Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-30 / 75. szám
. Budapest, 1911. csütörtök, márczius 30. MAGYARORSZÁG sérte Himpfner Irma előadását, aki Csajkovszky b-moll zongoraversenyét játszotta nagy hatás mellett és az intézeti énekkar «Hollandi imá»-ját (Kremsertől), amely annyira tetszett, hogy megismételték. Az intézetnek van egy csodagyermeke is, Mahner István első osztályú tanuló, aki bámulatos technikai készséggel néhány kisebb Hubaydarabot adott elő hegedűn. Sok tapsot kapott azután dr. Kupcsay Feliciánné úrhölgy is, aki a «Remete csengettyűje» és a «Romeo és Julia» czímű operákból énekelt áriákat nagy hatással. — (Új tréfás dalok.) Weiner Leó, több tréfás dal népszerű szerzője, három nagysikerű pesti nótát irt: «Csak feszesen», «Végy egy kis virágot» és «Gyere ide» czimmel. Egy-egy dal két koronáért kapható a Harmonia-czégnél. — (Hangverseny.) A bécsi Rosé vonósnégyes e hét végén érkezik haza második németországi körútjáról és jövő héten, szombaton, április 8-án tartja utolsó kamaraestélyét a Royalteremben teljesen klasszikus műsorral. Jegyek Méry Bélánál válthatók. Az Élet olyan, mint a Lánchíd! így tartja azt a polyaszó: Az élet sok java közt a legjobb A Kerpel-kézfinomító. 1 Kerpel-kézfinomító ___________________ ...____K 3.50 1 Kerpel-arcfinomító .............................................. _ K 3.60 3 Kerpel-bőrfinomítószappan — K 1 80 1 Ketpel-pnder ............. ... ... ...— ... — - __— K 2.— Kerpel Vilmos Budapest, V. ker., X.spét.körút 38/9. szám TÖRVÉNYSZÉK. * A húsvéti szünet az ítélőtáblán. A budapesti királyi Ítélőtábla elnöke, a húsvéti ünnepekre való tekintettel az ülések rendjét akként állapította meg, hogy a nagyhéten az ülések április 10. és 12-én, hétfőn és szerdán tartassanak meg, a húsvéti ünnepek után pedig szerdán, vagyis 19-én vegyék kezdetüket. E rendelkezés úgy a polgári, mint a büntetőtanácsokra vonatkozik, utóbbiakra nézve azzal a hozzáadással, hogy a főtárgyalások az ünnepek után április hónap 19., 20. és 21-én fognak megtartatni. * Az automatikus előlépés a bírói és ügyészi karban. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület összes osztályai e hó végén és a jövő hó elején külön ülésben foglalkoznak *az automatikus előlépésnek az elsőfokú bíróságoknál és ügyészségeknél behozatalának nagy horderejű kérdésével. Az egyesület budapesti osztálya április 1. napján, szombaton délután 5 órakor tartja meg ezt az ülését a budapesti Ügyvédi Kör helyiségében (V., Szemere utcza 10.), amelyen az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke maga, Grecsák Károly kir. kúriai bíró fogja a kérdés részletes ismertetésével a vonatkozó indítványtmegtenni. Az ülés iránt igen nagy az érdeklődés, mert az automatikus előlépés kérdése most, a polgári perrendtartást életbeléptető törvény tárgyalása küszöbén, különösen időszerű. * Elitélt szerkesztő. (Esküdtszéki tárgyalás.) Abban az időben, mikor hire járt, hogy dr. Rasovszky Lajos a turóczszentmártoni Tátrabank és a zólyomi Tótbank segítségével Losonczon egy, a pánszláv mozgalmakat éltető pénzintézetet akar alapítani, a «Nógrádvármegye» czimü lap 1908. január 9-én megjelent számában egy czikk jelent meg «Vészjel Nógrád északi részéből» czim alatt, amely ezt a bankalapítást tárgyalta. Felemlítette a czikk, hogy ennek a banknak már a személyzete is ki van szemelve és pedig pénztárnoka .Tamási község «magyar érzelmű tanítója, Szkaros Sámuel lesz, aki nemsokára a magyar állam jóvoltából tekintélyes nyugdíjjal vonul nyugalomba, az egyik könyvelő pedig ,Szkalos Sámuel leánya, Szkaros Margit losoncztamási m. kir. postamesternő lesz. Ezen közlemény folytán Szkalos Sámuel tamási tanító és leánya ellen mozgalom indult meg s a megtámadottak kénytelenek voltak fegyelmi vizsgálatot kérni maguk ellen, hogy tisztázzák magukat a felhozott vádak ellen. A fegyelmi vizsgálat úgy az apát, mint a leányt teljesen rehabilitálta s most már mindketten