Magyarország, 1911. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-01 / 1. szám
4 pátriárka az 1910. évi junius 23-án kelt elhatározástól eltérőleg, folytatólagos ülésezésre az 1911. évben a görög-keleti húsvéti és pünkösdi ünnepek közötti időben hívhassa Karliczára egybe. Sendi Maros-Torda vármegyében, Marosvásárhelyről jelentik: Maros-Torda vármegye törvényhatósága tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a törvényhatósági bizottsági tagok választásának elrendelése és az uj főispán beiktatása határidejének megállapítása volt Halfer János gróf, a vármegye uj főispánja pár nap óta Marosvásárhelyen tartózkodik, hogy az installáczió napját a törvényhatóság vezető férfiaival meghatározza. A főispán által összehívott értekezleten Erősdy pártjának vezérei Teleki Samu gróf és Kemény Kálmán báró nem jelentek meg. Az értekezlet megállapodásai alapján a tegnapi közgyűlés az installácziót január hó 12-ikére tűzte ki Khaen-Héderváry Károly gróf belügyminiszter leiratot intézett Haller János gróf főispánhoz, melylyel Szénner József dr. vármegyei felfüggesztett aljegyzőt állásába visszahelyezte azzal az indokolással, hogy a volt főispán túllépte hatáskörét, amikor Stennert felfüggesztette. Különben is nevezett tisztviselőre rótt cselekmény fegyelmi vétség tényálladékát nem állapítja meg. I . Aehrenthal külügyminiszter állása- Az «Echo de Paris» gróf Aehrenthal állásáról és Perencz Ferdinánd trónörökös állítólagos oroszországi látogatásáról ezeket írja: «Az a kérdés, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös megy-e Oroszországba, a legnagyobb politikai jelentőségű. Ha, amint hírlik, a trónörökös nem megy a skiernevicei vadászatra, akkor ennek az utazásnak elmaradása nagy hatással lesz Aehrenthal állására. Ha a trónörökös menne Oroszországba, akkor tarthatatlanná válik Aehrenthal állása, mert hiszen az, aki megszegte a berlini szerződést, nem maradhat helyén akkor, ha a két monarchia között teljesen jó viszony áll helyre. Oroszország nem fogadhatja el a békejobbot, ha Aehrenthal állásában marad.» Népgyülések az általános választójog mellett. A Pol. Hir. jelenti: A Választójog Országos Szövetsége nagy programmot dolgozott ki az 1911. évre az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett folytatandó propagandája tekintetében, az ország összes jelentékeny városaiban, ahol ebben az évben népgyűlést nem tartottak, a választójogi szövetség fiókjának megalakításával egyidejűleg mutatja a lengyeleknek, hogy a magyar meg tud halni a szabadságért. * I ! Reggel az ütközetben tizen is vigyáztak Fekete Pistára, hogy be ne váltsa a fogadását. Vigyázhattak volna százan is, nem tudták volna megakadályozni. Valami vad őrület erejével rontott az ellenség közé. Borsy kapitány látta a halálát. Ő mondta róla: — Most láttam csak, hogy nincs rettenetesebb, mint ütközetben az olyan ember, aki meg akar halni. Aki egy hajszálnyit se gondol a maga védelmére hanem csak az ellenségnek akar ártani. Valami emberfölötti erőt ad ez az elszántság. Nem volt még ilyenről fogalmam. Meghalt, de előbb tízszeresen megfizettette az ellenséggel a halálát. Fényes diadalt nyert a magyar sereg. A győztes ütközet után katonai pompával temettette el Klapka Fekete főhadnagyot. Tworzniczky őrnagy kényezve kisérte ki, . S azt mondta a temetés után: — Most ismertem meg a magyar nemzetet. A magyarok nagyokat szokták mondani, de ha tettekre lelkesülnek, még sokkal nagyobbakat tudnak tenni. Az akarat sokáig szunnyad bennük, de ha fölébred, csodát művel. Csak akarni tudjon ez a nemzet