Magyarország, 1914. január (21. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-01 / 1. szám

/Budapest, 1914. csütörtök, január 1.__ MAGYARORSZÁG erővel­­és karc­os elszánts­ággal — a «Magyar­­ország» is. Húsz éves múltjához, nagy tradi­­czióihoz híven.­­ Ennek a politikának’­­újévi megnyilatkozását holnap fogjuk hallani Károlyi Mihály gróf­tól, akit a függetlenségi­­és 48-as párt dél­ben fog üdvözölni. Az elnökség tagjai hol­nap délelőtt lakásaikon keresik föl a párt el­nökeit,­­Justh Gyulát és Kossuth Feren­­czet, hogy átadják nekik­ a párt újévi üdvöz­­­letét.­­ Ezek­­a beszédek szabnak majd irányt az el­lenzéki ’politika 7v’ esztendejének és csakis ezekből nyerhet tápot a remény, hogy a köz­vetlen ’jövő, ha mágiát a nemzet is úgy akarja»­­szebb« l­ehet, mint volt a közvetlen múlt. * nélül lehetne választást csinálni. Ha a kort- már gondolna is ilyesmire, a «kijárok» bizo­nysan megfordítanák a bolondos szándékot, ém. Egészen bizonyosat­ vagyunk­ afelől, hogy a kormány csak a végső kényszerűség ese­tén rendelné ,el idő előtt a választásokat. Ilyú végső kényszerűség eshetőségét nem vtjuk kétségbe,­­de annak a kénysz­erűség­­nk is nagyon erősnek kellene lenni. Hiszen az a kész volt inkább ,önmagát, a november tinnyolczczal szemben elfoglalt álláspontját havuálni, semhogy a munkapárti és saját pitikai merényletei felől a nemzetet meg­­iidezze. Hogy a kormány számol a kényszerűség vesz­tőségével, azt­­—­ helyzetére való tekintet- 1 !— nagyon is elhisszük. Tisza lélektaná­­’ azt is megegyezőnek tartjuk­, hogy az is pártkassza tudatában a «választók meg­­rnyékelésének» módszerére veti a súlyt. Egészen az ő lelkivilágára vallanak’ azok a r­­er­vek, amelyeket a szállongó hírek ,rint, főispánjainak szétküldött. «Kik az Ellenzék vezérei?» «Milyen anyagi szonyok között élnek?» «Van-e olyan ro­­mn’uk, aki államhiivatalnok?» Ez Tisza. A Jeszenszky-isk­ola direktora. Aki az agitál, de a pocsolyába le nem nyúl. Ez az, aki a nyomorultnak­, kit választói jog­ 1’’ A kormány választásokra készül. Még pedig a régi törvény alapján. Ez a hír járja hetek óta a politikai mezőket Akadnak hiszékenyek s az ő közvetítésükkel terjed a hír, itt reményt, ott ijedelmet keltve.­­ Nem titkoljuk­ el abbeli vélekedésünket, hogy a hir hamis. Politikai kacsa, mely az­­eseménytelenség álló vizéből felröppent. Hogy­­egy kis lármát csináljon, vagy felröppentet­ték a kormány berkeiből. . ! Komolynak azonban sehogy sem vesszük.. ! A kormány, h­a tehetné, sohasem válasz­tatna. Ha tehetné, az 1910-ben szerzett man­ő­­vert isteg a végzet, aljas számítással a dátumok érvényét örök időkre kitolná. Ked­­ben siető része­­után kutat, hogy mivel pénz iverőtlenebb helyzetben, most a mostani, nem tán meg nem vesztegetheti, olcsó gazság­ig mehetne kormány választásokba,­­ férkőzzön szavazatához, hetedsziglen való ! Ezért ellenzéki szempontból nagyon kivánat­ékonságában keresvén az archimedesi pon­tos lenne, h­a a kormány toj választfeotóa * ^bát, kiemelhesse a