Magyarország, 1913. május (20. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-01 / 103. szám

. Miért éppen a bécsi diplomáczia az,amely áldozatul dobja oda népeinek a vérét és anyagi erejét. Miért éppen neki kell ilyen tőlünk távolfekvő érdekekért annyira belelovagolni magát, hogy azután már «presztízs "k érdést, «becsület»-kérdést kelljen edorni egy legalárendeltebb jelentőségű dologból is. Még mindig, az utolsó perczben is meggondolásra kell felhivnunk a halom és béke urait. Ne egykönnyen ugorjanak bele a kelepczébe. Lám Törökországot is előbb Tripoliszba csalták be és hónapokon keresztül ott fecséreltették el vele erejét. Mikor azután teljesen kimerült, akkor tört rá az előre szervezett szövetség. Kiderült, hogy már hónapokkal előbb készen voltak és teljesen meg voltak állapodva a támadásra. Egy Montenegró elleni háború nem fog ott megállani. Szerbia már is kijelentette, hogy melléje áll. Esszad basa 50 ezer emberrel már szervezi az albán ellenállást. És ha mi az egész Balkán-szövetséggel harczba keveredünk, ki tudja mikor fog ránk törni az Ausztria ellen gyűlölettel eltelt orosz hatalom ? Államunk érdekeiért, dinasztiánk jogaiért, népünk szabadságáért, a két állam területi épségéért készek vagyunk életünket és vérünket áldozni. De Isten mentsen meg, hogy tőlünk távolálló érdekekért kelljen egy szörnyűséges háború minden veszélyét nyakunkba zúdítani. Budapest, április 30. Az intéző-bizottság ülése: A szövetkezett ellenzék intézőbizottsága szombatos, e hő 3 ikán délelőtt tizenegy órakor az országgyűlési néppárt közhelyiségében értekezt. 1 -1 tart Hjasansasaaaigiff n . ...................... a A doktor csakhamar a háziorvosa lett Korsuchináéknak. 1 ! Egy szép napon megint megvizsgálta páciensét és mélyet sóhajtva szólott: — Ezúttal komoly. — Mi az? Ne gyötörjön kérem! Mondja ki nyíltan. — Egy motor. ! — Van ilyen betegség? Talán psicho-motor? — Nem, egész közönséges motor. Nem szabad bérkocsit használnia. Óvakodnia kell a rázódástól. Érti? A rekeszizma nincs egészen rendben! Feltétlenül szüksége van automobilra.— Mondok magának valamit, — felelte Korsuchin. — Maga orvos? Jól van. Maga megvizsgálja a pácziensét? Kitűnő. Tegyük fel, hogy az beteg. Ön leül és ír egy receptet. A recepttel rendszerint elmennek a patikába. De azt még soha nem hallottam, hogy egy recepttel elmentek volna az automobilraktárba. — Ön megfeledkezik a fizikai gyógymódról, — felelte az orvos fagyosan. — Mi a fene az? ■ — Mechanoterapia. — Csodálatos, — jegyezte meg Korsuchin elkeseredve. — Egy olcsó kerékpár nem felelne meg? Mindjárt egy egész autót felírni.. .. A doktor összeránczolta a homlokát. — Én nem vagyok homeopatha. Forduljon olyanhoz, ha az én gyógymódom nem tetszik főnnek. Az aztán irhat önnek miattam akár egy varrógépet is. Kérem! Dühösen elment és becsapta a kapát. — Talán vehetnénk egy használt autót is, — ajánlotta szerényen az asszony.K ősz lett. Korsuchina ebéd után lefeküdt aludni. De nem jött álom a szemére. Vad látományok, víziók kavarogtak az agyában. Különböző betegségek, epidémiák és balesetek üldözték. Fölkelt, felöltözött és leverten ment át a feleségéhez. Az ajtó előtt, amely szőnyeggel volt eltakarva, egy pillanatra megállott, mert hangokat hallott, összeránczolta szemöldökeit