Magyarország, 1914. február (21. évfolyam, 28-52. szám)
1914-02-21 / 46. szám
16 Magyarország Budapest, 1914. szombat, február 2. KÖZGAZDASÁG. Utazás a beviteli jegyek körül. A közel jövőben újabb összecsapásra készül az agrár és merkantil tábor: a beviteli jegyrendszer visszaállításának kérdése égetően aktuálissá vált. A külforgalmi tanács az elmúlt hetek során — hivatalos titoktartás leple alatt — a földmivelésügyi minisztériumban bizalmas ankétet tartott, amelyen többek közt az OMGE, a két Vámpolitikai központ, a Malom egyesület, az Iparkamara és az OMKE képviselői is részt vettek és előterjesztették álláspontjukat. Az ankét szép csendben befejeződött és a feldolgozott anyag döntés céljából a Tanács véleményezésével a földmivelésügyi miniszter elé kerül. A döntés mikéntje az egész ország közönségét közvetlenül vagy közvetve érdekli, különösen azonban a magyar gazdatársadalmat, amelynek exisztenciájába vág. A beviteli jegyek, illetve az őrlési forgalom ügye ma már meglehetősen bonyolult. Tudvalevő, hogy a védővámok exportellenes hatásainak kiegyenlítésére szolgál az u. n. kikészítési eljárás, vagyis az a koncesszió, hogy a vám külföldre szállított gyártmányok nyersanyagait vámmentesen lehet behozni: a vám ugyan lerovás alá esik, de kivitel esetén visszatérül. A búza kikészítése, vagyis az őrlési forgalom révén 1900-ig, illetve 1906-ig a nagymalmok jogosítva voltak, hogy 70 kg. vámkülföldre eladott búzaliszt után 100 kg. búzát vámmentesen hozhatnak be s csak egy év leforgása alatt kellett igazolniok a megfelelő menynyiségnek a vámkülföldre való tényleges eladását. A malmok azonban ezzel a joggal visszaéltek és a határidőt ismételten prolongáltatták, aminek segélyével nagymennyiségű olcsó balkáni búzát gyűjtöttek fel és rossz termés esetén mesterségesen megakadályozták a gabona árának emelkedését úgy, hogy a belföldön adták el a behozott búza lisztjét és csak a következő év terméséből exportáltak. Ezek a visszaélések okozták azt, hogy előbb rendeletileg, majd 1906-ban törvényhozásilag meg kellett szüntetni az őrlési forgalmat, ami természetesen a nagymalmokat és a mögöttük álló nagybankokat fájdalmasan érintette. Évek óta lappang az őrlési forgalom visszaállításának kérdése a köztudatban s az utóbbi idők során egyre szaporodnak azok a hangok, amelyek egyik vagy másik formájában a beviteli jegyek renaissance-át kívánják. Alkalmuk volt foglalkozni a mezőgazdasági Vámpolitikai Központ erre vonatkozó kiadványával, aminek ellensúlyozására és saját álláspontjának kifejtésére a merkantil Vámpolitikai Központ tegnap emlékiratot adott ki. Természetes, hogy ez a központ az őrlési forgalom visszajutásához ragaszkodik, hivatkozással arra, hogy az őrlési forgalom beszüntetése óta a vámkülföldre irányuló lisztkivitelünk állandóan hanyatlik, kivált a megkétszereződött búzavám folytán. További érvük az, hogy a lisztkivitel azóta Ausztriában nagymértékben megnövekedett, ami a magyar lisztexportőröknek kedvezőtlen árakat jelent. Ezzel az okoskodással szemben az az ellenvetés hozható fel, hogy a vámkülföldi lisztexportunk megcsappanása és Ausztriába való terelődése az őrlési forgalom megszüntetése nélkül is bekövetkezett volna, amit a nagymalmok nem is tudnak megcáfolni. Kétségtelen, hogy 1906 óta lisztkivitelünk hanyatlott, különösen a német lisztkiviteli prémium révén, amelylyel nem tudtunk versenyezni. A nagymalmok és a merkantil érdekelteség tehát azt az elvet állítják fel, hogy világpiaci áron beszerzett gabonából kell exportlisztet készítenünk, hogy versenyképesek lehessünk. Az elv s az üzleti haszon kedvéért hajlandók volnánk koncessziókat is tenni s a túl hosszú egy évi kiviteli határidő és szabályellenes meghosszabbítása helyett azt javasolják, hogy a lisztet kelljen előbb exportálni, mielőtt a vámmentes búza külföldről bejöhetne, a liszt kivitelére pedig mindössze 3 havi határ- idő volna, amelybe azonban szerintük nem volna beleszámítható az az idő, amely alatt a hajózás szünetel. A nagymalmok e gavalléros tervük mellől elfelejtik azoknak a garanciáknak a megjelölését, amelyekkel a visszaélésük kizárhatók volnának, aminthogy— az azonosság bizonyításának szinte lehetetlen