Magyarország, 1914. augusztus (21. évfolyam, 185-215. szám)

1914-08-01 / 185. szám

2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1914­. szombat, augusztus 11. I háborús ország I király Bécsben Bécs, július 31. (Saját tudós­itónktól) A királyt teg­napi megérkezése alkalmával, mint azt már a Magyarország jelentette, a pályaudva­ron megjelent kitűnőségek élén Weiss­­kh­elmer dr. polgármester üdvözölte, ki­nek beszédére ,a király a következőleg vá­laszolt: — Benső meghatottsággal fogadom a hűség tanúságait, melyeket a monarchia minden részéből irántam kifejeznek és szív­ből köszönetet mondok önnek is, polgár­­mester úr, a hódolatért.­­Weisskirchner polgármester ezután köszönetet mondott azért a nagy és súlyos elhatározásért, amelynek sikeréért az osztrá­kok minden áldozatot meghoznak. A király erre a következőket mondotta: — Azt reméltem, hogy öregségemet a béke esztendeig töltik be, éppen ezért na­gyon nehezemre esett az elhatározás. A minden oldalról megnyilvánuló érzelmekből azonban azt a meggyőződést kell meríte­nem, hogy elhatározásom helyes volt. A polgármester ezután Gross dr.-t, a német nemzeti szövetség elnökét és S­y­l­v­e­s­z­­ter dr.-t, a képviselőház elnökét mutatta be a királynak, aki hosszasabban elbeszélgetett a bemutatott urakkal, majd az egybegyűltek lelkes ovációja közben, a trónörökös kísére­tében elhagyta a pályaudvart. Linz, július 31. (Saját tudósítónktól.) A király, Bécsbe történt visszautazása közben a linzi pályaudvaron József Ferdinánd főher­ceg vezetése alatt egybegyült tisztikarnak a következőket mondotta: — Ebben a komoly órában bízom had­seregem kitűnő szellemében, kitartásában és vitézségében. A békét mindenképpen fenn akartam tartani. Berchtold, Krobatin és Conrad­­ a királyai Bécs, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Tegnap dél­után Schönbrunnban kihallgatáson volt a ki­rálynál együttes audiencián gróf Berchtold közös külügyminiszter, Krobatin hadügy­miniszter és báró Conrad vezérkari főnök. A kihallgatás teljes egy­ óra hosszáig tartott. Ischl, július 31. Udvari körökben beszélik, hogy a király elutazása előtt temérdek hódoló táviratot ka­pott a világ minden részéből, de főleg Ausz­triából, Magyarországból és százával a német birodalomból. Különösen ezek az utóbbi táv­iratok szereztek nagy örömet az uralkodónak, mert megnyilvánult bennük a német biroda­lom szövetséges hűsége. Ezek a németországi táviratok városok községi képviseleteiből jöt­tek és majdnem mind az osztrák néphimnusz első sorával köszöntötték a királyt. Vala­mennyi német egyetemtől érkeztek táviratok, továbbá a német birodalmi katonai és ten­gerészeti testületektől és társadalmi egyesüle­tektől. Tisza és Tereszky Bécsb­en (M. T. I.) Tisza István gróf miniszterel­nök és Teleszky János pénzügyminiszter ma reggel Budapestről Bécsbe érkeztek. A miniszterelnök a délelőtt folyamán a királynál különkihallgatáson jelent meg. Visszautazása iránt a miniszterelnök még nem intézkedett. A hercegprafás és a háború Cser­no­ch János dr. bibornok herceg­prímás főpásztori körlevelet bocsájtott ki a háború, idejére szóló istentiszteletek n­emelyéről. — Istenben boldogult Ferenc Ferdi­nánd főherceg, trónörökös őfensége ellen elkövetett merénylet tettesei és bűnrészesei ellen megindított eljárás — mondja a kör­levél — oly széleskörű összeesküvésnek­ ju­tott nyomára, amelynek szálai egy szomszé­dos állam területére vezetnek. Ez az állam oly irányzatokat tűrt és közegeivel támoga­tott, amelyek az osztrák-magyar monarchia területi épségének megcsonkítását célozták s alkalmasak voltak arra, hogy a monarchia alattvalói közt szítsák az egyenetlenséget