Magyarország, 1911. július (18. évfolyam, 154-179. szám)
1911-07-01 / 154. szám
Budapest,’ 1911. szombat, minis l. appropriáczió vitájánál S a kormány ellen ostromra készülő ellenzék harczi kedvére láthatóan felemelő hatással volt, s bizonyára meg fog látszani a vita további folyamán is. Íg a függetlenségi és 48-as párt tagjai nagy számmal fognak részt venni a vitában. Justh Gyula és Batthyány Tivadar gróf a jövő hét folyamán fel fognak szólalni, s beszédeik elé nagy várakozással néz az egész Ház. Ugyancsak nagy érdeklődéssel várja az egész politikai világ Apponyi Albert grófnak keddre tervezett beszédét is, aki után, amint halljuk, a Kossuth-párt is harczba fog szállani. ■’! *1 A munkapártban a párt születése óta létező feszültség* egyre jobban erősödik. Mióta pár nap előtt Lukács László pénzügyminiszter a pénzügyi bizottságban új pártalakulás szükségességéről beszélt, azóta felborult az a látszólagos egyetértés is, ami a pártnak kifelé való megnyilatkozásaiban eddig megnyilvánult. Nyíltan beszélik, hogy Tisza István gróf Lukács nyilatkozatára szörnyű dühbe jött, s a Ház folyosóján ma is pertraktálták Tiszának erre vonatkozó azt a válaszát, hogy: «ha új pártra van szüksége Lukácsnak, akár ma megkezdheti azuj! pártalakítást.» Az bizonyos, hogy Lukács nyilatkozata az egész politikai világban nagy feltűnést s a munkapárt egy részében konsternácziót keltett. Tisza füvei annyira ingerülten foglalkoznak ezzel a nyilatkozattal, hogy ma máregész határozottsággal beszélhetünk arról, hogy a munkapártban levő két frakció ütközetre készül. Igaz ugyan, hogy Lukács László ma kijelentette, hogy az appropriációs vitában fel fogj szólalni és megmagyarázza, hogy miként értette feltűnést keltő nyilatkozatát, ee ezzel a magyarázattal aligha lehet elsimítani az ennek nyomán felújult ellenségeskedést. A munkapártbanegyébként is nagy elégedetlenség honol. Mutatja ezt az a körülmény is, hogy a munkapárt tagjai most, a véderővita küszöbén, egymásután kérnek, minden pártelnöki rendelkezések ellenére, hosszabb szabadságot a Háztól. Azokon kívül pedig, a Lőrincz a hazai apát, s a perben Pest Henrik Olbrenth fiát, Williamot, Herbertet és egy Henrik nevű harangöntőt küldötte ki a perben. A szőlőkért aztán szent Mihály napján tíz márkát fizetnek ki «jó friesachi pénzben», mondja krónika. Az újbécsi és jenei határ, természetesen,a Dunáig is kiment, s igy érthető, hogy ,van egy jenei rév, melyről többször történik említés. Azzal szemben feküdt Aquincum, s la révészekről is tudunk valamit, háromnak la nevét is tudjuk. Hegmo a gazda neve, emberei Stephanus, Sibolius és Lifardus. Egy perből ismerjük őket, melyben megesküsznek a budai káptalan canonicus lectora előtt, akit Ambrus mesternek hívnak, hogy «ők a budai templomnak pénz-letartóztatás által semmi kárt sem tettek... Nem, jó öregek. Nem is hiszem, én azt, hogy akár Lifardus, akár Stefanus pénzbeli kárt okozott volna neked, jó Ambrus mester, öreg olvasó-kanonok. Pihenjetek csak békén. Valamikor, ott ülve ódon ladikotok deszkáján, s bámulva Új-Bécs felé az alkonyködbe, hittétek volna, hogy egykoron majd a rákosi homok fölött emberek masinákon repülni fognak, a hajók a vizen evezők nélkül szaladnak, kocsik ló nélkül rohannak amarra, a jenei- dűlő helyén és a két partot vascsudák kötik össze és télen-nyáron át lehet járni a másik partra ?... Ugye, nem hittétek? No, pihenjetek csak békén, jó öreg halászok. Lifardus, Heymo, Stefanus. Jobb odalent, a gyep alatt... Nagyon mozgalmas már az élet idefönt... kik nyiltan szabadságot kértek ezideig, negyvenhat munkapárti van elnöki engedélyivel távol a fővárostól hosszabb-rövidebb időre. Maga a kormány és a munkapárt elnöksége is a legnagyobb aggodalommal néz a véderővita elé, hiszen minden szigorú pártparancs ellenére napról-napra kudarc éri a munkapártot a Ház határozatképességének megállapításánál. A munkapártiak tekintélyes része pedig ma leplezetlen nyíltsággal beismerte, hogy képtelenségnek tartja a nyári véderővitát. rJam, isten, v zsszü AC Az appropriáczió. — Holló Lajos beszéde. — A képviselőhöz ülése. Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. Megkezdődött a felhatalmazási törvényjavaslat vitája és ezzel az általános politikai helyzet bírálata, a kormány cselekedeteinek és ismeretes terveinek kritikai méltatása. Szóval : olyan vita, amely a kormányra nézve, melynek a nemzet érdekében tett cselekedetekből vajmi kevés, a nemzet érdekei ellen czélbavett tervekből pedig túlságosan sok van a rovásán, fölöttébb kellemetlen. Feltűnően észrevehető volt ez a kellemetlen érzés a munkapárton Holló Lajosnak, a függetlenségi és 48-as párt alelnökének nagyszabású beszéde alatt. Azok a súlyos igazságok, amelyeket Holló Lajos a kormány és pártja fejére olvasott, a legcsekélyebb, a legbátortalanabb ellenmondást sem tűrték meg: a kormány és pártja síri csendben hallgatták azokat. Ha készülnek a megvívandó harczra, ma meghallhatták annak riadóját. Mert riadó volt ez ;a beszéd : harczba hívott az ország óriási megterhelése ellen és a népjogok érdekében. * . II Beszéde elején rámutatott arra a visszásságra, hogy a kormány és pártja a költségvetés megszavazása kérdésében a parlamentarizmus követelményeire hivatkozik, holott a parlamentarizmus első feltétele az, hogy a hatalom ne játszassák át a törvényhozó hatalom egyik faktorára, hanem a maga tiszta formájában megtartassák a nemzet kezében. Nálunk pedig a parlamentarizmus csak arra való, hogy annak ürügye alatt inkább akadnak vállalkozók, akik a parlamentarizmus belső tartalmával nem törődve, odaadják magukatez álarcz alatt az abszolutisztikus czélok szolgálatára. II iI A kormány iránt való bizalmatlanságot, amelynek okából a költségvetési törvényjavaslatot nem szavazza meg"1,) a kormány tényeivel és terveivel okolja meg. Látjuk azt, hogy amíg kulturális téren negyven esztendő alatt sem tudtuk kielégíteni a legelemibb szükségleteket , addig pazarló kézzel dobják oda a nemzet vérbeli és anyagi erejét a magyar nemzettől idegen czéloknak áldozatul. Alig gazdasági téren évről-évre mesés összegekkel adózunk a külföldnek, addig itt benn letörik a gazdasági önállóság felé való törekvéseket. Lehet-e bizalommal ez a nemzet a kormány iránt, mikor az egyik oldalon a teljes lemondást, a másik oldalon pedig a föl-áldozó készséget látja. Látja ezenfelül, hogy a kormányban a belső igazgatás terén nincs meg a szociális gondolkozás. A múlt kormány alatt meghozott adótörvény végrehajtását, mely az igazságosabb teherviselés felé tett volna lépést, bizonytalan időre felfüggesztette. I II I i '■ i h i i Hogyan állunk a jogrend biztosítása terén? A bírói függetlenségbe vetett bizodal-mat megrendítette ez a kormány azzal, hogy a perrendtartás életbeléptetési törvényében kimondotta a bíró áthelyezésének lehetőségét, így a czélszerűség örve alatt megdöntötte magát a jogelvet. A most uralkodó politikai irányzatnak a jogtiszteletről alkotott fogalmát legélesebben jellemzi az, hogy ünnepeljék itt 13 képviselőházbanl, azt a munkapárti er, aki Nagyszalontán arra kapacitált egy közhivatalnokot, hogy a szolgálati szabályzatot megszegje. Törvény mondja ki és