Szánná el magát, becsületes meggyőződéséből. '( A pártkassza üres, sőt valószínűen adós- aziértc ^sza nem fajf i(fő előtt választatni, gálgai vannak’. Megeshetnék, hogy megint da­ ki egyszer öngyilkosságot kísérelt meg, föl­­rabentkormányt kellene Tisza bukása után ki- vágyúivá többé, nem szeret meg játszani sem hevezni, csak azért, hogy hátrahagyott poli- fegyverrel, bikái adósságainak legalább­ «egy rész­ét» is- Hartem, ha kényszerüsségből megteszi, mét kifizesse. Ebb! alkalma nem lesz a próbálkozásra.­­ Arra p­edig még a legvém­esabb munka­párti kedély sem gondol, hogy pártkassza_ emlevette Mi tevő legyen? A kocza lábhizás^— Nem csuda, hogy szerencsés, mert grófra ,ba,!. |M a sok kukorica vess kárba, vagy «»» “cíaf» Mais mellett DM ~ Kiökumlál a mindent! S «Letker már kapnának°!Jó lesz annak, úgy is alig tud élni­egcsavalgatta a fejet fiat meg is vakarhatta, Ami­­nem is csoda ebben a keserves világbana a mahcsokra gondolt „ ív ttqríív — Eladom uket... Eladom.. Hadd baj aj ' malacz so Csakhogy :ebbe meg az asszony nem akart Hát járni igaz, igaz. A par napos malacaso­m nem, piszmogást kivan, úgy kell bagyulazni, ^eseep^eam. A­m es nem •ózni , mint a csecsszopót, míg nagysokat Nyáron ,az P­éterék meg csak megvoltak va­szemre kap. De hát Péter, azaz a felesége ne ahogy a malaczokkal,­­ egy kis moslék, sajnálta­­a fáradtságot, Az ágy alatt egy scorpa hulladék,­­ hanem az ősz már erősen vacakot teszkábált s egygyel-bajjal tejre kmegrángatta a napszámot. Amit Peter kere­iatta­­őket Egy kis zsák-végből csücsköt fesett, az mind kukoriczára ment. A két hízó, mást 8 azon át szopatta a vizes tejet Itt m­ert már azok voltak úgy ettek, mint a jö­vidődtek öt hétig Azután kitette őket a kele sakalok. No, gombölyodtek is szépen, lul m­arába. Ekkor már fürgén szaladgáltak. _ voltak már a mázsán, mikor Péter újfent vé-Péter örült. Jószága van. Ilyen szigorú idekedni kezdett: ben állattartása. Épp úgy, mint a módos ei — Itt a vásár, elaggjunk bereknek Nagy sor az egy szegény nap.37 Most mar az asszony se kötötte maga.t. mos embernél. Ha úgy munka közben s­­ De csak az egyiket... p*ett a drága életről, a megélhetésről, hí — Nono... ról zsirozóról no meg az állatokról, Pél P­éter körűlvakargatta a tarkóját, bünkén némi önteltséggel emlegette: — Elkelne ugyan most mindkettőnek az _ £ éTAmarad­ok... íra...­. . I. Máskor­­meg: — Elhiszem azt, de nn se maradhatunk zsi-1_ Két véka'korpát vettem... Most félnózó nélkül léven át­­.I­zsa árpát... Haj, haj! Sokba kerül az áll - Az igaz!­tartás! •­­­­ Készülődés közben az asszony aggályos­■ Az­­emberek irigykedve kérdezgették Ivódott: . .. i Oszt meg ne csaljak kendet! ) —* Hun vötted? — Engem? Péter­­nem mondta meg az igazat,’ csal , méltatlankodva nézett Péter az asszonyra,­­nyakát nyújtogatta: Hogy tehet föl ilyet? v _ Hát csak úgy kifundáltam. — Az en eszomon meg nem járt túl senki! No, szerencsés embörl A.? S­sgtöPy ^,g.