Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-22 / 69. szám
fl i m~mm.mm...m i.M—i i , --------------------- Vad Tehetik fel k Teraenyt Ugy harczolnak, Vajat a T a d a k, teljesen figyelmen kívül hagyva a terepet és a tisztek utasításait. Teljesen sík, fedezés nélküli terepein is állva lőnek, sőt esetleg kihivó fegyvertánczot is elrejtenek, hogy ezzel bátorságukat fitogtassák. Sok bajjal jár az is, hogy a kiképző tisztek nem értik a nyelvüket és így a kiképzés lassú és hiányos. Azonkívül a szerecsen katonák iszákosabbak és kevésbbé kitartók is, mint az algíri tirailleurek és légionáriusok.f- lyukas fogak által előidézett merevsfőrésfertőzés. Egy new-yorki kórházban a napokban egy tízéves leánygyermeket kezeltek, akinek nyaka az egyik oldalon hatalmasan megdagadt. Amikor a kórházban jelentkezett, egyéb betegségi templomokat még nem vettek rajta észre, néhány nap múlva azonban a gyermek fej- és fogfájásról kezdett panaszkodni és képtelen volt szilárd eledellel táplálkozni Másnap merevgörcs állott be, amely az állkapocson kezdődött és onnan lassan továbbterjedt Mivel sejtették, hogy a betegség a fogaktól ered, kihúzták a betegnek három fogát. A beteg állapota mindamellett egyre rosszabbodott és így tetanus-szérumot fecskendeztek a bőre alá, ami azonban szintén nem használt és másnap reggel a beteg görcsös vonaglások között meghalt. A testen néhány rossz fogon kívül semmiféle látható sérülés nem volt és így az odvas fogakat kihúzták és bakteriológiai vizsgálatnak vetették alá. Kitűnt, hogy a szuvas fogakban tenyészett a teasmsgomba, a merevgörcs okozója, amely valórénűleg a fogak piszkálása útján került oda. A lánynak az volt a szokása, hogy minden Jeeze- ügyébe akadó alkalmas tárgygyal, szalmával, tűvel, faszilánkkal, fűszállal fogait piszkálta. A tetanus-gomba a kerti földben, főleg a retekágyakban tenyészik, és így az odvas fog útján való fertőzést, vagy a fognak fertőzött tárgygyal való piszkálása, vagy kellően meg nem tisztított retek fogyasztása idézhette elő. -f- Koldus trükk. A párisi boulevardokon tilos a koldulás. Megjelenik egy halvány, szegényesen, de tisztességesen öltözött ember. Koldus, de nem érti jól a mesterségét. Szomorú története, amelyet pathosz és tolakodás nélkül mond el a járókelőknek, eredmény nélkül hangzik el. Egyszerre csak hozzálép egy feketeruhás férfiú és egy névjegyet mutat neki. Ennek az utóbbi férfinak kezében vastag bot, gomblyukában pedig több szinű szalag van, és rendőr polgári ruhában. — Hagyja abba a koldulást, mert bekísérem »— mondja nyersen a koldulónak, majd enyhébb hangon hozzá teszi: «Szegény ördög!» és kezébe nyom egy kétfrankost. A sétálók, akik a jelenetnek tanúi, megéljenzik a jósova rendőrt és mindenki követi példáját Néhány pillanattal később egy kapu alatt a koldus és a «titkos rendőr» megosztozik a zsákmányon és egy másik kerületben újra eljátszák a komédiát -f Házőrző kígyók. Az európai emberrel már veleszületett bizonyra irtózás mindenféle csúszómászó állattól, amely irtózás nem egy emberben a legnagyobb undorodásig is fokozódik és bizonyára kevés ember volna rávehető arra, hogy egy igen hüllőt házába fogadjon házőrző állatnak. Másképpen gondolkodnak azonban Celebes sziget benszülöttei, akiknél egy nagy kígyófaj a házi