a képviselőház határozata egy ízben megerősítette ezt, hogy az uralkodó kegydíjasa nem lehet képviselő , s ugyanaz az ember ma a kormányzó párt elnöke, így inauguráljáka párturalmat, amely nemzeti czélok helyett pártczélokat szolgál. Itt van végül a létszámemelés, melynek következtében ezentúl Magyarországnak magának majdnem annyi újonctot kellene kiállítani évenként, mint eddig Ausztria és Magyarország összevéve kiállított. E rettentő erőveszteség mellé azután, ha odaszámítjuk azt az évi hetvenmillió kiadási többletet, amit a véderőreform jelent, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a politika a végső romlásba vezet. Azt mondják, hogy a nemzet elcsüggedt s nem érez már nemzeti czélokért. A nagy fegyverletételek után ez így szokott lenni. Vívtunk nemzeti küzdelmeket egyes nemzeti czélokért, a katonai követelésekért, majd a gazdasági önállóságért, de azt kellett tapasztalni, hogy ily küzdelmek megvívására ez a mai parlamenti rendszer gyenge. Ha gyenge, erőssé kell tenni, meg kell alkotni a hatalmas népparlamentet a választójogi reform útján. A függetlenségi és 48-as pártnak ez az álláspontja s emellett szilárdan kitartva harczot kezd minden olyan törekvés ellen, amely e mostani parlament révén elviselhetetlen terheket akar rakni a nemzet vállára. Ezért határozati javaslatot nyújt be, amelyben a választói reformnak a véderőreform előtt való beterjesztését és sürgős tárgyalását követeli. S Holló Lajos beszéde a Ház minden oldalán mély hatást tett, az ellenzéket pedig lelkesedésre ragadta. Az appropriációs vita első szónoka különben Désy Zoltán volt, aki nagyarányú beszédben fejtette ki a Kossuth-párt álláspontját. Összehasonlította az idei költségvetést az 1909. év eredményével , ebből megállapítja, hogy az a pénzügyi helyzet, amelyet a kormány talált, nem volt oly rossz, mint aminőnek feltüntetni szeretnék. Utalt arra, hogy az előző törvényhozás mindkét faktorának az volt a nézete, hogy ez a parlament nem fejezi fl a nemzet valódi akaratát s most a kormány mégis ezzel a parlamenttel akarja vállaltatni az óriási katonai terheket. Ezt a politikát a Kossuth-párt nem támogatja, és minden törvényes eszközzel azon lesz, hogy a véderőjavaslatok törvényerőre emelkedését megakadályozza. Határozati javaslatot terjesztett be aziránt, hogy a kormány halaszsza el a véderőreformot arra az időre, amikor azon megtétettek azok a változtatások, amelyek az ország óhajának megfelelnek. A tartalmas és harczias hangú beszédet az ellenzék zajosan megéljenezte. Utána Szekulics Lázár horvát képviselő beszélt a javaslat mellett. A holnapi napirend megállapításánál Polonyi Dezső kérte a határozatképesség konstatálását. Kitűnt, hogy csak 1 73 képviselő van jelen s így a Ház nem határozatképes. Tízperces szünet után Polónyi Dezső megkegyelmezett a kétségbeesett többségnek: elállott kérelmétől s igy meg lehetett állapítani a holnapi napirendet. . "* Részletes tudósításunk a következő: Berzeviczy Albert elnök :az ülést fél 1l órakor megnyitja. A múlt ülés jegyzőkönyvét hozzászólásnélkül hitelesítik. Elnök: Bemutatja Pejacsevichi Tivadar gróf és Thaly Ferencz képviselők leveleit, melyekben két hónapi, Konyovits Dávid levelét, melyben egy hónapi és Issekutz Győző levelét, melyben julius hó 22-ig szabadságot kérnek. A Ház a kért szabadságot megadja. Következik a Faárakért seregek sebesültjeiés betegei sorsának javítása végett Genfben kötött egyezmények beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. ■ A Ház a törvényjavaslatot megszavazza. Következik az lappropriáczió tárgyalása i .