s kisebbítsék monarchiánk tekintélyét a kül­föld előtt, ami által természetszerűleg nem­csak anyagi, de legfőbb erkölcsi érdekeink is veszélyeztetve lettek. E célok elérésében ellenségeink nem riadtak vissza a legnemte­lenebb eszközöktől sem, amint ezt az egy hónap előtt Szeraj­evóban elkövetett gyilkos­­­ság szomorúan bizonyítja. Ez irányzatok már előbb is ismeretesek voltak, de felséges ural­kodónk, I. Ferenc József, aki jóságos szívének sugallatát követve, a béke áldásait törekszik biztosítani, csak az utolsó idők ese­ményei után látta elérkezettnek az időt, hogy népei békéjének, országai anyagi és erkölcsi jogainak hathatós védelme céljából nyúljon az utolsó eszközhöz: a fegyverekhez.­­ A viszonyok oda fejlődtek, hogy más eszközök nem bizonyultak célravezetőknek. Már­pedig azok a célok, amelyeket a há­ború szolgál, feltétlenül szentek és tagadha­tatlan s elvitazhatatlan jogon és igazságon alapulnak. Minden államnak megvan az a joga, hogy önmagát fenntartsa, területi ép­ségét védelmezze s a maga számára biztosítsa mindazon javaknak háborítatlan élvezetét, a­melyekre céljainak elérésében okvetlenül szüksége van. Midőn tehát ellenségeink ha­zánk területi épsége ellen törnek, midőn arra törekszenek, hogy az áldást hozó békét pol­gártársaink közt feldúlják, monarchiánkat becsméreljék, tekintélyét aláássák s neki anyagi és erkölcsi károkat okozzanak, akkor nekünk nemcsak jogunk, hanem kötelessé­günk is minden eszközt megragadni, hogy megvédjük azt, amiben a békés haladásnak, anyagi és erkölcsi jólétnek s becsületes hír­nevünk megóvásának legfőbb s egyedüli zá­logát látjuk. Miután a békés megoldás kí­sérlete meghiúsult, nem maradt más hátra, mint a háború. — Gondoljunk azokra is, akiket a há­ború a társadalom gondjaira utal. Ezek a sebesültek és a harctéren küzdők hozzátar­tozói, akik nélkülözik családfenntartóikat. Ezek a magyar társadalomtól várják a segít­séget­ .Vegyük ki mindnyájan részünket a nemes, a keresztény szeretet által sugallt munkából. Támogassuk filléreinkkel és lelkes közreműködésünkkel minden mozgalmat és szervezkedést, amely e hazafias és ember­­baráti kötelességnek odaadó teljesítését tűzi ki céljául, így fogjuk támogatni távolról is hazánk is szent javaiért küzdő dicső hadsere­günket is részesei leszünk mi is annak a győ­zelemnek, melyet szent ügyünk védelmében bizton reménylünk az Úr­istentől. Végül felhívja a hercegprímás a papsá­got, hogy vasárnaptól kezdve a halom tar­tama alatt minden vasárnapon és ünnepen énekes szentmisét tartson az Oltárszentség kitételével és a miséző papok minden nap vegyék fel a szentmisébe a háborúról szóló imát. A szamosujvá­r­ püspök körlevele Hosszú Vazul dr. szamosujvári görög­­katholikus püspök körlevelet intézett papjai­hoz és híveihez. A körlevél kifejti, hogy a monarchia harca jogosult és felszólítja a ka­tonákat, hogy jó kedvvel és büszkén siessenek a kötelesség zászlaja alá.­­ József főherceg zászlója A budai ifjúság, amely esténkint hazafias tüntetéseket rendez, arra kérte József fő­herceget, hogy ajándékozzon nekik egy zász­lót. József főherceg eleget tett e kérés­nek és az ifjúság tegnap este már a főher­ceg­ által adományozott diszes lobogóval in­dult tüntető körútjára. Az ifjúság a főhercegi palota elé vonult, ahol percekig ünnepelte a főherceget, aki megjelent az erkélyen és a következő szavakat intézte az ifjúsághoz: — Örülök, hogy önöknek adhattam ezt a zászlót Lobogtassák hazafias lelkesedéssel és amikor fölnéznek rája, gondoljanak azokra, akik lenn a harctéren vérüket áldozzák a hazáért Az Isten éltesse önöket! Idegen katonaszökevények Nagyváradon Nagyváradról