kutyát pótolja. Az allűrök (Celebes bennszülöttei) czölöpökre építik kunyhóikat, amelyekhez egy létra vezet föl A létra alján a fűben elrejtve rendesen két fekete kígyó fekszik összetekergőzveés éber figyelemmel kíséri a jövő-menő embereket Elképzelhető az a rémület, amelyik a miteatai gyanító európait elfogja, amikor egy ilyen kunyhó elé érve, egyszerre csak két hatalmas kígyó nyújtja aziszegve feléje a fejét Az illető többnyire megdermedtem áll meg, míg nem előkerül a kunyhó gazdája, akinek egy szavára a kígyók visszabújnak a fűbe és bántatlanul hagyják az idegent Ha valaki többször fordul meg egy házban, úgy a házőrző kígyók lassan kint megismerik és többé nem támadják meg. A házőrzésen kívül fi kígyók még azzal is hajtanak nagy hasznot hogy rendkívül sok patkányt és egeret pusztítanak pl. Jid&iocaeán szigetén igen sok ii patkón, amelyek néha annyira elszaporodnak, hogy a legjobb macskák és patkányfogó kutyák is tehetetlenek velük szemben. A fekete házikígyó értéke ilyenkor tűnik ki igazán. Egy-két házikígyó néhány nap alatt egy nagy házat is teljesen megtisztít ezektől a kártékony rágcsálóktól és erre a czélra Celebesen, Jáva & Ceylon szigetén már az európaiak is használják a kígyót amely a kutyánál is megbízhatóbb társa lesz az embernek. Amellett egy ilyen házikutya tartása alig jár költséggel, mert táplálékét maga keresi, legföljebb néha egy csésze tejet kell neki adni. A háziakhoz hamar hozzászokik, hívásra előbújik rejtekéből, mint a kutya eljátszik a gyermekekkel és engedi, hogy azok ide-oda czipeljék. TOBOZÁI? és IRODÁM)®. (—) A Szabad Egyetem programmváltozása. Az érdeklődők tájékozása czéljából közöljük, hogy Beke Manó dr. egyetemi tanár a Szabad Egyetem keretében «Bevezetés a felsőmennyiségtanba» czimű előadását nem szombaton, hanem holnap, szerdán este fél 7 órakor fogja az egyetemi központi épület kupolatermében megtartani. . .... (—) A Dugonics Társaságból. A szegedi Dugonics Társaság vasárnap délután tartotta meg a havi felolvasó ülését, melyet a márcziusi napok emlékezetének szentelt. A felolvasó ülésen két budapesti vendég is szerepelt. Ábrányi Emil hazafias költeményeket olvasott föl, míg Ferenczy Zoltán „Petőfi és a szabadság eszméje“ czímmel értekezést adott elő. Előzőleg Tömörkény István r. tag olvasott föl, befejezésül Kisteleki Ede r. tag mutatta be újabb költeményeit. Az ülésen Lázár György dr. elnökölt. A közönség szmüktig megtöltötte a felolvasó termet s elismeréssel adózott az előadóknak. (—) A Magyar Földrajzi Társaság márczius 28-án, csütörtökön délután 5 órakor a m. kir. Földtani Intézet (VII., Stefánaut 14.) előadótermében szakülést tart. Tárgyak: Pécsi Albert dr. r. tag előadása: A legutóbbi évek nagy földrengéseiről. Steiner Lajos dr. vál. tag előadása: Az erdélyi földmágneses zavarról. (—) A Magyar Filozófiai Társaság márczius 22-én (szerdán) d. 6 órakor a kir. magy. Természettudományi Társulat (Esterházy utcza 14. és 16., I. em.) üléstermében ülést tart. A felolvasó ülés tárgya: Dr. Kmoskó Mihály egyetemi ny. r. tanár. A bábeli „harmónia praestabilita” a panbabylonisták szerint. Dr. Ányos István: Kant kriticismusa és a modern értékelmélet. (—) A Mathematikai és Physikai Társulat márczius 23-án d. u. 6 órakor a tnd. egyetemi physikai intézetben (Eszterházy utcza 3.) rendes ülést tart. Tárgyak : Lakits Ferencz : Az üstökösök pályáiról. Privorszky Alajos: Kúpszelesrendszerek. (—) A Teleki-pályázat- A Tudományos Akadémia Berzeviczy Albert elnöklésével tartott tegnap esti összes ülésén hirdették ki a Telekipályázat eredményét. A Teleki-pályázatot az idén verses szomorújátékra hirdették, ki s tizennyolc pályamunka érkezett be rá. Thewrewk Emil, Jánosi Béla és Bánóczi József, a Nemzeti Színház részéről Gyenes László és Mihályfi Károly voltak a bírálók. A bírálóbizottság jelentését a mai ülésen Bánóczi József levelező tag olvasta föl. A bírálók a beérkezett munkák közt aránylag a legjobbnak a «Leáldozás» czímű darabot találták. Költői mű, amely a szerzőnek inkább elbeszélő, mint drámai tehetségéről tanúskodik. Dikcziója lendületes és szines, olykor azonban szétfolyó és terjengős. A dráma jeles tulajdonságai mellett is színre nem alkalmas s igy mint könyvdráma nem mindenben felel meg a pályázat föltételeinek. Az összes ülés mindazáltal a jutalsztat a pályamunka szerzőjének, Lenkei Henriknek odaítélte. Az összes ülést Goldzieher Ignácz dr. elnöklésével az első osztályülése előzte meg, melyen Munkácsi Bernát dr. «Hunfalvy Pál emlékezete» czímű nagyobb értekezésének fölolvasásával foglalta el rendes tagsági helyét. Az érdekes előadás nagy tetszést keltett s az osztály nevében Goldzieher Ignácz üdvözölte azelőadót, mint uj tagot. (—) Nyelvünk védelme. A magyar nyelv virágos kertjét annyira telenőtte a dudva, hogy legtöbbször még hivatott kertészei sem tudják benne megkülönböztetni a silány gazt és a pompázó virágot. Pedig a virág a maga földjéből sarjadt, a gazt idegen szél lopta ide. Néha akad egy-egy romlatlan nyelvű magyar, akiben megmaradt az egészséges ízlés és helyes érzék, de mert egyedül isziláS. Kert nincs vegy kellő és gtepog ismerete, vagy kitartása hozzá, hát belenyugszik csöndesen, vagy legföljebb fájdalmas apáthiával szemléli a nyelvpusztítást. Mennyire örül az ember lelke, ha aztán akad egy alapos készültségű és szorgalmas kertész, aki nemcsak lelkesedéssel fog hozzá, hogy kigyomláljon minden gazt, hanem útbaigazítást is nyújt és segítségül adja a maga szaktudását és tapasztalatát. Borbély György és Borbély Sándor könyvet írtak a magyar nyelv betegségeiről és csöndes, de kitartó harczba szólítana minden jó magyart a nyelv védelmére. Nagyon érdekes dolgokat mondanak el ebben a könyvben. Az ember elcsodálkozik, menynyire úgy van minden, amint a szerzők mutatják. Még ha ép is a nyelvérzékünk, akkor sem látunk még mindig sok csúf és magyartalan kifejezést, annyiszor halljuk minden nap. Nem is szólva azokról a szavakról, és mondatfüzésekről, amelyek sértik a fülünket, de amelyek mellett már kezdünk szinte lassan és észrevétlenül elsiklani. A könyv bevezetését és első cikkét Berczik Árpád írta. Érdekes, találó és roppant mulatságos, de alapjában véve meglehetősen szomorú képet fest a budapesti előkelő szalonok magyarságáról. Azután a szerzők sorra veszik a legközhasználatosabb kifejezéseket, amelyekről b°bizonritíák, hogy kilencztized részük egy-egy német kifejezésnek szolgai fordítása. Pellengérre állítják a sokat tárgyalt hivatalos nyelvet is, amely a maga értelmetlenségében, zagyvaságában és nehézkességében egyik