voltának — az őrlési forgalom révén való jogosulatlan nyerészkedés nem is akadályozható meg. A nagymalmoknak rossz üzletéveik voltak, a nagytőkések és a nagybankok elégedetlenek, tehát módot keresnek arra, hogy látszólag a közérdeket képviselve és a fogyasztók vélelmezésének álarcában megint annyit keressenek, mint a régi jó időkben. Azok a praktikus szempontok, amelyek a magyar mezőgazdaság érdekében az őrlési forgalom visszaállítása ellen szólnak, ezen a helyen már ismételten megvilágításra találtak, ezúttal csak az ellen a rejtett szándék ellen kell tiltakoznunk, amely a nagymalmok egész akciója mögött meghúzódik és amely magasabb politikai és külpolitikai érdekekre hivatkozik. A merkantil vámközpont ugyanis arra céloz, hogy a Balkán-államoknak nyújtandó ellenkoncessziók közé célszerű volna felvenni az export lisztünkhöz szükséges búzának a Balkánról való vámmentes beengedését, mégpedig úgy, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül csak Románia vehesse igénybe, ha viszont Szerbiának engedi át szerződésileg biztosított húskontingensének ki nem használt részét. A központnak egy a fontos : Szerbia mérsékelje ipari vámjait a mi export-cikkeink javára. Igaz, hogy ez csaknem kizárólag az osztrák exportiparnak az érdeke, aminek mi fizetnők meg az árát, ez azonban a központ és a nagymalmok szemében nem túlságos jelentőségű. Itt is kiadódott a felsőbb ordré, amely Berchtold szerencsétlen külpolitikai manővereit akarja helyrehozni: koncokat kell adni a kis Balkán-államoknak, hogy ne bántsanak bennünket. Ezt a felemás politikát szolgálja Tisza kormánya, amikor az őrlési forgalom visszaállítása felé hajlik és nem törődik semmi mással, mint a maga hatalmának felfelé való biztosításával. Magunk is tisztában vagyunk a fogyasztók érdekeinek fontosságával és úgy, mint a külpolitikai érdekösszeköttetések követelményeivel és hajlandók is vagyunk a lehetőség határán belül számolni velük. Az őrlési forgalom visszaállítása elvben tárgyalásra alkalmas kérdés lehet, de semmiesetre sem arravaló, hogy egy erkölcstelen és kapzsi rendszer végnapjait meghosszabbítsa. k. m. Az új államkölcsön és Szeged tőkéi. Az ötszázmillió korona névértékű, négy és félszázalékos állami járadékkölcsön aláírására vonatkozó felhívás megérkezett Szeged törvényhatóságához is. A tanács tegnapi ülésében ismertették a felhívást, s a pénzügyi tanács azt javasolta, hogy a városnak azokat a tőkéit, amelyek nem nyújtanák négy és fél százalék fix jövedelmét, fordítsák az aláírási felhívásban ismertetett kötvények jegyzésére. Ilyen tőkék az alapítványok, amelyek egészen szép jövedelmet hoznának négy és félszázalékos kamatozással. A tanács elfogadta a javaslatot és az ügyet megtárgyalás céljából kiadta a pénzügyi bizottságnak. A magyar kölcsön fjoncorvban, Londonból jelentik. A magyar kölcsönt ma reggel még mielőtt az aláírási íveket kitették, háromszorosan túljegyezték. A Szab bosnyák-hercegovinai agrárés kereskedelmi bank, amelynek részvényeit a Pesti magyar kereskedelmi bank legközelebb nyilvános aláírásra bocsátja, 1909-ben 29 millió korona alaptőkével alakult Ez időszerint 40.000 darab, bemutatóra szóló, teljesen befizetett részvény van 4 millió korona névértékben kibocsátva. A bank eddigi működésének ideje alatt az annektált tartományokban vezető szerepet ért el és újabban a tartományi kormány pénzügyi műveleteiben paritásosan részesedik, így rendel le.Végre bocsátotta az intézet az országos kormánynak a Szab. bosnyák-hercegovinai országos bankkal együttesen az állami kmet-megváltási tanzakcióhoz szükséges tőkét is. A bank állandó érdekközösséget létesített az évek hosszú sora óta fennálló boszniai kereskedelmi és szállítási részvénytársasággal és a bécsi Union Bau-Geselllehafttal együttesen megalapította a Bosnyák építő részvénytársaságot. Az elmúlt évben az intézet néhány tekintélyes budapesti bankkal együttesen nagyobb összegű folyószámla - kölcsönt nyújtott Sarajevo városának és fennállása óta több nagyobb fakitermelési üzletet financírozott. A bank ügykörének lényeges nagyobbodását jelenti a jelzálogos- és községi kölcsön üzletágak terén elért eredmény. Az intézet elnöke Lánczy Leó v. b. t. t. A Pesti magyar kereskedelmi bankot képviseli továbbá még az igazgató ágban Weiss Fülöp alelnök, dr. Hegedűs Lóránt és Zala Adolf igazgatók, míg a bosnyák előkelőségek ré-Esperasfixis £&&$£ wgyMrtofe& Salem D. Jesua, az I. & M. Salem bankcég főnöke és a Samoukovic Riato, a Bosnyák-hercegovinai országos biztosító intézet alelnöke, tagjai az igazgatóságnak, A PMKE. a. hasiipar fejlesztéséért. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület a múlt évben szeptember 8-án Pöstyénfürdőn tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a felvidéki házi ipar felkarolása és a felvidék alkalmas pontjain gazdasági és ipari szakiskolák létesítése iránt felterjesztést intéz a kormányhoz. Az egyesület vezetősége most adta be a kormányhoz terjedelmes memorandumát, melyben részletesen felsorolja azokat a háziipari cikkeket, melyek támogatásra érdemesek, majd rámutat azokra az okokra, melyek ipari és gazdasági szakiskolák felállítását szükségessé teszik. Ezek között a legfontosabb az, hogy a pánszláv agitátorok cseh és morva szakiskolákba viszik a felvidéki gyermekeket. A szakiskolák hiánya tehát a pánszláv-agitációnak egyik fegyvere. Az egyesület úgy a háziipar fejlesztésével, mint a szakiskolák létesítésével a nemzetiségi kérdés megoldására és a pánszláv-agitáció megszüntetésére törekszik. Memorandumának figyelembe vétele tehát elsőrendű nemzeti érdek. A lótenyésztés fellendítése. A Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi minisztérium támogatásával a megyei lótenyésztés fellendítésére nagyarányú mozgalmat indít. A terv az, hogy a Nagy Nonius ivadéka mének felhasználásával egy speciális tájfajtát alakítanak ki Komárom vármegyében és e célból öszszeírják az egész vármegye területén erre a célra számbavehető tenyészanyag állatokat A gazdasági egyesületnél pedig az egész tenyésztés nyilvántartására törzskönyvezés vezettetnék be. A gazdasági egyesület a járási főszolgabirák és a községi elöljáróságok utján összeiratta mindazokat a lótulajdonos gazdákat, akiknek figyelembevehető tenyészállatai vannak és ezek legközelebb összejönnek Komáromban egy értekezletre, melyen a földmivelésügyi minisztérium fel képviseltetni fogja magát. A Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság a tegnapi napon tartott igazgatósági ülésén megállapította az 1913-iki üzletév mérlegét. Az elmúlt év 8,161,320 kor. 14 fill bruttó hasznot hozott (a tavalyi 7.090,756 kor. 80 fillérrel szemben). Ebből az eredményből az összesteherkamatok, költségek és adók 4.707,657 kor. 89 fillérnyi összegének (tavaly 3.858,241 kor. 31 fill.) levonása után a mérleg 3.453,661 kor. 25 fillérnyi tiszta haszonnal zárul, ami az alaptőke 10.97%-os kamatozásának felel meg. Az 1913-as év tehát a tavalyi 3.232,515 kor. 49 fillér jövedelemmel (—10.10%) szemben 221,146 korona 76 fillérnyi összeggel nagyobb hasznot eredményezett. Az intézet fennállása óta az idén érte el nemcsak összegszerűleg, de alaptőkéjének százalékos arányában is a legnagyobb tiszta jövedelmet. Az igazgatóság elhatározta, hogy a február 28-ára egybehívandó XXXII. közgyűlésnek javasolni fogja, hogy március 2-tól kezdve a részvényszelvények, úgy, mint tavaly, 37 koronával (17,40%), a még forgalomban lévő 1000 darab alapítói elismervény szelvényei 33 koronával váltassanak be. A fenmaradó összegből a tartalékalap az alapszabályszerű 164,826 kor. 42 fill. helyett 500,000 koronával javadalmaztassék, (a tavalyi 350,000 koronával szemben) amely összeg odautalásával az 7.000.000 koronára emelkedik, míg a maradék 208.974 korona 69 fillér (tavaly 157,133 kor. 74 fill.) új szám- ára vitessék át. A nyereség felosztása iránti javaslatban az igazgatóságnak az az igyekezete jut kifejezésre, hogy a látható tartalékok és a nyereség-átvitel erősbítésével az osztalék állandósítása biztosíttassék. A terjeszkedő munkásságnak ez elmúlt évben korlátokat szabtak a nyomasztó pénzviszonyok és a politikai események következtében beállott, az egész közgazdasági életet jellemző bizonytalanság. A takarékpénztár tevékenységét mindezeknél fogva kizárólag a rendes üzlet ápolásának szentelte, ami az egyes üzletágak hozamának alakulásából kitűnik. & kaaa!-