írják, hogy tegnap az­ egyik közeli község szolgabírója tizenkét ro­mán, tíz szerb és három török katonaszöke­vényt szállíttatott Nagyváradra. Mindnyájan szánalmas külsejű alakok, de különösen a szerbek kiéhezettek és rongyosak. Megren­dítő dolgokat beszélnek az ottani állapotok­ról. Mikor még ők elszöktek, béke volt a két állam között, de a hadseregben olyan állapotok uralkodnak, amilyenről kultur­em­bernek fogalma sem lehet. A tisztek kan­csukával és nádpálcával verik a legénysé­get, aminek rengeteg öngyilkosság és még több szökés a következménye. A szerbek ki­jelentették, hogy sohasem akarnak többé visz­­szamenni a nyomor és a szenny hazájába. A törökök csak a véres kezükkel vonták ma­gukra a figyelmet, különben a legtisztessége­sebb külsejűek. A toloncházba kísérték és szállásolták el őket. Ott maradnak, amíg elvi­hetik őket valahová az ország belsejébe.­­ Elhalasztott kongresszusok A magyarországi szakszervezeti tanács — mint már megírtuk — a szakszervezetek kon­gresszusát, amely augusztus 15-re volt egybe­­híva, a háború következtében elhalasztotta, ugyancsak augusztusban tartották volna a bá­nyászmunkások is kongresszusukat, az elsőt Magyarországon. Most ezt a kongresszust is el­halasztották. Az Alkoholellenes Egyesület Országos Li­gája szeptember hónapra összehívta az első magyar alkoholellenes kongresszust. A kon­gresszus nagyon impozánsnak ígérkezett, több ezer résztvevőre számítottak. A háborús válság folytán elmarad ez a kongresszus is. A szerb radikálisok magatartása Versecről jelentik: Versec város törvény­­hatósági bizottságának mai közgyűlésén Mile­­tics Szlavko dr. bizottsági tag, a szerb radi­kális párt tagja napirend előtt a következő nyilatkozatot tette : Bizonyos félreértések kikerülése végett, a­melyek utóbbi időben keletkezőben vannak, indíttatva érzem magam annak kinyilatkozta­tására, hogy a verseci szerb nemzetiségű pol­gárok pártkülönbség nélkül nem ismernek ezen súlyos napokban nagyobb kötelességet, mint azt, hogy tradicionális, feltétlen és tán­toríthatatlan hűséggel a magyar trón, semmi áldozattól vissza nem riadó szeretettel és ra­­­gaszkodással a közös magyar haza mellett ki­tartanak. Habár senkinek okot nem adunk arra, hogy ebben kételkedjék, szükségesnek tartjuk ezt ma különösen hangsúlyozni, nem üldöztetésektől való félelem miatt, hanem azért, hogy minden gyanúsításnak, bármely oldalról is jöjjön az, szembeszálljunk és­ az eddigi bizalmat az itteni lakosságban ezen súlyos megpróbáltatású napokban még inkább megerősítsük. A főispán üdvözölte Mileticset felszólalá­sáért és örömének adott kifejezést a verseci szerbek hazafias magatartása felett. A vidéki színészet és a mozgósítás Az Országos Színészggiyesület elnöksége tegnap délután Ditrói Mór elnökletével ta­nácskozást folytatott, hogy a mozgósítás kö­vetkeztében a vidéki színészetnél mutatkozó bajon miképpen lehetne a legsürgősebben se­gíteni. Az elnökség mindenekelőtt mérlegelés tárgyává teszi, hogy hol válik első­sorban szükségessé az előadások szünetelése és­ ki­mondja, hogy azokon a területeken, ahol­ moz­gósítás eddig nem történt, az előadások be­szüntetése nem indokolt. Tanácskozás után az elnökség tagjai a kultuszminisztériumba men­tek, ahonnan segélyezést kérnek és várnak. Elhalasztott mulatságok A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete augusztus 2-ára hirdetett mulatságát a háborús viszonyokra való tekintettel bizonytalan időre elhalasz­totta.A Kereskedő Ifjak Társulatának fűszer­es csemege-osztálya ugyancsak augusztus 2-án vyári mulatságot akart tartani, amelyet­­ azonban a háború miatt bizonytalan időre szintén elhalasztottak.

Next