Magyarország, 1913. szeptember (20. évfolyam, 207-231. szám)
1913-09-02 / 207. szám
* A kongresszus tagjai zajos tapssal tették magukévá az elnök előterjesztését és mikor a megválasztott vezetőségelfoglalta a helyét az emelvényen, megjelentek ott akormány képviseletében Jankovács Béla és Harkányi János báró miniszterek, a főváros képviseletében Festetich Géza gróf helyettes alpolgármester. A közönség soraiban ott voltak még Radisich Jenő miniszteri tanácsos, Grosz Emil dr. egyetemi tanár, Szuppán Vilmos, a kereskedelmi akadémia igazgatója, Benedek Mór, Körösi Henrik, és még számosan. Az elnök indítványára a királyt táviratilag üdvözölték. Ezután Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözölte a kormány nevében a kongresszust. Eleinte magyarul beszélt, majd később francaiul fejtette ki az ügy nagy jelentőségét, amely iránt a közoktatásügyi minisztérium éber figyelemmel viseltetik. Budapest székesfővárosának üdvözletét Festetick Géza gróf tolmácsolta, lendületes magyar beszédével. A nemzetközi szakoktatási kongresszusokat rendező állandó bizottság nevében annak elnöke, Sagnat Leó, (Bordeaux) egy 85 éves öreg úr üdvözölte a kongresszust. Lelkes szavakban dicsőítette Magyarország uralkodóját s azután elmondta, hogy a szépen sikerült kongresszus nagy elégtételül szolgál neki, mert ő kezdeményezte a nemzetközi gyűléseket és azok mindegyikén részt vett eddig. Gerics Jenő osztrák udvari tanácsosa kereskedelmi oktatásügyi nemzetközi egyesület nevében szólalt fel és köszönetet mondott József főherczegnek, aki elvállalta a kongresszus fővédnökségét, továbbá a védőknek, Jankovich Béla és Harkányi János báró minisztereknek, a kormánynak és Budapest székesfővárosnak. Külön kiemelte Schack Béla dr. kereskedelmi főigazgatónak érdemeit, aki megteremtője volt e kongresszusnak. A kongresszusi tagok zajosan megéljenezték a külföldi vendégek beszédét. Ezután a kongresszus rátért a napirend első tárgyára. Delombre Pál volt franczia kereskedelemügyi miniszter a külföldi államok kiküldöttei és a franczia kereskedelmi iskolák volt tanítványai országos szövetség részéről üdvözölte a kongreszszust és rövid temperamentumos franczia előadásban fejtette ki, az ily szövetségek nagy fontosságát és hasznos voltát. A franczia szónok színes és eleven előadása nagy hatást tett a hallgatóságra, amelyik azt zajosan megéljenezte. A szép előadás után Matiekovách Sándor elnök a kongresszus első ülését berekesztette. Délután a kongresszus tagjai a főváros nevezetességeit tekintették meg, este fél kilenckor pedig a Hungária nagyszálló termeiben gyülekeztek össze, ahol a budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága és tanári kara adott estélyt a kongresszusi tagok tiszteletére. A mai előadások. Ma délelőtt kilenc órakor kezdődtek meg a kongresszusi tárgyalások a vas utcai felső kereskedelmi iskola földszinti nagytermében. Ma 1rekovits Sándor v .b. t. t., elnök az ülést megnyitotta, majd kérte a kongresszust, hogy válaszszon alelnököt, amire a kongresszus egyhangú lelkesedéssel dr. Schack Bélát választotta meg. Az első előadást Paul Angi és párisi kereskedelmi iskolai igazgató, a Comité permanent titkára, tartotta «Mennyiben valósultak meg gyakorlatilag,a kongresszusaink kezdeményezései?» czímen. Az állandó bizottság elhatározta, hogy hivatalosan kérdést intéz az egyes kormányokhoz arra nézve, hogy a kereskedelmi szakoktatás fejlesztésének és javításának munkájában mennyiben voltak tekintettel a kongresszusok óhajtásaira. A szétküldött listákban foglalt negyven kérdőpont nyolca csoportba sorolható; az előadó sorra vette őket, minden