s biztosan győzni fog! Schlick nem jutott el Debreczenbe, ellenben Klapka és Görgey elől kiszaladt az országból is, vissza Galicziába. A keresztúri diadal törte meg a jeget, az mentette meg a nemzet ügyét a gyalázatos bukástól, az fordította a háború sorsát a vereségekből a fényes diadalok rövid, de tündöklő korszakára. a. a. -- _«-cr MAGYAIKORSZ» AO Budapest, IgIT. vasárnap, ђтђАг j; népgyülésekre készülnek. Az akció már január hónapban kezdetét veszi. A gyűlések, mint eddig is, ezután is pártköziek lesznek és részt fognak azon vehetni mindazok, akik politikai pártállásukra való tekintet nélkül, az általános, egyenlő és titkos választójog hívei. Már eddig megközelítőleg 100 kérvény érkezett a képviselőházhoz, különböző népgyűlésekből az általános, egyenlő és, titkos szavazati jog sürgős törvénybe iktatása iránt. Ezen kérvényezési jogot igénybe kívánják venni az ezután tartandó gyűléseken is. Nagyobbszabású népgyűléseket fognak tartani az általános választójog mellett már január havában a következő városokban: Arad, Temesvár, Zenta, Szabadka ás Miskolcson. — ’ ... — — '■ 1 '. — A politikai helyzet Kavarodás Kimen indiskrécsiája körül. M*gry*f&sff*tánok és vtaaszivilvánok. A kimaradt „nem“ anaoaka. A bank-oxlax, Budapest, deczember 31. Általános a fölháborodás a magyar közvéleményben Khuen-Héderváry csúf kortesfogása fölött, amelyet a trónörökös személyével elkövetett. Annál fölháborítóbb ez a fogás, mert minden jel arra mutat, hogy Khuen nem volt fölhatalmazva a trónörökös bizalmas nyilatkozatait közrebocsátani. Köztudomású a trónörökösnek szigorú tartózkodása minden politikai nyilatkozattól, de nem tehető föl semmiképpen, hogy éppen most, Magyarországon való első közjogi szereplése alkalmával lett volna szándékában a magyar közvéleményt érzékenyen érintő nyilatkozatokat a nyilvánosság elé bocsátani. Khuen tehát teljesen a maga szakállára használta föl és bocsátotta közre a trónörökösnek előtte tett nyilatkozatait, mivel azokat a maga politikájára előnyöseknek vélte. . Ebben a számításában azonban alighanem csalódott. Az az ideges kapkodás, amelyet tegnap a magyarázó kommünikék kibocsátása és visszaszívása körül tapasztaltunk, arra mutat, hogy Khuen indiskréciója az udvari köröket nagyon kellemetlenül érintette. Ennek a kellemetlen hangulatnak a következménye jön az a vesszőfutás, amelyet Khuennak végig kellett szenvednie. A kormány érezte a reparáczió szükségét, minek folytán a maga eszétől kibocsátotta az első magyarázó, enyhítő félhivatalos közleményt. Bécsben azonban az «elintézésnek» ezzel a módjával nem voltak megelégedve, mert hiszen ez a közlemény, habár némileg enyhébb formában is, de megerősítette volna a trónörökös nyilatkozatáról kiadott indiszkrét közlést, és arra az autenticzitás bélyegét nyomta volna. Ennek folytán, kétségtelenül felsőbb utasításra, Khuennek szégyenszemre még ezt a magyarázó közleményt is vissza kellett szívnia. Ami annyit jelent, hogy az elkövetett indiskréczióért, valamint az indiskrét közlés tartalmáért is az udvari körök a felelősséget egészen a miniszterelnökre hárítják. Khuennak az a kísérlete tehát, hogy katonai politikájáért magát a trónörökös személyével fedezze, teljes kudarcot vallott. Ezek után még az sem bizonyos, hogy a az indiskrét közlés a valóságnak megfelel-e? Erre nézve nagyon érdekes jelenség, hogy maga az a lap, amelyben Khuen jóvoltából az indiskrét közlés megjelent, a «P. Lt.» ma egészen másként magyarázza közleményét. Azt állítja, hogy közleményéből egy «nem» szócska — technikai okokból is— kimaradt. Az