Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-15 / 63. szám

8 — Az orosz külügyminiszter betegsége. Pétervárról jelentik, hogy Szasszanov kül­ügyminiszter az északát nyugodt alvással töltötte.­­A tüdőgyulladás nem terjed. A mellhártyában csak csekély izzadmány észlelhető. — Kinevezés. A király a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter előterjesztésére S­z­t­r­a­k­a Ágost vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri szám­vevőségi aligazgatót, ugyanezen számvevőség tiszti létszámába, a VI. fizetési osztályba gazdasági szak­­felügyelővé kinevezte. ^ — A király és a Petőfi-család síremléke-A király legutóbbi budapesti tartózkodói alkalmá­ból az epreskerti művészeket látogatván, betekin­tett Strobl tanár kitűnő tanítványának, Bory­át­nőnek műtermébe is. Sorra megnézte a szoborravi­­tákat, amelyek közül a királynak leginkább feltűnt egy, a karma közt lantot tartó, felszállni készülő hatalmas turulmadár. — Ez, nemde, turulmadár? — kérdezte a király. ! — Igen, felség — válaszolta a művész. :■! — És milyen czélra készítette? •' — A Petőfi-család síremléke lesz a kerepesi te­metőben. 1 1 ' — A nagy költő családjáé? — kérdezte a király. ' — Igen. 1 ! —­ És mit használt fel modellnek? —, érdeklő­dött tovább a király. A művész erre rámutatva a szobor melletti áll­ványon levő kitömött, szétterjesztett szárnyú ke­selyűre, így válaszolt: — Ezt a kitömött szakállas keselyűt mintáztam le kétszeres nagyságban. A király ezután körüljárta a turulszobrot és összehasonlította a kitömött keselyűvel, miközben a művész megmagyarázta, hogy ez a gyönyörű ma­dár kiveszőben van és Magyarországon csak két fészek ismeretes. Az egyik Arad megyében, a má­sik a Tátrában van. A k­hrály elismeréssel szólt a síremlékről és Paar gróf­­főhadsegédet e szavakkal figyelmeztette né­metül a turulmadárra. ~" ein turul, ein Grabdenkmal der Fa- Byjie eines grossen ungarischen Dichters. ■A® ököritói segélyakczió. Egyik reggeli újság ma hosszabb czikkben foglalkozik azzal a hihetetlennek látszó esettel, hogy az ököritói tűz­­katasztrófa alkalmából megindult segélyakciónak eredményeként begyűlt összeget a segélyreszorul­­tak között még mai napig sem osztották ki, jól­lehet rövid idő múlva már esztendeje lesz a bor­zalmas szerencsétlenségnek. A hivatkozott czikk a belügyminisztériumot teszi felelőssé a késede­lemért. A belügyminisztérium félhivatalos c­áfo­­latban a felelősséget áttölta Szatmár vármegye al­ispánjára , azzal védekezik, hogy az alispán több­szöri sürgetésre sem terjesztette fel a segély­ki­osztáshoz szükséges iratokat. Akárkit terhel a fe­lelősség,­ eléggé megbotránkoztató az a szomorú tény, hogy a társadalomi­­ószivű adományaihoz mai napig nem­ tudtak hozzájutni a segélyre szorultak . Elsülyedt dereglye. Az összekötő vas­úti híd alatt horgonyoz napok óta a román állam «Ternova» nevű gőzöse nyolcz uszálylyal. Az éjszaka egy kavicsosan megrakott dereglye összeütközött a horgonyzó uszályokkal, a dereglye megrongálódott és elsülyedt. A dereglyén két földműves ember volt, akik Csónakba szálltak és a budai part felé elevez­­tek. Hogy kik voltak a dereglyén és hogy kié volt, nem tudták megállapítani. •­­ Külföldi diákok Erdélyben­ Ausztrián­­és németországi egyetemi hallgatók két heti ki­rándulásra készülnek Erdélybe. A­ tervet a bécsi egyetem rektora pendítette meg s már­is töme­gesen jelentkeztek ausztriai és németországi ifjú­sági egyesületek tagjai. A­ kirándulók­­megnézik Erdély nevezetességeit s el fognak látogatni Kis­­sárménra is a földgázkutakhoz. * . — Gyásarova*. Id. F­áy Albert, volt 48-as nemzetőr kapitány, Gömör és Nógrád vármegyék bizottságának tagja, 88 éves korában, Szügyben meghalt özv. gyulai G­a­á­l Ferenczné, szül. P­e­t­h­o­s Anna, 84 éves korában Egerben meghalt. . Nyiry Pál, Mezőtúr városának volt polgár­mestere, az ottani függetlenségi és 48-as pártnak hosszú időn át volt elnöke, 76 éves korában Mezőtúron meghalt. 