Magyarország, 1913. június (20. évfolyam, 129-153. szám)
1913-06-01 / 129. szám
4 tényező. Egyik magyarázat kizárja a másikat. A politikát m érdeklő kérdés tehát az, melyik magyarázat helyes. Ebbe a kérdésbe kapcsolódik bele a Lukács László bécsi utazása. A miniszterelnök kihallgatásra hívása a panamapernek ítélettel való befejezése előtt történt. Ez a tény amellett szól, hogy a király a bizonyítási eljárás eredményéről akarja meghallgatni miniszterelnökét, nem pedig az ítélet felől, melyet a bíróság majd az ő nevében hoz. Hogy pedig a bizonyítási eljárás eredménye nagyon lesújtó Lukácsra is az egész kormányra, sőt az egész kormánypártra is, az nyilvánvaló. Justh Gyula értekezletei, ,, Justh Gyula már szóbeli választ adott Apponyinak és Károlyi Mihály grófnak, a neki átadott tervezetre nézve, de megígérte, hogy írásban is közli velük válaszát. Justh a napokban több ízben tanácskozott pártjának vezető férfiaival, Batthyány Tivadar gróf, Holló Lajos és Földes Béla alelnökökkel és Bakonyi Samu és Lovászy Márton intéző-bizottsági tagokkal. Justh írásbeli válaszát most közli Apponyival és Károlyi Mihály gróffal. A tanácskozások csak a jövő hét folyamán fognak a válasz felett megindulni. " »■ Lukács Bécsben. , Félhivatalosan jelentik: Lukács László miniszterelnök ma éjjel Bécsbe utazik. A miniszterelnök holnap ő felségénél különkihallgatáson fog megjelenni, hogy folyó kormányzati ügyekről tegyen jelentést. A miniszterelnök e bécsi útja már régebben volt tervbe véve és be is volt jelentve. Kavarodás Zichy vallomása körül. A munkapártot, amelynek Zichy János gróf még ma is tagja, valósággal konsternálta a kormány volt kultuszminiszterének a Désy—Lukács-perben tegnap tett vallomása. Ez a konsternáczió eléggé érthető. De egész tárgyilagossággal konstatálnunk kell azt is, hogy az a modor, amelyben az igazság felfedéséért most Zichy János grófot, — ismételjük: a munkapárt tényleges tagját,— támadják, érthetetlen és szokatlan. Tegyük hozzá, hogy igazságtalan is. Egyrészről ugyanis megállapítják, hogy Zichy János gróf vallomása a per tárgyára nézve semmi lényegeset sem tartalmaz; másrészről mégis megvádolják azzal, hogy vallomásában a közte és Lukács László között fennálló «politikai antagonizmus» vezette. De még ezzel a nagy gorombasággal sem elégszik meg a kommüniké. Szemére veti Zichy János grófnak azt is, hogy annak idején három kerületben lépett fel a pártkassza költségén. Ez a nyílt beismerés éppen olyan jellemző, mint maga a támadás. Beismerése annak, hogy még a minisztereket is csak a pártkaszsza segítségével lehetett megválasztatni a «nagy nemzeti felbuzdulás idején», és nyílt, szemérmetlen felhánytorgatása annak, hogy Zichy János gróf, a miniszter, a párttag, a gróf, a földesur — a saját választásának költségeit nem a sajátjából fizette. Abban az érdekszövetségben, ahol nyílt törvénytelenségeket politikai boszából vagdalnak egymás fejéhez, mindent megmagyaráz ez a támadás. Igazán, ez már a megsemmisülésnekelőjele, amelyet, hogy maguk is éreznek, ékesen bizonyítja ez a támadás, amely Zichy János gróf vallomása körül keveredett. Zichy János gróf ma az ellene munkapárti részről intézett támadásról így nyilatkozott «Az Est» munkatársa előtt: — A közleményeket olvastam és azt olvastam ki belőlük, hogy a munkapártban érthetetlennek tartják «megbotránkozásomat» afölött, hogy a pártkasszából választásokra pénz adatott ki, holott az én összes választásaim alkotmányos költségei a pártkasszából fizettettek« - . — Ami az én választásaimat illeti, — és itt Khuen gróf akkori miniszterelnökre, mint tanúra hivatkozom — kijelentem, hogy én annak idején megmondtam Khuen gróf miniszterelnök úrnak, mint a munkapárt vezetőjének, honny ragaszkodom régi kerületemhez, a szabadsárándihoz. Abban is fogok föllépni, annak mandátumát akarom leírni és az ezen választással járó összes költségeket a magaméból fogom fizetni. Ha azonban a munkapárt érdeke úgy hozza magával, hogy több kerületben is lépjek fel s ha a pártnak van pénze az ezen választásokkal járó alkotmányos költségek fedezésére, úgy én szívesen kiveszem részemet az a járó munkából és fáradtságból, de a magaméból csak egy mandátum költségeit fedezem. — A régi kerületemben felmerült összes választási költségeket tehát én fizettem, nem a pártkassza. Ezt a pártban ma is tudják azok, akik érdeklődnek a dolog iránt és nemcsak a levegőbe beszél-.el. l'AGTA'f.ftRSZi’Ö Budapest, 1915. vasárnap, június Zichy János gróf kilép a munkapártból, Zichy János gróf politikai barátainak körében azt állítják, hogy azok után a támadások után, amelyek a munkapárt vezetőségének intencziójából félhivatalos formában a mai reggeli lapokban napvilágot láttak, Zichy János gróf elhatározta, hogy kilép a nemzeti munkapárt tagjai sorából. Értesülésünk szerint Zichy János gróf a kilépéséről szóló levelet rövidesen elküldi Khuen-Héderváry Károly grófnak, a párt elnökének, s ebben elhatározásának indokait teljes részletességgel fogja feltárni. Arról is szó van, hogy Zichy János gróffal több képviselő fogja elhagyni a munkapártot, azzal az indokkal, amely Zichy Jánosnak a törvényszék előtt eskü alatt tett vallomásárban foglaltatik. A Désy—lukács-per. A perbeszédek. Budapest, május 31. A nagy per vége felé jár. A párbeszédek foglalták le a mai egész napot, hogy reaszszumálják a per anyagát, a mentő és terhelő bizonyítékokat. És most, amikor a perbeszédek megvilágításában látjuk az egész nagy anyagot, teljes tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy Désy Zoltán ellen egyetlenegy terhelő adat nincsen; még a vád tanúi is a vádlott állításait támogatták. Désy Zoltán bebizonyította vádjait, s akármilyen legyen az ítélet, Lukács László miniszterelnök lesz az egyetlen elítéltjeennek a pernek. A négynapos tárgyalás minden izgalmas várakozásának, meglepő fordulatainak, szenvedélyes összecsapásainak nagyszerű jelenetei nem tudtak olyan vonzóerőt gyakorolni a nagyközönségre és a politikusokra, mint a mai nap. Bár tudták azt, akiknek nem volt belépőjegyük, hogy a tárgyalóterembe be nem juthatnak, mégis már 9 óra előtt nemcsak a törvényszéképületében, hanem az utókákon is nagy érdeklődő közönség leste, várta, hogy nem történik-e valami meglepetés, nem rontja-e össze valamely láthatatlan, hatalmas kéz a négy izgalmas nap nagyszerű alkotását. Andrássy Gyula gróf, Károlyi Mihály gróf, Kemény Árpád báró, Zichy Aladár gróf, Hadik János gróf, Tóth János, Rakovszky István, Szentiványi Gábor, Kelemen Béla, Bottik István, Szalay László, Székely Aladár, Rakovszky Béla, Héderváry Lehel, Pap Zoltán, Bródy Ernő és más ellenzéki politikusok ma is eljöttek, hogy gyönyörködjenek a védelem és vád utolsó összecsapásában. És ez az utolsó drámai jelenet bőségesen kárpótolta is az érdeklődőket a hosszú tárgyalás minden fáradtságáért, idegkínzó izgalmaiért. A vádbeszéd igen rövid, száraz volt, mindössze huszonhat perczig tartott. Sélley Barnabás, főügyész nem tartozik azok közé, akik Shylock kérlelhetetlenségét játsszák a vád székén. Világosfejű ember, tiszta koncepcziójú jogász és puritán életű, becsületes férfiú, aki belátja, hogy ennek az elveszett ügynek a védelme tőle egyebet nem követelhet, mint azt, hogy