sajtópert indítottak a «Nógrádvármegye) cz. lap szerkesztője, Tokay Lajos ellen, akit a büntetőtörvényszék yádtanác® véd alá helyezett Ugyancsak erős támadásban részesítette lapjának több számában Tokay Lajos szerkesztő dr. Révész Dezső balassagyarmati ügyvédei a Balassagyarmati Takarékpénztár ügyészét, akit többrendbeli, ügyvédi tisztességbe ütköző szabálytalanság elkövetésével vádolt meg czikkeiben. Révész Dezső dr. ezekért a közleményekért szintén sajtópert indított Tokay Lajos ellen. A büntető törvényszék esküdtbírósága két napon keresztül tárgyalta az egyesített pöröket Mikovich dr. bíró elnöklésével. A tárgyaláson Tokay Lajos szerkesztő mindkét ügyben a valódiság bizonyítását kérte, amihez a panaszosok jogi képviselői, Baracs Marczell dr. és Ödönfi Miksa dr. is hozzájárultak. A bíróság erre helyt adott a vádlott kérelmének és elrendelte a beidézett tanúk kihallgatását és a beszerzett okiratok felolvasását. A két napig tartó bizonyítási eljárás után az esküdtbíróság tegnap késő este hozta meg verdiktjét, amelyben Tokay Lajos vádlottat a Szkalosék által indított rágalmazási perben nem bűnösnek mondotta ki, ellenben megállapította a vádlott bűnösségét a rágalmazás vétségében Révész Dezső dr. sérelmére és ezért a bíróság a vádlottat 800 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a panaszosok jogi képviselője, valamint a vádlott semmiségi panaszt jelentettek be. * Lovag Zolnay becsületsértési ügye. Négy évvel ezelőtt, április 13-án, Ungváron egy vendéglőben lovag Zolnay Viktor ismert vivőmester összetűzött Lukács Béla főhadnagygyal. Az összetűzésből affér keletkezett, amelyet a felek párbajjal óhajtottak befejezni. A két fél segédei épp a párbaj feltételeiről tanácskoztak, amidőn a Komáromban állomásozó 19-ik vadászzászlóalj parancsnokságától távirat érkezett a 66-ik gyalogezred parancsnokságához, amelyben Zolnay Viktort párbajképtelennek nyilvánítják. Emiatt aztán az affér egyoldalú elintézést nyert. Lovag Zolnay erre a 19-ik vadászzászlóalj parancsnokságához sértő beadványt intézett, amely miatt a beregszászi törvényszék perbe fogta lovag Zolnayt a katonai bíróság megsértéséért. A per folyamán a vádlott azzal védekezett, hogy a katonák az ő kihallgatása nélkül egyoldalúan döntöttek az ő becsülete fölött és így jogosult volt a beadványban foglalt sértés. Állításait Zolnay bizonyította is, minek folytán a bíróság felmentette, a vádlott vivómestert. A kassai tábla helybenhagyta ezt az ítéletet. A kir. Kúria első büntetőtanácsa ma Tarnay János biró előadásában tárgyalta a főügyész által benyújtott semmiségi panaszokat és megsemmisítve az alsóbiróságok ítéleteit, becsületsértés vétsége czímén 200 korona pénzbüntetésre ítélte a vádlott vivómestert. * A merénylő hajóskapitány elítélése. Fiumei levelezőnk írja, hogy az ottani törvényszék hétfőn tárgyalta Csaleta Márk negyven éves, osztrák alattvaló tengerészkapitány bűnpörét, aki február 25-én a déli órákban a Caffé Risorgimento előtt beretvával merényletet követett el neje, született Vidich Stefánia ellen. A tárgyalási termet nagyobb részben a vádlott ismerősei s egyéb érdeklődök töltötték meg, úgy hogy mire a tárgyalást megnyitották, a padsorokban alig lehetett, megmozdulni. A megtartott vád- és védbeszédek után a törvényszék Csaleta Márkot másfél évi börtönre s az ország területéről való kitiltásra ítélte. A büntetésbe az egy havi vizsgálati fogságot beszámították. Az ítéletet a közönség morajjal fogadta s majdnem mindenkinek figyelme a vádlott felé irányult. Az elnök még nem is rekeszthette be a tárgyalást, máris újabb izgalom támadt. Csaleta neje, aki már a tárgyalás elején is rosszul lett, a szigorú ítélet hallatára elvesztette az eszméletét és ájultan terült el a tanuk padján. Ügyvédek s más közelben állók siettek segítségére, akik az asszonyt a vízvezetékhez, majd az irattárba vitték, ahol hozzáfogtak eszméletre térítéséhez. Csaletáné csak egy óra