Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-07 / 56. szám
Budapest, 1911. kedd. márczius 7. ALTA RRRZACI tárgyalást elnapolta, az iratokat pedig a pótvizsgálat megejtése végett visszaadta a vizsgálóbirónak. * Berlini vendég a Magyar Jogázegyletben A Magyar Jogászegylet szombaton este f Nagy Ferencz elnöklete alatt teljes ülést tartott. Előadók voltak dr. Meyer Félix berlini Kammergerichtsral, ki a váltójog nemzetközi egységesítéséről és dr. Sichermann Bernit kassai ügyvéd, ki a hágai nemzetközi jogi konferenczia eredményeiről értekezett, ő képviselte Nagy Ferenczezel együtt a magyar kormányt a konferenczián. A rendkívül érdekes előadást, mely főleg a hágai konferenczia anyagát vitatta, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. A vita után a Continentalban banker volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el Meyer Félix, ki különben is nagy magyarbarát, még két napot tölt Budapesten. Innen, mint Sichermann dr .vendége, Kassára utazik. * Büntetőbírósági adatok nyilvántartása- Székely Ferencz igazságügyminiszter a hivatalvesztésnek, a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztésnek és a szakképzettséget kívánó foglalkozástól való eltiltásnak nyilvánításához szükséges büntetőbírósági adatok közlése tárgyában rendeletet adott ki, mely a büntető perrendtartás vonatkozó szakaszának végrehajtása czéljából elrendeli, hogy a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését megállapítóbüntető ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt lakhelye szerint vagy lakóhely hiányában tartózkodó helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének (Budapesten a székesfőváros tanácsának) haladéktalanul megküldi az első bíróság. Ha az elítéltnek a magyar büntetőtörvénykönyv hatálya területén lakóhelye vagy tartózkodási helye nincs, vagy az ismeretlen, az ítéletet az eljárt elsőbíróság székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez kell küldeni. Az újrafelvétel folyamán hozott új.Ítéletet, vagy az ítélet hatályvesztését a törvényhatóságok első tisztviselőivel szintén közölni kell. Értesítés küldendő a szabadságvesztés-büntetés megkezdéséről és lejártáról, valamint az elévülés idejéről, a büntetésnek kegyelem útján való elengedéséről is a büntetés megkezdésének vagy tartamának módosulásáról. Az úri közönséget értesítem, hogy tavaszi szövetkülönlegességeim megérkeztek. Skót és angol gyapjú kelmék gyönyörű dessainekben raktáron vannak. Különösen felhívom ab. figyelmét a kitűnő szabásra és rendkívül jutányos áraimra. Sapoo-öltönyök, felső kabátok Ízléses, finom kivitelben mérték szerint 66 koronától. FÁI GÉZA szabó, IV., Szervita-tér 5. I emelet. Telefon 178—14. TUDOMÁNY és IRODALOM. (—) Ssőrincsy György írói jubileuma- Komárom megye székházának lobogóval feldíszített nagytermében tegnap tartották meg a Jókai Közművelődési Kör alakuló ülését és vele kapcsolatban azt az ünnepélyt, melyet Lőrinczy György, a vármegye tanfelügyelőjének tiszteletére rendeztek tudományos és irodalmi egyesületeink abból az alkalomból, hogy három évtizedes írói és kultúrái munkásságának évfordulóján királyi kitüntetésben részesült. Az ünnepélyt megelőzőleg a vármegye három kulturális egyesülete egymásután gyűlést tartott, amelyen kimondották, hogy feloszlanak, illetőleg beolvadnak az alakuló fok a Közművelődési Körbe, mely nyomban alakulógyűlést is tartott és felkérte Beöthy Zsolt főrendiházi tagot és megválasztott elnököt és Alapi Gyula főtitkárt, hogy a bemutatott alapszabálytervezetet jóváhagyás végett a kormányhoz terjeszszék fel. Féltizenkettőkor kezdődött meg a Lőrinczyjubileumi ünnep, melyet Sárközy Aurél cs. és kir. kamarás, nyug. főispán lelkes beszéddel nyitott meg. A vármegye díszterme zsúfolásig megtelt, a kettős törvényhatóság összes női és férfi előkelőségeivel, akiknek sorában ott voltak Beöthy Zsolt főrendiházi tag, Kürthy István főispán, Kálmán Rudolf nyug. főispán, Jaros Vilmos, Thaly Ferencz és Óváry Ferencz orsz. képviselők ; a Petőfi-Társaság nagyküldöttsége: Herczeg Ferencz elnök, Ferenczi Zoltán alelnök, Jakab Ödön, Kéry Gyula főtitkár és Pakots József ; a Dunántúli Közművelődési Egyesület részéről : dr. Fodor Oszkár