csoportot a megelőző kongresszusok vonatkozó határozataival vezetett be s megállapította ,hogy a kísérlet csak félig sikerült,mert igen sok állam vagy hiányos feleletet adott, vagy egyáltalán nem felelt a hozzá intézett kérdésekre. Végül kérte a kartársakat, hogy vázlatosan egészítsék ki a maguk részéről a munkát minél számosabb szóbeli közléssel. A kongresszus dolga lesz összefoglalni a kérdéseket és a tanulságot levonni. G. Buono co re (Róma) és Chiovenda (Tremosello) hozzászólása után a következő előadást Stegehann R. dr. titkos kormánytanácsos (Braunschweig): «Fejlődésformák és fejlesztő törekvések a kereskedelmi szakoktatás terén» czimen tartotta. Annak a felismerése, hogy a mai kenyérkereső pályákon való működés bizonyos szakképzettséget feltételez, a népek általános erőkifejtésének szempontjából korszakalkotó jelentőségű volt. A kereskedők kiképzésénél három czél vezeti az oktatást: a kereskedelemnek, a nyelvnek és a világnak az ismerete. A kereskedelmet magasabb szempontokban megismerni a gyakorlatban nem lehet, míg tehát a tanulónak a tevékenysége a gyakorlatban igen jelentéktelenre, szűkre szorul, a kereskedelmi szakoktatás éppen ellenkezőleg az egyes működési körök összefoglaló áttekintésére törekszik. A nyelvek tanítása nemcsak a tanítás módszerében változott gyökeresen, hanem örvendetes módom tolódott el — helyes irányban — a czélja is. Bonyolultaka nevelés problémái újabban a női kereskedelmi alkalmazottaknak a kereskedelemben való erős térhódításával. C. Polacsek (Krisztiánia) észrevételei után a mai, utolsó előadást Kreibig József Kelemen kormánytanácsos tartotta «Az eszményi kereskedelmi iskolai tanár»ről. Azzal kezdette eladást, hogy a kereskedelmiskolai tanárnak mindenekelőtt bírnia kell a jó pedagógus általános szellemi és erkölcsi képességeivel és ezeken felül még különös szaktárgyaival összefüggő képességekkel. Ismernie kell a kereskedelmi gyakorlatot és — kereskedelmi főiskolákban — világlátott embernek kell lennie. A kereskedelem technikájának a megismertetésével feladatát még nem oldotta meg, hanem irányítólag kellbefolynia tanítványai gondolkodásmódjának a fejlődésére. Rá kell mutatni a fenkölt gondolkodású gyakorlati és szociális kötelességekre és bizonyos esztétikai szempontok érvényesítésének lehetőségére. A legnehezebb, de egyúttal a leghálásabb feladata pedig az lesz, hogy, fölébressze tanítványaiban az önállóságra, és külkereskedelemben való derekas munkálkodásra való törekvést. Mindezeknek a kötelességeknek megfelelő eszménykép vezesse munkájában a kereskedelmi iskolai tanárt. Kreibig előadása nyomán élénk vita fejlődött ki, amelyben Geleich Jenő (Trieszt), Bogyó Samu (Budapest),Victor Salamon (Győr), M. A. Junod (Bern) és Dlabac Frigyes dr. (Bécs) vettek részt. Délután a kongresszus tagjai megtekintik a mezőgazdasági és a szépművészeti múzeumot, este 8 órakor pedig József főherczeg a király, nevében fogadja őket a királyi palotában. ÍNAGYARORSZÁG Budapest, 1913. kedd, szeptember 7. -------------------------------------------------------- in i— Magyarország, 1913. szeptember hó 1-ével új előfizetést nyitank lapunkra. Előfizetési árak: Szeptember 1-töl szept. 