Magyarország, 1914. augusztus (21. évfolyam, 185-215. szám)
1914-08-01 / 185. szám
Budapest, 1914. szombat, augusztus T. MAGYARORSZÁG 1 Más? Bukarest, Julius 31. A király tegnap este két óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta szinajai palotájában Gzernin gróf osztrák-magyar követet. A kihallgatás este hat órától nyolcig tartott. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kihallgatásnak. Mialatt Czernin a királynál volt, Bratianu miniszterelnök Po pe sk i bukaresti orosz követet fogadta. Bolgár önkéntesek ma3siaországon Szófia, Julius 31. illisztusukból Jelentik, hogy ott bizottság alakult, amely tartalékos bolgár katonatisztek közreműködésével önkénteseket toboroz a szerbek ellen. A mozgalmat Zsetov nagykereskedő és Nikojev tartalékos tüzérfőhadnagy vezetik és már eddig is igen szép eredményt értek el. Száznál több katonatiszt és csaknem ezer katona írta alá a jelentkezők ivét. Az önkéntesek valószínűleg már holnap elutaznak és Predeálon át Magyarországba jönnek és a hadvezetőségnél felajánlják szolgálataikat. A toborzó bizottságnak önkéntes adományokból igen nagy összeg áll rendelkezésére Forradalmi mozgalom UJcSzerbiában Szófia, Július 31. (A N. T. 11. Jelentése) : A macedón bizottság tagjainak legnagyobb része UJ-Szerbiában tartózkodik és ennek a következménye az is, hogy UJ-Szerbia régi lakossága megtagadta a monarchia elleni háborúban való részvételét. A macedónok fel vannak fegyverkezve és munícióval is kellően el vannak látva. Itt biztosra veszik, hogy a legközelebbi napokban proklamálni fogják szerb Macedónia függetlenségét. Hivatalos körök nagy nyugtalansággal néznek az események elé, amelyek kétségtelenül nehéz helyzetet teremtenek. Szófia, Július 31. Az itteni közvéleményben általánosan nagy az elkeseredés amiatt, hogy a szerbek a fegyverfogható macedón bolgárokat erőszakkal soraikba kényszerítették. Sok macedón-bolgár a hegyek közé menekült, de a szerbek üldözték és lemészárolták őket. Épp igy fel vannak háborodva a szerbeknek ama kegyetlensége miatt, hogy a macedón bolgároktól elveszik élelmiszereiket és marháikat. A belgrádi orosz követség levéltára Szófia, Július 31. (Saját inácsilandtál.) Az Utro lap szerint a belgrádi orosz követség levéltárát idehozták és az itteni orosz követségen helyezték el. Bulgária magatartása Szófia, Július 31. A hadüzenet híre általános lelkesedést keltett Szófiában. Még a russzofil körök is eltávolodtak Szerbiától. Általánosan azt hiszik, hogy Macedónia, még ha Bulgária semleges marad is, lerázza a szerb igát. Venitzelosz SzalonikabeA Brindisi, Julius 31. A Stefani-ügynökség jelenti: Venizelosz miniszterelnök, miután elbúcsúzott a görög kolónia előkelőségeitől, Szalonikiba utazott. 5 Oroszország ás Franciaország magatartása A krízis ma tetőpontra jutott. Oroszországnak világosságot kell teremtenie s ez a lépés mind szükségesebbé és égetőbbé válik. Le belő bécsi orosz nagykövet és Berekteld gróf külügyminiszter tanácskozásai egyfelől, másrészt gróf Szapáry Frigyes pétervári nagykövetünk és Szaszonov orosz külügyminiszter konferenciái Pétervárott szakadatlanul tartanak. Oroszország afelől óhajt autentikus felvilágosítást kapni, hogy mik a céljai a monarchiának és hogyan fog bánni Szerbiával, amennyiben sikerülne legyőznie. Oroszország attól tart, hogy a monarchia Protektoriátust akar Szerbia felett gyakorolni s a jegyzékben foglalt bizonyos követelések ezt a tendenciát szolgálják. Ezzel szemben Bécsben kijelentették, hogy a monarchia egyáltalán nem foglalkozik a protektoriátus gondolatával, hanem rendet akar teremteni Szerbiával való lehetetlen viszonyunkban. Belgrád elfoglalása nem a háborúra Pétervár, július 31. (Saját tudósítónktól.) Az orosz külügyminiszter az osztrák-magyar nagykövetnek határozott formában kijelentette, hogy az orosz kormány nem tekintené casus bellinek Belgrád megszállását. Az osztrák-magyar csapatoknak Szerbia északi részében való további előnyomulását illetően Oroszország várakozó