korelnök az ülést egynegyed tizenegykor megnyitja. A kormány részéről jelen vannak: K hu en- Héderváry Károly gróf, Hieronymi Károly,Serényi Béla gróf, Székely Ferencz, Lukács László, Zichy János gróf és Hazai Samu. A korelnök. A jegyzőkönyvet Molnár Viktor fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalókat Bethlen Pál gróf, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esterházy Mihály gróf fogja jegyezni. Következnek az osztályok jelentései. Kérem az előadó urakat, tegyék meg jelentésüket. Szojka Kálmán a IL osztály előadója jelenti, hogy az osztály alaki hibák miatt Pekár Gyula és Hajós Kálmán mandátumát a B) osztályba sorozta. Hegedűs Kálmán a harmadik osztály előadója jelenti, hogy az osztály Janga János és Rakovszky István mandátumait, miután azok ellenpetíczió adatott be, a C) osztályba sorozták. Hammerer Ernő, a IV. osztály előadója, jelenti, hogy az osztály Rudnay Béla, Sztanko,Vánszky Imre és Varga Gábor mandátumait alaki hibák miatt a B) osztályba sorozta. Nemess Zsigmond, az V. osztály előadója jelenti, hogy az osztály Faragó Antal, Szuha Pál és Vadász Lápót mandátumait alaki hibák miatt a B) osztályba sorozta. Mayer Ödön, a VI. osztály előadója jelenti, hogy az osztály Csontos Andor mandátumát alaki hiba miatt a B) osztályba, Heincz Hugó mandátumát körülbelül egy mértföldnyire keletre Puebla várostól. Rendkívül véres volt ez az ütközet, de végre is Diaz Porfirio győzelmével végződött, aki visszafoglalta Pueblát. Ezt az ütközetet lehet tekinteni Diaz legnagyobb sikerének, amelyik a köztársaságot Úrrá tette régi birodalmán. Bár a mexikói törvények elrendelték, hogy a hazaárulókkal szemben alkalmazásba hozassanak a császáriak által használt törvények, amelyek az ellenség összes foglyaira a halálos büntetést szabták. Porfirio Diaz azokat nem csak hogy nem alkalmazta, de minden elfogott tisztnek visszaadta szabadságát, még Escamilla ezredest sem véve ki, aki pedig a Diaz fejére tűzött díjat két év előtt sajátjából még ezer dollárral toldotta meg. Itt újra bebizonyította Diaz Porfirio nagylelkűségét, amely annyira meghatotta Escamilla ezredest, hogy több császári tiszttel együtt átment a köztársaságiak pártjára és ezentúl Diaznak leghívebb embere pedig, mivel ellene pelleziót nyújtottak be, a C) osztályba sorozta. Almássy László, a VII. osztály előadója jelenti, hogy az osztály Ráth Endre, Bródy Ernő, Hegedűs Lóránt és Lukács mandátumát alaki hibák miatt a B. osztályba sorozta. Vermes Zoltán, a VIII. osztály előadója jelenti, hogy az osztály Vorachcky János gróf mandátumát alaki hibák miatt a B. osztályba sorozta.Major Sándor, a IX. osztály előadója jelenti, hogy az osztály Beck Lajos mandátumát alaki hibák miatt a B. osztályba sorozta. Korelnök: Az osztályok jelentése tudomásul vétetvén, következik a képviselőház elnökének megválasztása. Bethlen Pál gróf olvassa a névsort, a képviselők beadjákszavazólapukat. A szavazás fél ■ 12 órakor ér véget. Korelnök: A szavazatok a Ház színe előtt fognak megszámláltatok (Megtörténik.) A Korelnök jelenti, hogy beadtak összesen 294 szavazólapot; ebből Berzeviczy 'Albertra 211 A p p o n y i Albert grófra 78 szavazat esik, három szavazólap üres volt, kettőt pedig egyes képviselőkre adtak. Ezek szerint a képviselőház