30-ig 2 K 40 fil. „ „ deczember 31-ig 9 40 „ Egyes számára: Lsudapesten” és sídben 90 fillér Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetésük aug. 31-ével ss jár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyváltoztatás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi czimüket velünk közölni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. A pisai ferde torony veszedelme. '»—' Saját levelezőnktől, ír Róma, augusztus 30. A hires pisai ferde tornyot a beomlás veszedelme fenyegeti. Ez a hir ugyan már gyakranterjedt el róla, de most — úgy látszik — komoly a veszedelem. A pisaiakra nézve ez óriási veszteség lesz, mert a ferde campanile évenként rengeteg idegent vonz a városukba. Hat évszázad óta a legnagyobb büszkesége az arnamenti városnak a ferde torony, amelynek napjai — a legutóbb megejtett vizsgálatok szerint — immár meg vannak számlálva és a pisaiak, akiket ez a veszteség fenyeget, még azzal sem vigasztalódhatnak, hogy, mint a velenczei campanilet, összeomlásaután újra fölépítik. A híres torony építése csaknem kétszáz esztendeig tartott. Innsbrucki Vilmos kezdte azépítését 1174-ben és csak 1350-ben fejeződött be teljesen. Sokat vitatott kérdés, hogy az építészek mindjárt kezdettől fogva ferdének építették-e a tornyot, vagy később bekövetkezett sülyedás következménye a torony ferde állása. Különösen amerikai tudósok foglalkoztak e kérdés tisztázásával, mert sokáig az volt a vélemény, hogy a torony, építői a ferdeséggel külön esztétikai czélt szolgáltak. De csaknem határozottan kimutatható, hogy a tornyot eredetileg függélyes irányúnak tervezték és az egész építmény elhajlása csak később azépítés folyamán és az építkezés befejezése után fokozatosan állott be. Adatok vannak arra nézve, hogy már a legalsóbb emelet megépítésénél észrevették, hogy az emeletet lezáró oszlopos körfolyosó az északi oldalon 3 hüvelykkel alacsonyabb a szemközti oldalnál és ennélfogva kiegyenlítés czéljából az északi oldalon 3 hüvelykes toldást eszközöltek. Azután folytatták az építést egészen a harmadik emeletig, amikor újabb 7 hüvelykes magasság-különbözetet konstatáltak az északi és déli oldal között. Ezt a különbözetet is kiegyenlítették, de nemsokára rá abbahagyták a torony építését és csak 1233-ban folytatták. B e n e n a n to építőmesternek ekkor a következő emeletnél 15 hüvelykes magasságkülönbözetet kellett kiegyenlíteni és emiatt megint félbeszakították az építést. A tornyot végül Tommaso Psanot fejezte be 1350-ben és akkor a torony elhajlása már olyan nagyra növekedett, hogy az északi és déli lóoldal közti magasságkülönbözet 70 centimétert tett ki. Azóta még tovább sülyedt a torony, északi oldala. Úgy, hogy a függőleges iránytólvaló eltérés a torony, tetején ma már 14,5 méter. A múlt évben tudósokból és építésziekből álló bizottság vizsgálta meg a tornyot és megállapította, hogy egyedül a torony szilárd vázát alkotó hatalmas körfal állt ellen az idő rombolásának,úgy, hogy alig szorul itt-ott némi javításra, míg ellenben a márványoszlopos folyosók legnagyobb része erősen megrongálódott és azoszlopok nagy részét már a 14. században újlakkal pótolták. Egyéb «sebhelyeket» is fedezett fel a bizottságos a tornyon, így, egy hosszú, függőleges irányú repedést éppen a legnagyobb elhajlás helyen,amely, egészen a legfelsőbb emeletekig ér. E megállapítások daczára a bizottság, amelynek S o c i n i tanár volt az előadója, azt a jelentést tette, hogy egyelőre a tornyot nem fenyegeti semmi veszedelem. Ugyanakkor a torony közepén és szélein óvatos fúrásokatis végeztek és megállapították, hogy az alapfalak 3,6 méter mélyek és éppen elegendő szilárdak a torony tartására. A Java talaj rétegeiben pontosan föl lehetett ismerni a bekövetkezett helyzetváltozásokat. 1829. óta atorony hajlása újabb 20 centiméterrel növekedett, amit azonban főleg az 1846-ban pusztított földrengésnek tulajdonítanak. Mindezek daczára a szakértő bizottság lázt javasolta, hogy a tornyot javítsák ki, sőt a torony híres harangjátékának újból való megszólaltatását is megengedhetőnek tartotta.