álláspontot foglal el. Franciaország nem mozgásit Páris, július 31. (Saját tudósítónktól.) Valamennyi francia lap a következő hivatalos nyilatkozatot közli: Tegnap este elterjedt az a hír, mintha a francia kormány elhatározta volna, hogy behívja az 1908., 1909. és 1910. évi tartalékosokat, teljesen alaptalan, mert a jelen pillanatban nincs is ez a szándékában. Páris, július 31. (Saját tudósítónktól.) A tengerészeti minisztérium kommünikét tesz közzé, melyben kijelenti, hogy a hadügyi és tengerészeti, vezetőség által tett óvóintézkedésekről szóló híradások helytelen adatokat tartalmaznak. A Balkán-szövetség helyreállítása Bukarest, július 31. A Facla diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Oroszország az osztrákmagyar-szerb konfliktus kitörése után azonnal akciót kezdett az összes balkán államokban a balkán blokk rekonstruálása végett és különösen Bulgáriában fejt ki nagy pressziót, hogy ne maradjon távol azoktól a balkán államoktól, amelyeket közös érdekük fűz össze Ausztria és Magyarország ellen. Oroszország új balkán szövetséget akar létesíteni, amelybe bevonná Romániát is. Visszamaradt táviratok Pétervár, július 31. (Saját tudósítónktól.) A Birsevijja Vjedo moszi jelenti, hogy az ottani táviró hivatalban sok távirat, amelyet 27-én 28-án adtak fel Berlinbe és Bécsbe, visszamaradt állítólag azért, mert Németországban, a táviró vezeték meg van rongálva. Hírek Szerbiából és osztrákok felhotalmazása Szeszisiáhasa Mührisch-Qsbau, július 31. Ilics József osztrák állampolgár, aki Nisből érkezve, a Zrínyi-hajón jött Zimonyba, beszélt, hogy a nisi városi prefektus szombaton délután felhívást intézett a Nisben levő, osztrák és magyar állampolgárokhoz, hogy a várost és Szerbiát azonnal hagyják el Nisben akkor körülbelül százötven osztrák és magyar állampolgár tartózkodott, többnyire horvátok, akik minden eshetőségre készen voltak és elutazásukat elő is készítették. A hangulat a városban a legutóbbi napokban igen feszült volt. A tisztek nagyon izgatottan viselkedtek. A főtéren levő Belgrád-szállóban a monarchia ultimátumának hírére nagy tüntetéseket rendeztek a tisztek vezetésével. Egy szerb tiszt a közönség szeme láttára elégetett egy feketesárga zászlót. A tisztek gyalázták a monarchiát. Amikor az osztrák-magyar alattvalók este, a kiutasítási parancs után, a pályaudvarra vonultak, hogyy a belgrádi vonattal elhagyják a várost, az utcán gyalázták és leköpdösték őket. A vonat elindulása előtt sok szerb, köztük több tiszt is, behatolt a pervonra és újból szidalmazta őket. Amikor Belgrádba érkeztek, a város teljesen üres és elhagyott volt. Az utcákon csak szegény embereket lehetett látni, akik a külvárosokból jöttek be. Szállást nem kaptak, az asszonyokat és a gyerekeket a Száva melletti pályaudvariba vitték, a férfiak pedig egy vasúti raktárban aludtak. Hogy Belgrádban élelmiszereket kaptak, azt csak annak köszönhették, hogy nagy részük szerbül beszélt. Akik nem tudtak szerbül, vagy akikről fölismerték, hogy osztrákok, azoknak nem adtak élelmet. A német követnek kellett közbenjárnia, hogy Belgrádból átjuthassanak Zimonyba. A szerk vezérek A szerb hadsereg vezéreiről katonai körökből ezt az értesítést adják . A háborúban ismét Putnik tábornok fogja a legnagyobb szerepet játszani. P Putnik most hatvanhat éves. A bregalnicai csata után vajda címet kapott és igen nagy a tekintélye egész Szerbiában, ámbár igen sokan kritizálják hadvezéri képességeit. A törökökkel szemben határozottan szerencséje volt, azonban a törökök haditerveinek hibáit nem tudta kellően kihasználni. Az első balkáni háborúban való szerepét a legutóbbi időben egy szerb vezérkari tiszt Mars álnév alatt írott röpiratában igen élesen kritizálta. Stefanovics István tábornok az első balkáni háborúban a szerb és bolgár csapatokból álló kombinált második hadsereget vezette, mely Bulgária felől nyugatra menetelve, Kumanovónál a döntést idézte elő, amennyiben az akkor meglehetősen kellemetlen helyzetbe jutott szerb hadsereget