elnökévé Berzeviczy Albert választatott meg. Következik az alelnökök megvállasztása. Bethlen Pál gróf olvassa a névsort, a képviselők beadják szavazólapukat Korelnek: A szavazólapok összeszámlála utáni jelenti, hogy a beadott 270 szavazat közül Kabos Ferenczre 196 Návay Lajosra 195 Meskó Lászlóra 71 Rakovszky Istvánra 70 Kelemen Samura 1 Nyegre Lászlóra 1 szavazat adatott, egy szavazólap pedig üres. Ezek szerint a Ház alelnökei Kabos Ferencz és Návay Lajos. (Éljenzés a jobboldalon.) Következik a háznagy és hat jegyző megválasztása. Károlyi József gróf olvassa a névsort, a képviselók beadják a szavazólapokat. Korelnök fél kettő után jelenti, hogy a háznagyi tisztségre beadott szavazatok közül Angyal Józsefre 233 Putnoky Mórra 271 Inszky Istvánra 1 szavazat esett. E szerint háznagygyá Angyal Józzsefet választották. . A jegyzői tisztségeknél Lovászy Mártonra 232 , Hammersberg Lászlóra 230 Szinyei-Merse Félixre 228 Vermes Zoltánra 227 MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. pénteki. Julius T. lett. Ezen győzelme után Diaz Marquez tábornok seregét támadta meg és őt Mexikóvárosba való visszavonulásra kényszerítette. Amíg Marquez hadseregével a fővárosban volt, bekerítve, esett el a császári hadsereg utolsó menedékvára és következett be az 1867. június 19-én a szomorú anertárói tragédia, Miksa császár kivégzése. Diaz még ezután is folytatta Mexikó ostromát, amely egy nap múlva tényleg meg is adta magát. A győztes hadvezér minden ováczió tilalma mellett csöndben vonult be a fővárosba és még zászlót sem tűzetett ki addig, amig Juai réz, a köztársaság elnöke meg nem érkezett. Ez július 15-én következett be és amikor Diaz megjelent előtte, hogy tetteiről beszámoljon, nagy csodálkozására a jelenlévőknek, 300.000 dollárt tett le az állampénztárba. E dicsőséges hadjárat után Diaz Porfirio, aki akkor már a déli zóna hadseregének volt parancsnoka,átnyújtotta az elnöknek lemondását, aki azonban azt nem fogadta el és arra kérte, hogy maradjon továbbra is állásában. Porfirio csak néhány hónapig maradt meg, hogy a hadsereget újra szervezhesse, azután hosszabb időre visszavonult szülőhazájába, Oaxacába, amely állampolgársága őt dicsőséges harczainak, megjutalmazása fejében a «Noria» nevű hai ciendával (majorság) ajándékozta meg. Diaz Porfiriot legelőször 1876-ban választották meg elnökké négy esztendőre; őt Gonzalez váltotta fel és amikor ennek ideje letelt, Mexikó népe ismét őt emelte a legmagasabb polctra. Diaz Porfirio azóta mindig egyhangúlag lett megválasztva és hogy ez mit jelent Amerikában, ahol a községenként általános és titkos választás van érvényben, csak az fogja tudni megérteni, aki a nép között élt és ismeri a mexikóiaknak azt a rendkívüli ragaszkodását, szeretetét és tiszteletét e nagy férfiú iránt, aki nemcsak mint katona és hadvezér , volt nagy a háborús időben, de még nagyobb lett a békében és oly magas fokra emelte nemzetét, aminőről harminczhat év előtt még az álmodni sem igen mert volna. Bővebben foglalkozni arról, hogy mi történt Mexikóban Diaz harminczhatévi elnöksége alatt, nagyon is hosszadalmas volna, elég, ha ismételjük Roosevelt szavait és azt mondjuk, hogy az epizetont, melyet volt kollégája vele szemben használt, a legteljesebb mérvben megérdemelte.