Magyarország, 1911. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-27 / 23. szám
os MAGYARORSZAQ ___Budapest, 1911. péntek, január 27. hónapig állta az ostromzárat s hamarább fogyott el az ostromlók türelme, mint az ostromlottaké. A harmadik hónap végén már nehéz ágyukat szegez a német Páris ellen és egy hónapig éjjel-nappal sűrűn bombázza a várost. Az ágyúgolyók azonban emberéletben nem sok kárt tettek. Mindössze százhét embert öltek meg és kétszázhetvenhatot sebesítettek meg. A padlásokból levonultak az emberek a pinczékbe, a tűzhely kéményét kidugták az ablakon s a füst végigömlött a gyalogjárókon. Hiszen amig a füstben tartott, nem is volt baj. Addig volt ennivaló is, tüzelő is. De rohamosan fogyott mind a kettő. j , 1:11 Október végén, az ostromzár első hónapja után már annyira megdrágultak a szokásos élelmiszerek, hogy a szegényebb nép már egyáltalán nem juthatott húsneműekhez. Decemberben pedig már semmi pénzen se lehetett marhahúst kapni, vagy friss főzeléket és gabonalisztet. Rákapott tehát a a lakosság a lóhúsra. Százezer ló volt Parisban azostrom elején, a kapitulácziókor már alig harminczezer maradt belőlük. Rettenetesen megdrágult azonban a lóhús is. Akkor a kutyahusra vetették magukat s a macskákat kezdték fogyasztani. Az ostrom utolsó heteiben nem is volt másmilyen hús a mészárszékekben, csak kutya- és macskahus. A szegényebb népnek ebből se sok jutott. Elmentek tehát vadászni a földalatti csatornákba s fogtak kövér patkányokat. Még az előkelő Jockey Club tagjai is azt mondták, hogy nagyon ízletes falat a hízott patkány. Mikor már a patkányok is jobb hazába vándoroltak, fölették az állatkert vadállatait s a díszmadarakat. Előkelő dámák ebédre a selyempincsit, vacsorára a papagályukat ették. Elfogyott a vaj is. Rántást az illatszergyárak zeiradékaiból csináltak. A legnagyobb nyomorúság azonban akkor állott be, mikor elfogyott a tüzelőanyag is. Felégették a sétaterek s a Champs Elysées fáit, a gőzmalmok fölszedték az utcza aszfaltburkolatát s azzal tüzeltek. Mindennek tetejébe ritka kemény tél szakadt a sanyargatott népre. És már arra is alig lehetett tüzelőt szerezni, hogy a korpából gyúrt kenyeret megsüssék. . Megpróbáltak mindent, hogy belopjanak valami elelmet és kőszenet a városba. A katonai kitörések azonban mind kudarczot vallottak. Január 19-én ötszázezer ember rontott ki, hogy áttörjön a német seregen és segítséget hozzon az éhező népnek. Kilenczezer franczia életébe került a vállalkozás, de egy darab kenyér s egy köteg fa haszna se volt. Várták-várták, hogy jöjjön már a fölmentő, sereg valahonnan Orleans felől, de semmit se tudtak a külvilágról. Postagalambjaikat lelőtték a németek, kutyafutárjaikat elfogdosták, a Szajnára bízott postacsomagjaikat kihalászták. "A nélkülözések roppant megnövesztették a halálozások számát. Az ostrom első hetében kétezerhatvannégy ember halt meg, a tizenkettedik hétenmár négyezerhatszázhetvenegy, míg normális időkben hetenként ezerkétszáznál nem volt több az elhaltak száma. Nappal nem is árulta el egyéb a különleges állapotot, csak a halottas menetek gyakorisága. A nép járta az utczákat, korcsmákat, ahol ital bőven volt, éppen csak ennivaló nem akadt. 'A színházak' is megteltek esténként, de egyébként pihent a ‘bűn és aludt a kéj. Este kilenczkor elcsendesedtek az utczák, melyeket az elfogyott gáz helyett szomorú petróleumlámpákkal világítottak. A hősien tűrt megpróbáltatások mértéke betellett a január tizenkilenczediki sikertelen kitöréssel. Másnap már megkezdődtek a tárgyalások Páris kapitulácziója felett és január huszonnyolczadikán JulesFaure megkötötte Bismarckkal az ásatásról szóló szerződést. A háború végéhez közeledett. Parissal együtt a győző kezébe került egész Francziaország. Egy hónappal később létrejött a békeszerződés, melynek már csak a ratifikácziója maradt hátra. A derék parisiak megbámulták az öles germánokat, kik bevonultak külvárosaikba, de sokkal több csodálója akadt annak a látványosságnak, mikor meglátták az első eleven ökrötés bárányt, amint ostoraikat pattogtatva büszkén hajtották végig a városon a kemény karú mészáros legények, kik addignapokon át