hivatalból rákényszerített kötelességét teljesítse. Nem követelte a büntetést nagyképű rabulisztikával, hanem csak azért, mert neki hivatalból azt az álláspontot kell képviselnie, hogy Lukács László miniszterelnök nem panamázott, a közerkölcsiséggel nem jutott ellentétbe, hanem mindig és mai is intakt államférfi. Csak így érthető meg, hogy a főügyész bebizonyítottnak állítja a zalatnai házeladások tisztaságát és nem lát panamát a Magyar Bank négymilliónyolczszázezer koronás megzsarolásában. Csak a hivatali állás kényszeréből állítja, hogy itt az állam nem károsodott, s a Magyar Bank a négy és félmilliót nem a szerződésekért, hanem hazafias fellángolásból fizette a pártkasszába. Ám még ezzel a hivatalos állásponttal is ellentétre áll a,vádbeszéd. Seiluz.A, togy.Dész Zoltán egyetlen állítását sem tudta bebizonnyitani, s ezért kéri nyilvános rágalmazás vétségében a bűnösség kimondását. Azt az ürességet, amit a szívekben a vádbeszéd keltett, csordultig megtöltötte melegséggel, megnyugvással Vázsonyi Vilmos bámulatosan nagyszabású védőbeszéde. Ez a megdönthetetlen érvelésű, jogászművészi beszéd valósággal abszolút igazsággá emelte a vád minden állítását és nem hagyott kétséget senkinek lelkében az igazság iránt. Azzal kezdte Vázsonyi, hogy ez többi, mint politikai per, itt két, egymással szemben álló, kibékíthetetlen erkölcsi felfogás harczáról van szó, melyben Désy Zoltán a régi jó idők puritán magyar erkölcseit képviseli, mikor a közéleti szereplés még nobile officium volt, míg a sértett miniszterelnök modern amerikai karriert futott meg a zalatnai kis földszintes háztól a szédületes magasságú budai palotáig. Majd a panama fogalmával foglalkozott, ami már a táblai végzés szerint is inkább az erkölcs körébe, mint a büntetőjogba tartozik. Az, aki a büntetőjog szem-mpontjából tisztességes, az az erkölcs szempontjából még nem mindig kifogástalan. És aki az erkölcscsel összeütközésbe kerül, az szégyenbélyeget érdemel és kap is. Majd a Magyar Bank szerződéseire ,tér át,s kimutatja, hogy tanuk, okiratok igazolták, hogy a négymilliónyolczszázezer koronát a szerződésekért fizette a bank, nem pedig, amint a vád állítja, — a hazáért Azt a bankárt, aki üzleti érdek nélkül milliókat adna politikai czélokra, a részvényesek meglopásáért becsuknák. — Mi köze van Lukács Lászlónak ezekhez a pénzekhez? Ezt kérdezi a főügyész úr. «—■, folytatja tovább Vázsonyi és beigazolja,hogy Elek Pál rehabilitácziója alkalmával kiderült, hogy Lukács László nemcsak tudott a pénzekről, hanem azokat egyenesen a vele való megállapodás alapján fizette be Elek Pál a pártkasszába. Későbben Lukács Elek Pál főrendiházi tagságával hozta kapcsolatba a pénz egy részét : — Hát mióta tartozik a főrendiházi tagság a finánszminiszterhez és mióta van szabott ára a főrendiházi tagságnak? — kérdezi felháborodva. — Az undor kell, hogy elfogja az embert, ha arra gondol, hogy közjogi, méltó-,ságot, törvényhozói minőséget pénzért árulnak.Ezután Elek Pál elutazásának okait magyarázza meg, megdöbbenést keltve a feszült figyelemmel hallgató közönség között Elek Pált elutaztatta a Sértett, s azóta is kényiszergették szakadatlanul, hogy mentő nyilatkozatot adjon és minden lépését detektivekkel figyeltetik. Ha Elek Pál tudna valamit Lukács mentségére, még ha halálos beteg volna is, eljött volna ide, hordszéken idehozatná magát, annyira lekötelezettnekérzi magát Lukács Lászlóval szemben. Képtelen Elek Pál a hamis esküre, mert ha képesvolna, idejött volna. A pervitel csodálatos módja az, amit IIPukács László folytat, ki mondá tovább, a párt. fecskéin,o,B&a Lukács 1