4 Id. Puskás Sámuelné, szül. Róth Juliánná folyó hó 121ón, életének 59-ik évében , meghalt Gyermóremetén..? — Éj nagykövetek. Bécsből jelentik, hogy a diplomácziában a közeljövőben újabb vál­tozás várható, amennyiben Schönburg herczeg, bukaresti osztrák-magyar követet Rómába vatikáni nagykövetté nevezik ki. Schönburg herczeg helyébe pedig Fürstenberg Károly herczeg, drezdai­ követ kerül. — Berchtold gróf helyébe pétervári nagykövetté, hir szerint, T h u r n-V a t- s a s s i n a gróf szófiai követ van kiszemelve, aki már régebben is jelölt volt erre az állásra, de azért nem lehetett kinevezni, mert, mint belgrádi követnek összeütközése volt Sementovski­ orosz követtel, aki akkoriban a külügyminiszter segéd­jévé volt kiszemelve. Sementovski azonban azóta meghalt és igy nincs már akadálya a gróf kinevezé­sének. — Nadrágszoknya 63 borotvált arcz. A világért se kell furcsákat gondolni, amiért ez a két nagyon különböző dolog itt így egymás mellé ke­rült. Még csak nem is azért jutottak ilyen közel­ségbe, mintha a czímben foglaltakkal kapcsolatban a nők elférfiasodásáról s a férfiak elasszonyosodá­­sáról akaróznék beszélnünk. Az ok az a merő vé­letlen, hogy a Felsőmagyarországi Mi­nerva 1830. évi kötetében egy tudós czikkecskét olvastunk, mely egy füst alatt tárgyalja a nadrágot és a szakállviseletet. A nadrágos hölgyeknek, kiket most annyi kellemetlenség ér a nadráguk miatt, nagy elégtételül szolgálhat, hogy a férfiaknak is volt elég bajuk egykoron a nadrágdivat miatt. Az Egyház mint szemérmetlen ruhadarabot­ szá­zadokon át üldözte a szegény nadrágot. Péter clunyi apát keserves pirongatásokban ré­szesült a pápától, mikor kolostorának szer­zeteseit nadrágviselésre kapatta s a nad­rág miatt való megbotránkozás akkora volt, hogy Honorius császár 397-ben ediktumot adott ki, melyben száműzetéssel és jószágvesztéssel fenye­gette meg azokat, kik nadrágosan mernek mutat­kozni Róma falai közt. Eggyig se­­csodálják tehát a szende hölgyek, akik minden áron nadrágban akarnak sétálni, hogy lehúzzák róluk a nadrágot Megcselekedték ezt hajdanán az első férfiakkal is, akik nadrágban mutatkoztak. Fizessék vissza ama férfiaknak, akiknek meg szoknyára vetemedik majd kedvük. Ezek után, mondaná egy akadémikus, tér­jünk át tárgyúnk második részére. Bizonyosan ér­vényben van még az ősi szállóige, hogy a szakáll nem tesz filozófussá. Voltak azonban fölös szám­mal, akik ennek az ellenkezőjét vitatták (mind fi­lozófus volt!), amint hogy volt olyan idő is, (Arany­­szájú szent János panaszolja), amikor sokan torzon­­borz szakállukban lengették­ a jámborság és szentség bizonyítékát. Manap, ellenkezőleg, úgy látszik, a be­­retvált arcz tesz filozófussá, vagy, ami ennél többet jelent és kívánatosabb, gentlemanné. Azért szőrte­­leníti meg orczáját a ferdesarkú, rojtos nadrága, szelid statisztikai dijnok (czilinder van a fején pénteken is), a fürge könyvügynök s a szapora­­nyelvű kereskedősegéd. Nem volt még divat a férfiak arczcsupaszító igyekezete, mikor élülemlí­­tett Minervánk a berlini «Élet-magnetizmus 1819-ből való évkönyveiből» rádörög a szakáll-bajusz­­nyesegető emberekre. «A szőr és szakáll szükséges ,hozzávalók testeinkhez, mondja. A természet adta ezeket oly helyekre, hová szükségesnek találta, azért nyírni és irtani őket bűn a természet ellen. És igy a szakáll nem holmi giz-gaz, melyet szün­telen nyesni kellene; az emberi ábrázat nem ganélágy, mely hitvány dudvát teremne. A bo­rotvált orcza nem is való, természeti, hanem egy megcsúfított áll-orcza és hazugság.» Amiben az bizonyosan igaz, hogy aki leborotválja a bajuszát, olya®, mintha álarczot tett volna föl. Sokszor szülőanyja sem ismerne rá, annyira idegenné változtatja a férfiarctet, mely a természetes fejlődés során szőröket terem, mik hozzátartoznak a férfihez, nem is mint akcziden­­cziák, hanem mint lényegek. — Horváth Lajos végrendelete- Horváth Lajos főrendiházi tag haláláról előző számunkban részletesen megemlékeztünk. Mint most M­i­s­k­o­l­c­z­­ről jelentik, az elhunyt végrendeletét tegnap bon­tották föl. Az elhunyt kétszázhatvanezer koronát hagyott jótékony czélra. És pe­­dig százezer koronát Miskolc* város, hatvanezer kopople-»-reform­átua, fdgimnfehnn, hatszáz koronát _ a Petőfi­ Társaság, ezer koronát a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete