Magyarország, 1914. október (21. évfolyam, 246-276. szám)

1914-10-01 / 246. szám

BUDAPEST, 1914. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK XXI. ÉVFOLYAM 246 SZÁM Előfizetési ár: Szerkesztő bizottság. Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. Negyedévre 8 korona. Egész évre 32 korona. KÁROLYI MIHÁLY gróf Szerkesztőség és kiadóhivatal egyes szám­ára helyben és vidéken 12 fillér. BECK LAJOS LOVÁSZY MÁRTON VI., Teréz-körut 22. SZilk­. Az orosz offenziva összeomlás előtt! Frigyes főherceg főparancsnok a hadsereghez „ Hivatalosan a következőket közlik: " A cs. és kir. hadsereg-főparancsnokság a következő hadsereg-parancsot bocsátotta ki: — A helyzet ránk és a szövetséges német hadseregre kedvező. Az orosz offenziva Galí­ciában az összeomlás előtt áll. A német csapatokkal együtt az ellenséget, amely Kraszniknál, Zamoscnál, Insterburgnál és Tannenbergnél vereséget szenvedett, ismét le fogjuk győzni és meg fogjuk semmisíteni. A Franciaország ellen operáló német főerő feltartóztathatatlanul mélyen benyomult ellen­séges területre. Új nagy győzelem ott küszöbön áll. A balkáni harctéren az ellenség országában harcolunk. A szerbek ellenállása bénulni kezd. Belső elégedetlenség, felkelések, nyomor és éhínség ellenségeinket hátbafenyegetik. A monarchia és a szövetséges német birodalom egységesen és erős bizalommal állanak egymás mellett, hogy a gonoszul reánk kényszerített háborút a győzelmes befejezésig végig küzdjük. Ez az igazság a helyzetről. " Kihirdetendő valamennyi tisztnek, a legénységnek pedig anyanyelvén. Frigyes főherceg, lovassági tábornok.­ ­Az oroszok pusztulása az uzsoki szorosban A Magyar Távirati Iroda jelenti Ungvárról. Teg­tap délben Uzsokról Ungvárra érkezett egy m­agasrangú vezérkari tiszt, aki föl­kereste gróf Sztáray ungmegyei főispánt és hivatalosan közölte vele, hogy csapatainknak az éj folyamán és tegnap reggel uzsok körül folytatott harcai eredménynyel jártak és sikerült kiverni az ellenséget, amelyet egészen Siankiig szorítottak vissza. Az egész uzsoki hegyszoros ismét birtokunkban van. Az uzsoki harcokban az oroszok igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Ung megye területén ma már egyetlen orosz sincs. A határ­védő csapatok megerősítése egyre tart. A román király beszéde a koronatanácsban A Brailában megjelenő ,,Románia“ című­ lap legutóbbi száma érdekes részletet közöl a legutóbb lefolyt bukaresti koronatanácsról, amelyen tudvalevőleg a román kormány újból kimondotta Románia Szigorú semlegességét. Take Ionescu fényes beszéde után, amelyben kifejtette, hogy Romániának mindvégig a leglojálisabb módon semlegesnek kell maradnia és Karp fejtegetései után, amelyben azt igye­kezett bizonyítani, hogy Romániának erkölcsi és politikai kötelessége azonnal belépni a háborúba és támogatni a két központi hatalom akcióját. Károly román király is felállott és a következőket mondotta:­­ — Közel félszázada már, hogy először tettem lábamat ennek az országnak a földjére. Higgyék el nekem, hogy e hosszú­ idő alatt magamévá tettem ennek a népnek, amely fölött uralkodom, minden érdekét és minden szükségletét, amelyeket mind nagyon jól ismerek. És éppen azért, mert ismerem önöket is és mert hosszú uralkodásom alatt számtalan bizonyítékot szereztem arról, hogy önök szívesen kö­vetik jótanácsaimat, ezúttal is tartózkodás nélkül fogom elmondani önöknek meggyőződésemet, amelyet különben önök már régen is­mernek. Meggyőződésem, amit Isten éltet, megmásíthatatlan, mert a történelem tanúságain nyugszanak s mert a történelem egyik napról a másikra nem változik. Az én meggyőződésem az, hogy az országnak nagy érdekei és a jövő azt követelik, hogy kölcsönös szolgálatokon alapuló jóbarátság politikáját kövessük a központi hatalmakkal. Mert tény — amely számunkra igazi axióma — hogy míg a germáni népeknek érdekükben áll bennünket segíteni, hogy ezáltal hatalmas védbástyája legyünk az egyre fenyegetőbb szláv áradattal szemben, addig Oroszország, amely makacsul k­öveti régi ideálját, hogy egyk­oron az egész európai keletet Konstantinápolylyal együtt uralma alá hajtsa, — csak ellenséges szemmel nézheti a mi fejlődésünket. . . Megengedem önöknek, hogy a két központi hatalom barátsága nem az érzelmekből fakad, hanem a nagyon is könnyen megérthető érdekek követelik azt. Mialatt Oroszország azon fáradozik velünk szemben, hogy ál-barátságát leplezze, az érdeke, amint az hagyomá­nyos hódító politikájából nyilvánvaló, ellenkezik és kiengesztelhetetlen konfliktusban van a mi országunk érdekeivel. Oroszországnak ebben a­­pillanatban szüksége van a mi támo­gatásunkra. Ajánlatokat nem­ tett. De lehetséges, hogy fog tenni ilyeneket. De ezt csak arra az esetre, ha győzedelmesen kerül ki. De mi lesz, ha a fegyverek sorsa az ellenkezőt eredményezi és ha mi Oroszország oldalán a bal­sikernek minden hátrányát végigszenvedjük? Akkor ellenséges viszonyba kerülünk Németországgal, úgyszintén az osztrák és magyar monarchiával s Oroszországot sem fogjuk tudni eltántorítani attól az eszméjétől, hogy ha Konstantinápolyba akar jutni, előbb bennün­ket kell mint független hatalmat elpusztítania. Bennünket, akik a balkáni túlsúlyért küzdő két hatalom között állunk, az a veszély fenye­get, hogy sohasem fogjuk elnyerni Oroszország barátságát, — mert ez történelmi lehetetlenség, — és mindörökre elveszítjük a monar­chia és Németország barátságát is. Kijelentem, hogy határozottan ellene vagyok ennek a kalandor­ politikának, mert mi, ha segítünk szétdarabolni Ausztria és­ Magyarországot,­ ezzel­­a saját végünket is siettetjük. Ausztria és Magyarország szétdarabolása Románia pusz­­tulását jelentené. ’ Az ősz uralkodó beszéde, mint a ,,Románia“ írja, több mint egy óra hosszat tartott.­ Beszéde végén a­­király tollat ragadott, és saját kezével irta le, hogy milyen magatartást kell tanúsítania a román népnek a jelenlegi helyzetben. Azt kívánom, — mondotta, hogy a történelem ismerje meg, hogy 1914-ben milyen nézeten volt Románia­ első királya az országi szerepéről. ' ' - - ■ ' * Wy YYyf Lapunkkal száma Ifi oldaL

Next