Magyarország, 1914. február (21. évfolyam, 28-52. szám)
1914-02-28 / 52. szám
Budapest, 1914. szombat, február 7s.Magyarország megállapította, hogy a debreceni merénylet tettesei nem román emberek és nem bukaresti lakosok. A nyomozás eddigi adataiból az idevaló rendőrség azt következteti, hogy messze szétágazó bűnszövetkezetről van szó, amely a tetteseket felbujtotta a debreceni merényletre. Ez a körülmény mindenesetre megnehezíti a rendőrség munkáját. Jászvásár, február 27. A rendőrség hivatalos kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy Mandaseszku Szilvia és Avram Tódor Jászvásáron teljesen ismeretlen és ilyen nevű emberek a rendőrség nyilvántartásában sincsenek. Mindamellett a rendőrség messzemenő intézkedést tett a szállók és vendéglők ellenőrzésére és egyben fölszólítja a lakosságot, hogy minden gyanús jelet, amely a debreceni tettesek nyomára vezethetne, azonnal adják a rendőrség tudomására. Bugarszky Katalin Kiewben jelentkezett. Miár kifejezést adtunk annak, hogy Bugarszky Katalin, aki gyermekének látogatása céljából utazott Debrecenbe, távol áll a merénylettől ,és csak mesterséges úton lehetett a keviét ma egész véres ügybe belekeverni. Ezt a véleményünket ma már pozitíve megerősíti debreceni tudósítónk híradásra, amely szerint az ottani ügyészség tegnap í éjszaka a kiewi osztrák-magyar konzulátustól német nyelvű táviratot kapott, mely magyar fordításban így hangzik: Bugarszky Katalin nálam önként jelentkezett ,és kijelentette, hogy gyermeke látogatásába ment Debrecenbe. A merényletről nincs tudomása. Kívánatra Debrecenben is jelentkezik kihallgatásra. Osztrák-magyar konzul. r A táviratot tegnap délelőtt 8 óra 31 perckor adták fel Kielben. A debreceni rendőrség azonban te távirat dacára sem ejtette fel a Bugarszky Katalin részvételének kiderítésére vonatkozó, nyomozást. Bugarszky Katalin elmondta a konzulátuson, hogy kedden érkezett meg Kievbe és Mikilszky kereskedőnek a Mihályka-ferui 6. sz. alatt levő házában lakik, ő a két bombavetőt nem ismeri és soha nem is hallott róluk s tiltakozik minden gyanúsítás ellen. Debrecenben csak azért volt, mint máskor is gyakran, hogy kisfiát meglátogassa. A konzulátuson jegyzőkönyvet vettek fel a kihallgatásról s a táviratban közölték azt is, hogy ezt a jegyzőkönyvet postán elküldik a debreceni rendőrségnek. A Bugarszky Katalin ellen kiadott letartóztatási parancsot azonban egyelőre nem vonták vissza. Gáthy főügyész — mint Debrecenből jelenti tudósítónk — kijelentette, hogy amint a Bugarszky Katalin kicsi jelentkezéséről szóló jegyzőkönyv Kielből megérkezett, azt áttanulmányozza s intézkedni fog Bugarszky Katalinnak Debrecenben leendő kihallgattatása iránt. Titkos szervezet? *,Az £ st“-nek Csernovicba küldött tudósítója többek közt a következőket jelenti lapjának : Az osztrák rendőrség felfogása szerint valószínű, hogy Mandaseszku és Avram valami titkos szervezet megbízásából hajtotta végre a merényletet. Alig hiszik, hogy a tettesek kézrekerülnének. Noha az útlevelek számát ismerik, bizonyosnak tartják, hogy azokat a titkos szervezet szerezte, melynek módjában van ellensúlyozni ennek az adatnak nyilvánosságra kerülését. A román hatóságoknak tudniok kell, hogy hol állították ki az ilyen számú útleveleket, tudniok kell továbbá azt is, hogy ki volt Mandaseszku és Avram. Ők Csernovicban feltűnően hangoztatták, hogy románok, nem lehetetlen, hogy ezzel csak félre akarták vezetni a szálloda személyzetét, de ha oroszok lennének is, Románián mentek keresztül, a