Magyarország, 1914. augusztus (21. évfolyam, 185-215. szám)

1914-08-01 / 185. szám

Budapest, 1914­. szombat, augusztus T. MAGYARORSZÁG 1 Más? Bukarest, Julius 31. A király tegnap este két óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta szinajai palotá­jában G­z­e­r­n­i­n gróf osztrák-magyar kö­vetet. A kihallgatás este hat órától nyolcig tartott. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kihallgatásnak. Mi­alatt Czernin a királynál volt, Bratianu miniszterelnök P­o p­­­e s­k i bukaresti orosz követet fogadta. Bolgár önkéntesek m­a3­­siaországon Szófia, Julius 31. illisztusukból Jelentik, hogy ott bizott­ság alakult, amely tartalékos bolgár katona­tisztek közreműködésével önkénteseket to­boroz a szerbek ellen. A mozgalmat Z­s­e­­­­t­o­v nagykereskedő és N­i­k­o­j­e­v tartalé­kos tüzérfőhadnagy vezetik és már eddig is igen szép eredményt értek el. Száznál több katonatiszt és csaknem ezer katona írta alá a jelentkezők ivét. Az önkéntesek valószínű­leg már holnap elutaznak és Predeálon át Magyarországba jönnek és a hadvezetőség­nél felajánlják szolgálataikat. A toborzó bi­zottságnak önkéntes adományokból igen nagy összeg áll rendelkezésére Forradalmi mozgalom UJcSzerbiában Szófia, Július 31. (A N. T. 11. Jelentése) : A macedón bi­zottság tagjainak legnagyobb része UJ-Szer­­biában tartózkodik és ennek a következ­ménye az is, hogy UJ-Szerbia régi lakossága megtagadta a monarchia elleni háborúban való részvételét. A macedónok fel vannak fegyverkezve és munícióval is kellően el vannak látva. Itt biztosra veszik, hogy a leg­közelebbi napokban proklamálni fogják szerb Macedónia függetlenségét. Hivatalos körök nagy nyugtalansággal néznek az ese­mények elé, amelyek kétségtelenül neh­éz helyzetet teremtenek. Szófia, Július 31. Az itteni közvéleményben általánosan nagy az elkeseredés amiatt, hogy a szerbek a fegyverfogható macedón bolgárokat erő­szakkal soraikba kényszerítették. Sok ma­cedón-bolgár a hegyek közé menekült, de a szerbek üldözték és lemészárolták őket. Épp igy fel vannak háborodva a szerbek­nek ama kegyetlensége miatt, hogy a ma­cedón bolgároktól elveszik élelmiszereiket és marháikat. A belgrádi orosz követség levéltára Szófia, Július 31. (Saját inácsilandtál.) Az Utro lap szerint a belgrádi orosz követség levéltárát idehozták és az itteni orosz követségen helyezték el. Bulgária magatartása Szófia, Július 31. A hadüzenet híre általános lelkesedést kel­tett Szófiában. Még a russzofil körök is eltávo­lodtak Szerbiától. Általánosan azt hiszik,­­ hogy Macedónia, még ha Bulgária semleges­­ marad is, lerázza a szerb igát. Venitzelosz SzalonikabeA Brindisi, Julius 31.­­ A Stefani-ügynökség jelenti: Venizelosz­­ miniszterelnök, miután elbúcsúzott a görög­­ kolónia előkelőségeitől, Szalonikiba utazott. 5 Oroszország ás Franciaország magatartása A krízis ma tetőpontra jutott. Oroszor­szágnak világosságot kell teremtenie s ez a lépés mind szükségesebbé és égetőbbé válik. Le belő bécsi orosz nagykövet és Berek­tel­d gróf külügyminiszter tanácskozásai egy­felől, másrészt gróf Szapáry Frigyes pé­­tervári nagykövetünk és Szaszonov orosz külügyminiszter konferenciái Pétervárott sza­kadatlanul tartanak. Oroszország afelől óhajt autentikus felvi­lágosítást kapni, hogy mik a céljai a mo­narchiának és hogyan fog bánni Szerbiával, amennyiben sikerülne legyőznie. Oroszor­szág a­ttól tart, hogy a monarchia Protektoriátust akar Szerbia fe­lett gyakorolni s a jegyzékben foglalt bi­zonyos követelések ezt a tendenciát szolgál­ják. Ezzel szemben Bécsben kijelentették, hogy a monarchia egyáltalán nem foglalkozik a protektoriátus gon­dolatával, hanem rendet akar te­remteni Szerbiával való lehetet­len viszonyunkban. Belgrád elfoglalása nem a háborúra Pétervár, július 31. (Saját tudósítónktól.) Az orosz külügy­miniszter az osztrák-magyar nagykövetnek határozott formában kijelentette, hogy az orosz kormány nem tekintené casus belli­nek Belgrád megszállását. Az osztrák-ma­gyar csapatoknak Szerbia északi részében való további előnyomulását illetően Orosz­ország várakozó