utacskákat nyúztak és pocegereket " ■ teV-s V V "V " — Időjárás. Az északi nagy depresszió lenyúlott egészen Lengyelországig, a maximum pedig Francziaországig húzódott vissza. Közép-Európában tehát nagyobb nyomási különbségek és ennek következtében élénk szelek keletkeztek, amelyek különben Európa északnyugati részein is uralkodnak. Lecsapódások leginkább Németországban, nyugati Oroszországban és Ausztriában voltak. A hőmérséklet Közép-Európában érezhetően emelkedett, de Dél- Európában még aránylag alacsony. Hazánkban tegnap este megélénkülő északnyugati szelekkel borulás, később havazás és hőemelkedés indult meg. Ma reggelre jelentéktelen csapadék esett az északi és keleti felföld nagyobb részében és a Nagy-Alföld keleti felében. A hőmérséklet maximuma 10 fok C. volt Fiuméban, minimuma —9 fok C. Tátrafüreden. Jóslat. Változékony idő várható helyenkint— főleg az ország keleti felében — csapadékkalés lényegtelen hőváltozással. [ 1 ] ■ ! i "i' и —"felri ....— Személyi hir. Berzeviczy Albert titkos tanácsos, a képviselőház elnöke, ma este tíz órakor Kassára utazik, hogy részt vegyen nászának, Schell Rezső bárónak temetésén, aki tegnap elhunyt. A képviselőház elnöke holnapután ismét Budapesten lesz, it . József főherczeg távirata. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület, Kolozsváron, vasárnap tartott közgyűlésén üdvözlőtáviratot küldött védőjéhez, József főherceghez, aki az egyesület elnökéhez, Lázár István gróf orsZ. képviselőhöz a következő távirati választ küldötte: «Hálás szívvel köszönöm szeretetteljes üdvözletüket, melyet azon bő kívánattal viszonzok, hogy gyopáros zászlónk alatt virágozzék egyesületünk és áldásos működését a Mindenható áldása támogassa. « , / József fehérezeg.» — Juliska trónörökösnő beteg Hágából jelentik, hogy Juliska trónörökösnő, Vilma királynő egyetlen gyermeke influenzában megbetegedett és az orvosok attól félnek, hogy tüdőgyladást kap. A’ királynő férjét, aki Mecklenburgba akart utazni, távirattal hívták vissza. — 'Auguszta főhercsegasszony a japán, kiállításon. Auguszta főherczegasszony tegnap délután Majláth Anna udvarhölgy kiséreté■ben meglátogatta a budapesti japán kiállítást. Az Iparművészeti Múzeum előcsarnokában Radisics Jenő mint tanácsos, a múzeum igazgatója. Paotay Ödön japán konzul és Khanno Makotó, a tokiói festészeti akadémia tanára, a japán kiállítás kiállítási bizottságának vezetője fogadták a főherczegnőt. A főherczegasszony megérkeztekor örömét fejezte ki, hogy meglátogathatta a kiállítást, amelyről oly sok szépet hallott. A kiállítási tárgyak megtekintése egy óránál hosszabb ideig tartott és a fenség nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérte Radisics igazgató felvilágosításaités magyarázatait. Eltávoztakor kijelentette, hogy a kiállítást még egyszer meg fogja tekinteni, amikor majd hosszabb időt fog szentelni a tárgyak megtekintésére, melyeknek szépsége és műipari becse a legnagyobbmértékben megnyerték a tetszését. — A pestis- Párisi tudósítónk jelenti: A «Newy- York-Herald» itteni kiadása egy pekingi táviratot közöl, amely szerint a pestis Kínában terjed. A járványt kínai vadászok, akik egy mormota-féle állatnak a bőrét és húsát importálják Oroszországból, hurczolták be Kínába. A járvány első áldozatai a vadászok voltak. Az a feltevés, hogy a járványt a patkányok tenyésztik, nem nyer megerősítést. Az európai orvosok tehetetlenül állanak a járványnyal szemben és jellemző, hogy eddig a gyógyulásnak egyetlen esetét sem jelentették. Az ország belsejében rémületes gyorsasággal terjed az epidémia. A múlt héten Karbinban 30, Fusiadunban 2776 ember halt meg. Tiencsinben a nemzetközi bíróság kénytelen volt üléseit beszüntetni, mert a bírák megszöktek. Az összes európ i paiak sietve menekülnek Pekingből. A német trónörökös, akinek a fogadására Pekingben nagy előkészületeket tettek, lemondott erről az utazásról és megelégszik azzal, hogy Sanghait meglátogatta. — Vatikáni nagykövetünk. Rómából jelentik, hogy a Vatikán lapjának, az „Osservatore Romano“-nak közlése szerint a pápa beleegyezését adta ahhoz, hogy Schönburg- Hartenstein herczeg bukaresti követet vatikáni nagykövetté nevezzék ki. — Kitüntetett műasztalos. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a személye körüli niniszterhim ideisleneaj vezetésével s frleg bizott közzéteszik.^Hir. szerint nem Mromszért,hiasajak miniszterelnök előterjesztésére Lukácsovits Alajos műasztalosnak, a monori hitelszövetkezet ügyvezető igazgatójának, ipari téren kifejtett tevékenysége elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. ~ ®®affyar főurak Efyptomban. Jussuf Khamel basa,, az egyptomi khedive unokaöccse, tudvalevőleg, nemrég Magyarországon járt, s heteken át vendége volt több magyar főúrnak, többek közt Windischgrätz Lajos herczegnek is, a sárospataki várkastélyban. Az egyptomi herczeg tíz alkalommal meghívta magához elefánt- és oroszlán-vadászatra házigazdáját, Windischgrätz Lajos herczeget, akivel együtt volt a bécsi Teréziánum növendéke. Windischgrätz herczeg már január elején készült a látogatás visszaadására, de kanyaróba lesett, s ezért csak tegnap indulhatott Útnak Trieszten át Egyptom felé. Útjára felesége, szül. Széchényi Máriagrófnő, a magyar főrangú társaság ünnepelt szépsége is elkíséri. A herczegné maga is bátor és ügyes vadász, amit már többször bebizonyított az Andrássy Géza gróf betléri ért szulovai erdeiben rendezett medvevadászatokon. Windischgrätz herczeg, mikor e hó elejért megbetegedett, le akart mondani útitervéről, de Jussuf Kham él herczeg négyszer is táviratozott neki s kérte, hogy felgyógyulása után okvetlen jöjjön le, ő a saját yáchtjával fogja várni Alexandriában, ahonnan együtt folytatják majd az utat Szudán és Abesszínia felé az oroszlánokban és elefántokban gazdag területekre. Windischgrätz herczeg, aki igen jó lövő, egész ids arzenált — huszonhat különböző puskát s rengeteg drím-dum löveget is — visz magával a nagyszabású vadászkirándulásra. A herczegi pár, akivel együtt megy még egy másik magyar főur is, aki szintért kitűnő vadász, csak áprilisban tér vissza az afrikai vadászatokról. Itt említjük meg, hogy gróf Andrássy Gézáné jogász fiával, Manóval és két kisebb unokájával, a kis Liechtenstein herczegekkel, tegnapelőtt Konstantinápolyba utazott leánya, Maricz a herczegasszony látogatására, akinek férje, Liechtenstein János herczeg ez idő szerint a «Taurus» nevű oszrák-magyar czirkálóhajónak a parancsnoka. A grófnő, valamint fia, Márta gróf, csak április hóban térnek vissza Budapestre. [1 . Edvárd király barátjának veszedelmes kalandja, Londonból jelentik, hogy sir Thomas Lipton gazdag londoni kereskedőnek, Edwárd király barátjának kellemetlen kalandja volt egy őrülttel, aki merényletet akart elkövetni ellene. Thomas Liptonnak southgatei palotájában ugyanis megjelent egy jól öltözött úriember ,és beszélni óhajtott vele. .Lipton azt hitte, hogy egy hivatalnok keresi őt Skotland Yardból, akit várt, és azért gyanútlanul fogadta a billiárdszobájában. Alighogy egyedül maradt vele, az idegen egy borotvát vett elő és zagyva, öszszefüggéstelen szavakkal pénzt követelt tőle. Lipton azonban nem vesztette el lélekjelenlétét és barátságos hangon megígérte neki, hogy segíteni fog rajta, mert részvétet érez iránta. Az idegen erre megnyugodott és a borotvát letette az asztalra. Ezt a pillanatot fölhasználta Lipton és azzal az ürügygyel, hogy a telefonhoz hívják, kiment a szobából és telefonált a rendőrségre, amely nyomban detektiveket küldött; ezek azután letartóztatták és megfigyelés végett elhelyezték egy elmegyógyítóintézetben. — Romboló szélvihar. Kolozsvári levelezőnk írja, hogy a havasalji községekben napok óta óriási szélvihar tombol, mely sok kárt okozott; a védtelenül álló házak fedelét több községben megrongálta, a facsemetéket kitördelte és Jegenyében olyan erőre kapott, hogy több háznak és istállónak fedelét leemelte és idegen portákra hurczolta. Bogártelke és Tűre község között a telefonhuzalt is megszakította, sok helyen pedig a mezőkön levő szénakazlakat hordta széjjel. A strakói diáktüntetés- A krakói egyetem fegyelmi tanácsa, mint Lembergből táviratoztak, már döntött azoknak a diákoknak az ügyében, akik Z im m e r m ann tanár ellen tüntettek. Az ítéletet egyelőre titokban tartják, de néhány nap múlva