román hatóságok tudnak róluk. Az orosz határon nehéz lett volna átmenni, ott erősebb az ellenőrzés. A román nyomozó hatóságok buzgóságát jellemzi tudósításunk eme része. A csernovici rendőrség 24-én este sürgönyzött Bukarestbe, hogy fogják el Mandaseszkut és Avramot. Érthetetlen, hogy a román rendőrség máig semmi választ nem adott. Tegnap megkísérelték, hogy Csernovicból telefonon beszéljenek Bukaresttel, de a telefonzavarok miatt ez sem sikerült. Eddig csak Neuböck rendőrbiztos, a csernovici bűnügyi osztály vezetője utazott el Bukarestbe, ahova ma már megérkezett. A rendőrségen fontosnak vélik azt is, hogy Avramék és Bugarszky Katalin is artisták. Ott azt mondják, hogy artistákat gyakran szoktak felhasználni ilyen feladatok elvégzésére, mert ezek az utazásban és ezzel kapcsolatos dolgokban igen jártasak. Oroszország kémkedésre is gyakran alkalmaz ilyen utazó artistákat. _ A részvét. Miklóssy püspöknek Újabban ,Vaszary Kolos volt hercegprímás, Károlyi József gróf, Csiszarik János dr. prelátua (Róma), Dózsa Endre kolozsmegyei alispán és három conevillei (Pennsylvania) görög-katholikus magyar fejezte ki részvétét. A volt hercegprímás távirata ez. «Őszinte részvéttel értesültem a borzasztó szerencsétlenségről, amely környezetiét érte és hlálát adok az Istennek, hogy olyan csodálatos módon megmentette méltóságodat a veszedelemtől. Kaszary Kolos.* Kolozsvárról jelentik: A debreceni merénylet alkalmából Kolozs vármegye közönsége nevében Dózsa Endre cs. és kir. kamatláb, a vármegye alispánja, a következő részvéttáviratot intézte Miklóssy István püspökhöz: «Kolozs vármegye törvényhatósága nevében mély részvétét tolmácsolom a mártírok hozzátartozóinak és mély hálámat a gondviselés iránt, hogy Méltóságodat a magyar nemzet további hűséges szolgálatára megtartotta.* Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága ma délután közgyűlést tart, amelyen szóba fog kerülni a hajdudorogi görög-katholikus magyar püspökség ellen intézett merénylet. Erre vonatkozólag Apáthy István dr., a függetlenségi párt elnöke fog indítványt terjeszteni a közgyűlés elé. A miskolci esperes feljelentette a fenyegetőket. Közöltük már, hogy Sehírilla miskolci gör.-kath. esperes, ugyanakkor, midőn Miklóssy püspök, szintén kapott fenyegető leveleket, bizonyára fanatikus oláh emberektől. Schirilla esperes, aki szintén azon a nézeten van, hogy oláh részről felbujtott emberek követték el a merényletet, tegnap — mint Miskolcról jelentik — az ottani rendőrségen feljelentést tett az ismeretlen fenyegetődzők ellen. TÁVIRATOK. Az orosz flotta építése. Pétervár, február 27. (Magánt.) A hadügyminiszter elrendelte, hogy az épitendő hajók névsorába hat cirkálóhajó, harminchat torpedónaszád és tizenkét tenger alatt járó naszád veendő föl. A hat cirkálóhajót orosz tengernagyokról fogják elnevezni. Orosz próbamozgósitás. München, február 27. A «Münchener Neueste Nachrichten* pétervári távirata szerint Oroszország május 1-ére összes európai hadtesteinek próbamozgósitását készíti elő. Az erre vonatkozó parancsokat, hir szerint már ki is bocsátották. Mexikóban kivégzett francia polgár. Paris, február 27. (Saját tud.) A «Matin» jelentése szerint Juarez mexikói agyonlövetett egy Simon nevű francia tábornok állampolgárt. Ez a hír Parisban nagy felháborodást keltett. A kamara legközelebbi ülésén meg fogják interpellálni a kormányt ebben a kérdésben. TELEFONSZÁM : Szerkesztőség . . 23—51 Kiadóhivatal . . . 13—97 A vidéki telefon. . . 