eredeti közlemény úgy szólt, hogy az alatt az idő alatt, amelyben Magyarjai* ушг&јт čashbaž бзеауе&>Ј& kizárólag a koalíczió időszaka értendő, holott a mai rektifikáció szerint, ha a kimaradt «nem» szócskát beiktatjuk, a fatális időszak alatt nem kizárólag a koalíció időszaka értendő. Hát bizony ez fatális sajtóhiba, aminek «technikai» okát alighanem abban a mohóságban kell keresni, amelylyel a kormány minden körülményt a volt koalíczió ellen igyekszik kihasználni, csakhogy amaga hitványságát és szolgalelkűségét elleplezze. "Bécsben azonban úgy találták, hogy a trónörökös személye mégsem arra való, hogy vak eszközül használtassák föl a Khuen-kormánynak a volt koalíció elleni hadakozásában, minek folytán ezt a passzust is rektifikáltn a «technikai tévedésből» kimaradt «nem» szócskát illítólag beiktatni kellett. Egyszóval, Khuen úr fogása minden tekintetben alapos baklövésnek bizonyult. A közvéleményt, az ellenzéket fölháborította, az udvari köröket elkedvetlenítette, a trónörökös személyes megjelenésének jó hatását elrontotta, a maga pozíczióját megingatta. Az ellenzéki pártkörökben tegnap élénken pertraktálták a kormánynak ezt a legújabb «sikerét». I I . Batthyány Tivadar gróf, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke, a következő nyilatkozatot tette: « — Mondotta-e, vagy sem a trónörökös a félravatatos híradásban foglaltakat, azt nem tudom, nem is tudhatom. Hogy azonban olyképpen mondotta, ahogyan abban a német kormánypárti újságban megjelent, azt egyszerűen el nem hihetem. Egészen bizonyos azonban, hogy a miniszterelnöktől a legnagyobb politikai ildomtalanság volt a trón várományosa által történt hivatalos fogadtatást egy ilyen ízléstelen korteefogásra fölhasználni. A trónörökös első hivatalos megjelenését Magyarországon ilyen politikai czészatú takarózásra ló-, aknázni és ezzel azt az összhangot melylyel itt időzését megzavarni igyekeztek, senkinek sem, legkevésbbé pedig a lojalitásával kérkedő miniszterelnöknek lett volna szabad megtennie. Kétségtelen az is, hogy a miniszterelnök a szóban levő kommunákével czeljét, a saját pozicziójénak megerősítését, el nem érte.. Sőt éppenf ellenkezően, .■ i.,-r ' 41 ,fe] • ,„jj Az Osztrák–Magyar Bank szabadalma a mai napon megszűnik. A kormány ideiglenes intézkedéseket tesz afelől, hogy a bank működése meg ne szakadjon. Egyezményt köti az osztrák kormánynyal és a bankkal aziránt, hogy a statue quo törvény nélkül is föntartható legyen. Ezekre az intézkedésekre és egyezményekre nézve a lapokban különböző híresztelések jelentek meg, amelyek csaktévedésen alapulhatnak. Jelesül azt írják, hogy az egyezmény szerint a lejáró bankszabadalom 1911. február 15-ig «érvényben marad». Ilyen egyezményt azonban a kormány flagráns törvénysértés nélkül, nem köthet, mert a szabadalmat bármely időre meghosszabbítani csak a törvényhozás van jogosítva. Nem is hisszük, amíg nem látjuk, hogy a szóban forgó egyezmény ilyen rendelkezést tartalmazna, mert az nem tartalmazhat egyebet annál a negatív ígéretnél, hogy a kormány a törvényhozás intézkedéséig másnak jegykibocsátási szabadalmat nem ad. A kormány nincs jogosítva megkötni a törvényhozás kezét még hat hétre sem. Effektíve a bank szabadalma a mai napon véget ér, úgy hogy a banknak még a kormánynyal kötött egyezmény mellett sem lenne joga tiltakozni az ellen, ha más pénzintézetnek eszébe jutna bankjegyeket kibocsátani Valamint a magyar törvényhozásnak is teljes szabadságában áll holnaptól kezdve a bankügy tekintetében az Osztják Mg^rya£. .gaajaa jalá Mgdgn _,tekintsz néi-j