legcsúnyább fekélye a magyar nyelvnek. Mindenkinek hasznos ez a mű és a szerzőknek külön dicséret jár ki könyvük könynyed és élvezetes hangjáért, amely nemcsak hasznos és tanulságos, hanem élvezetes olvasmánynyá is teszi munkájukat. A könyv Váczott jelent meg, az ára korona. (—) A Kaszatról. Tauffer Vilmos egyetemi tanárnak az „Anyák Iskolájáéban a nászútról és a térihez nem ment leányok higiénéjéről tartott előadása iránt oly óriási érdeklődést tanúsítottak a hölgyek, hogy a teremből kiszorultak még most is minduntalan levélben kérdezősködnek az iránt, hogy mikor fogja a tanár megismételni az előadását. Az Országos Közegészségi Egyesület titkársága közli velünk, hogy Tauffer tanár nem fogja megismételni az előadását, ellenben egész terjedelmében közzéteszi azt az egyesület folyóiratában, az „Egészség” április 16-én megjelenő füzetében. Akik a füzetet megszerezni óhajtják, szíveskedjenek a füzet árát — ötven fillért — postabélyegekben az egyesület főtitkárának, Gerlóczy Zsigmond dr.-nak (Budapest, IV., Kígyó tér 1.) legkésőbben márczius hó 31-ig beküldeni. * (—) A központi statisztikai hivatal 1011. évi kiadványai. A m. kir. központi statisztikai hivatal előfizetést hirdet kiadványainak 1911. évi sorozatára, amelyben a következő művek fognak megjelenni: A Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. évi (XVIII.) évfolyama. A Statisztikai Havi Közlemények 1911. évi (XV.) évfolyama. A Magyar Szent Korona Országai Külkereskedelmi Forgalmának Havi Eredményei 1911. évi (XI.) .évfolyama. A Magyar Statisztikai Közlemények uj sorozatának folytatólagos öt (36—40. sz.) kötete. Az 1911. évi kiadványsorozatba tartozó összes kiadványok előfizetési ára együttesen 20 korona. A kiadványsorozat egyes részei azonban ezúttal is megrendelhetők külön is, így elő lehet fizetni a Magyar Statisztikai Évkönyvre és a Magyar Statisztikai Közlemények öt (36., 37., 38., 39. és 40.) kötetére együttesen 15 koronáért, továbbá a Statisztikai Havi Közlemények és a Magyar Szent Korona Országai Külkereskedelmi Forgalmának Havi Eredményei egész évi folyamára 5—5 koronáért Közös előfizetés esetén azonban egy-egy csoportra aránylagosan kevesebb esik, úgy hogy legelőnyösebb és legajánlatosabb a 20 koronás együttes előfizetés. A Statisztikai Havi Közlemények és a külkereskedelmi forgalmat ismertető havi füzetek kivételével — amelyek füzvei jelennek meg — az összes kiadványok ugy, mint eddig, erős vászotkötésben fognak közrebocsáttatni. Az előfizetési pénzek az 1911. évi kiadványokra a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz küldendők (Budapest, H., Oszlop-utcza). (—) A Természettudományi Közlöny márczius 15-iki száma, a következő tartalommal jelent meg :Apáthy I., Kompliment és komplement; Lakits F., Asztrofizikai műszerek és kutatások (7 képpel); Sajó K., A házi poloska; Czakó I., A szénhidrátok szintézise; Zemplén Gy., A hanghullámok hőhatásának kísérleti kimutatása (1 képpel); Szathmáry L., A vadselyemről; Leidenfrost Gy., A japáni korallhalászat; Leidenfrost Gy., Nagy zsákmány a trieszti kikötőben. Ezenkívül a csillagra égés jelenségei, kérdések és idézetek, meteorológiai feljegyzések ,stb. ,rovíniai jegyezitik ki a füzeted. - -......•••-«» VA AyaROBBZAO Budapest, 7911. szerdia, márczius 22.