és hallgatódzott. Ketten beszéltek. *— Meg kell tennie, doktor! — Semmi szín alatt! önmaga *em tudja, hogy mit kíván... Mégis csak mértéket kell tartani... Egy kis időre szívesen szegődtem az ön szeszélyeinek a szolgálatába, mert utóvégre is nem ártottak a férjének és mert másképp kívánságai semmiképpen sem teljesültek volna. De tulajdonképpen az ilyen komédia nem illik az orvosi méltósághoz és komolysághoz. Most tehát vége! Folytassa más orvosokkal a tréfáit, nekem már elég volt! — De, doktorkám, édes, jó doktorkám, én már nem akarok mást, mint ezt az egyet. Semmi többet, csak egy zöld szalont kell még kapnom. Édes, jó doktorkám, csak még egyetlen egyszer segítsen, lássa, úgy meguntam már a vörös szalon-garnitúrámat. — Ez őrültség. Szerezze meg egyenes úton azokat a bútorokat; én ilyen csaláshoz nem adom többé oda magamat! — De, doktorkám, ne legyen ilyen kegyetlen. Találjon ki megint valamit. Mondja, hogy a vörös szán árt a férjemnek és hogy a zöld szín... talán... megjavítja a vérkeringést. — Ostobaság! ■ — Hát akkor mondja egyszerűen, hogy árt neki a vörös szín. ■ — De hiszen soha nincs abban a szobában. — Találjon ki neki olyan betegséget, amelynél szükséges, hogy a szalonban tartózkodjék- Czélozzon a levegő ködtartálya és mondja aztán neki, hogy a vörös szín ártalmas. ■ — Egy szót se erről, Natáj a Pawlowna, mert különben megyek! Már az automobilnál majdnem megcsípett a férje. Gondolja csak meg, hogy mi lesz, ha rájön mindenre... Az első ártatlan mesék még csak megjárták... legalább volt valami értelmük. Volt még alapjuk. A dohányzás mindenesetre ártalmas, az ivás is, az éjszakai kártya szintén... Hogy, erről leszoktattam, az csak hasznára vált! De Wagner... az már ostobaság volt... az autó — szemtelenség! — Jól van, csak még ez egyszer rendezze el nekem ezt a dolgot, doktor úr — a vörös szalont — és többé nem kérem fel ilyesmire. Ez a legeslegutolsó kérésem ! — Szavát adja ? — Igen. Becsületszavamat. — Hát, jól van. Utoljára, de aztán vége! Az orvos és Nata Pawlowna átmentek Korsuchina szobájába, de a páczienst nem találták ott. Végre ráakadtak a vörös szalonban. Cognacot ivott és füstölt egy óriási havannát — Oh, doktor úr! Jó napot! — kiáltotta, a szemével hunyorgatva. — Nem találja, hogy ennek a szobának a vörös színe árt nekem? A levegő térfogata nem megfelelő, amint mondani szokták. He... he... Eladok egy jó automobilt, mert pénzre van szükségem, hogy ma éjszakára kártyázhassam egy kissé. Ha ma nem megyek a klubba, akkor vigyenek el egy Wágner-előadásra! Igen, igen! Drága doktor úr! Tisztában vagyok mindennel, beleértve a rekeszizmot is. És most pedig azonnal távozzék betegágyamtól... Igazán nem látjuk többé viszont egymást? Milyen kár!... No, de hát már én is beletörődtem ebbe. Csak küldje el még ma a számláját. Isten önnel, doktor úr! ÄÄG YÅ ROESZAD Budapest, 1913. csütörtöki május 1. A helyzet. A háború kitörése előtt állunk. Nyomott hangulat a politikában. «— Saját tudósítónktól. — Budapest, április 30. Az a rendkívüli nagy feszültség, amelyben a külpolitika ma áll, egyelőre eltereli a figyelmet minden más kérdésről. Bécsben lázas készülődés folyik. A holnapi nap lesz döntő fontosságú. Ha Nikita nem enged, amire nincs nagy kilátás, akkor már holnap elküldik