40 A Kubelik-házaspár a magyarságért. Az első magyar kórház Amerikában. — Kubelik koncertje. — Széll Marianna a magyarországi árvízkárosultakért. — A Kubelik-pár életveszedelemben. (Saját tudósítónktól.) Pár soros kommüniké jelent meg a minap arról, hogy Kubelik Jean hegedűművész Amerikában az ottani magyarság javára koncertet ad. Ez a rövid hír magában érthetetlen volna, ha annak előzményeit és lényegét nem világítaná meg egy érdekes levél, mely ma reggel érkezett Budapestre. A levél írója Kubelik felesége, Széll Marianne, néhai Széll Farkas kir. itélőbíró leánya, aki ötödik hónapja tartózkodik Amerikában, hogy férjét hangversenykörútján a különböző amerikai városokba elkísérje. A levelet egyik Budapesten lakó női rokonához intézte, aki, nemrégiben felvetette előtte azt az eeszmét, hogy nem lehetne-e a magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten tegetleg egy olyan koncertet rendezni, melyen Kubelik is közreműködték. Az illető nőrokon, aki nem akarja magát megnevezni, az előkelő budapesti társasághoz tartozik s a levél ismertetése alkalmából velünk a következőket közölte: — Nem óhajtok a nyilvánosság előtt szerepelni, de annál inkább óhajtanám, hogy sikere legyen annak a tervemnek, melyet Kubelikné Széll Marianne és férje lelőtt mintegy féléve felvetettem. Az árvizek és egyéb ínség által sújtott nép mérhetetlen szenvedései, érlelték meg bennem azt a gondolatot, hogy jelentékeny anyagi eredményt lehetne azzal is elérni, ha egy olyan világi hírű s felesége révén magyar művész szereplésével, mint Kubelik, Budapesten egy koncertet rendeznének, melynek jövedelme kizárólag az ínséges népet illetné. Mikor ezt az ideát Széli Mrrianneel közöltem, a legnagyobb készséggel , örömmel mondotta: —■" Az uramat családi kötelékein kívül szereplése és feltűnése első idejéből felejthetetlen emlékek kötik Magyarországhoz. Bármilyen jótékony ügynél az ő közreműködésére számítani lehet. Ami pedig engem illet, természetes, hogy a legőszintébb szószólója leszek az eszmének. — Azóta, — folytatta az urihölgy, ■— eltelt jó félesztendő, mikor a posta ma egészen váratlanul levelet hozott Newyorkból, melyben Szele Marianne gyöngéden figyelmeztet arra, hogy felvetett hazafias terv egyik része nema sokára teljesedésbe megy. A levélnek ez a része így szól: • A Newyorki magyar Újságírók felkérték az uramat arra, hogy az Amerikában létesítendő felső magyar közkórház javára egy koncerttel közreműködjék. Az uram kijelentette, hogy honfitársainak tekinti a magyarokat miután humánus ügyről van szó, annál szívesebben ígéri támogatását, mert részt akar ő is venni abban a nemes törekvésben, mely ez intézmény létesítését szolgálja. Március 1-én befejeződik a hangversenytúra s innen kezdve 21-éig több koncertünk nem is lesz. A magyar koncert napja március 21-ikében van megállapítva. Az előadást a Carneggie Hall-ban tartják s az itteni magyarok erősen remélik, hogy legalább 10.000 dollárt (50.000 korona) fog jövedelmezni. Amíg az előadás napja elérkezik, Newyorkban maradnak. Innen 26-án az Olympic-kal, vagy az amerikai hajóval egyenesen Mentoneba megyünk, mert már öt hónapja nem láttuk a kicsikéinket. Én különben már annyira vagyok, hogy a magyar koncertet még bevárom, de azontúl nem érdekel semmi A gyermekeimnél van minden gondolatom és sokszor sírok, ha eszembe jut, hogy öt hónapja egyiket sem ölelhettem magamhoz. Az uram francia zongorakísérője, La Pierre úr, különben feljegyezte, hogy amerikai vendégszereplésünk alatt éppen huszonnégyezer kilométer utat tettünk meg.* w