kap, azonkívül ötvenezer koronát hagyott az avari református templom restaurálására. Kisebb jótékony erélű hagyatékokon kívül gondoskodott alkalmazottairól is. Körülbelül hatszázezer koronát kitevő többi vagyonát roko­naira hagyta. Az elhunytat szerdán temetik a város­háza udvaráról az avari temetőbe. S z e m e r e Ber­talan mellé. — A Wye-folyó titka. Rövidesen hírt adtunk­ m­ár arról, hogy Angliában, Monmouthshire gróf­ságban, Chepstow-val szemben, a Wye-folyó iszap­jában dr. Orville Owen, egy amerikai Bacon­rajongó, ásatásokat folytat v állítólagos Shakespeare művek, kéziratok után, amelyek szerinte azt vannak hivatva bizonyítani, hogy Shakespeare műveit tulajdonképpen a híres Fran­cis Bacon baron of Verulano, Erzsébet királyné és I. Jacob király kegyencze írta. Owen dr., aki az amerikai baconisták legrajongóbb híve, a «The Countess of Pembroke’s Ar­cadia» czímű könyv egyik, 1638-iki kiadásában egy siffrirozott helyre bukkant, amelyhez állító­lag Bacon nevének öt betűje adja meg a kulcsot Erről a könyvről eddig azt hitték, hogy Philipp Sidney volt a szerzője, Owen azon­ban több helyből megállapíthatni véli, hogy ez is Bacon műve. A siffrirozott helyekből meríti­ Owen dr. azt hogy a­­Wye-folyó iszapjából olyan meg­győző bizonyítékokat fog előhozni, amelyek a nap­nál is fényesebben igazolni fogják­, hogy Bacon nemcsak a saját, jól ismert műveit írta meg, hanem Shakespearéit is. Ezeket a siffrírozott helyeket­­a tudós csak Chepstow tulajdonosának Beaufort herczegnek és nejének, valamint a herczeg jószág­igazgatónak mutatta meg. Ezek a siffrek nemcsak utalnak Chepstowra, hanem egyenesen megjelölik a helyet, pontos mértani számítással, hogy hol ke­resendők a «tölgyfa»-ládákba csomagolt kéziratok. Ezeken a siffrírozott helyeken többek közt Wye­­rszapja, Wye-folyó, Strongbow-castle, Strignil­le hasonló, ma is ismert nevekre akadt. A Strignil szóról pedig határozottan megállapította, hogy hajdan ez volt Chepstow neve. Az ásatások ilyenformán a Wye-folyó iszapjában hetek óta folynak, persze csak apály idején, mert máskor ez a hely, amelyet a siffrirozott rész megjelölt, nem közelíthető meg. Ezen, a mértanilag kimért helyen, hat mély lyukat ástak először eredménytelenül. .Végre a hetedik lyukból tölgyfaléczek kerültek­­elő, ame­lyekből az írás szerint a kéziratokat rejtő ládák készültek. A lyuk körül most Owen dr. magas véd gátat fog emeltetni, hogy a munkát ne csak apály idején, hanem megszakítás nélkül folytat­hassák. Angliában persze nagy érdeklődéssel lesik, hogy mi lesz Owen kutatásainak az eredménye. — Az indiai pestis. Londonból jelentik, hogy, a «Times» távirata szerint a pestis Indiában rokla­­mosan terjed. E hó 4-éig 28.000 volt a halottak száma. Legjobban pusztít a járvány Bengalia és Punial tartományokban. A pestis Bombayt is erő­sen fenyegeti. — A képviselőházi gyorsiroda új főnöke. Megírtuk már, hogy az képviselőházi gyorsiroda fő­nöke, Fenyvesi Adolf nyugdíjaztatása iránti kér­vényét beadta. Mint a Pol. Hi­. jelenti, Fenyvesi utóda Antalik Károly dr. a gyorsiroda eddigi főnökhelyettese lesz, kinek kinevezése a hivatalos lap egyik legközelebbi számában meg fog jelenni. — Miss Elkins férjbe®megy­ Miss Elkins Katalin és az aleuzzói herczeg eljegyzése végleg felbomlott. Hitt Róbert, egy newyorki többszö­rös mi­liotaos egyetlen fia megkérte miss Elkina kezét és nem kapott kosarat. *­z öngyilkos ügyvéd. Bécsi tudósítónk je­lenti, hogy dr. Lanterstein Oszvald ma reg­gel lakásán felakasztotta magát, amit megelőző­leg kinyitott a szobájában ft gázcsapokat Dr. Lan­terstein törvényszéki bíró volt amely állásában nyugdíjazták, mire két év előtt Bécsben ügyvédi irodát nyitott Az ügyvédet a megélhetés gondjai és terhes adósságok kergették a halálba. — «Szahara’ császára.» Madridból jelentik, hogy egy las­palmasi (Kanári-szigetek) jelentés sze­rint az ismert franczia milliomos, Lebaudy,­­«Szahara császára», az ottani kikötőben partra szállt. A las-palmasi bíróság erre azonnal lefoglalta „ a­ «caszári­ hajóméz», amely a «Dahlia» és «Tini- MAGYAROR­SZAG Budapest, 1911. szerda, márc­ius 15.

Next