Magyarország, 1911. június (18. évfolyam, 128-153. szám)
1911-06-01 / 128. szám
vékon provokálásával , a vármegyei önkormányzatot akarja ezekkel kompromittálni, hogy előkészítse a talajt a közigazgatás államosítása számára. Hogy ezzel a gyönyörűséges szándékkal micsoda rettenetes pusztítást visz végbe a magyar nemzet nagy értékeiben, például most is, Hunyadmegyében, ahol a vármegye elzüllése természetesen a magyarság, a magyar állameszme rovására megy, azzal a kormány nem törődik. Mi jól tudjuk azt, hogy közigazgatásunkban, melyet a Tisza Kálmán-féle rendszer az alapjaiból kiforgatott, sok a hiba és a visszaélés, és eszünk ágában sincs e hibáknak és visszaéléseknek oltalmára kelni. De az ellen, hogy a kormány egyes vármegyéket és egyes tisztviselőket tisztán pártpolitikai szempontból kipéczézzen és azok ellen hajszát indítson, a leghatározottabban tiltakozni kell. Reméljük, hogy a kormány sem vindikálja magának azt, hogy az egyes független gondolkozású tisztviselők ellen indított hajsza a „purifikáló munka“ jellegével bír. Ha purifikálni akar a kormány, akkor indítsa meg a purifikáció munkáját az egész országban. Ebben a munkában szívesen támogatja őt az egész közvélemény, anyag és adat van rá bőségesen. Addig azonban, amíg ezt nem cselekszi, amíg az ő érdekében elkövetett gyalázatos közigazgatási visszaéléseket eltűri és fedezi, és csak a független gondolkozású vagy ellenzéki érzelmű tisztviselőkkel szemben adja a purifikátort, addig az olyan hajszát, amilyent most a hunyadmegyei alispán ellen indított, vérlázító embervadászatnál egyébnek nem minősíthetjük. immun uh — helyesebben az ő Georgettejével és akkor mindent megtud! (Fenn.) Nem, kedves barátom, én nem eresztelek el... . Champonnet: De hiszen látogatót vársz? . Alfonz: Szó sincs róla... biztosítalak.. Champonnet: Az imént magad is mondtad... Alfonz: Nem... Nem... Champonnet: Akkor minek terítettél két személyre? ! Alfonz: Ez régi agglegényi szokásom.. így nem érzem magamat olyan elhagyottnak. Champonnet: Tréfás ötlet... ámbár van benne sok életrevalóság! A kedvencz virágom (megszagolja) és legkedvesebb parfümöm ... Szinte azt hiszem, hogy mégis csak engem vártál. Alfonz (félre): Várt ám az ördög! Champonnet: örvendek, hogy az ízlésünk így mindenben találkozik, mert például, a nőm, Georgette, ki nem állhatja ezeket a virágokat... Alfonz: Lehetetlen! Hiszen az asztalotokon állandóan orgonavirágot láttam. Champonnet: A feleségem csak az én kedvemért tűri meg... annyira szeret... Alfonz (félre): Milyen csípős és kegyetlen! (Fenn.) Ugyan, kérlek, tedd le a felöltődet és kalapodat... Champonnet: Várj egy pillanatig... a felöltőm zsebében őrzök valamit... (Kiveszi zsebéből a csomagot.) Alfonz (remegve): Jaj nekem! (Fenn.) Várjon mi lehet? Champonnet: Mindjárt meglátod, mert neked hoztam meglepetésül... Horvát képviselők tanácskozása. Zágrábból jelentik: Pejacsevich Tivadar gróf, a horvát képviselők országgyűlési küldötteinek elnöke keddre, e hó 6-ára a horvát képviselőket értekez-Alfonz (rémülten): Revolver... bizonyosan revolver lesz! A szerencsétlen mindent megtudott! (Ijedtében elejti kezéből a kalapot és a felöltőt.) Champonnet: Mi az ördögöt csinálsz? Oda van az ujj kalapom! (Felveszi, törölgeti.) 1 . : Alfonz: Pardon, nem szándékosan történt! (Félre.) Bár kezembe kaparithatnám a revolvert! (A csomag után nyúl.) Megengeded? Champonnet: Nem, mert utoljára még ezt is elejted! Alfonz (félre): Fél, hogy elsül! Champonnet: Később majd megnézheted... neked hoztam utóételnek. Alfonz (félre): Utóételnek? Milyen kegyetlen! Végére tartogatja a meglepetést! (Kérlelve, utóbb könyörögve.) Régi barátságunk szent nevében kérlek, mutasd meg! Ne feszíts kíspadra! Emlékszel-e még, mikor együtt jártunk az iskolába, mint Pál ésVirginia? Én mindig megosztottam veled a csokoládémat ... Az ilyesmit nem illik elfelejteni,barátom!... Kérlek... könyörgök, add ide a csomagot... hiszen azt mondtad, hogy nekem hoztad... Champonnet: Persze, hogy neked.. egyedül csak neked! Alfonz (szepegve, félre): Értem, egyedül csak nekem! A másikat már legyilkolta a vérszopó haramia és most én kerülök sorra... Meg kell halnom, ifjúságom virágjában !... (Könyezik.) Champonnet: Talán elment az eszed? Érdemes egy pástétomért ennyire idegeskedni? Alfonz (megkönnyebbülten): Pétetomot? Azt mondtad, pástétomot? Champonnet: Természetesen! (Fe bontja a csomagot.) Tudtam, hogy шgyan szereted... Alfonz (félre): És én hülye, azt hitte, hogy... (örömmel szorongatja Chanponnet kezét.) Köszönöm, kedves, rég jó barátom! Champonnet: Úgy látom, hogy ma még a fejedbe szállt valami. Alfonz (félre): Pástétomés nem revover! Hála Istennek... nem tud semmit!.. (Fenn.) Várj itt egy pillanatig, barátom (A felöltőt és kalapot a mellékszobába akarja vinni; abban a pilanatban, mikor az ajtóhoz ér, kvülről csengetés hallozik.) Irgalm: Isten! Ez Georgette! Champonnet: Valaki csengetett... Alfonz: Gondolod? Hallottad? Hol csengetett? Champonnet: Hol? Hát nálad! * AlfonZ: Oh, dehogy... csalódol, barátom. (Künn ismét csengetés.) Champonnet: No, hallod? )Alfonz: Igen, de nem: az én ajtómon. a mellettem lakó, süket, öreg asszonynál csergetnek. . Champonnet: Vagy úgy?... (113ab csengetés.) Alfonz (félre, kétségbeesetten Mit gondolhat most felőlem, Georgette? Champonnet: Mégis ugy tetszik, mint nálad csengetnének! (állandóan csengetnek.) MAGYARORSZÁG Budapest, 1918. csütörtök,-' juniuar, Budapest, május 31. A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, csütörtökön ülést tart, amelynek napirendjén a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalását folytatják. A miniszterelnök a királynál, Gödöllőről jelentik: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök déli negyedegy órakor ide érkezett s magánkihallgatáson jelent meg a királynál. A miniszterelnök a két órakor tartott udvari ebéden is résztvett. Gödöllőn reggel még esett az eső, dél felé azonban kitisztult s ha az időjárás jó marad,délután kikocsizik a király. A kultuszvita. Ismét kisért az ülések meghosszabbításának terve. A kormánynak természetesen kellemetlen már a költségvetés hosszas vitája, amelyet még a földművelésügyi tárca tárgyalásakor ő maga jónak látott nyújtani, fölszabadítván pártját a hallgatás kötelezettsége alól. Beavatott helyen azt mondják, hogy az ülések meghosszabbítása nem aktuális, majd csak az ünnepekután kerül a dolog komoly megfontolás alá. De, hogy a szándék tényleg megvan, azt kormánykörökben egyáltalán nem tagadják. A pünkösdi szünet 4 napig, szombattól keddig fog tartani. A kultusztárca vitájának ezután következő szónokai a mai három beszéd elhangzása után sem fogyatkoztak meg, mert helyettük ismét újabbak iratkoztak föl. A munkapárt azonban beszüntette a jelentkezést, csak az egy Várady Zsigmond iratkozott föl, aki langazsálta magát a felszólalásra. Ez, és a jövő hét tehát még kétségtelenül a kultuszvitáé lesz. Királyi elismerés Pallavicini János őrgrófnak. A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, megengedte, hogy őrgróf Pallavicini János rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek azon kitűnő és igen sikeres szolgálataiért, melyeket Wehrenthal grófnak, a cs. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. miniszterének szabadságon való távolléte alatt helyettesi minőségben teljesített, a legfelső különös elismerés tudtul adassák. létre hívta össze a horvát országos kormány ■eint termébe. Az értekezleten a horvát képviselők magatartását fogják megállapítani a pénzügyi költségvetés, az appropriációs vita, valamint a véderőjavaslatok dolgában. Ezen értekezletet pünkösd hétfőjén, június 5-én a független centrumklub ülése fogja megelőzni, amelynek tagjai a horvát ország,gyűlési küldöttség klubjához tartoznak. Ludapest, május 31. " Pápai dekrétum a politikai pártokról. A pápa legutóbb egy dekrétumot bocsátott ki, mely azzal foglalkozik, hogy a katholiczizmuist nem szabad egy párthoz kötni. A katholikus vallás tiszteletben tart minden politikai felfogást és minden pártállást. Ez a józan és természetes álláspont bizonyára a magyar politikai életben is éreztetni fogja a maga hatását. A dekrétum tartalmából a következőket közöljük: Az «Osservatore Romano» egy pápai dekrétum’ szövegét közli, melyet a pápa parancsára a bíboros-államtitkár intézett Aguirre bíboroshoz, a toledói érsekhez és általa az összes spanyol püspökökhöz és hívőkhöz. A pápai dekrétum szerint egyház nem azonosítja magát egyik politikai ptár sem, azért nem szabad senkinek sem megenged hogy valakit bántalmazzon, csak azért, mertmelyik politikai párthoz tartozik. A dekrétumvábbá azt mondja, hogy tartózkodjanak a katholi hivők a túlzástól és ne nevezzék mindjárt hereusnak azt, aki más politikai párthoz tartozik. Bésületes politikai felfogást minden katholikusnak el kell ismernie és riogatnia, nemcsak a magánéletben, hanem parlamentben is. A politikai élettől való teljes rámaradás vagy pedig az a priori való ellenzéki érdés nincs egybehangzásban a vallással és hatsággal. Nem lehet kívánni senkitől, hogy beesetes politikai elveitől eltérjen, s az egyház elismeri, hogy a poltikában élt felfogásnak van helye. Meg kell hagyni akc szabadságát mindazoknak, akik valamely polit párthoz tartoznak. A szabadkai peticzió. A Szabadka I. kerületben megválasztott Vonits Sándor ellen beadó peticzió tárgyalását ma folytatta a kir. Kúria I választási tanácsa. Tetétleni Ármin dr., megválasztott képviselő védője a peticzió elutasítását kérte. Ezután a bíróság eskü alatt kihallgat Vojnits Sándor képviselőt a peticzióban fogárt összes vádpontokra nézve. A képviselő kijelentette, hogy a vádak alaptalanok. A Kúria júnis 17-én, szombaton déli 12 órakor hirdeti ki ítéleti