főtitkár, Gajdusek Marczel titkár, továbbá Ghiczy Dénes alispán, Domány János polgármester, Witausek Károly főjegyző, Baranyay Géza stb. stb. Perczekig tartó éljenzés és taps között kísérték be Kőrinczyt a gyűlésbe, ahol legelsőbben Kürthy István főispán meleghangú üdvözlőbeszéddel tűzte fel Lőrinczy mellére a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. Majd Beöthy Zsolt tartott beszédet, amelyben a szeretet hangján vázolta Lőrinczy György írói munkásságát. Ennek fejében most ők az irodalom és a közélet nevében oly szívesen rójják le a tisztelet és hála tartozását, mikor köszönetet mondanak és neki további munkásságához erőt, kitartást, boldogságot kivánnak. Utána Antal Gábor püspök szintén hatásos beszéd kíséretében nyújtotta át Lőrinczynek a Komárom vármegyei és városi Közművelődési Egyesület emlékét : egy remek ötvösművü ezüst tintatartót és írókészletet. A nagyszámú hölgyközönség élénk várakozása közben emelkedett most szólásra Herczeg Ferencz és lelkes beszéddel elragadta a hallgatóságot. A Petőfi-Társaság nevében megköszöni mind a két törvényhatóság közönségének, hogy így megbecsüli a társaság egyik tagját, akit ők is valamennyien szeretnek és nagyrabecsülnek. Majd a Dunántúli Közművelődési Egyesület szónoka, dr. Fodor Oszkár, méltatta hosszabb beszédben azokat a felette becses kultúrás szolgálatokat, amiket Lőrinczy Györgynek köszönhet a magyarság, köszönhet a nemzet. Majd átnyújtotta az egyesület ezüst babérággal övezett plakettjét. Sorra járultak ezután az ünnepelt elébe a különböző testületek üdvözlő küldöttségei. Ezek után emelkedett szólásra Lőrinczy György és sok érdekes és kedves reminiszczencziát mondott el küzdelmes életéből, melynek folyamán mai életfelfogása kialakult. Máskülönben borongás alaphangú beszédét így fejezte be: Én csak egy pohár borra meg egy jó szivarra gondoltam, nem pedig királyi ordóra és nagy elmék dicséretére. Az a csuda történt velem, hogy egyszerre lettem dúsgazdag és eladósodott ember. Gazdag azzal a nagy szeretettel, ami felém sugárzik és adós azzal a tömérdek hálával, amivel érette tartozom. Az élet legszebb délibábját, legkedvesebb illúzióját nyertem ma önöktől, azt az érzést, hogy szeretnek. — Köszönöm. Lelkes éljenzés és taps kísérte Lőrinczy felszólalását. A szeretettől és lelkesedéstől meleg ünnepség után 200 terítékes lakoma volt a «Magyar király-szálloda» nagytermében. (—) Az ötödik Shakespeare-matiné. A Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottsága vasárnap délelőtt tartotta meg ötödik matinéját a Nemzeti Múzeum dísztermében nagy és előkelő közönség jelenlétében. Elsőnek Lukács György tartott felolvasást «Shakespeare utolsó drámáinak stílusa» czímen. Utána Jászai Mari szavalt néhány részletet a «Cymbeline»-ből, Dubecz Malvin hárfakísérete mellett. A jelenlévő hallgatóság zajos tapssal honorálta a melodramatikus előadást. Végül dr. Salgó Jakab tartott felolvasást «Shakespeare lelki betegei» czímen. Előadása keretében orvosi bírálat tárgyává tette a Shakespeare műveiben szereplő lelki betegeket, így különösen a «Lear király» és a «Hamlet» alakjaival foglalkozott behatóan és összehasonlítást téve a külföldi irodalom műveiben előforduló lelki betegekkel, kimutatta, hogy Shakespeare milyen természetesen festette le alakjait. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. (—) Ossián költeményei, fordította Kálmán Károly. íme, mennyire igaza van Petőfinek, mikor azt énekli költői rajongásában, a «szent őrület»-ben (ahogy Shakespeare nevezi), hogy jönnek , mennek az évek századjai s mindent letipornak könyörtelenül, de Homer s Ossián koszorúja frisszöld marad; a kelták eltűntek, mint egy gyágros,amelyet a tengerek árja benyel, csak tornyának orma marad ki a vízből, —i e torony orma Ossián! Annyi nagy irodalmi forradalom, változás, megújhodás után még ma is régi, ősi gazdagság teljes pompájában előttünk áll a királyi utód, a királyi Ossián. Hírmondó sem maradt országából, trónjából, koronájából, jogarából, pallosából, — de azok az énekek, amiket szerte, ma is élnek, ugyanabban a fényben, amiben akkor hivalkodhatteli amikor egy nagyratörő és nagggyá levő népnek zengte királya. Ossián költészetét, ezredévbem ásta el, a