az ultimátumot és azután megtörténik a hadüzenet és egyúttal megtörténik a bemasírozás. Még itt-ott felhangzik egy-egy békeremény, de a bizakodás azért nem nagy. Egyik előkelő politikusunk ma a küszöbön álló háborús bonyodalmakról a következőket mondotta: — Alig hiszem, hogy a Montenegróval való háborút most már el lehessen kerülni. Mind a két fél annyira leszögezte magát, a maga merev álláspontjához, hogy a békés kiegyenlítés lehetetlennek látszik. Ez a czéltalan, értelmetlen háború tehát ki fog törni. Azt azonban biztosra lehet venni, hogy a bécsi diplomáczia nem fogja elérni Albánia függetlenségét. Albániára alighanem Olaszország fogja rátenni a kezét. Innen van most a nagy műharag Olaszországban Nikita és Esszadr basa ellen, amelynek Bécsben annyira örülnek. Pedig ezzel Olaszország csak ürügyet keres arra, hogy csapatait Albániába küldhesse. A monarchia intéző köreinek rövidlátóságára vall, hogy ehhez Olaszországnak önmaguk nyújtanak segítő kezet.g Ha egyszer Olaszország megfészkelte magát Albániában, hogyan fogjuk őt ismét ..onnan kiszorítani?.Erre a monarchia annál kevésbbé lesz, képes, mert az bizonyos, hogy a Montenegró elleni hadjárat más súlyos komplikácziókat is maga után von, amelyek annyira lekötik a monarchia erejét, hogy Olaszország ellen a kellő időben nem lesz képes megfelelő erővel föllépni. A bécsi diplomáczia tehát önkéntelenül, de szemmel láthatólag Olaszország kezére dolgozik,holott a monarchiának az Adrián való szabad mozgására nézve sokkal veszedelmesebb az, ha az Adria ünneplő partjain Olaszország veti meg lábát, amelyilyen módon abban a helyzetben lesz, hogy az egész Adria fölött uralkodhatik és a monarchiát abba bármikor bezárhatja. . Károlyi Mihály gróf valószínű őse a holnapi nap folyamán a Budapestre érkező Justh Gyulát fel fogja keresni és informálni fogja őt a választójogi blokk ügyében létesíthető megállapodásokról. Szombaton délelőtt azután az intéző-bizottság fog a kérdéssel Károlyi gróf indítványa alapján foglalkozni. A szövetkezeti ellenzék intéző-bizottságainak szombati ülésén fognak dönteni az ellenzéknek a hétfői képviselőházi ülésen követendő magatartásáról is. Kétségtelen, hogy az ellenzék részt fog venni a hétfői ülésen, s így, Tisza házi hadseregének első szereplésében majd gyönyörködhetik. A munkapártot nagy izgalomban tartja az ellenzék erőteljes készülődése, s különösen a választójogi blokk kérdése okoz nagy aggodalmakat a pártban és a kormánynál is. A köztársasági mozgalom terjedése Sepsiszentgyörgyről jelentik: Háromszék vármegye törvényhatósági bizottságának több ellenzéki érzelmű tagja elhatározta, hogy a vármegyei közgyűlés után megalakítja a háromszék megyei köztársasági pártot. Rendkívül nagy érdeklődés kísérte e mozgalmat, melyre vonatkozólag Szentkereszthy Béla báró főispán szigorú meghagyást kapott a belügyminisztériumból a köztársasági mozgalom elfojtására. A köztársaságiak nevében Szacsvay Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag jelentette be az alakuló gyűlés megtartását. A rendőrkapitány a főispán,utasítására nem vette tudomásul a bejelentést, a köztársaságiak ennek daczára meg akarták tartani a gyűlést, de a rendőrkapitány karhatalommal szétoszlatta. A köztársaságiak a betiltó végzést megfeledbezik.