múlva nyerte vissza eszméletét s anyja kíséretében hagyta el a törvényszék épületét. * A Magyar Jogászegylet április 1-én (szombaton) este hat órakor az ügyvédi kamat helyiségében (Szemere utcza 10. sz. a) teljes ülést tart, melynek napirendje a következő: Irodalmi bemutatás U( Ambrózy Gyula). Dr. Halász Zoltán: A becsület oltalma a német, osztrák és svájczi büntetőtörvénytervezetekben. Dr. Kádár Zoltán: Az orvosi műhibákról. Az ülés pontban hat órakor kezdődik.. . Fiatal tolvajok. A budapesti gyermekbiróság tegnap veszedelmes tolvajbanda felett ítélkezett. Hét suhancz, a legidősebb köztük 17 éves, tolvajbandává tömörült és ahol alkalom kínálkozott, elloptak mindenféle ingóságot. Loptak a kocsmák elől söröshordókat, a kocsikról pokróczokat, a szekerekről csomagokat és az ekkér szerzett holmit Kun Márton vendéglős és Kiss József állás nélküli kocsis vásárolta meg tőlük potom áron. A tárgyalásra a vádlottak közül kettőt aszódi javító intézetből állítottak elő, kettő megszökött. Eltűnt Kun Márton, az egyik orgazda is. Pogány László dr. ügyészi megbízott és Lutilszky Jenő dr. védő felszólalása után Lengyel dr. járásbíró az egyik tolvajt, aki már közel jár a kedvezményes kor végéhez, egy esztendei fogházbüntetésre ítélte, négyet pedig javító intézetbe utalt. Kiss József félévi fogházbüntetést kapott, mert a bíró súlyosbító körülménynek tudta be, hogy a bűnös üzleti viszonyt fiatal korú tolvajokkal tartotta fenn. Hozzáértő orvosok _ Q711U17 véleménye szerint a .«julifloza»it Fogpor Fogkrém Fogkefe na. 18portákBSBbb orvos! szám- és fogápoló-szerek. Kaphatók gyógytárak és droguetiákban Megrendelhetők: SANITOL főraktár Saskolcz czimen is! VIDÉK: Békéscsaba rendezett tanácsú város. —■ Saját tudósitónktól. ■— Békéscsaba, márczius 29. Békéscsabán már régebben mozgalom indult meg aziránt, hogy a község rendezett tanácsú várossá alakuljon át, annál inkább, mert a nagyközség lélekszám tekintetében a tizennegyedik helyet foglalja el az országban. Az általános óhaj azonban határozott alakban csak hétfőn nyert kifejezést, amikor Székely Lajos dr. ilyen irányú javaslatot terjesztett Békéscsaba község képviselőtestületének közgyűlése elé. A javaslatot, — melyet Károsy Lajos első jegyző terjesztett elő — a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta meg, csupán a czél elérésének módozatai felett volt vita, de úgy a tanács, mint a községi képviselőtestület minden egyes tagja örömmel üdvözölte a mozgalom megindítását s egyhangúlag elhatározta, hogy mint erkölcsi testület és mint a községi autonómia vezetője maga áll a mozgalom élére és minden igyekezettel az új szervezet érdekeit előmozdítja, mert az fejlődöttebb, magasabb fejlődést is vonhat maga után. Székely Lajos dr. lelkesen, pontos számtani adatokkal támogatja , és indokolja meg javaslatát. A számokban kimutatja, hogy Békéscsaba összes egyenes állami adója 500 ezer korona. Összes szükséglete 700 ezer korona, fedezete 400 ezer korona, tehát pótadóval fedezendő 300 ezer korona. Ebből 180 ezer koronát tesznek a községi személyi illetmények, vagyis az összes pótadóknak kétharmad részét; az összes különbség, mely kizárólag a városi szervezetből folyik 4—5 új állásnak a szervezése, melyeknek maximális költségtöbbletét 20 ezer koronára teszi. Ezzel szemben az állam Magyarország összes városait aránylagos segélyben részesíti, amely Békéscsabádnál alacsony számítás szerint is 40 ezer koronára tehető. Tehát magánál ennél az egy tételnél 20 ezer koronával, vagyis 7 százalékkal csökkenne a pótadó. A Vitában sokan vettek részt, míg végre Saifer Vilmos dr. meleg felszólalása után a közgyűlés kimondta, hogy elvben helyesli a rendezett tanácsú város érdekében induló mozgalmat, annak élére áll, kebeléből az előkészítés munkájára 20 tagú bizottságot küld ki. A délutáni gyűlés már viharosabb volt és nagy botránynyal végződött, mert egy utczakövezési tárgynál, mivel Achim L. András kíván- 13