álláspontot foglal el. Franciaország nem mozgásit Páris, július 31. (Saját tudósítónktól.) Valamennyi fran­cia lap a következő hivatalos nyilatkozatot közli: Tegnap este elterjedt az a hír, mintha a francia kormány elhatározta volna, hogy behívja az 1908., 1909. és 1910. évi tartalé­kosokat, teljesen alaptalan, mert a jelen pil­lanatban nincs is ez a szándékában. Páris, július 31. (Saját tudósítónktól.) A tengerészeti mi­nisztérium kommünikét tesz közzé, mely­ben kijelenti, hogy a hadügyi és tengerészeti, vezetőség által tett óvóintézkedésekről szóló híradások helytelen adatokat tartalmaznak. A Balkán-szövetség helyreállítása Bukarest, július 31. A Facla diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Oroszország az osztrák­­magyar-szerb konfliktus kitörése után azonnal akciót kezdett az összes balkán államokban a balkán blokk rekonstruá­lása végett és különösen Bulgáriában fejt ki nagy pressziót, hogy ne maradjon távol azoktól a balkán államoktól, ame­lyeket közös érdekük fűz össze Ausztria és Magyarország ellen. Oroszország új balkán szövetséget akar létesíteni, amely­be bevonná Romániát is. Visszamaradt táviratok Pétervár, július 31.­­ (Saját tudósítónktól.) A Birse­­v­i­jja V­j­e­d­o m­o­s­z­­­i jelenti, hogy az ottani táviró hivatalban sok távirat, amelyet 27-én 28-án adtak fel Berlinbe és Bécsbe, vissza­maradt állítólag azért, mert Németországban, a táviró vezeték meg van rongálva. Hírek Szerbiából és osztrákok felhotalmazása Szeszisiáhasa Mührisch-Qsb­au, július 31. Ilics József osztrák állampolgár, aki Nisből érkezve, a Zrínyi-hajón jött Zim­ony­­ba, beszélt, hogy a nisi városi prefektus szombaton délután felhívást intézett a Nis­­ben levő, osztrák és magyar állampolgárok­hoz, hogy a várost és Szerbiát azonnal hagy­ják el Nisben akkor körülbelül százötven osztrák és magyar állampolgár tartózkodott, többnyire horvátok, akik minden eshető­ségre készen voltak és elutazásukat elő is készítették. A hangulat a városban a leg­utóbbi napokban igen feszült volt. A tisztek nagyon izgatottan viselkedtek. A főtéren le­vő Belgrád-szállóban a monarchia ultimá­tumának hírére nagy tüntetéseket rendeztek a tisztek vezetésével. Egy szerb tiszt a kö­zönség szeme láttára elégetett egy fekete­sárga zászlót. A tisztek gyalázták a monar­chiát. Amikor az osztrák-magyar alattvalók este, a kiutasítási parancs után, a pályaud­varra vonultak, hogyy a belgrádi vonattal el­hagyják a várost, az utcán gyalázták és le­­köpd­östék őket. A vonat elindulása előtt sok szerb, köztük több tiszt is, behatolt a per­­vonra és újból szidalmazta őket. Amikor Belgrádb­a érkeztek, a város teljesen üres és elhagyott volt. Az utcákon csak szegény em­bereket lehetett látni, akik a külvárosokból jöttek be. Szállást nem kaptak, az asszonyo­kat és a gyerekeket a Száva melletti pálya­udvariba vitték, a férfiak pedig egy vasúti raktárban aludtak. Hogy Belgrádban élelmi­szereket kaptak, azt csak annak köszönhet­ték, hogy nagy részük szerbül beszélt. Akik nem tudtak szerbül, vagy akikről fölismer­ték, hogy osztrákok, azoknak nem adtak élelmet. A német követnek kellett közben­járnia, hogy Belgrádb­ól átjuthassanak Zi­­monyba. A szer­k vezérek A szerb hadsereg vezéreiről katonai körökből ezt az értesítést adják . A háborúban ismét Putnik tábornok fogja a legnagyobb szerepet játszani. P Putnik most hatvanhat éves. A bregalnicai csata után vajda címet kapott és igen nagy a te­kintélye egész Szerbiában, ámbár igen so­kan kritizálják hadvezéri képességeit. A tö­rökökkel szemben határozottan szerencséje volt, azonban a törökök haditerveinek hi­báit nem tudta kellően kihasználni. Az első balkáni háborúban való szerepét a legutóbbi időben egy szerb vezérkari tiszt Mars álnév alatt írott röpiratában igen élesen kritizálta. Stefanovics István tábornok az első balkáni háborúban a szerb és bolgár csapa­tokból álló kombinált második hadsereget vezette, mely Bulgária felől nyugatra mene­telve, Kumanovónál a döntést idézte elő, amennyiben az akkor meglehetősen kelle­metlen helyzetbe­­ jutott szerb hadsereget

Next