mindent eltakaró homok,porréteg fölébe került, s ma — körülbelül tiz és hét évszázad múltán — új, tökéletes Ossián-fordítást nyer a tó «nyugat»-tal agyonszerencséltetette a múltakat lekicsinylő irodalmunk. Új Ossián, száznál húsz esztendővel több esztendő óta van szittya nyelven is valami e ködös, homályos énekekből, sőt hir,juk teljesen a költeményeket, de ma közvetlen fordításban és nem modern nyelven. A nyelvújhodás forradalmi korszaka termette meg minálunk az első Ossiánokat, s azóta sem volt, aki foglalkozott volna velük, most a Magyar Tudományos Akadémia kiadta, Kálmán Károly somkuthi r. k. pap fordításában. : I ...!( Nem tudjuk, — Kálmán Károly hol szerezte ezt a' fényes gyakorlatot, amelylyel a bárdot nyelvünkön meg tudja szólaltatni, — de kétségtelen, hogy nyelvezete oly gazdag, oly fordulatos, üde, verselésében oly mesteri, hogy forditását elsőrendűnek s Ossiánja megjelenését irodalmi eseménynek kell jelentenünk. Nyelvezete magyaros, erőteljes, üde, úgy cseng, mint egy ezüstcsengő, ha diadalmak pillanatairól regél és kong, mint egy harang, midőn Kormást a Lano tavánál tízezer leventével szórja a halált. Hogy mily tisztán szólal meg, midőn a gall bárd idegenszerűségét hozza át nyelvünkre, azt hadd igazoljam ezzel a négy sorral, mely AranyBuda haláláénak bekezdő négy sorára fog mindenkit emlékeztetni — Kálmán Károly nagy dicsőségére : ' i t ' 4' Előre haladva, hogy értem e tájra,Nap alkonyulatja borult a határra. Vén tölgyet törtem ki a bérem derekában S lángtüzre vetettem az éji homályban. Mint ez a kikapott négy sor — olyan részlet e vaskos kötetnek csaknem minden lapján akad nem is egy. A fordítóra nagy hatással lehetett a magyar, bárd: Arany János. Nyelvében, előadásában igyekezett hozzáférkőzni, s valóban irodalmi feladatnak is igen Arany-vágású volt az, amit akkor vállalt,midőn belekezdett e munkába. A 37 éves könyvnek valóban csak egy libája-hiánya van, — amelyet a szerző azzal óhajt pótolni, hogy az olvasó figyelmébe ajánlja Heinrich Gusztáv tanulmányát Ossiánról. Egy ilyen érdemes nagy munkának nem volna szabad — a szomszédba menni magyarázatokért. Ossián olvasásakor nem egy helyen akad az ember olyan részletre, amely némi magyarázatot igényel — s azt hiába keressük e gyönyörű kivül-belül gyönyörű könyvben. 1 '6 (—) Képek a parochiáról Csekme Ferencz, marostordavármegyei görgényi egyházmegye scermátus esperese «Képek a parochiáról» czime néhány rajzot, életképet irt és adott ki. Ma, amikor a «írók» gombamódra teremnek, mindennap találozunk uj könyvekkel a könyvpiaczon s nagy résük felett olvasó és biráló egyformán napirendre ír anélkül, hogy lelkében az új könyv bármi csekly nyomot is hagyna. Csekme Ferencz könyve zonban méltó arra, hogy elismerő szóval emlészzünk meg róla. A könyv kedves, érintetlen lelkről tanúskodó rajzai, életképei közül egyikásik már előkelő egyházi lapokban megjelent, sőt odaírni díjat is nyert. Igazi, tőrül metszett magyar indolkozás, ma már ritkán hallható csengő madar nyelven megirott kedves apróságok, intimitásk, amiket szívesen olvasunk, képezik Csekmerencz könyvének tartalmát. A magyar lelket, m mgyar szivet ragadják meg s visszaviszik lábba , időbe, amikor a könyveket nem üzleti szempontol írták, hanem azért, hogy az író lelke nemes adolatait közkincscsé tegye. A keresetlen magyar elvek megirott kedves könyv megrendelhető a " " Gernyeszegen (Maros-Torda vᣗ) Forrongások. Egy nem közönséges kvarertásokkal megirt regény viseli ezt a czímet Szerzője Balásházy Péter. Ezt a nevet most hall-' juk először, de már ez első munkája után is bizonyosra vesszük, hogy nem utoljára. Szívesen fogunk találkozni és remélhetőleg gyakran is a nevével, amelyet a «Forrongások» máris jó hangzásúvá tett. Élesszemü és erőskezü író munkája ez a regény, amely a szubjektív érzések forró levegőjében is meg tudja őrizni a nyugodt, tárgyias hangot. író, aki ilyen biztonsággal tud tárgya fölé kerülni s érdeklődésünket, szimpathiánkat oly virtuóz módon ébren tudja tartani, kétségkívül nem mindennapi tehetség. Még jobban meglep ez az irói erő, ha megtudjuk, hogy tulajdonképpen egy gyöngéd és finom női kéztől ered . Balásházy Péter nem más, mint irói pseudonymamak( pmh1 17