ékosk­odt, :— Hát a mázsánál? No... —­ Az uj mázsához kend sem ért... Péter Iköhintett egy-kettőt­, miközben végig futott fejében az a nehéz gondolat, hogy ni­ni,­­a mázsánál csakugyan hiba történhetik, mert­­való igaz, hogy az urak már a mázsát is megforgatták, hogy ebben is beköthessék a Szegény emberek szemét. Hunczutság. Nem kilókat­­tesznek rá, hanem csak amolyan hit­vány kis platnikat, aztán arról olvassák le: ennyi, meg ennyi. Vagy igaz, vagy se. Csak embercsalás. Nono. Kicsinylőleg félrehúzta a bajuszát s azt mondta az asszonynak: — Csak meglássam azt az új mázsát! Ki­tanulom­­én annak minden fifikáját! S nagy magafosztában hozzátette: — Ésszel él az ember! Mikor beértek a városba, Péter egy alkal­matosnak ígérkező helyen kiállította a hi-­­zót s azt mondta a Petinek, már mint a fiának: • — Hallod-e hé! No. .— Én elnézek egy perczet, te csak mondd hatvan krajczárra kilóját, de abba, aztán ne engeggy! ' r Hova megy kende­r­ú Hova? — No. — Hát... veszek egy kaszaküvet. Péter nem messze tudott egy jó vasáru*­boltot. Benyitott. Az üzletben sokan voltak, — igy van ez a­­vásári alkalomkor, — de azért Pétert’ is észrevették. « — Mi 3 Budapest, dec­ember 31, 1­1 A függetlenségi párt újéve. Az országi gyűlési függetlenségi és negyvennyolc­as párt tagjai január 1-én déli 12 órakor gyülekeznek a párt kör­helyiségében,’ ahol Sághy Gyula, a párt al­­elnöke,’ fogja üdvözölni Károlyi Mihály grófot, a párt ügyvezető elnökét. A párt elnökségének tagjai Károlyi Mihály gróf vezetésével Kos­suth Ferenczet, Justh Gyulát és Apponyi Albert grófot keresik fel,­ hogy üdvözöljék őket az újév. alkalmából. Justh Gyula, Budapesten. Justh Gyula, az egyesült függetlenségi és 48-as párt elnöke,­ aki legutóbb pár napot vidéken töltött, tegnap este ismét megérkezteti a fővárosba. Justha Gyula holnap délben fogja fogadni az egyesült függet­lenségi és 48-as pártnak Károlyi Mihály gróf ügyvezető elnök vezetésével, az újév alkalmából nála tisztelgő­­tagjaik Bers Vilmos államtitkár. Jelentettük majd hogy Bers Vilmost, a kereskedelmi minisztérium czimzetes államtitkárát valóságos államtit­kárrá fogják kinevezni. A kinevezést a hivatalos lap mai száma közli. Szentesített törvények. Az «Országos Tör­vénytár» deczember 31-ikén megjelenő­ száma a követek®» szentesített törvényeket tartalmazza: a községi és körjegyzők, valamint segédjegyzők illet­ményeinek szabályozásáról, továbbá Szolnok-Doboka,­­ Trencsén és Máramaros vármegyéknek 5%-ot meg­haladó gátadó kivetésére adandó felhalmzásról. (Függetlenségi győzelem Nagybányán. A szatmármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasz­tásnál — mint Nagybányáb­ól jelentik — az eddigi munkapárti bizottsági tag, Égly, Mihály helyébe a függetlenségi Ajtay Nagy Gábor nagybányai ügyvédet választották meg Nagybányán. A delegáczió határozatainak jóvá­hagyása. A magyar delegáczió bácsi ülésezése alatt tizenkilencz határozatot hozott, melyek kü­lönböző közös ügyek költségeire vonatkoznak. A határozatokat királyi jóváhagyással ellátva, a hi­vatalos lap mai száma közli.

Next